Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. július 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról (Folytatás az 1. oldalról.) y ® A vállalatok önállósága követ­keztében a szocialista munka-' mozgalmak a gazdálkodó szervezetek által kidolgozott termelési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk határozzák meg a munkaverseny célját, a részvétel módját, s ők maguk értékelik annak eredményét. A gazdasági kibontakozáshoz ered­ményesebb termelőmunkára, a teljesít­mények és a jövedelmek jobb összehan­golására, a teljesítményen alapuló diffe­renciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szük­ség. Az előrehaladás egész társadal­munktól áldozatvállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszel­lem javítására. O A hatékony termeléshez, a szer­kezetátalakításhoz, a műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges for­rások biztosítása átmenetileg a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvonal meg­alapozott emelésére sor kerülhessen, a teljesítmények növelésére, eredményes gazdasági munkára van szükség. A lakosság munkajövedelmei, a kere­setek a teljesítménytől függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket foko­zott anyagi elismerésben kell részesíteni. © A szociális biztonság fenntartá­sára törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, eny­hítésére. Elsősorban a társadalmi segít­ségre szoruló, időskorú és alacsony jö­vedelmű nyugdíjasokat, a többgyerme­kes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrend­szere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségei­nek viselésében stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételek­kel összhangban nagyobb szociális biz­tonságot nyújt, társadalmilag igazságo­sabb nyugdijarányok kialakulásához ve­zet. ® A pályakezdő fiatalokat különö­sen az otthonteremtésben kell segíteni. A lakásgazdálkodás átfogó to­vábbfejlesztésére - a Kommunista Ifjú­sági Szövetség részvételével - mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és fenntartás támogatási rendsze­rét a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan differenciáltan kell kialakítani. O A lakosság adózásában olyan változtatásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az arányos köz­teherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészí­tés után bevezessék a személyi jövede­lemadót. Az adórendszer legyen áttekint­hető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megma­radjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a fömunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámol­tatás egészítse ki. @ A gazdasági feladatok megol­dása előrelátó foglalkoztatáspo­litikát igényel. A termelési szerkezet át­alakítása megköveteli a munkaerő átcso­portosítását, illetve átcsoportosulását. A munkahelyváltoztatást az állampolgárok munkához való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társada­lom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas for­mák kialakításával bővíteni kell a foglal­koztatáspolitika eszköztárát. Fel kell ké­szülni a 90-es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő foglalkoztatásá­ra. ® A gazdasági-társadalmi kibonta­kozás programjának sikeres végrehajtása nagyobb szakképzettsé­get, széles körű műveltséget igényel. Ok­tatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A vál­tozó szükségletekhez igazodjon a szak­képzés szerkezete, emelkedjen a közép­iskolát, hosszabb távon a felsőfokú ta­nulmányokat végzettek száma. © Az értelmiségnek fontos szerepe van a társadalmi és gazdasági változások kibontakoztatásában. Növe­kednie kell a nagy felkészültséget igény­lő szellemi munka társadalmi elismertsé­gének. A kormányzat, a vállalátok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszí­téseket, hogy az értelmiségiek teljesít­ményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, közéleti szereplésével segítse a szocia­lista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. ® Az államigazgatás, az egészség­ügy és a szociális ellátás, a tudo­mányos kutatás, az oktatás és közműve­lődés, a tömegtájékoztatás és a sport te­rületén a társadalmilag szükséges fel­adatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy ezekben az intézményekben is a feladatokhoz és a gazdasági lehetősé­gekhez igazodó tevékenységi és szerve­zeti rendszer, ésszerű létszám- és költ­séggazdálkodás alakuljon ki. ® A pártban, a tömegszervezetek­ben és tömegmozgalmakban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség. Határozottabb fellépést, szigo­rúbb felelősségre vonást, na­gyobb nyilvánosságot és társadalmi el­lenőrzést kell megkövetelni a társadalmi­gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni - a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más - a társadal­munktól idegen jelenségek visszaszorí­tása érdekében. A pártszervezetek járjanak élen a köz­élet tisztaságának védelmében, az illeté­kes felügyeleti és hatósági