Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
1987. július 8. Képújság 5 VÍZGAZDÁLKODÁS: „Egy földrajzi vízgyűjtő terület vagy politikai területegységen körforgást végző vizek hasznosítására és kártevésük elhárítására irányuló tevékenység. Két ága van: 1. aktív: a vizek hasznosítása (vízellátás, vizerőhasznosítás, hajózás, öntözés, halgazdasági építés). 2. passzív: a vizek kártevése elleni védekezés (árvízmentesítés, belvízrendezés, lecsapoiás, folyószabályozás, vízmosáskötés és szennyvízelvezetés). Vízkészlet: valamely nagyobb területegység (ország vagy országrész) felszíni és föld alatti vizeiből nyerhető és felhasználható vízmennyiség, amelynek folyamatos kitermelése sem az illető terület vízháztartási mérlegének egyensúlyát, sem az egyes vízgazdálkodási ágak érdekeit károsan nem befolyásolja.” (Új magyar lexikon) - összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - megyénk vízfelhasználásának helyzetét igyekszünk bemutatni. Vizeink szennyezettsége A csapadék nem kerül pénzbe A Duna vize és a viza íze Az utóbbi években javult hazánk legnagyobb folyójának, a Dunának a vízminősége. Ezt talán legjobban az példázza, hogy a paksi halászok a közelmúltban egy gyönyörű vizát fogtak ki a folyóból. Vajon ugyanez a tendencia áll-e kisebb folyóvizeinkre, a holt ágakra és tavakra is? A kérdésre Rippert György, a Tolna Megyei Tanács környezetvédelmi titkára adott választ.- Az említett példa valóban igazolja, hogy a Duna vízminősége javult. A Paksi Atomerőmű Vállalat jelentős mennyiségű vizet használ fel naponta és az innen visszakerülő víznek csupán a hőszeny- nyeződésérűl (felmelegitett víz jut vissza) beszélhetünk. Állandó vizsgálatok folynak, melynek eredménye mindig negatív. A víznek egyetlen cseppje sem lehet, melynek radioaktív szennyeződése a megengedett tűrési határokat átlépné. Nincs is, hiszen ezt az üzemi kontroll azonnal kiszűrné, de a vízügyi igazgatóság mint hatóság is folyamatos ellenőrzéseket végez. A vállalat a szigorú környezetvédelmi előírásoknak mindenben eleget tesz. A Dunában még a Paksi Konzervgyárból jut szennyeződés, ami nem nagymértékű. A termények mosásából adódik ez a szennyeződés. A vállalat egy tanulmánytervet készített, a szennyezett víz ülepítését és újrafelhasználását kívánják megoldani, így majd a tisztított víz a Duna sodorvonalába kerül vissza. A szennyezésért bírságot fizet a gyár. A Duna felső szakaszán a szennyvíztisztítás miatt, illetve annak eredményeképpen kevesebb tisztítatlan vizet engednek ki, így egyértelmű javulás mutatkozik, ami megoldotta Fadd-Dombori vízutánpót- lás-kérdését is az utóbbi két évben. Sió: A mellékágak csatlakozása miatt szakaszokra kell bontani a Siót. A siófoki szennyvíztisztító elkészültével mi csak tisztított szennyvizet kapunk, viszont a Séd-Nádor vize valamint a Kapos hatása jelentkezik a Tolna megyei szakaszon is. A Simontornyai Bőrgyár sótartalmú szennyeződést okoz, ők is intézkedési tervet készítettek, az első ütem el is készült, 1990-ig folyamatosan csökken a szennyezőanyag-tartalom. Péten bepár- ló üzemet állítottak munkába, amit Finnországból vásároltak, hamarosan megkezdik a második ütem munkáit is, ami ha elkészül, hatásában óriási jelentőségű lesz. A Séd-Nádor esetében is tapasztalható már a beruházások haszna, de időszakonként (amikor a szennyvíztározók leeresztésre kerülnek) ismét károsodik az élővilág a vízben. Kapos: Somogy megyében a vízvédelmi beruházások nem fejeződtek be a VI. ötéves tervben, jelenleg is készülnek még. Kaposvár szennyvíztisztítójának bővítése várhatóan a VII. ötéves tervidőFolyó, csatorna, vízfolyás szakban befejeződik. A cukorgyár a Pécsi Vízügyi Igazgatóság intézkedései nyomán zagytározót építtetett, ami optimális körülmények között ismét javít a helyzeten. Megyénkben gond, hogy a dombóvári tisztítótelep túlterhelt, különösen a nyári hónapokban, ez is a Kapóst terheli. A városi tanács a tervkészítést elindította, mely megvalósítása kapacitásbővítést és egyszerűbb munkafolyamatokat eredményez. A MÁV intézkedett a vasúti kocsik mosásából adódó szennyvíz tisztításáról. 