Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

1987. július 11. Képújság 3 Eredményes munkát végzett a főiskola pártszervezete Tagfelvételi terv A pedagógus-pártszervezetek nem a naptári, hanem a tanévhez igazodóan tartják meg beszámoló taggyűléseiket, hiszen munkájuk szükségképpen kacsolódik a mun­kahelyi feladatokhoz. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatának pártszerve­zete összegzéséről beszélgettünk Kenyeres Józsefnével, az alapszervezet titkárával. A városi pártbizottság minősítése szerint jól végzik munkájukat, kiemelkedő a határozat- hozatali tevékenységük, ami valljuk be, igen ritka, és ezért is említésre méltó. Jól kap­csolódnak az intézmény tennivalóihoz. Az összegzésben éppúgy megtalálhatók azok a területek, mint a minősítésben, amelyeken előrelépést terveznek a párttagok, illetve javasol a felsőbb pártszerv. Az iskola jellegéből és helyzetéből is következik, hogy a párttagságnak rengeteg rendezvényen kell jelen lennie, más felsőoktatási intézményekben, a kaposvári főisko­lán, a városban, és természetesen a helyi rendezvényeken. A munkaprogram magában is zsúfolt volt, ami a vitaszellemet is gátolta néha, a sok más rendezvény miatt voltak gondjaik a megjelenéssel is. A szervezeti élet rendszeres, a vitaszellem megfelelő, bár, mint minden pártszerve­zetben, a főiskolán is megtalálható egy aktív mag. A beszámolási időszakban folytatott elbeszélgetések alapján úgy határoztak, hogy a vezetőség alaposabban előkészíti a beszámolókat és tovább konkretizálják a határo­zatokat. Rendszeres és folyamatos volt a pártoktatás, az Ideológiai és politikai élet időszerű kérdései című témakörből tartottak meg hét előadást. A hallgatóság számára is érde­kesnek bizonyult a Szovjetunióban zajló reformfolyamatok megbeszélése, és a felsza­badulás utáni időszak problémáinak részletesebb, témakörök szerinti elemzése. A jö­vőben méginkább szeretnék a közös eszmecsere és vita fórumaivá tenni a pártokta­tást. Tervezik, hogy ismert neves előadókat hívnak meg, de ritkítva a rendezvények számát. Össszegezve, a propagandamunkáról azt állapította meg az elfogadott beszámoló, hogy a rendezvények jelentős szerepet játszottak a hallgatók ismereteinek bővítésé­ben, történelemszemléletük formálásában, visszhangjuk az oktatók körében is pozitív volt. Az alapszervezet vegyes összetételű, az oktatók mellett tagja évente 1 -2 hallgató, az adminisztratív, illetve a szakmunkásgárdából is vannak párttagok. Mint mindenütt máshol, ez ellentmondásokat is hordoz magában. A taggyűlések témái érthetően és nyilvánvalóan elsősorban az iskola munkájához, ezen belül is a hallgatók nevelésé­hez, az oktatáshoz kapcsolódnak. E kérdésekhez viszont kevéssé tudnak kapcsolódni a más munkakörben dolgozók. A pártcsoport létrehozását a vezetőség továbbra is na­pirenden tartja. Feladatként tűzte maga elé a pártszervezet, hogy a pártonkívüliek irányába is nyitot- tabban működik, még inkább jelen kíván lenni az iskola életében, pontosabban szólva a jelenlétnek a formáit szeretnék még jobban tudatosítani. Esetenként előfordul, hogy még a párttagok sem tudják pontosan, miképpen kapcsolódik a vezetőség az iskola életét befolyásoló intézményi döntések előkészítésébe. E téren a legtöbbet a tájékoz­tatás, a szóbeli agitáció jelenthet. A beszámolási időszakot jelentő mozgalmi évben a Kossuth Kiadó könyveit is rend­szeresebben terjesztették, mint korábban, bár még mindig az a jellemző, hogy ezeket a könyveket sem csak a terjesztőtől vásárolják az intézmény dolgozói. Javítani lehet e té­ren is a tájékoztatást, az igények felmérését. Sikeres