Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-31 / 179. szám
1987. július 31. Képújság 3 Munkaügyi ellenőrzés Tolna megyében Tenyészá I lat-ki helyezés a termelési kedv fokozására Felmondás, felmentés A munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazását a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők ellenőrzik. Országos célvizsgálathoz kapcsolódva az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Tolna Megyei Felügyelősége a megyei gazdálkodó szervezeteknél ellenőrizte többek között a felmondási időre és a munkavégzés alóli felmentésre vonatkozó jogszabályok alkalmazását és betartását. Általános tapasztalat, hogy az 1986-1990-ig szóló kollektív szerződések és ezek módosításai tartalmazzák a szükséges előírásokat, de ezeknek és a vonatkozó jogszabályoknak a gyakorlati alkalmazása sok esetben szabálytalan. Ez főleg az öregségi nyugdíjra jogosult dolgozók munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban fordult elő. A vizsgált munkáltatók közül - a Tolna Megyei Víz-'és Csatornamű Vállalat, a Bonyhádi Zománcárugyár, az MMG AM Műszergyára Szekszárd - az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt, de ilyen címen mondott fel a dolgozóknak, tehát visszafelé számolta a felmondási, felmentési időt, és a dolgozók születésnapján szüntette meg a munkaviszonyukat, emiatt a felmondás időpontjában a felmondás indoka valótlan volt. A Dédász üzemigazgatósága az egyik öregséi nyugdíjra jogosult dolgozót - szabálytalanul - felmondási idő teljes tartamára, negyvenöt napra mentette fel a munkavégzés alól. Az is előfordult például a Tolna Megyei Építőanyag-ipari Vállalatnál, hogy a felmondási idő kezdetétől számított másfél hónap múlva kapta meg a dolgozó írásbeli felmondást, pedig az írásbeli közlés átvételétől, illetve a nőknél 55., a férfiaknál 60. életév betöltésétől számítható a felmondási idő kezdete. Az iratokból nem mindig tűnt ki a munkaviszony megszüntetésének módja, tehát az, hogy a vállalat vagy a dolgozó mondott-e fel, vagy közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. A Palota Bőrdíszmű Szekszárdi Gyára öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérése címén szüntette meg két dolgozó munkaviszonyát és vállalati felmondás nélkül biztosított felmondási és felmentési időt. A Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat Díszmű Gyáregységénél a dolgozó írásbeli kérelme alapján a munkáltató és a munkavállaló megállapodtak, hogy az adott időpontban megszüntetik a munkaviszonyt, de.a felmondási és felmentési idő lejárta után, pedig ilyen esetben a dolgozó a munkaviszony megszűnéséig - felmondás nélkül - köteles munkát végezni, ez alól felmentésre nem tarthat igényt. A BHG Híradástechnikai Vállalatnál, Csavaripari Vállalat 4. Számú Dombóvári Gyáránál és a dombóvári Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos jogszabályokat megfelelően alkalmazták. A vizsgálatokat követően a felügyelők a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezték a munkáltatókat, de a jövőben a felelősségrevonás eszközeit is alkalmazni fogják. Élénkül a piac Faipari marószerszámok Gyünkről A faiparban mutatkozó piaci élénkülésre a gyönki Spirál Vegyesipari Kisszövetkezet egyre több és nagyobb választékú faipari szerszámmal reagál. Az elmúlt években végrehajtott fejlesztés megteremtette ennek személyi és tárgyi feltételeit. Kifejlesztésre került a széles körben használható állítható lambériamaró gyorsacél lápkás kivitelben. A lambériamarónak készül még egy kemény- fémlapkás szögmaró szerszám. Új kivitelben, elővágó fogakkal készülnek a korábban is gyártott, standard szerszámoknak minősülő horonymarók és falcmarók. Bonyolultabb profilok