Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-13 / 163. szám
1987. július 13. ' TOLNA \ _ “rtÉPÜJSÁG 3 Az elöljáró nem alszik Én így csinálom Sikeres a KSZE pályázata - tíz munkát díjaztak Lassan gyülekeztek a meghívottak a megyei közjogi munkabizottság ülésére. A helyszín ezúttal a könyvtárterem volt, a gyönki művelődési ház emeletén. Az elöljáróságok működésének tapasztalatairól lesz szó, majd egy tudományos előadást hallgathatnak Helyi társadalom, helyi közérzet címmel. ■*(ét év telt el azóta, hogy egy fogalom kezdett ismét köznyelven forogni: az elöljáró. Minden olvasó találkozott már ilyen köztiszteletben álló, helyi közéleti személyiséggel, aki a kis község lakosságának érdekeit képviseli. Célszerű, ha a tanács az elöljárót megválasztja tanácselnökhelyettesnek, hiszen a társközségekben az érdekek érvényesítése öntevékenységet, kezdeményezőkészséget, felelős törődést igényel. Ők foglalnak tehát helyet a könyvespolcokkal kerített falak között, az üdítő italokkal tarkított asztalkák mellett. A megyei tanács és a Hazafias Népfront képviselői is megjelentek a második napirendi pont előadójával együtt. Az elnöki tisztet vállaló megyei tanács vb-titkára a rövid köszöntés után javasolta a napirend felcserélését, mert az előadónőnek egyéb elfoglaltsága miatt korábban távozni kellene. így is történt. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa beszélt tapasztalatairól. A megváltozott településpolitikáról, decentralizálásról, demokratizálásról, infrastruktúráról, önkormányzatról, a közéleti magatartásról röppentek tudományos igénnyel körített gondolatok. Mindez - ismerve a fizikai munkát végző emberek mindennapi programját - bizony álmosítóan hatott a hallgatóságra. Igen ám, de az elöljáró nem alszik! Nem bizony, jegyzeteltek. Saját hozzászólásukat vetették papírra, vagy akik nem ezt tették, azokat saját gondolataik tartották ébren. Mindenki előtt ismert az a csönd, ami az első felszólalót megelőzi. Ez uralkodott néhány percig, aztán egy szenvedélyes hang robbantott - kívülállónak egyszerű, apró - gondokat. Elmondta, hogy amint egykor a plébánost ismerték és megkeresték ügyes-bajos dolgaikkal az emberek, úgy kopognak, vagy esetleg esti órákban is zörgetnek otthona ajtaján. Nem minden esetben közösséget érintő problémákkal, gyakran családi vitáik tisztázására kell pontot tenni. Ilyen példákkal itt a gyönki körzetben szinte minden elöljáró szolgált. Abban is azonos volt a véleményük, hogy a településfejlesztési hozzájárulásnál jobb volt a községfejlesztési adó néven begyűjtött pénz, mert azt mindenki befizette, de a „teho” annyi embernek biztosít mentességet, hogy a maradék összeggel gazdálkodni nehéz. Ahány ház, annyi szokás. Ahány település, annyi gond. Varsádon például egyebek között a felvásárlás okoz idegesítő napokat. Csigát, babot, egyéb terméket eladni csak utazgatás árán lehet, ami már természetesen megkérdőjelezi a gazdaságosságot. A tápellátás hasonló helyzetben van. Miszlán nincs termelőegység, így az a látszat, hogy senkinek nem is érdeke két kilométeres betonúttal összekötni a települést a világot jelentő környezettel. Szárazdon a hátrányos helyzet javítására van mód, csak választani kell, az út és az egészséges ivóvíz között. Mind a kettő nagy összegű hozzájárulást kíván a lakosságtól. Többségük idős ember. Nem folytatom a hozzászólók sorát, mert nem megoldása gondjaiknak. Szükséges volt a tudományos kutatás eredményeinek ismmertetése ezen a fórumon, de élettel telítettebb volt az elöljárók beszéde. Hitük szerint nem lehet ezeket elégszer hangsúlyozni, hogy minden helyen minél többen figyeljenek rájuk, az egyszerű nyelven fogalmazókra. Azért kérnek