volt a kiállítás a politikai könyvna­pokon. Fokozott figyelmet fordítottak a politikai, társadalmi ünnepek megszervezésére. A megemlékezések színvonalasak voltak, mégsem elégedettek a hallgatók részvételi arányával. Emiatt is kapott hangsúlyt az a gondolat, hogy a jövőben még hatékonyab­ban kell támogatniuk az állami vezetés és a KISZ ideológiai, politikai nevelőmunkáját. Örvendetesnek nevezi a beszámoló, hogy a főiskola hallgatói egyre inkább bekap­csolódnak a megyeszékhely életébe. Az oktatók és a hallgatók aktív résztvevői voltak a március 21 -i városi ünnepség és eseményjáték megszervezésének és lebonyolításá­nak. Ez országos nyilvánosságot is kapott, és így is növelte az intézmény jó hírét, ala­pozta hírnevét. A főiskola jellegéből következik, hogy sokat foglalkoznak a KISZ-szervezet munká­jával. Mivel a képzési idő rövid, a KISZ-titkárok is gyorsan váltják egymást, most átszer­vezési folyamat is megindul az ifjúsági mozgalomban. Taggyűlést szenteltek a tagfelvételi munkának is, ahol elfogadták a feladattervet an­nak érdekében, hogy minél több hallgatót vehessenek fel a pártba a hallgatók sorai­ból. Az ismerkedést, a nevelőmunkát már a hagyományos „gólyatáborban” megkezdi a pártszervezet, hogy néhány fiatallal már az első évfolyamban személy szerint foglal­kozhasson a vezetőség. -i­HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Üzemlátogatáson a testvérmegyei pártdelegáció tár kukoricát tépázott meg a vihar és majdnem ugyanennyi őszi búzát. Nyolcszáz hektár napraforgót is ért a károsodás. A helyszíni bejárások alapján úgy becsülik, hogy - a várhatóan szükséges többletköltségekkel együtt - az összeg veszte­ségmértéke a megyében elérheti a 65-70 millió forintot is. A gépek aratásra való felkészítése után az aktuális erőpró­ba az őszi árpa aratása, amely a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben jó ütemben halad. A kapáskultúrák állománya egyenetlen. Mint ahogy a gyö­nyörű földeken látható, megkezdődött a napraforgó virágzá­sa, a kukorica is kezdte hányni címerét. Az első népművészeti vásár Jó ütemben halad a IX. Duna menti folklórfesztivál előkészí­tése. A megyeszékhely utcáin megjelentek az óriási plakátok, a kulisszák mögött a végéhez közeledik a szervezőmunka, pontosabban megkezdődött a visszaszámlálás, amikor még egyszer végigellenőriznek mindent az illetékesek, az operatív bizottságot is beleértve. A fesztivál része lesz a Sárközi lako­dalom is, ami szintén nem az első. Első lesz viszont az orszá­gos népművészeti vásár Szekszárdon. A fesztiválra kilenc ország jelentette be részvételét. A nem­zetek képviselői vagy a népi együttesek tagjai lesznek, vagy pedig a szakértői testületbe meghívottak. A népművészeti vásárra mintegy húszán jelezték érkezé­süket igen változatos termékekkel. A Népi Iparművészeti Ta­nács jegyzékén szereplők közül kerülnek ki az „árusok” lesz közöttük fazekas, mézeskalácsos, bőrdíszműves, gyöngy­fűző, csontfaragó és más kézműves. A népi eredetű értékek­ben dúskálhat az érdeklődő és a vásárló egyaránt. A külföl­diek pedig vihetik hazánk népművészetének nemcsak jó hí­rét, de máig ható értékeinek tárgyaival is gazdagabban térhetnek haza. A vendégek fogadására felkészült a vendég­látás is, lesz étel, ital, sörkert és borket. Most már csak az időjárás legyen kegyes a mezőgazda­sághoz és a fesztiválhoz egyaránt, a mezőgazdasági munka folyamatos, a fesztivál pedig tizenötödikén, szerdán kezdődik egyszerre Baján, Kalocsán és Szekszárdon. Bátaszéki zenés nyár A bátaszéki zenés nyár programja is kapcsolódik a feszti­válhoz - mint ahogy a Sárköz