Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-10 / 161. szám
1987. július 10. NÉPÚJSÁG 3 Adásvétel Pakson (Mi)befektessünk? Műtárgyvédelem a Kapóson Ahhoz, hogy pontos vízállást lehessen mérni, megfelelő műtárgyakra van szükség. Kurdnál a Kapóson az elmúlt év őszén adták át a vízjelzőt A folyó gyors sodrása miatt szükségessé vált a műtárgy védelme. Erdősmecskéröl szállítottak termésköveket a helyszínre, amit 50 centiméter vastagságban a Kapós-fenékre szórnak, így csökkentve a sodrás erejét A munkához - amit a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének emberei végeznek - több mint négyszáz tonna követ használnak fel. - Plaff János brigádja a kurdi vízjelzőnél. Magyar-japán vegyes vállalat üveggyapot gyártására Amennyire nem tudtuk még néhány évvel ezelőtt, hogy mi fán terem a kötvény, napjainkra annyira közhasználatúvá vált ez a fogalom. Ha lényegét nem isismerjük pontosan, sok mindent tudunk róla, hiszen nem múlik el nap, hogy ne hallanánk egyik vagy másik vállalat által kibocsátott, ilyen vagy olyan kamatozású, itt vagy ott megvásárolható kötvényről. Az értékpapíroknak ezt a fajtáját kereskedelmi bank közreműködésével bocsáthatja ki gazdálkodó egység, költségvetési szerv vagy pénzintézet. A kereskedelmi bankok közül ilyen vonatkozásban leggyakrabban a Budapest Bank neve kerül szóba. Paksi előzmények Paksra az Atomerőmű építésének megkezdésekor az államkölcsönből megvalósuló fejlesztések finanszírozásával foglalkozó Állami Fejlesztési Bank kirendeltséget telepített. A bankrendszer ez év januárjában történt átszervezésével az ÁFB megszűnt, funkcióját az Állami Fejlesztési Intézet vette át, vidéken egyetlen fiókkal, Pakson. Ennek feladata kifejezetten a PAV pénzügyi finanszírozása. Az Állami Fejlesztési Bank többi funkcióját a kereskedelmi bankok vették át. Mint ismeretes, a kétszintű bankrendszer kialakításával öt kereskedelmi bankot hoztak létre. Ezek egyike a Budapest Bank, amely a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgatóságából, a Budapesti Hitelbankból, az Állami Fejlesztési Bank hálózatából és hat volt MNB-fiókból jött létre. Ez utóbbiak azokban a városokban olvadtak éppen a Budapest Bankba, ahol valamilyen jelentős energetikai létesítmény működik, mivel az új bankok közötti „osztozkodásnál” az energiagazdálkodás az egész ország területén a Budapest Banknak jutott. Kézenfekvőnek tűnik, hogy Pakson is BB fiók jött létre, éppen az Atomerőmű miatt. Ezzel együtt a paksi fiók korábbi ügyfeleit is ellátja (új ügyfelek betétjeit is gyűjti, hitelt is helyez ki, július 1 -tői pedig számlavezetési igénnyel is fordulhatnak hozzá olyan cégek, amelyek eddig más kereskedelmi bankkal álltak ilyen irányú kapcsolatban), illetve átvette az Állami Fejlesztési Bank mindazon funkcióit, amelyek nem az Állami Fejlesztési Intézethez tartoznak. Forgalmazásban és kibocsátásban is jártasak Az Állami Fejlesztési Bank 1983-ban kezdett - jószerével az országban egyetlenként - kötvényeladással foglalkozni. A paksi fiók 1984 májustól kapcsolódott ebbe a munkába. Ez év elején a tevékenység átkerült a BB fiókjához és vele együtt Lovász Sándorné kötvényforgalmazási előadó is, aki Sipos Józsefné fiókvezetővel együtt volt segítségemre abban, hogy minél