Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-31 / 179. szám
4^fepÜJSÄG 1987. július 31. Az aratók ellátásáról A hangsúly a minőségi munkán van SZAKSZERVEZETI ÉLET Tájékoztató a TOTÉV-ról Munkafegyelem, szociális ellátás Szigorú intézkedéseket hoztak a Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál a munkaidőalap védelmére. Az SZMT elnöksége tájékoztatót hallgatott meg erről a témáról és a szociális helyzet alakulásáról. A testület támogatja a munkafegyelem betartására hozott intézkedéseket, hangsúlyozva, hogy a munkafegyelem megköveteléséhez szükséges a munka megszervezése, a belső szervezeti rend, és a szigorú követelmények támasztása mellett az erkölcsi és anyagi ösztönzés is. A vállalatnál intézkedési terv született a szabadságok kiadásának rendjéről, és a munkaidő alatt megtartott rendezvényekről is. A kollektív szerződésben rögzítették a helyes munkahelyi magatartás és a munkaképes állapot fogalmát is. Ezek az intézkedések, valamint a szociálpolitikai terv is figyelembe veszi a vállalati sajátosságokat. A nyári hónapokban az emberek figyelme a mezőgazdaság, az aratási munkákat végző mezőgazdasági dolgozók felé irányul. Igaz, ma már a technikáé, a gépé a főszerep, de mindenki jól tudja, hogy a gépeket irányító dolgozók lelkiismeretes munkájától, becsületes helytállásától függ elsősorban, hogy a megtermett gabona minden szeme minél előbb, minél kisebb veszteséggel kerüljön magtárba. A szakszervezeti munkában is kiemelt feladatot jelent az aratásban résztvevőkkel törődni. Júliusban szb-titkári értekezleten foglalkoztunk a témával. Felhívtuk alapszervezeteink titkárainak figyelmét a legfontosabb teendőkre. Például, hogy technológiai utasításon túlmenően a „kampánytervekben” rögzítsék a nyújtott műszakban, a heti szabad- és munkaszüneti napokon dolgozó kombájnosok, szállítók, szerelők és mások pihenőidejének biztosítását. Szó volt a váltó személyek beállításáról, a minőségi munkára, a betakarítási veszteségek csökkentésére ösztönző bérezésről, a balesetmentes munka érdekében teendő intézkedésekről, az aratásban részt vevő dolgozók kiemelt ellátásáról. A helyszíni ellenőrzések soA Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa 1985. november 30-i küldöttértekezlete - a vezető testületéi munkájának megalapozása, a határozatokban, állás- foglalásokban kitűzött feladatok sikeres végrehajtásának segítése és ellenőrzése érdekében - létrehozta a közgazdasági és területpolitikai munkabizottságot. A munkabizottság tevékenységi köre igen sokrétű. Jelentős szerepe van a megyei terület- és településfejlesztési terv előkészítésében és megvalósításának segítésében, a megye gazdasági folyamatainak, illetve a lakosság különböző rétegei élet- és munkakörülményeinek elemzésében. Ez a társadalmi bizottság is akkor lehet hasznos, ha tevékenységével segíti a verán örömmel tapasztaltuk, hogy valamennyi alapszervezetben testületi ülésen napirendre került az aratásra való felkészülés, és meghatározták a helyi feladatokat. Valamennyi mezőgazdasági üzemben megszervezték az aratók rugalmas szállítását, gondoskodtak az étkezési és tiszzető testületek döntést előkészítő munkáját, a megszületett határozatok, állás- foglalások végrehajtását. A program, amely hazánkban a gazdasági, társadalmi kibontakozást hivatott szolgálni, igen magas követelményeket támaszt a társadalmi és tömegszervezetek, érdekképviseleti szervek, köztük a szakszervezetek munkájával szemben is. A szakszervezeti munkában is más szemléletet, tartalmi megújulást igényel a termelési szerkezetváltással, a foglalkoztatáspolitikával, a gazdasági szabályozás korszerűsítésével összefüggő feladatok megoldása. A megfelelő érdek- képviseleti, érdekvédelmi tevékenység kialakítása sem jelent kisebb feladatot. Ezek az újszerű, a korábbitól eltérő feltálkodási lehetőségekről, meleg ételről, védő- és üdítőitalról. Több üzemben hűtőtáskát vásároltak a kombájnosok részére, így egész nap hűtött üdítőital, tea, kávé áll munka közben rendelkezésükre. fogásban megjelenő tennivalók fokozottan igénylik a közgazdasági és területpolitikai