marásának megoldására összetett, variálható és hé- zagolható szerszámgarnitúrák kerültek gyártásba. Az új szerszámok már kézi és gépi előtolásra egyaránt alkalmasak. Technológiában is új megoldást jelent, hogy a tárcsaszerú szerszámok köszörülése megoldott, minden szerszám felületkezelt állapotban kerül a felhasználókhoz. További újdonság, hogy a Gép- és Szerszámértékesitö Vállalat Budapest, Kőbányai úti boltja mellett a szövetkezet jelentős készletet tart gyártmányaiból, ahol a közvetlen vásárlási lehetőség is van a keresettebb faipari szerszámokból és fúrókból. A Magyar Televízió Felkínálom műsorában bemutatott fúrószerszámok mintadarabjai elkészültek, ezzel új lehetőségek teremtődtek a fúrók hazai és külföldi elhelyezésére. A növénytermesztés dinamikusabb, az állattenyésztés mérsékeltebb növekedésére van szükség ahhoz, hogy a VII. ötéves tervben előirányzott, a háztáji és kisegítő gazdaságok növekedésére vonatkozó tervek megvalósuljanak. A termelés növelése, a minőség javítása, a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség fokozása összetett feladat. A korábbi intézkedések ellenére nem az előirányzottnak megfelelő az állattenyésztés növekedése, egyes térségekben még mindig akadozik a takarmányellátás, beltar- talmi hiányosságok tapasztalhatók, nem érvényesül a minőségi garancia. A negatív tényezők ellenére a kistermelői sertésfelvásárlás mennyisége az elmúlt év első félévéhez hasonlítva az 1987-es év azonos időszakát, mérsékelt emelkedést mutat. A minőségi javulás terén jelentős pozitív változás tapasztalható. Ezt a javulást jelentős mértékben befolyásolta a Szekszárdi Húsipari Vállalat által az elmúlt évek folyamán kidolgozott s bevezetett termeltetési program, a vemheskoca-, a tenyészkan- és a szűz- süldő-kihelyezés. A vemheskoca-kihelyezés már évtizedes múltra tekint vissza. Célja, hogy olyan nagyüzemből származó alapanyagból előállított anyaállomány kerüljön a kistermelő gazdaságokba, amelyeknek genetikai képességei kiválóak, s ezt termelésük folyamán érvényre juttatják (jó szaporaság, alomkiegyenlítettség, Épül az aszódi hulladéktároló Aszód mellett építik az ország első különleges hulladékot fogadó telepét. A kivitelezés fővállalkozója, a Földgép Általános Mélyépítő Vállalat már elvégezte a 90 hektáros terület úthálózatának, energiaellátó-rendszerének és vízhálózatának kiépítését, s jelenleg a tereprendezésen dolgoznak. Ehhez összesen 700-800 ezer köbméter földet kell megmozgatniuk. Hozzáláttak a tárolóhelyek kialakításához is. A hulladék egy része acélhordókban és konténerekben kerül majd ide, ahol betonnal, vízzáró agyaggal, gumiréteggel borítják. Erre legfelül földréteg kerül, amit fűmaggal vetnek be. A hulladék másik részét a vízzáró agyagrétegbe ásott gödrökbe temetik, szintén agyag-, gumi- és földréteggel takarják, majd a felszínt gyepesítik. Az 500 millió forintos beruházással létesülő telep 260 budapesti és Pest megyei vállalat, szövetkezet és intézmény hulladéklerakó helye lesz. BÁTA A megye legdélibb A szalma mázsáját a tsz-tagok 60, a kívülállók 90 forintért vásárolhatják csücske, az ötödikként emlegetett sárközi település, Báta. A falut 2300-nál valamivel többen lakják, azon ritka községek közé tartozik, ahol a helyiek nem panaszkodnak az alapellátásra. Sőt, a gázprogramba bekapcsolódva eddig 250 család élvezi a korszerű fűtési energiát, idén további száz család kerül sorra 15 ezer forint érdeA bátai strand, avagy ahol a Duna kilép a megyéből kéltséggel. Jó szomszédokhoz illően és a gazdaságosságot sem feledve Dunaszekcsővel közösen szervezik a gázprogramot, ugyanúgy, mint ahogy együttes megoldást keresnek a szeméttelep elhelyezésére is. Bátán egyébként hagyománya