községeiben is számtalan ren­dezvényre kerül sor ezen időszak alatt. Pénteken Bátaszéken a sportcsarnokban lépnek fel külföldi és hazai népi együtte­sek, szombaton pedig Alsónyéken. Mivel ez nem az első ze­nés nyár a községben, nyilvánvaló, hogy a korábbiak sikere­sek voltak. Nem igaz tehát a sokszor leegyszerűsített képlet, hogy a komoly művészet nem kell senkinek. Valakinek bizto­san kell, de a rendezvényeknek meg kell keresni a közönsé­get, az eseményeket megszervezni, és végül, de nem utolsó­sorban a közművelődés feladatai közé tartozik az igények fel­keltése is. IHÁROSI IBOLYA Javában tart a nyaralási szezon. Hagyományaink szerint a szabadságot mindenki a legnagyobb melegben szeretné ki­venni, mert a mi fogalmaink szerint nem is pihenés, ami nem nyaralás. Az üdülés a tanév végével kezdődik, hiszen az isko­lás gyerekek szüleikkel csak ilyenkor utazhatnak. Ugyanak­kor ez az időszak a vendégforgalom és mezőgazdaság egyik fő szezonja is, az őszi betakarítás mellett. A héten mindegyik témakörből több eseményről is beszá­molhattunk olvasóinknak. Testvérmegyénkből jöttek A testvérmegyékből többen is jöttek látogatóba hozzánk, turista-és művészeti csoportok egyaránt. Nyaranta úttörőket is cserélünk, mindegyik testvérmegyénkkel. A héten nálunk járt a Karl-Marx-Stadt megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai titkára, Manfred Härtlein. Zsúfolt, sokoldalú programon vettek részt a delegáció tagjai, jártak több városban, faluban, üzemben, termelőszövetkezetben. Kiderült most is - mint mindig -, hogy a nemzeti sajátosságokból adódó különbsé­gek ellenére mennyire hasonlóak a feladataink és gondjaink. Ami hasonló feladat, abból is tanulhatunk egymástól, ami pe­dig eltérő, az meg különösen érdekes lehet az összevetés szempontjából. Különböző vonatkozásokban, de elsősorban a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról érdek­lődtek barátaink. c A hivatalos tapasztalatcsere hasznosításának megvannak a hivatalos útjai-módjai. Aturizmus révén majdnem ugyaneny- nyi újat tanulhatunk, és aztán munkákban is hasznosíthatjuk. Ezeket az egyenként „importált” tapasztalatokat persze nem lehet összegyűjteni, de a mindennapok során talán bépülnek a munkánkba. Mert munkából van bőven. A tennivalók meghatározásá­nak kiindulási alapja kell, hogy legyen a gazdasági-társadal­mi kibontakozás programja. Ezekben a napokban megkez­dődött a határozat feldolgozásának folyamata. Károk a mezőgazdaságban Beszámoltunk arról, hogy a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátot milyen kár érte. A megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya már készített összegzést is a károkról. E szerint az erős széllel és jéggel érkezett intenzív csapadék nagy veszteségeket okozott, főleg Dombóvár és Paks körzetében. Komoly károkat szenvedett a kocsolai, a dombóvári, a döbröközi - más körzetben - a paksi Duna- menti Egyesülés, a pusztahencsei, a pincehelyi, az ozorai és a regölyi termelőszövetkezet. A károk milliós nagyságren­dűek. A legnagyobb területen a kukorica károsodott, már csak azért is, mert a legérzékenyebb fejlődési szakaszban érte a viz, szél és jég, ráadásul jó esők után. „Törött, mint az üveg” - mondta Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója ottjártunkkor. A megyében mintegy 2500 hek­Vihar után Lám part-rekonstrukció Kánikula a melegüzemekben A Lampart Vegyipari Gépgyárban foly­tatódik a rekonstrukció, amelyet néhány éve kezdtek el. A világbanki és saját erőből megvaló­suló átfogó rekonstrukció első részében a zománcüzemi technológiákat korsze­rűsítették. Négy új