munkabizottság működését. Az év második felében a bizottság munkáját elsősorban két fő téma vizsgálatára koncentrálja. A városi és nagyközségi szakszervezeti bizottságok titkárainak részvételével felmérés készül a megye VII. ötéves terv időszakára vonatkozó terület- és településfejlesztési tervének időarányos teljesítéséről. A szakszervezeti munkában igen előkelő helyet foglal el a termelést, gazdálkodást segítő tevékenység. A jövő év e területet érintő feladatainak reális, megalapozott kijelölése érdekében ez év végén, a megye meghatározó gazdálkodó Megjelent... Diószegi Csipetits György-Konc Endre: Volt egyszer egy szakérettségi A munkásmozgalom vezetői a kapitalizmus körülményei között nőttek fel. A hatalom megragadása után ezek a vezetők hirdették meg a tanulás szükségességének korszakát. Népfőiskolák, népi kollégiumok alakultak szerte az országban, és létrejöttek a szakérettségis tanfolyamok is. A könyv, amely a volt szakérettségisek útját vázolja fel, s ennek az iskolatípusnak nagyszerű eredményeit és hiányosságait tárja az olvasók elé, hozzásegít a felszabadulás utáni éveink jobb megismeréséhez, és méltó emléket állít a volt szakérettségiseknek. Munkavédelmi ABC A szabványokból, biztonsági szabályzatokból, óvórendszabályokból és az Országos Építési Szabályzatból összegyűjtött leggyakrabban használatos előírások gyűjteményével megkönnyíti a követelmények jobb, szakszerűbb megismerését. A gyűjteményben téma szerinti csoportosításban találhatók a vonatkozó előírások, ez elősegíti a legfontosabb tudnivalók gyors megtalálását. szervei vezetőinek részvételével kerek- asztal-beszélgetést szervezünk. A cél, hogy az 1987-es gazdasági év teljesítményeinek megismerése mellett képet kapjunk a vállalatok jövő évi felkészüléséről is. Az SZMT közgazdasági és területpolitikai munkabizottsága a létrehozása óta eltelt, viszonylag rövid működése alatt is olyan tapasztalatokat gyűjtött, amelyek azt erősítik, hogy megyénkben is van létjogosultsága a vállalati vezetők klubjának. Az indításhoz szükséges feltételek megteremtésére a bizottság még ez évben vállalkozik. TOROK MARIA SZMT közgazdasági és területpolitikai munkabizottság titkára KOVÁCS JÓZSEF MEDOSZ mb-titkár Cél: megfelelni a magasabb követelményeknek! Az ezerszínű ezredes © Elöljáró beszéd: Hazánk Végh-telen Mezey(i)n Ke- mény-en szenvedünk. Góltala- nok a napok, a perzselő nap bundátlanított bennünket. A szerző úgy gondolja, hogy ezekután nincs más lehetősége, mint Végh-re beleszóljon a nagy magyar társadalmi vitába, Kemény-en, hogy Mezey(i)nk fölött kitisztuljon az égbolt. Azt azért kijelenti, ha valaki ennek ellenére beperelné, akkor Végh- ül kórházba vonul, ha pedig elleneikkel jelentkezik bárki, azt Kemény-en bepereli.- Mit mutat meg ez? - súgta Sippeczky kapus fülébe Zorba. - Azt sem tudja, hogy csak két csere van.- Ezer ember jött ki a meccsre - mondta ekkor Aknász a fiúknak. - Nekünk még soha sem volt ezer nézőnk - méltatlankodott. - Ha most győzünk, akkor tudunk fizetni. Értitek, pénzt kaptok!- Mint eddig? - szólt Zorba.- Hétfőn reggel hatra gyere dolgozni - szólt mérgesen az igazgató a balszélsőnek.- Egy hétig szabad vagyak, ha nem tudná a főnök, én egyenlítettem ki.- Nem érdekel, hétfőn felveszed a munkát!- Oké, főnök - szólt vissza Zorba. - Egy tisztességes munkásembernek pedig jár a vasárnapi pihenés - mondta Zorba és vetkőzni kezdett.- Mit csinálsz? - kiáltott rá Aknász mester.- Megyek zuhanyozni - válaszolta Zorba.- Azt én mondom meg, hogy ki megy zuhanyozni. A második félidőben Zorba továbbra is csak a 16-osig jutott. A közönség fütyült: - Csürhe, csürhe, csürhe! - kiáltották kórusban. Az ellenfél megelégedve a döntetlennel csak a védekezéssel törődött. A Törekvés SE legénysége kedvetlenül, lelkesedés nélkül passzolga- tott. Keresztesy már nem ment föl a díszpáholyba. A pálya szélén, a kerítés mellett üvöltött, osztotta tanácsait. A játékvezető negyedóra múlva megelégelte a dolgot: lefújta a mérkőzést és intett a rendezőknek, hogy az igazgatót csendesítsék le.