ők szót, hogy láttassák másokkal, a sorsukért tenni is tudókkal: őket a lakóhelyük iránt érzett hűség tartja ébren. Diósberények, Keszőhidegkut ak számosán állnak az élni akaró kistelepülések rendjébe. Közös és eltérő kérdéseikre keresnek választ, megnyugtató feleletet - hétköznapok álmatlan éjszakáin is - az elöljárók. DECSI KISS JÁNOS A szekszárdi növénytermesztési rendszer taggazdaságai között meghirdette első, minden bizonnyal folytatandó pályázatát Én így csinálom címmel. Arra kértek pályamunkákat, amely eszközök a termelésben új megoldásnak számítanak. így sok géket átalakítanak a szövetkezetek műhelyeiben a helyi terep- és domborzati viszonyokhoz. A különféle keverékeket kiszóró gépek esetében fontossá vált az eredeti konstrukciók módosítása. A pályázatra negyven olyan munka érkezett, amelyeket használnak már, a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy energiát takarítanak meg vele, pontosabbá válik a vetés, hosszabb életű a gép szerkezete. A negyven pályázó közül tíznek adtak különdíjat. Egyik legértékesebb a sávban vető csoroszlya. így a mag a veKovács Mihály bemutatja a Lajta típusú vetögépre is szerelhető szélessávú csoroszlyát tógépből nem egy sorba, hanem 4-6 centiméter szélességben hullik a földbe. A gabonának ezáltal nagyobb a termőterülete, egy-egy növény több tápanyagot tud fölvenni. A másik jelentős újítás a szántás nélküli vetésre vonatkozó. Ezt is a sárszent- ágotai Állami Gazdaság kollektívája készítette. Kovács Mihály, a KSZE szakmérnöke elmondta, hogy az újításokat, az új megoldásokat a taggazdaságok mindegyikében ajánlják, ott ahol azokat alkalmazni tudják, s ezáltal válik igazán értékessé az Én így csinálom pályázati rendszer.-Pj-KaAz utolsó órában... (5.) Zomba, Dőry-kastély Ha a Dőryek nevét említjük, nem hagyhatjuk ki a Zombához tartozó közeli paradicsompusztai kastélyt. Az elnevezés nem véletlen, a valamikori paradicsomi környezet miatt kapta az árulkodó jelzőt. Nos, a mai képre túlzás lenne ezt alkalmazni, annak ellenére, hogy az 1885-ben emelt épület hasznosítása megoldottnak tűnik. Középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek általános iskolája és diákotthona működik a volt családi birtokon, ennek megfelelően alakították át a belső helyiségeket ügyelve arra, hogy az épület jellegét megőrizze. A már évtizedekkel ezelőtt is aktuálisnak mondott külső rekonstrukció a pénzügyi helyzet miatt egyre tolódik, bár nem műemlékjellegü az épület, a rögzített zsalukat, a nyílászárókat eredeti szépségükben szeretnék helyreállítani. Kevésbé megnyugtató a Dőry-csa- lád korábban, a 18. század végén épített kastélya Zombán. Itt a hetvenes évekig szükséglakások voltak, majd általános iskola, most óvoda és napközis konyha működik benne. Csoporttermeknek túl magasak és sötétek a helyiségek, átalakításuk csak az épület karakterének megbontásával lenne lehetséges. Az értékes park csupán nyomaiban maradt meg. T. ZS.-CZ. S. A timpanonban a Dőryek címere A „paradicsomi” állapotok - ma A külső állagmegóvást több év alatt tudják megvalósítani Díszes feljáró, mesteri kovácsmunka Bátaszéki takarékszövetkezet, Szekszárd Nőtt a családi házak építésére adott kölcsönök összege A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet szekszárdi kirendeltségének intéző- és ellenőrző bizottságai összevont testületi ülésen értékelték az 1987. első félévében elért eredményeit. A tájékoztatásból tudjuk, hogy az első félév gazdasági mutatói megfelelnek az 1987. évi célkitűzéseknek, biztató jelei az* éves szintű teljesítésnek is. A félév folyamán a taglétszám 11 százalékkal nőtt, 3200 felett van. A részjegyállomány 53 százalékkal magasabb a január 1-jei