1989 elejére jelentősen javul a helyzet. Néhány kisüzem megszűnt (szakályi tejüzem, tolnanéme- di kendergyár) így a szennyzőforrások is valamelyest csökkentek. A dombóvári fatelítő is korszerűsítette a tisztítást. Koppány: A Balaton vízminőségének védelmében megoldották a regionális szennyvízgyűjtést és -tisztítást Balaton- bogláron, hogy még tisztított szennyvíz se kerüljön a Balatonba. Somogyon keresztül átemelik a Koppányba, ami a nyári szezonidőn kívül nem jelentős mennyiség, de lényeges romlást a nagy mennyiség sem okozott eddig, amit a Köjál és a vízügyi szervek mérése is igazol. Javítani fogja a helyzetet ha elkészítik a tervbe vett koppányszántói víztározót, ami a biológiai tisztítást is segítené. A legkevesebb gond így is a Koppánnyal van, de nagyon oda kell figyelnünk rá. Völgységi patak: Javult a vize, Flidason, a vegyiműveknél elkészült a tisztító. A bonyhádi telep próbaüzeme még tart, néha beüzemelési gondok adódnak, ha ez megszűnik, tovább javul a víz minősége. Dombori, Holt-Duna: Két éve megoldott a vízcsere, a Duna javulása is segít, kotrások folytak, folyamatos a nádvágás és megoldódott a szemétszállítás kérdése is. A Lajos-majori sertéstelep hígtrágyája sem szennyezi már. Tolna, Holt-Duna: A VII. ötéves terv egyik kiemelt feladata lesz a vízminőség javítása, összefogással. A tanács a téesz segítségével sokat tud majd tenni. Felmérés megtörtént, a terv készül, és rendezték a partot. Bogyiszló, Holt-Duna: Az elkövetkező évek feladata lesz a rendbetétele. Szálka, víztározó: Változatlanul jó a vize, többcélú hasznosítására terv készült. Váraljai tófüzér: A megye gyöngyszeme, vize iparilag nem szennyezett. Nyergesi tórendszer: Gondmentes, jól szolgálja a célt. Tamási pihenőparki tó: Rendezett, jó környezet, jó vízzel. Bonyhád, Szecskái tavak: Hamarosan készül a harmadik is a város örömére. A pihenőparkok tavainak, vizeinek rendben tartásához igen nagy segítséget nyújtanak a horgászegyesületek. Kihez mi tartozik? A hazai vízgazdálkodás felügyelete, a vízvagyonnal való gazdálkodás rendje a következő. Az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartoznak a területi vízügyi igazgatóságok. A feladatuk az adott térség, régió, folyóinak, vízfolyásainak, illetve a jelentősebb belvízcsatornáinak a gondozása. A területileg illetékes vízitársulat a közcélú vízfolyásokat tartja rendben, - ezek a több üzemet szolgáló vízhálózat által befogadott és szállított vízfolyások és csatornák. A fenntartásukról nem maga az üzem, hanem a vízitársulat gondoskodik - a gazdaságok által befizetett érdekeltségi alapból. A vízitársulatok nehéz és könnyű gépekkel rendelkeznek, az üzemek igényeinek megfelelően tartják rendben a közcélú vízlefolyásokat, csatornákat. Az adott gazdaságon belül, kizárólag a termelőüzem érdekeit szolgáló üzemi vízfolyások a nagyüzemi táblákról vezetik le a vizet. Karbantartásuk az üzem feladata, a kotrást, a tisztítást vagy a saját eszközeikkel végeztetik el, vagy pedig ezeket a munkákat megrendelik a vízitársulattól. Ez a hármas felosztás bevált. Akkor van gond, ha hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul a térségre, s a csatornák nem képesek a víz fogadására, elvezetésére, - ez történt idén tavasszal a Sárköz térségében gazdálkodó üzemekben. Az oldalt készítették: D. VARGA MÁRTA, MÁTÉ RÉKA, SALAMON