- Mester! - szólt a játékvezetőnek Zorba - így nem lehet játszani. Mindenféle alakok kiabálhatnak a pálya szélén. Ettől még az is kitelik, hogy üveget dob a pályára, vagy követ - mutatott az igazgatóra.- Bízza csak rám - szólt vissza Zorbának a játékvezető. Keresztesy leült az első padra. Pár percig nyugton maradt.- Ez az ember megőrjít bennünket - mondta Aknász mester a kis- padon ülőknek, azok nem tudták, hogy Zorbára, vagy a bázisszerv igazgatójára gondol-e a mester. Gránithegyi jobbnak látta, hogy Keresztesy mellé üljön, vigyázva a nagy hírű igazgató tekintélyét. Zorba figyelte őket a pályáról.- Főnök, mikor pengeti le a lóvét? - szólt ki. Keresztesy paprikavörösen felugrott és rázta az öklét a balszélső felé. Zorba szólt a játékvezetőnek.- Ne játsszon velem - válaszolt az vissza -, mert elküldöm fürödniI Zorba eloldalgott a játékvezető mellől. A következő támadásnál, mintha legjobb formájában lenne, két védő mellett is elhúzott. Kicselezte a középhátvédet is. A közönség őrjöngött.- Táncoltasd meg őket! - kiabáltak.- A Zorba táncát, édes fiam! - kiáltotta Keresztesy. A támadásból szöglet lett. Zorba kihúzódott a szögletzászlóhoz. Gránithegyi, az intéző és Keresztesy, az igazgató lélegzetvisszafojtva figyelték Zorba beadását. A labda újból Ivetten szállt a kapu felé. A kapusnak csak az ujjhegye érintette a labdát, de ez is elég volt ahhoz, hogy felszabadítsa a kapuját. Az újabb szöglethez ismét Zorba készült. Addigra már Keresztesy is ott volt a pályát védő kerítés mellett.- Édes fiam! - kiáltott be könyörögve Zorbának.- A suskát gazdám, a suskát! - szólt ki a szélső.- Vágd be, aztán majd a pénzről is szó lesz! - mondta az igazgató. Zorba csak a fejét ingatta. A játékvezető szaladt oda a szögletzászlóhoz.- Mi lesz?! - intett a balszélsőnek.- Molesztál a kedves néző - mondta az nyájasan.- A játékkal törődjön! - válaszolta a játékvezető, és a sípjába fújt. Zorba lágyan emelte meg a labdát, a kapusnak csemege volt ez a , hazaadásszerű szöglet.- Gazember! - hörögte az igazgató. Zorba a kerítéshez szaladt:- Apukám! - mondta - itt maga csak egy egyszerű néző. Esetleg autogramot kaphat tőlem, ha szépen kér. Mikor ezt kimondta, már villogott a szeme előtt a játékvezető által felmutatott sárga lap.- Mi ez?- kérdezte a balszélső. De a játékvezető mára számát írta a sárga lapra. Zorba odaszaladt a játékvezetőhöz.- Ez az igazgatóm, nem küldhetem el a francba! - méltatlankodott.- Itt nincs semmiféle igazgató - mondta a játékvezető.- Csak egy autogramot akar - mondta szelíden Zorba -, de nincs se papírja, se ceruzája - kikapta a játékvezető kezéből a sárga lapot. - Elkérhetném a ceruzát is? - kérdezte és nyújtotta a kezét. A sípos ember egy pillanatra megmerevedett. Addigra azonban a kezéből Zorba kivette a ceruzát is, odaszaladt a kerítéshez. A sárga lapra ráfirkantotta nevét és odaadta Keresztesynek, majd visszaszaladt a szögletzászlóhoz és igazgatni kezdte a labdát, mintha mi sem történt volna. A játékvezető még mindig nem tért magához. Belefújta sípjába. Zorba felemelte a jobb kezét, Dobos már pattant is a levegőbe. Bólintott egyet és a labda ott táncolt a kapuban. A játékvezető kettőt fújt a sípjába és a pálya közepére mutatott.- Cseréltesse le magát! - sziszegte Zorba fülébe. A balszélsőpisz- szenés nélkül hallgatta a játékvezetőt. - Kiállítom! - emelte föl a mutatóujját. Zorba meghajolt a játékvezető előtt. A vezető gól után megélénkült a közönség. Keresztesy a kerítés mellett idegességében a sárga lapot gyűrögette. Zorba a kispad felé húzódott. Mutatta Aknász mesternek, hogy csere lesz.- Mit akar ez? - kérdezte Aknász a kispadon ülőket.- Cserét - mondták azok.- Megesz a közönség, ha fürödni küldöm - méltatlankodott Aknász. A cserére már nem volt szükség. A következő támadásnál Zorba összeesett, a játékvezető továbbot intett, erre a balszélső fölpattant.- Na, mi van kanárikám! - mondta a játékvezetőnek. - Nem látsz a szemedtől...?- A piros lap már villogott is a balszélső orra előtt. A közönség kórusban szidta a játékvezetőt, az azonban hajthatatlan volt. A balszélsőt széles mozdulatokkal tessékelte le a pályáról... (folytatjuk) HAZAFI JÓZSEF