többet megtudhassak a kötvényekkel kapcsolatos munkájukról. A kötvényforgalmazás már 84-től megindult, a börze - az adásvétel - is visz- szanyúlik 1985-re. Egyértelmű tehát, hogy mindaz a tapasztalat, szakismeret, ami e téren a néhány év alatt az ÁFB-ben fölhalmozódott, most a Budapest Banknak kamatozik. Bár mindegyik kereskedelmi banknak jogosítványai közé tartozik kötvénypiac működtetése, egyelőre igaznak tűnik a szlogen: „ha kötvény, akkor Budapest Bank”. Jelenleg a BB 200-féle kötvényt forgalmaz, 18 milliárd forint névértékben. Ennek 70 százalékát a lakosságnak kínálják, a fennmaradó 30 százalékot vállalatok vásárolhatják meg. A paksi fiók is tart 14 fajtát az értékpapírokból, de a teljes központi készlettel is rendelkeznek, vevőik igénye szerint kérhetek kötvényt Pécsről vagy Pestről is, gyakorlatilag tehát mind a 200-féle változattal állnak ügyfeleik rendelkezésére. Az igazsághoz tartozik, hogy nem mindig olyan kedvező a helyzet, mint jelenleg, amikor a betérő ügyfelet komoly választékkal várják és azonnal ki tudják szolgálni kívánsága szerint. Lehet vásá-, rolni régebben kibocsátott és vadonatúj kötvényt is, van olyan, amit a lejárat után egy összegben fizetnek majd vissza, de olyan is, amit az utolsó három évben tör- lesztenek különböző arányban. Van kamatos kamatozású és fix kamatú kötvény is, de a kibocsátó vállalat esetleges nyereségéből is lehet részesedni. Mint említettem, nincs mindig ilyen nagy választék, a kötvények iránt ugyanis igen nagy a kereslet, amit nem mindig követ a kínálat, azaz a kibocsátás. Túlkínálat még sohasem volt - tudtam meg a fiókvezetőtől -, ez a június-júliusi kellemes bőség inkább arra elég, hogy egy érdeklődőt se kelljen üres kézzel elengedni. Alaptalan volt tehát vélekedésem, mely szerint a kötvénypiac lassan bizonyára telítetté válik, hiszen mindennap hallani új kötvény kibocsátásáról. Pénzügyi fedezet szükséges Gyakran találkoztam már olyan aggodalommal, hogy ma, amikor - úgymond - boldog, boldogtalan nagy összegekért kötvényt bocsát ki, talán nem is lesznek sokan képesek visszafizetni a pénzt. Igaz, hogy az állam szavatosságot vállal a tőke visszafizetésére, de pénzügyi helyzete közismerten nem olyan, hogy tömeges csőd esetén mindenkiért helyt tudna állni. Miként vélekedik erről Sipos Józsefné fiókvezető?- Ha egy vállalat beruházási vagy fejlesztési forráshiánnyal küzd - tekintettel a népgazdaság korlátozott hitelkeretére -, azt kötvénykibocsátással pótolhatja. Az ilyen irányú igényt természetesen a bank, mint egy hitelkérelmet kezeli, azaz csak az bocsáthat ki kötvényt, akinél a visszafizetés biztosítva látszik. A végső döntést pedig a Pénzügyminisztérium hozza meg az ügyben. A paksi fiók egyébként még nem vett részt kötvénykibocsátásban, de készen állnak ügyfeleik ilyen irányú igényeinek kielégítésére is. Milyen szolgáltatásokkal segítik kötvényt vásárló ügyfeleiket? - kérdeztem.- Vállalkozunk a kötvények letétben történő őrzésére, az ÁFB illetve a BB által kibocsátottakat ingyen, az egyéb kötvényeket pedig letéti díj ellenében őrizzük. Az esedékes kamatokért ügyfelünk kívánságának megfelelő újabb értékpapírt is vásárolunk, azaz befektetési megbízást vállalunk, lakosságnak és gazdálkodó szerveknek egyaránt.