Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

4 Képújság 1987. július 8. Szily Géza alkotásai Bonyhádon A Bonyhádi freskóvázlat egy részlete A bonyhádi művelődési ház emeleti kiállítótermében Szily Géza alkotásiaval találkozhatnak a festészet kedvelői. ATolnáról származó művész, kinek ké­pei a magyar művésztelepeken kívül Csehszlovákia, Moszkva, London, Ham­burg tárlatain is szerepeltek már, s meg­találhatók Anglia, az USA, az NSZK, Nor­végia és Japán magángyűjteményeiben is, ezúttal újra megyénkben mutatkozik be. Akik látták a tolnai tanácsházát díszítő szekkóit, vagy a Szekszárdi Városi Ta­nács számára készített nagyméretű go­belinjét, azok „ismerősökkel" találkoz­hatnak a bonyhádi kiállításon, de a mű­veivel először ismerkedőket is kellemes meglepetés éri. A terem két végét két nagyobb méretű alkotás uralja. Az egyik a Bonyhádi fres­kóvázlat címet viseli, s a kék és zöld szín árnyalataiból különös absztrakt figurák bontakoznak ki. Szemben vele a Kőbá­nyai Gyógyszergyár aprólékos kidolgo­zású, finom ívű és geometrikus ábrákat ötvöző gobelinje látható. Az esztétikai él­mény mellett mindkettő ezernyi értelme­zésre, továbbgondolásra is okot ad, s ugyanígy töprengésre késztet a Ház éj­szakája című különös látomás, vagy a Karlsbadi kirándulás emberalakokat, nö­vényeket, szó- és mondattöredékeket is tartalmazó szűrrealista képe. Az Att­rakció a háború, a fegyverek pusztító ve­szélye, a természetben védtelenül létező emberiség biztonsága feletti fenyegető kötéltáncot, a Pusztuló tanya a szülőföld­höz való ragaszkodás, az elmúlás miatti mérhetetlen bánat érzéseit sugallja. Mindez a vörös, a lila, a barna, szürke és a legváltozatosabb színek nyugodt har­móniájával. A kiállítást július 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. -cser­Szájmon Templár visszatér Kísérteties zene, puha léptek, behízel­gő mosoly, a fej felett egy kis glória: Si­mon Templar, azaz az „Angyal” milliók kedvence visszatér a képernyőre, egye­lőre Angliába, méghozzá nem is akárho­gyan: a legnagyobb sztár, Roger Moore alakjában. Úgy tűnik, a modern „szappanoperák”, folytatásos tv-játékok sem tudják feled­tetni népszerűségét. A nálunk a hatvanas évek végén szen­zációszámba menő krimi 1927-ben szü­letett meg egy félig kínai, félig angol szár­mazású férfi, Leslie Charteris agyában. Charteris maga is kalandos életet élt: volt rendőr, aranyásó, gyöngyhalász, mixer és profi bridzsjátékos. Simon Templar, a sármos „törvényen kívüli igazságtevő” aki szegről-végről Robin Hood és Arsene Lupin.rokona, a legkomiszabb gazfickókat is móresre ta­nítja, kéretlenül is kisegíti a tehetetlen rendőröket, védelmezi a gyengéket, az árvákat, valamint a csinos fiatal hölgye­ket, közben egy percre sem vesziiti el jó­modorát, mi több, még a haja is ritkán kó- colódik össze bunyó közben. Bár a figu­rát már a 40-es években filmre vitték olyan neves színésszel, mint a nagy intri- kus George Sanders, népszerűségének csúcsára akkor jutott, amikor a filme­sek a jóképű, szálfatermetü, elegáns Ro­ger Moore-ra osztották „Angyal” szere­pét. Moore, aki korábban Walter Scott „lvanhoe"-jának tv-változatában vált is­mertté, 114 epizódban alakította a gigerli magánnyomozót: ökölcsapásait, jelentő­ségteljesen felvont szemöldökét mintegy 70 országban ismerték meg. A film egy­szer s mindenkorra meghatározta Moore pályáját: az „Angyal" után a kedvesen ütődött Lord Brett Sinclair figuráját alakí­totta Tony Curtis oldalán a „Minden lében két kanáléban, majd a vásznon is hódíta­ni kezdett: amikor Sean Connery belefá­radt a 007-es szuperügynök, James Bond kémkalandjaiba, Roger Moore vet­te át majd egy évtizedre e szerepkört. Úgy látszik azonban mindkettejüket visz- szahúzta a szíve a régi alakokhoz: ma új­ra Connery James Bond, és a hatvan éve született „Angyal” történetek szereplője ismét az „élő klasszikus” a szintén már 60 éves Roger Moore. A vele forgatott új epizódok várhatóan hozzánk