szervek pedig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikai intézményrend­szer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektí­vák önállósága, kialakulnak az önkor­mányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és dönté­sek kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politi­kai és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szerepet. O A párt egész tevékenysége szol­gálja a társadalmi-gazdasági ki­bontakozást, a reformfolyamatok fel- gyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézményrendszer fejlesztésének keretében napirendre tűzi a párt vezető szerepének érvényesítésé­vel, a párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. © A kibontakozás programjának végrehajtása nagy követelmé­nyeket támaszt a pártszervek és a párt­tagság munkájával szemben. Mindenek­előtt szilárd pártegységre, határozott po­litikai kiállásra van szükség. Fontos fel­adat a program ismertetése és elfogad­tatása. Valamennyi párttag kötelessége, hogy a programot képviselje és meg­valósításában tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és pártszervezetek szor­galmazzák a munkahelyi programok ki­dolgozását, és támogassák végrehajtá­sukat. A kommunisták felelősségteljes magatartással mutassanak példát. © Programunk megvalósítása kö­vetkezetes és céltudatos veze­tést követel az élet minden területén. Szi­gorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben, és egyúttal növel­ni szükséges a színvonalas vezetői mun­ka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személy­zeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyőző­déssel támogatják a kibontakozási prog­ram végrehajtását, s munkájukat ered­ményesen végzik. Erősíteni kell a káder­munka demokratikus vonásait, a nyíltsá­got és a társadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden terüle­ten gondoskodni kell a folyamatos veze­tői utánpótlásról. O Az agitáció és a propaganda a helyesen értelmezett társadalmi érdekeket képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaság- politikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutas­sák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást akadályozó tényező­ket, értessék meg, hogy csak a termelő- munka hatékonyságának növelése útján juthatunk előbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnek. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói mun­kájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesszék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vi­tatkozzanak a téves nézetekkel, a kishi­tűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. ® A Központi Bizottság szükséges­nek tartja, hogy a párt állásfogla­lását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Ország- gyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intéz­mények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját tenniva­lóikat. © A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsát, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazda­sági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképviseleti szerv ve­zető testületéit, a tudományos és műsza­ki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő a kibontakozást, dolgozzák ki a prog­ram megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. A Központi Bizottság felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmi­ségiekhez, fiatalokhoz, pártonkivüli szö­vetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás programjának vég­rehajtását, vegyenek részt annak megva­lósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhata­tos és céltudatos munkával, társadal­munk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredmé­nyes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. (MTI) Szovjet-indiai csúcstalálkozó PANORÁMA Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, aki a szovjet vezetés meghívására, a Szovjet­unióban megrendezendő indiai nemzeti fesztivál megnyitása alkalmából tartóz­kodik Moszkvában, pénteken koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál majd megkoszorúzta az Ismeretlen katona sír­ját. Ünnepélyes keretek között avatták fel pénteken Moszkvában Indira Gandhi emlékművét, a néhai indiai miniszter­elnök asszonyról elnevezett téren. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ra­dzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, Indira Gandhi fia vágta el a bíborvörös szalagot, amely az emlékművet borító leplet tartot­ta, azután mindketten beszédet mondtak. Folytatódtak és befejeződtek Mihail Gorbacsov es Radzsiv Gandhi megbe­szélései, amelyeket a kölcsönös bizalom és a nyíltság légköre jellemzett. A két ve­zető behatóan megvitatott egy sor nem­zetközi kérdést, különösen azokat, ame­lyek közvetlenül érintik a két ország biz­tonságát. Szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok kérdései is. A moszkvai Kremlben pénteken meg­kezdődtek a szovjet-indiai kormányközi tárgyalások, amelyeken a tárgyalókül­döttségeket Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke és Radzsiv Gandhi vezet­te. A nap folyamán Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi a Kreml Nagy Palotájá­ban ünnepélyesen aláírta a két ország tudományos-műszaki együttműködésé­nek hosszú távú komplex programját. A szovjet vezetés a Nagy Palotában ebédet adott Radzsiv Gandhi tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebéden Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi mondott pohárköszöntőt. Pénteken délután a moszkvai Kreml Templomterén Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megnyi­totta az indiai nemzeti fesztivál esemény- sorozatát. A két vezető beszédét köve­tően színpompás táncbemutatót tartot­tak az indiai művészek. BERLIN - A maga nemében páratlan esemény színhelye lesz ma az NDK fővá­rosa. A Berlin fennállásának 750. évfor­dulója alkalmából zajló rendezvények egyik kiemelkedő programjaként a város történetét 300 élőképben felidéző, öt órán át tartó kosztümös felvonulást tarta­nak. BUDAPEST - Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Szung Zsen-csiungot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­sága melletti központi tanácsadó bizott­ság alelnökét, aki baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón - amelyen jelen volt Zhu Ankang, a KNK budapesti nagykö­vete - véleménycserét folytattak az MSZMP és a KKP közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. * Lukács Jánosnak, az MSZMP KB titká­rának vezetésével pénteken párt- és ál­lami küldöttség utazott az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaságba. A delegáció részt vesz az ország függet­lenségének 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttsé­get Petrovszki István, az MSZMP KB tag­ja, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Je­len volt Musztapha Boutaieb, Algéria bu­dapesti nagykövete. A Művelődési Minisztérium meghívá­sára július 1. és 3. között látogatást tett hazánkban a Horvátországi Magyarok Szövetségének küldöttsége. A vendégek - akiket fogadott Pusztai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes is - megbeszélé­seket folytattak az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetőségeiről a mű­velődési tárca, valamint az Országos Közművelődési Központ vezetőivel. * Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fo­gadást adott a rezidenciáján. A fogadá­son részt vett Kapolyi László ipari minisz­ter, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtit­kár, Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes. BONN - Az NSZK kormánya pénte­ken üdvözölte Richard von Weizsäcker szövetségi elnök hétfőn kezdődő szov­jetunióbeli hivatalos látogatását, amely Bonn véleménye szerint látható jele a kétoldalú kapcsolatok javulásának. Fie- delm Ost államtitkár, a kabinet szóvivője egyúttal jelezte, hogy ősszel Bonnban teendő látogatásra várják Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminisztert. A Varsói Szerzó'dés országai parlamenti elnökeinek találkozója Július 1. és 3. között Varsóban tanács­koztak a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek elnökei. A találkozón megvitatták országaik parlamentjeinek szerepét a testvéri országok együttmű­ködésének elmélyítésében, az együtt­működés hatékonyságának és dinamiz­musának növelésében, figyelembe véve a szocialista közösség fejlődése jelenle­gi szakaszának sajátosságait. Tájékoz­tatták egymást és tapasztalatcserét foly­tattak arról a munkáról, amely országuk­ban a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, a tudományos és mű­szaki haladás eredményeinek széles kö­rű bevezetése, a nép anyagi és kulturális jólétének folyamatos emelése, a szocia­lista demokrácia elmélyítése érdekében, a szocialista építés feladatainak megfe­lelően folyik. Kiemelték, hogy a szocialista országok eredményei új lehetőségeket teremtenek a kölcsönösen előnyös együttműködés­re, kapcsolataik fejlesztésére a világ va­lamennyi országával, ami elősegíti a szo­cializmus nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedését. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a parlamentek közreműködésének a KGST-tagállamok gazdasági együttmű­ködésének elmélyítésében, a KGST-tag- államok 2000-ig szóló, hosszú távú, komplex tudományos-műszaki együtt­működési programja és a Moszkvában 1986. novemberében a testvéri szocia­lista országok vezetőinek munkatalálko­zóján elért megállapodások, a KGST te­vékenységének további tökéletesítésére irányuló törekvések megvalósításában. A találkozó résztvevői megvizsgálták a nemzetközi helyzet alakulását, s elemez­ték, hogy a Helsinki Záróokmányt aláíró országok parlementjei hogyan segíthet­nék elő a katonai szembenállás csök­kentését, a fegyverkezési verseny meg­fékezését, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvalósítását, a világbéke megőrzését, a különböző terü­leten megvalósuló, sokoldalú együttmű­ködést.

Next

/
Thumbnails
Contents