modern, energiatakarékos, sugárzócsöves kemencét építettek fel a régi, elavultak helyére, a kézi zomán­cozást robotokkal helyettesítették. így ma már ezek a kemencék 60-70 szá­zalékkal kevesebb földgázt használnak fel elődeiknél, az egyenletes kemence- hőmérsékletről automaták gondoskod­nak, a technológiát elektronika vezérli, amely mint egy „fekete doboz” regisztrál­ja is a termelés adatait, a gép kihasznált­ságát, a technológiai fegyelem betartá­sát, stb. Jelenleg a gyár műszaki gazdája olyan komplett programot dolgoz ki, amelynek segítségével megvalósulhat a teljes szá­mitógépes termelésirányítási rendszer. A program a zománcüzem új, számítógé­pes irányítású technológiájára alapoz. A fejlesztő beruházás nemrég meg­kezdett második szakaszában a nyers­gyártást korszerűsítik. Lengyel kivitele­zésben már elkészült egy új, 2000 négy­zetméteres üzemcsarnok alapozása, ahova, a csarnok elkészülte után új gé­peket telepítenek majd. A kőbányai üzemben elsősorban sav- és lúgálló, zománcozott vegyipari beren­dezéseket, valamint tartályokat állítanak elő, ezek jó részét exportálják. A vállalat jelenleg is a kellően hatékony gyárak kö­zé tartozik, termékei keresettek, jól érté­kesíthetők a világpiacon. Az idén - a külpiaci keresletnek meg­felelően - tíz százalékkal növelik terme­lésüket. A rekonstrukcióval a gyártást még jö­vedelmezőbbé teszik, s egyúttal a kapa­citást is bővítik. Több római cserép Dunakesziről A tavaly átadott Dunakeszi Cse­répgyár megtöbbszörözi a római be­toncserép termelését. A tavalyi 3,6 millióval szemben az idén csaknem tízmillió darab készül az Olaszországból vásárolt két kor­szerű gépsoron. A gyár most kedvezményt is nyújt vevőinek: a Budapest Környéki Tü- zép Vállalat forgalmazásában 15 százalékkal kínálja olcsóbban bizo­nyos termékeit. Ezzel az akcióval egyrészt az üzem tárolási gondjain kívánnak enyhíteni, ugyanakkor elő­segítik a felkészülést az őszi épít­kezési csúcsszezonra. A napokban megérkeznek Olaszországból Du­nakeszire azok a gyártóeszközök is, amelyekkel nagyobb mennyiségben készíthetik az eddig gyakran hiány­zó, különleges szellőző, szélső és antennarögzítő cserepeket. A hőség elviselését megkönnyítő intézkedések ellenére nehéz körül­mények között dolgoznak Komárom megye két „legmelegebb” üzemé­nek, a tatabányai alumíniumkohónak és a tokodi üveggyárnak a munká­sai. Az alumíniumkohóban - ahol a kinti kánikulánál is 20-25 fokkal me­legebb a hőmérséklet, ütemesen fo­lyik a termelés. A közelmúltban be­hozták az 500 tonnás elmaradást, amely még a januári energiakorláto­zás következménye volt. Hogy a dol­gozók könnyebben viseljék el a nagy meleget, a kohó mellett jól hőszige­telt pihenőhelyiséget alakítottak ki, ahova kis időre kimehetnek a kohá­szok. Ott állították fel a sózott szóda­vizet tartalmazó nagyméretű ballo­nokat is. A dolgozók a pihenőhelyi­ségből is figyelemmel kísérhetik a termelés folyamatát, mert az itt el­helyezett korszerű jelzőrendszer rögtön mutatja, ha valahol beavatko­zásra van szükség. A kohócsarnok levegőjét is javították: egy új beren­dezés felszerelésével megkétsze­rezték az elszívott meleg levegő mennyiségét. A tokodi üveggyárban 40 fokos a meleg az olvasztókemencék közelé­ben. Itt a munkakörülményeket a le­vegő mozgatásával és közbeiktatott pihenőkkel könnyítik, s a dolgozók itt is korlátlanul kapnak sózott szódavi­zet. A kánikula Tokodon sem veti visz- sza a termelést. A közelmúltban a tervezettel öt nappal hamarabb befe­jezték a legnagyobb kemence átépí­tését, így a két feldolgozógép az ed­diginél jóval több alapanyagot kap­hat.

Next

/
Thumbnails
Contents