is „begyű­rűznek”. Szájmon Templár kultuszára jellemző, hogy Londonban külön „Angyal”-klub van. Aki beiratkozik, és befizeti a tagdíjat, a kővetkező szövegű igazolványt kapja: „Ezen igazolvány tulajdonosa feltehe­tően rovott múltú, kétes erkölcsű. Ha esetleg letartóztatnák, azonnal szabadon kell engedni őt, nehogy megfertőzze a többi foglyot”. Leslie Charteris szerint az igazolvány tulajdonosai között még lordok, és a Scotland Yard magas rangú tisztjei is megtalálhatók. G. N. L. SZOMSZÉDOLÁS ________:----------------------------------------------------------------------------' F EJ ER MEGYEI HÍRLAP A korábbi években megszokott sza­badságolási rendtől az idén eltértek né­hány dunaújvárosi kisvállalatnál. Míg ko­rábban augusztusban álltak le a terme­léssel, a főként nőket foglalkoztató Junior Cipőgyárban és a Fékon Ruházati Válla­lat dunaújvárosi üzemében, az idén más­képpen alakult a dolgozók éves szabad­ságának ideje. A Fékon csaknem félezer dolgozója ezen a július első héten kezdte meg éves szabadságát, kivéve azt a hetven dolgo­zót, aki további egy héten keresztül még folytatja a munkát. Egy szalagon ugyanis még ezen a héten dolgoznak azok az asz- szonyok, akik valamilyen oknál fogva csak később kívánják kivenni szabadsá­guk egy részét. A termelés szünetelésé­nek ideje alatt az üzem szakemberei el­végzik az éves karbantartást. A Junior Cipőgyárban július 1-én újra megkezdték a termelést a háromhetes szünet után. A szintén főként nőket fog­lalkoztató üzemben, június 15—30-ig szünetelt a munka, ezáltal megtörtént az évenként szokásos nagyjavítás. Merenyiné dr. Balassa Anna, a cipő­gyár gazdasági helyettese elmondta, hogy a megrendelések határideje, vala­mint az alapanyagellátás miatt hozták előre a leállás idejét. A gyár csaknem egymillió pár lábbelit készít évente, ebből 415 ezret gyártottak az első félévben. Az év második felében 386 ezer párat bel­földi, további 100 ezer párat pedig a tő­kés piacokra szállítanak majd, s legna­gyobb megrendelést a nyár utolsó hó­napján kell teljesíteniük. A tájékoztatás szerint a jövőben is füg­gővé teszik a nyári üzemszünet idejét a rendelésállománytól, s elképzelhető, hogy a jövőben nem állítják le egyszerre az egész gyárban a termelést. Dunántúlt napló A Pécs Megyei Város Tanácsának el­múlt hét csütörtökön tartott tanácsülésén született meg a határozat a városüzemel­tetési és fenntartási feladatokat ellátó Vá­rosgondnokság létesítéséről. Milyen cél­lal alakult, milyen feladatokat lát el, s mi­lyen lesz a szervezeti felépítése a váro­sunkban még új intézménynek, kérdez­tük dr. Somfai Csabát, a városi tanács építési osztályának vezetőjét.- A városgondnokságok nemcsak az ország nagyvárosaiban, de a kisebb lé­lekszámú városokban is több helyütt A dohányzás elleni heves hadjárat kel­lős közepén az amerikai dohányosok, e saját bevallásuk szerint is „kihalásra ítélt kisebbség” tagjai elhatározták: vé­dekezni fognak. Egy dohányzótársaság megalakításá­nak gondolata foglalkoztatja őket. Ez arra is felbátorítaná valamennyiüket, hogy al­kotmányos jogaikra hivatkozzanak, amely lehetővé teszi mindenkinek a ciga- rettázást bárhol és bármikor. Azzal érvel­nek, hogy a mind több tilalom veszélyez­teti személyes szabadságukat. Az aggó­dók - törvényhozók, munkaadók, bará­tok és rokonok - egész hada kezdte meg a mintegy 52 millió felnőtt és 2 millió fia­talkorú dohányos üldözését. A „Köszön­jük, hogy nem dohányzik” felirat szinte mindenhol megtalálható. „Úgy érzem, minden irányból támadnak” - mondta az egyik cigarettapárti. „Ez már valóságos elkülönítés. Én nem akarok illemhelyen cigarettázó lenni” - panaszolta sérelmeit és hozzátette még, hogy a hozzá hason- lóaknak már nem maradt más hátra, mint kivonulni az utcára azok módjára, akik veszélyeztetve érzik helyzetüket, s tünte­tésekkel követelni jogaikat. „Visszaélnek a tudományos felfedezésekkel. Egyéb­ként is akármikor elüthet az autó, vagy a fejemre