értéknél, meghaladta a 32 millió forintot. A betétállomány értéke a nyitóállományok 135 százaléka. Jelentős a kölcsönállományok növekedése is, 16,6 százalékos. Az összes kölcsönállomány 57 százaléka családi házak építését és a meglevők korszerűsítését szolgálja. Az alapvető tevékenységen kívül tovább nőtt a kiegészítő tevékenységek forgalma is. Ezek között legjelentősebbek a szekszárdi tanács megbízásából folyósított szociális jellegű kölcsönök folyósításai, valamint az Aliscavin Borászati Közös Vállalat megbízásából kifizetett borfelvásárlási árak forgalma. Új szolgáltatásként végzik a Hungária Biztosító megbízásából a Casco-biztosí- tások kötését, a kezdeti eredmények itt is biztatóak. Helle Jánosné igazgató elismerését fejezte ki a helyi vezetőség és a dolgozók munkájáért, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a második félévben tovább kell fokozni az egyes üzletágak és a gazdálkodás eredményeit. A gazdálkodásban szigorú takarékossági elveknek kell érvényesülnie. A kirendeltség munkája akkor szolgálja jól a népgazdaság és ezáltal a tagság érdekeit, ha dinamikusan növeli a betét- és részjegyállományokat, a kölcsönfolyósításnál pedig haladéktalanul betartja a pénzügyi kormányzat hitelpolitikai irányelveit. Személyzeti Nyári Egyetem Pécsett Szombaton megkezdte háromnapos munkáját Pécsett a második alkalommal megrendezett Személyzeti Nyári Egyetem, a hazai vállalatok személyi ügyekkel foglalkozó Vezetőinek fóruma. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által szervezett tanácskozás megnyitóján Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője a párt káderpolitikájának időszerű kérdéseiről szólva többek között hangoztatta, hogy a tavaly márciusban hozott káderpolitikai határozat jó alapot ad a Központi Bizottság közelmúltban megfogalmazott kibontakozási programjának megvalósításához. Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes a népgazdaság megújításának személyi feltételeit taglaló előadásában hangsúlyozta: A vezető kiválasztásába, munkájának megítélésébe egyre erőteljesebben és egyre szélesebb körben kapcsolódik be a közösség véleménye, amely előtt a gazdasági reformfolyamat intézményi és módszerbeli változásai - a pályázati rendszer, a titkos választás kiterjesztése a vállalatokra, a határozott időre szóló vezetői megbízatás bevezetése - nyitották meg az utat. A kibontakozás személyi feltételeiről szólva rámutatott: a kádertervek, káderlisták helyett a vállalatoknak munkavállalóik teljes körét számba vevő személyzeti munkát szükséges folytatniuk, amihez a számítógép alkalmazásának elterjedése megteremtette már a technikai feltételeket. Felhívta a figyelmet: a fokozatosan erősödő munkaköri terhelés gyakorlata nemcsak arra alkalmas, hogy az adott személy képességeinek határait megmutassa, hanem gyakran az addig rejtett tehetség felfedezésének és kibontakoztatásának eszköze is lehet. A vezetés közösségi formánról szólva hangoztatta: e módszer a rátermett, de poszthoz nem jutó tehetséges emberek számára is megadja a vezetés élményét. Megelőzhető általa a társadalmi illetve a közösségi érdekkel szembenálló szűkebb érdekcsoportokat szolgáló „szubkultúrák” kialakulása, és segítségével elérhetőbb a szakmai, politikai és közösségi szempontból egyaránt alkalmas, rátermett vezetők kiválasztása. A második személyzeti egyetem vasárnap szakmai ágazati korreferátumokkal folytatta munkáját, ma pedig az elhangzott előadások, a konzultációk és viták összegező értékelésével fejeződik be. Az új, művelőutas gabonatermesztés fontos eszköze a képen látható elzáró szerkezet, amelyet a vezető bármikor nyitni, zárni tud, ahogyan a művelöút a vetést kívánja