- Számomra úgy tűnik, hogy nem alakult ki még nálunk valódi kötvénypiac, nincs a kötvényekkel - nem negatív értelemben gondolom - spekuláció. Az árfolyam talán sohasem szakad el a névértéktől...- Kötvényhiány esetén - a kielégítetlen kereslet miatt sok volt az előjegyzésünk - felszökött bizonyos kötvények árfolyama. Aki akkor jól spekulált, jól adott el, az nyerhetett 0,5-2 százalékot A lakosság körében zajló kötvény-adásvétel elősegítésére a Budapest Bank központjában időnként aukciót szerveznek. Itt találkozhatnak a kikiáltott kötvények tulajdonosai a pénzüket ily módon befektetni kívánókkal. ROSTÁS ILONA Magyar-japán vegyes vállalat, a Salgótartjáni Üveggyapot Rt. létrehozásáról kötöttek megállapodást az Üvegipari Művek, a Skála-Coop, egy japán konzorcium és az IFC, vagyis a washingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Társaság képviselői. A közös vállalatot a Salgótarjáni Síküveggyár területén, egy korábban leállított üzem épületeiben rendezik, be finom szálú üveggyapot termelésére. A fejlett ipari országokban felhasznált hőszigetelő anyagoknak 50-60 százaléka ilyen finom üveggyapot, de nálunk egyelőre kevéssé használják, mert külföldről kell importálni dollárért. Versenytárgyalás alapján a japán Nitto-Boseki cég szállítja a műszaki világszínvonalnak megfelelő technikai berendezéseket, amelyekkel majd évente 4400 tonna finom üveggyapotot állítanak elő. A hazai igények bőséges kielégítésén túl évente 1000-1500 tonna árut exportálnak, s így folyamatosan biztosítják a külföldi hitelek törlesztését A részvénytársaság törzstőkéjéből az Üvegipari Művek 47, a Skála- Coop 10, a japán konzorcium 26 és az IFC 17 százalékkal részesedik. A vegyes vállalat a tervek szerint 1989 nyarán kezdi meg a termelést. A finom szálú üveggyapotból egyebek között hő- és hangszigetelő lapokat készítenek. Az utolsó órában... (4.) Bonyhád-Börzsöny, Perczel-kúria Hogy az ott lakók öregedtek a házhoz, vagy fordítva történt, ki tudja. Ma öt család él a Pannónia Tsz tulajdonában lévő épületben. A süvegboltozatos, földszintes kúriát 1740 és ’46 között emelték. A kilenc félkörívnyílásos, tornácos épület mai állapota ellenére is emlékeztet hajdani puritán szépségére, ellensúlyozva a jelen elszomorító képét. Igaz, idén májusban lemeszelték, ekkor helyezték vissza lecsiszolva, helyreállítva az emléktáblát. Az alsó-börzsönyi kúria, mint az megszokott volt, gazdasági, udvari melléképületekkel övezve alkotott épületegyüttest, ezek egyikében lakott a család egykori nevelője, Vörösmarty Mihály hosszabb ideig. T. ZS.-CZ. S. Míves munka A tornác • • Délnek völgye, szivem titkának régi hazája" VÖRÖSMARTY MlHALY ITT ÉLT. TANÍTOTT ÉS ÍRTA HAZAFIAS ÉS SZERELMES VERSEIT 1820-22-ic És 1823-24-ben VÖRÖSMARTY MIHÁLY A NEMZETI FÜGGETLENSÉG ÉS HALADÁS NACY KÖLTŐJE SZÜLETÉSE 150.ÉVFORDULÖJÁNÁLLÍTTATTÁL TÁBLÁT H RONYHÁD-BÖpSÖHY KÖZSÉG TANÁCSA.