eshet egy tégla. Egyszer úgyis meg kell halni, s nem feltétlenül tüdőrák­ban” - füstölgőit egy másik dohányos. A tudományos kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok­ban 300 000 ember hal meg tüdőrákban megalakultak. Azzal a céllal, hogy a taná­csi kezelésben lévő létesímények - utak, járdák, hidak, parkok, zöldterületek, köz- kutak, közvilágítás, nyilvános WC-k, te­metők, a felszíni vízelvezetés létesítmé­nyeinek fenntartásáról, működtetéséről, állagának megóvásáról, valamint a köz­területek tisztításáról gondoskodjanak. Ezeket a sokrétű szakmai hozzáértést igénylő feladatokat eddig egy-egy szol­gáltató vállalat látta el, mint részfeladatot. Most a városüzemeltetési feladatok haté­kony ellenőrzése érdekében a város- gondnokság mint intézmény koordinálja munkájukat. Tizennyolc fővel alakult meg Pécsett július elején a városgondnokság, koráb­ban a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalathoz telepített útkezelési és for­galomtechnikai osztályok, valamint a vá­rosi tanács építési osztályának szerveze­tében lévő Útfelügyelet összevonásával. A végleges létszámot harminc főre ter­vezték. A második félévben szervezik meg az ügyeleti szolgálatot, a város üze­meltetésével kapcsolatos problémák fel­vételére. Rendkívüli esemény, felhősza­kadás, viharkárok esetén lesz egy olyan szervezet, ahol tudják kiket kell mozgósí­tani, gondoskodnak a hiba elhárításáról. A városgondnokság irodaháza Pécsett, a Bajcsy-Zs. u. 35. szám alatti épületben kapott helyet. Vezetője Péntek Gábor építészmérnök így szólt az intézmény feladatairól:- A városgondnokság költségvetési előirányzata ugyanannyi lesz, mint ami­vel eddig az építési osztály gazdálkodott. (Az idei évre 240 millió forint áll rendelke­zésünkre). Hogy mi a biztosíték a város­üzemeltetési feladatoknak az eddiginél jobb ellátásra? Eddig városgondnokság híján pl. ugyanaz a szolgáltató vállalat volt a megrendelő, a kivitelező és a szám­lázó. Most a szerződésben vállalt mun­ka elvégzését, mennyiségét, minőségét mi ellenőrizzük, s amennyiben az nem megfelelő, nem vesszük át. Másrészt pe­dig a sokrétű szakmai feladatok ellátásá­ra megfelelő szakképzettségű munkatár­sakról gondoskodunk, akik gazdái lesz­nek egy-egy területnek. PETŐFI PÉPE Az év első öt hónapjában mintegy húsz százalékkal csökkent Bács-Kiskunban a mozik nézőszáma az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Ma­gyarázat erre több is található. Emelked­tek a jegyárak, kevesebb volt az igazán nagy érdeklődésre számot tartó film, és persze a jelenlegi gazdasági helyzetben és szívbetegség miatt. Már 500 éves a dohányzás hagyománya, de a hatvanas évektől lényeges visszaesést tapasztal­hatunk e téren a fejlett országokban, mi­közben a harmadik világban nőtt a dohá­nyosok száma. Az amerikai mezőgazda- sági minisztérium adatai szerint 1964- ben a lakosság 52,9 százaléka hódolt e káros szenvedélynek, ám 1985-ben már csak 33 százalék körül alakult azok aránya, akik rágyújtottak. 1965-ben a nőknek még 34 százaléka dohányzott, de 1985-ben már csak 28 százalékuk. A dohányzás elleni harc akkor lépett erőteljesebb szakaszába, amikor 1975- ben Minnesota szövetségi államban tör­vényt hoztak a munkahelyi dohányzás betiltására, az érintetteknek pedig külön helyiségekben engedélyezték csak a füstölést. Azóta már 11 amerikai szövet­ségi állam 250 városában hoztak - igaz, a minnesotainál enyhébb - szigorító, illetve tiltó intézkedéseket. Számos ho­telban vannak szobák nem dohányzók részére, de az olyan vendéglők sem rit­kák, amelyekben elkülönítették egymás­tól a dohányzókat és a nem dohányzókat. A döntőnek szánt csata az utóbbi hó­napokban bontakozott ki. A legmaga­sabb szintű tudományos fórumok megál­lapították, hogy a füst azokra is ártalmas, akik a füsttel szennyezett helyiségben tartózkodnak, bár maguk nem dohá­nyoznak. Valóságos háború indult a pasz- szív dohányzás ellen. Szélesköröen be­tiltották a dohányzást