van az állattartásnak, ma inkább csak idősek foglalkoznak jószággal. Nyéki Mihály egy személyben a felvásárló, a tápbolt és a Tüzép-telep vezetője, a forgalom visszaeséséről panaszkodott. Kevesebben is építkeznek, mint korábban, tavaly még nyolc új házat emeltek, idén már csak kettőt. A November 7. Termelőszövetkezetben és a varrodában nem mindenki talál munkalehetőséget, sokan eljárnak dolgozni. Ami az elzártságot mégis jelzi: este hét óra után elmenni, vagy érkezni busszal nem lehet Bátára. Hazafelé takács-kapfinger malacnevelő képesség). További célja a kihelyezésnek a megye területén levő kocaállomány bővítése illetve folyamatos cseréje. A vállalat ennek a programnak a keretében közel 3000 vemhes kocasüldőt helyezett ki a megye területére, s az év folyamán még mintegy 2000-2500-at kívánnak előállítani, illetve kihelyezni. Az anyaállomány fedeztetésére a SZHV az elmúlt időszakban több mint 450 tenyészkant is forgalmazott a termelők részére. Ezek az apaállatok a minőségjavító hatáson kívül lényegesen jobb szervezeti szilárdsággal, takarmány értékesítő képességgel, ezek következtében jobb hízékonysággal rendelkeznek. A jó tulajdonságok csak optimális - az állomány korának és súlyának megfelelő mennyiségű és minőségű, fehérjében és keményítőértékben gazdag - takarmányozás és megfelelő tartás mellett jutnak kifejezésre. A vállalat szúzsüldő-kihelyezési akciója az elmúlt években kevésbé volt eredményes. Ennek javítása érdekében ez évtől a szekszárdi vásárokon szúzsüldövásárt is tartanak, ahol származási lappal ellátott (magyar lapály, nagyfehér, Ka-Hyb, Hun- gahib) tenyészsüldőket kínálnak eladásra. A szűzsüldő-kihelyezés célja azon túlmenően, hogy utódai megfelelő körülmények között tartva jó minőségű vágósertést produkálnak a húsiparnak az, hogy a háztáji gazdaságok maguk válogathatják ki azokat az egyedeket, amelyekből saját kocaállományukat kívánják előállítani. így mind a maguk, mind a népgazdaság számára jelentős költséget takaríthatnak meg. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az elmúlt évben jelentősen megnövekedett a szarvasmarhatartási kedv. Ezt elősegítette, hogy a termelők mezőgazda- sági hitelre akár 200 ezer forintig vásárolhatnak tenyészállatot, az állami támogatások megnövekedtek, a háztáji szarvasmarhatartás adómentes. A folyamat bővítése illetve kiteljesedése érdekében vezette be a Szekszárdi Húsipari Vállalat a vemhesüsző-kihelyezési akciót. A Szekszárdi Állattenyésztő Vállalattal együttműködve azoknál az üzemeknél, amelyek jó minőségű magyartarka állománnyal rendelkeznek, megteremtik a kihelyezésre szánt alapanyagot. A vételáron túl felmerülő költségeket valamint a hitel kamatterheit a vállalat átvállalja a termelőktől. A kedvezménnyel sikerült a tartási kedvet szinten tartani, amit az a tény is bizonyít, hogy az elmúlt évben mintegy 250, 1987 I. félévében 123 vemhesüsző került kihelyezésre. Amennyiben a termelők a termelési akció keretében tenyészállatot kívánnak vásárolni, úgy a vállalat területileg illetékes kirendeltségein nyújthatják be igényüket, ahol az egész tevékenységről felvilágosítást kaphatnak. Kis és nagy dolgok Késő délutáni csúcsforgalom az új, modem ABC-ben. Rengeteg a vevő, nem Könnyű lavírozni a rosKadozó polcok között. Felvágottra várok, s mivel sokadik vagyok a sorban, kicsit nézelődöm. Ezért veszem észre, mikor egy jól szituált, középkorú férfi kosarával véletlenül lever egy tasakos kávékeveréket. Aztán kicsit körbe- sandít, majd elegáns mozdulattal a polc alá rúgja a zacskót és továbbsétál. Arcán elégedett mosoly: nem látta senki. De téved, mert még rajtam kívül is van szemtanúja a rafinált manővernek - egy fehér köpenyén „diákéiadó" feliratot