£ Régi falak Az utókor tisztelete már nem „töretlen” Festéküzemet épít a Budalakk Új festéküzemet építenek a Budalakk Festék- és Műgyantagyárban. Az 530 millió forintos beruházásra az adott lehetőséget, hogy a Budalakk nyerte meg a Világbank által többcélú festéküzem létesítésére meghirdetett pályázatot. A beruházáshoz a világbank 3 millió dollár hitelt folyósít, a többit a vállalat saját forrásaiból, illetve a Magyar Hitel Bank Rt által nyújtott kölcsönből fedezi. Az új festéküzem a Budalakk újpesti gyárában épül majd, ahol a jelenlegi körülmények között egyébként már nem tudták volna fejleszteni a gyártást. A régi üzemben fokozatosan megszüntetik a termelést, s az ottani gyártósorokat áttelepítik a vállalat más részlegeibe, hogy az új üzem átadásáig is biztosítani tudják felhasználóik ellátását ipari festékekből. Az üzemben nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő technikai színvonalat, környezetkímélő gyártási eljárást honosítanak meg; a festékek korszerű kiszolgáló és ellenőrző berendezésekkel kiegészített zárt technológiai rendszerben készülnek majd. A világbanki hitelből olyan gyártósorokat helyeznek üzembe, amelyeken nemcsak egyféle termék készíthető. Az új gépeket az egyik festéktípusról rövid idő alatt át lehet majd állítani másféle festék gyártására, s így a termelési programok szükség szerinti átcsoportosítása az eddigieknél jóval rugalmasabban, kevesebb veszteséggel lesz megoldható. A beruházás megvalósítására szoros határidőt írt elő a Világbank, az új üzemnek két és fél éven belül kell elkészülnie. A tervek szerint 1989 második felében már indítják a próbagyártást, s 1990-től teljes kapacitásával dolgozik az új festéküzem. Akkor a jelenleginél kétszer több, évi 7 ezer tonna ipari festéket készítenek majd az újpesti gyárban. A hagyományos termékek mellett bővítik azoknak a festékeknek a hazai kínálatát, amelyekhez eddig csak külföldről juthattak hozzá a felhasználók. Elsősorban ipari zománcfestékeket állítanak majd elő különféle gépekhez és berendezésekhez, járművekhez, műszerekhez, bútorokhoz, hűtőgépekhez és más egyéb háztartási gépekhez, olyan minőségben, amivel a legigényesebb külpiacokon is felvehetik a versenyt. Az új festéküzem munkálatainak elvégzésére versenytárgyaláson keresett vállalkozót a Budalakk. A négy jelentkező közül a Kipszer ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek, így ez a vállalat kapta meg a fővállalkozói megbízatást. Új üdítőital-por Külföldön már ismertek és keresettek a különféle gyümölcs alapanyagú üdítőital-porok; az első ilyen hazai terméket a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben állították elő, és gyártását a sikeres üzemi próbák után megkezdték. A „Nedű” fantázianevű termék receptjét és gyártási technológiáját szabadalmaztatták. Hasznosítására a DÉLKER és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát - közös érdékeltséggel - gazdasági társaságot alapított. Eddig mintegy 200 ezer tasak almaport hoztak forgalomba. A gazdaság Érsekhalom községben levő gyümölcsfeldolgozójában részben a meglevő gépek felhasználásával, és a Láng Gépgyárban készült vákuumos szárítószekrények beépítésével alakítottak ki üzemrészt. Az üdítőital-port hazai anyagba csomagolják: a háromrétegű, fényvédő fóliát a Kőbányai Könnyűfémmű szállítja. A 90 grammos tasak- ban forgalmazott almapor szavatossági ideje öt hónap. Az új termék iránt külföldön is van érdeklődés, mivel a nemzetközi piacon még viszonylag ritka az ilyen nagy, természetes anyag tartalmú ivólépor. Az élelmiszeripari kutatóban más gyümölcsökből készülő italporok előállításán is dolgoznak.