GYULA, SZABÓ SÁNDOR. Fotó: GOTTVALD KÁROLY. Öntözni nem mindenütt érdemes Terjedőben: a víztartalékos talajművelés Az elmúlt három év aszályos időjárása következtében megyénkben évente 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. Ez az időszak azoknak az üzemeknek kedvezett, amelyek a szekszárd-bátai belvízöblözetben gazdálkodnak, - kevés volt a belvíz, így hát nagyobb területen több termést takarítottak be. Idén ez a „sorozat” megtört: az első félévben 100-150 milliméterrel több csapadékot mértek, mint sok év átlagában. Ez viszont a belvizes területeken ismét jelentős gondot okozott, hisz május 31-én 2196 hektáron nem került még a földbe a mag a Sárközben.- A legnagyobb gondot az úgynevezett állami főművek, és üzemi csatornák rendezetlensége okozta: a feliszapolódott csatornák a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadékot nem tudták levezetni. Miért nem tették rendbe időben a csatornákat? - kérdeztük dr. Vida Györgytől, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának termelési csoportvezetőjétől.- A mezőgazdasági nagyüzemekben a gépek teljesítményének növekedése miatt a táblák méretét növelni kellett. A tömbösítést azonban nem követte a komplex vízrendezés, a kis befogadóképességű régi vízlevezető csatornák megszűntek. A nagyüzemi táblákhoz tartozó csatornák viszont nem képesek levezetni azt a vizet, amely például a tábla közepén keletkezik. Ez csupán egyetlen módszerrel: modern melioratív beavatkozással, alá csövezéssel oldható meg. A munka idén Várdomb térségében indul a Sárköz térségi komplex melioráció keretében, s ez 40 ezer hektár területet érint.- Kinek a feladata a csatornák karbantartása?- Nagyon fontos dolog, hogy a szekszárd-bátai főcsatorna, a Szekszárd- Séd főcsatorna, a Lajvér, a Kis-Duna- csatorna karbantartási munkáit az Országos Vízügyi Hivatal időben elvégeztesse a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal.- A megye mezőgazdaságilag művelt területén hol van lehetőség öntözésre?- Az összterület háromnegyed része nem sorolható az öntözést igénylő zónához, hisz az éves viszonylatban lehullott 600 milliméter csapadék általában elégségesnek bizonyul. Több helyütt, ahol öntözni lehetne, illetve kellene, gondot okoz, hogy a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé a korszerű önjáró, és gépi áttelepítésű öntözőberendezések alkalmazását. Ezért csak a viszonylag sík területeken alakultak ki az öntözés hagyományai. A Duna mentén, a Sió bal parti öntözőfürthöz tartozó területen, ott, ahol nagy vízigényű kertészeti kultúrákat - burgonyát, zöldbabot, paprikát, káposztaféléket - termesztenek 2-3000 hektár öntözésére van lehetőség. Kocsolán, valamint Tengelicen öntöznek még - szintén kertészeti növényeket.- A megyében mekkora a vfzjogilag engedélyezett, öntözhető terület nagysága?- Ötezer-kilencszáz hektár, de ebből csak az említett nagyságrendben, 2-3000 hektáron öntöznek. Azért nem nagyobb területen, mert az ott termesztett kultúrák nem vízigényesek. A kukoricát ugyan a vegetáció későbbi szakaszában - a címerhányás és a virágzás idején - érdemes lenne öntözni, azonban a jelenleg használatos berendezések nem alkalmasak a két méter magas növény öntözésére. Az öntözésre adott a lehetőség, hiszen az üzemek a folyókból a csőkutakból vehetnek ki vizet, ehhez azonban gépekre, szivattyúkra van szükség, öntözőberendezésre, s ami nagyon lényeges: olyan kultúrára, ami meghálálja a többletráfordítást. Kertészeti kultúrák termesztésére azonban a kézi és a gépi eszközök hiányában nem minden üzem vállalkozik.- Mennyibe kerül ma az öntözés?