az üzemekben, a egyre jobban megfontolják az emberek, hogy mennyit költsenek, mire áldozza­nak többet, illetve kevesebbet. Gila Jánostól, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójától megtud­tuk, hogy az említett nézőszámcsökke­nés még takarékosabb, körültekintőbb gazdálkodásra készteti a filmforgalma­zókat. A nyárra vonzó, színes, minden ré­teg igényeit szem előtt tartó programokat állítottak össze a vállalat szakemberei. Az üdülőkörzetek, különböző táborok film­ellátására különösen nagy gondot fordí­tanak. Baján kert- és sámlismozi műkö­dik júliusban és augusztusban, Kiskun­halason három helyen is várják az érdek­lődőket szabadtéri filmvetítésekre, ahogy például a Szelidi-tónál, Solton, Kalocsán és Kunfehértón is rendszeresek lesznek a következő két hónapban a szabadtéri mozielőadások. Csávolyon, Dunave- csén, Hercegszántón, Akasztón és meg­annyi más településen külön ifjúságifilm­sorozat indul a vakációzó gyerekeknek. A filmmúzeumi hálózatban forgalmazott produkciókból Bács-Kiskun valamennyi városában, sőt jó néhány nagyközségé­ben is vetítenek, így bemutatják például a Hegedűs a háztetőn és a Nagy zabálás című nagysikerű alkotásokat. A moziüzemi vállalat igazgatója el­mondta, hogy kísérletképpen a kecske­méti Otthon moziban két méterszer más­fél méteres kivetítőernyőn mutatnak be videoműsorokat július elejétől. A vállalat videotékájába egyébként a napokban érkezett negyven új alkotás, és hamaro­san további negyven új kazettával bővítik az eddig is figyelemre méltó kínálatukat. Nemcsak kölcsönözhetők, hanem meg is vásárolhatók a felvételek. Kecskemét, Baja és Kiskunhalas után Kalocsán és Ti- szakécskén nyílik videotéka, még a nyári hónapokban. Július közepén Kecskemét ad otthont a filmforgalmazók hagyományos, orszá­gos továbbképzésének, amelyen igen sok érdekes, napjaink filmművészetét és forgalmazását érintő kérdésre is választ keresnek majd a szakemberek. Somogyi Néplap A megyei múzeum hálózatfejlesztési terveiről kérdeztük dr. Mészáros Balázst, a múzeum igazgatóját.- Balatonszemesen ebben a hónap­ban nyílik több éves munka eredménye­ként a Latinovits Zoltán-emlékkiállítás. A hálózatfejlesztési tervünkben arra törek­szünk, hogy megyénk minden városá­ban, illetve városi jogú nagyközségében legyen helytörténeti múzeum. Siófokon Kálmán Imre szülőházában - a volt ze­neiskola épületében - a balatonszemesi kiállítást követően nyitjuk meg a világhírű zeneszerző, operettkomponista állandó kiállítását. csatabárdot gyárcsarnokokban, a köz- és magánhi­vatalokban. A szövetségi közigazgatási szervek ezt azzal egészítették ki, hogy mintegy 890 ezer dolgozójuknak a ciga- rettázást csakis a kijelölt helyeken enge­délyezik. A harc most már a társadalom minden rétegére kiterjed. Egy felmérés eredményei azt mutatják, hogy 662 válla­lat közül 36 százalékban tilos a dohány­zás. „Vajon azt jelenti ez, hogy a dohány­zóknak még a munkába állást is megtilt­ják?” - kérdezik a füstölgés hívei. Ök a tűrőképességre és a megértésre hivat­koznak, miközben annak veszélyére fi­gyelmeztetnek, hogy a cigarettával együtt a szabadságjogokat is a szemétbe dobják. Úgy vélik, hogy a passzív dohányosok veszélyeztetettsége körül számos ellent­mondás alakult ki és a tudományos ma­gyarázatokkal gyakran visszaélnek azok, akik az egyéni életstílus ellenőrzésével foglalkoznak. „Nem vagyunk az ellen, hogy elválasztanak bennünket a nem do­hányzóktól, de tisztességes helyiségeket követelünk magunknak, ahol akkor gyújthatunk rá, amikor akarunk” - han­goztatták. Mondani sem kell, a hadjárattal szem­beszegültek a dohánytermelők is. Az ül­döztetés érzésének csillapítására ezért gyakran a következő vigasztaló monda­tot nyomtatják a cigarettásdobozra: „Ha a dohányzás mellett döntött, erre zakla­tás nélkül joga van”. Ki kerül ki győztesen a harcból, ez még a jövő titka. ík A dohányzók is kiásták a A Kőbányai Gyógyszergyár gobelinje

Next

/
Thumbnails
Contents