viselő kislány. Nem szól semmit, odalép, felveszi a kávét, visszateszi a helyére, majd mintha mi sem történt volna, folytatja a tejespult tisztogatását. Vajon tényleg nem történt semmi? Manapság minden fórumon, kis és nagy közösségben az ország gazdasági helyzetéről, a továbblépés útjáról, a kibontakozás módszereiről esik szó. Egyértelmű, hogy a várva várt kormányprogram önmagában nem tesz majd csodát, iránymutatása segítségével mindenütt testre szabott megoldásokat kell majd találni. A vezetőknek eddig szokatlan, újszerű, - esetenként ellenállásba ütköző - intézkedéseket kell tenniük, a dolgozóknak pedig erejükhöz mérten minél hatékonyabb, hasznos munkát kell végezniük. Szükség lesz konfliktusok vállalására is, hiszen a leküzdendő akadályok - gondoljunk csak a munkaerő-átcsoportosításra - nem könnyűek. Ahhoz, hogy a siker reményében vághassunk neki az átalakításnak, a minisztertől a segédmunkásig mindannyiunknak egyformán felül kell vizsgálnunk munkánkat, viselkedésünket, s felelősséget kell vállalnunk minden tettünkért. S itt nem feltétlenül országos léptékű dolgokra gondolok, az olyan egész apró „ügyekre” ugyanúgy érvényes ez, mint a fent említett bolti jelenet. Ha nem figyeltem, s hibát követtem el, hozzam helyre, s ne várjak arra, hogy valaki megteszi helyettem. Mert a társadalmi kibontakozás csak úgy valósulhat meg, ha - persze nem papíron - mindenki kidolgozza a saját cselekvési programját. A történetben szereplő eladó kislány talán már meg is tette. CSER ILDIKÓ Az útépítés első félévi mérlege Az év első felében csak alig néhány jelentős útépítésre futotta a szűkös keretekből. Ezen belül az egyik legnagyobb munka az MO-ás autópálya építésének előkészítése volt. Megkezdődtek a földmunkák a pálya nyomvonalán, de kissé hátráltatja a terv szerinti előrehaladást, hogy több értékes régészeti leletre bukkantak a területen. Megindult az autópályaszakaszhoz tartozó két Duna-hid pilléreinek építése is, ám a magas vízállás miatt itt sem haladnak egyelőre a tervezett ütemben. A 4,3 milliárd forintos beruházásból az idén várhatóan 940 millió forint értékű munkát végeznek el. Folytatódott az M5-ös autópálya építése Kecskemét irányába, s a befejező munkálatok végzése az M1 -es autópálya Budapest és Tatabánya közötti szakaszán. Elkezdődhetett a polgári Tisza-híd átépítése, ezt a munkát a tervek szerint 1990-ben fejezik be. Hozzáfogtak a 82- es és a 83-as út közös győri bevezető szakaszának építéséhez, ez várhatóan ugyancsak az évtized végére készül el. Több összekötő- és bekötőút építését is folytatták, erre a célra 133 millió forintot fordítanak az idén. A terveknek megfelelően épültek a kerékpárutak, az év végéig a meglévők mellé újabb 50-60 kilométeres szakaszt adnak át, többnyire Pest, Békés és Csongrád megyében. Az országos közúthálózaton június végéig befejezték a téli útburkolatkárok helyreállítását. A tanácsi utakon egyelőre még nem végeztek ezekkel a munkákkal. Mint ismeretes, a téli zord időjárás mintegy 4 milliárd forintos kárt okozott az utakon. A közúti igazgatóságok belső erőforrásaik átcsoportosításával igyekeztek megteremteni a helyreállításhoz szükséges anyagi fedezetet. Az elmúlt hetekben a jelzőtáblák, korlátok, burkolatjelek festése, helyreállítása adta a legtöbb munkát az utakon. Nagy figyelmet fordítanak erre, hiszen a jelzések állapota szorosan összefügg a biztonsággal. A munka nagyságát jellemzi: az országos - tehát nem tanácsi felügyelet alatt lévő - közutakon 170 ezer jelzőtábla van, ezekből évente 30 ezret kell kicserélni, s a többit is rendszeresen mosni, tisztítani. A forgalmas utak mellett 480 ezer úgynevezett vezetőoszlop áll, ezekből 80 ezret cserélnek minden évben. Í