- Nem csupán a víz kerül pénzbe, hanem a viz szétosztására szolgáló berendezés is, egy önjáró gép ára félmillió forint. Az úgynevezett „termelői vizkivé- telár” hektáronként és évenként 145 forint - ezt az összeget a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak fizetik be az üzemek. A Sió bal parti öntözőfürt mentén a mözsi, a tolnai, a sióagárdi téesz, valamint a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát hektáronként 400 forintot fizet - akár öntöznek, akár nem. Ha öntöznek, egy köbméter víz ára 11 fillér. A berendezések teljesítménye adott - egy gép egy idényben megfeszített, és gondos munkával 50-60 hektár öntözésére képes.- A víztakarékos talajművelésről sok szó esik mostanában.- Az üzemek az utóbbi időben, ha van pénzük fejlesztésre, olyan mélylazítót, középmély lazítót, talajművelő gépeket vásárolnak, amelyek területteljesítménye nagyobb, mint az öntözőberendezéseké. A csapadék ingyen van, és a vízzel úgy is lehet gazdálkodni, hogy a talajba szivárgott csapadékból kevés szivárogjon el, s minél többet hasznosítson ebből a növény. Ehhez nem csupán pénz kell, hanem helyes agrotechnika is. Murgán még a lajtoskocsira várnak Hetente háromszor ivóvíz Megérkezett a yiz Az év végére jó víz lesz Murgán Az ipari célú víz is természeti kincs Elgondolkoztató, hogy amíg országosan évről évre csökken az ipari fogyasztók vízfelhasználása, addig Tolna megyében mind több vizet használnak föl az üzemek. Öt esztendővel ezelőtt egymillió köbméter vizet adott át az ipari fogyasztóknak a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, tavaly pedig 1,6 millió köbméter volt a közüzemi felhasználás. Az említett öt éven belül viszont meglehetősen ingadozó volt a vízvétel a vállalatok részéröl, amely több kérdőjelet vet föl, amit a szakemberek sem éreznek teljes biztonsággal. Az üzemek egy része saját kúttal, illetve kútrendszerrel rendelkezik. így saját vízbázisa van a Paksi Konzervgyárnak, közös kútról szolgálja ki a technológiát a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a szomszédos tejüzem, míg a vállalatok döntö hányada a vízműtől vásárolja a szükséges vizet. Az évről évre meghatározott mennyiségen túli felhasználás természetesen büntetést von maga után, hiszen a víz természeti kincs. A vállalatok, a lakossági vízdíjtétel többszörösét fizetik köbméterenként, 13 forint 80 fillért. A cégek ugyan érdekeltek abban, hogy saját telepükön legalább az előtisztítást elvégezzék - döntő hányaduknál működnek is a derítők -, ám ennek ellenére jelentős mennyiségű szennyező anyag jut az élővizekbe, a csatornarendszerbe. A vállalatok évről évre nem kis pénzeket fizetnek a hatóságnak a kiszabott bírság miatt. Mint ahogy a Tolna Megyei Tanács építési és vízügyi osztályán megtudtuk, 1984-ben 8, két esztendővel ezelőtt 10, tavaly pedig több mint 11,5 millió forint szennyvízbírságot szabtak ki a Tolna megyei cégekre. A csatornabírság összege, a következőképpen alakult: 1984-ben 2,5 millió, 1985-ben 1,6 millió, tavaly pedig 300 ezer forint volt. Tolna megyében még mindig hét olyan település van, ahol a viz a magas nitráttartalma miatt ihatatlan. Ezek közé tartozik Murga is, ahova közel 15 éve hetente három alkalommal szállítják lajttal a vizet. A település 150 lakója kezdetben Gyünkről, egy éve pedig Bonyhádról kapja az ivóvizet. Tavaly a községi közös tanács megyei támogatásként kétmillió forintot kapott a kútfúráshoz, amihez még 400 ezer forintot saját maguk is hozzátettek. A csővezetékeket részben már lefektették, a házakhoz vezető vezetékek kiépítésére később kerül sor. A kút átadását október 20-ra tervezik, aminek a lakosság nagyon örül, hiszen ők csak jövőre számítottak a kút elkészülésére. A változás 150 ember életében óriási lesz: nem kell minden korty vizet beosztaniuk, s nem kell sorbaállniuk a lajtoskocsi érkezésekor.
