Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-30 / 178. szám
■■Ml M A CSALÁD 1987. JÚLIUS 30. CSÜTÖRTÖK OTTHON XXXVII. évfolyam, 178. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ÉÉI8 IM A.ÉlÍÉÉÉM m, m lilái 1 A pályakezdők elhelyezkedése napjainkban zajló gazdasági folyamatok befolyásolják a fiatalok pályakezdésének esélyeit is. Az előző évek tapasztalatainak birtokában , összesítve a gazdálkodó egységek idei előzetes bejelentéseit, az Álla- I mi Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei megállapították, hogy országos szinten minden pályakezdő fiatalra jut egy munkahely. Ebbe a megállapításba azonban azt is belekalkulálták, hogy mintegy 120 ezernyi pályakezdő egy része például „hagyományos” módon, szülei, ismerősei I révén talál olyan munkahelyet, amely a hivatalos előrejelzésben nem is szerepel. Az idén ugyanis - az előzetes bejelentésekben - a tavalyinál mintegy 15 ezerrel kevesebb munkahelyet ajánlottak fel a vállalatok a pályakezdőknek. Ez nyilvánva- | lóan összefügg azzal, hogy a népgazdaság munkaerőhelyzetében dinamikus változások vannak folyamatban, a gazdálkodó egységek többsége a létszám szinten tartására, vagy csökkentésére, illetve minőségi cserékre törekszik. De a konkrét elhelyezkedési lehetőségekben nagyarányú eltérések vannak aszerint is, hogy ki milyen típusú iskolában fejezte be tanulmányait, milyen irányú képzettséget szerzett, milyen településen lakik, és az ország mely részében van szülővárosa, szülőfaluja. A bejelentett munkahelyek 26 százaléka Budapes- j ten koncentrálódik, ezen belül a nem fizikai jellegű állások több mint 40 százalékát a fővárosban kínálják. A többi városban és városi jogú nagyközségben jelentkezik a munkaerőigény 57 százaléka, a községekben pedig az összes munkahelyek 17 százaléka található, de a segédmunkások iránti igény 24 százaléka jelentkezik a kistelepüléseken. Az egyes megyék helyzetében jelentős eltérések vannak, az idei előzetes bejelentések szerint az általános és középiskolát végzett, illetve szakmunkás képesítést szerzett fiatalok számára Baranya és Bács-Kiskun megyékben a legkedvezőbbek a lehetőségek: itt száz fiatalra 105, illetve 114 munkahely jut, míg Tolna megyében csak 65, Hajdú-Bihar megyében 69, Szabolcsban 73, a mostanában sokat emlegetett Borsodban pedig 84. A munkaerő-kereslet csökkenése a különböző végzettségű fiatalokat eltérően érinti. (Csak a felsőfokú képesítésűek számára növekedtek - 3 százalékkal - az elhelyezkedési lehetőségek.) Hogy a borsodi példánál maradjunk: az idei előzetes jelzések szerint a szakmai szakközépiskolát végzetteket százszázalékosan tudják foglalkoztatni a megyében, a szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdő fiatalok közül százra 93 munkahely jut, viszont a borsodi gimnáziumban érettségizett, tovább nem tanuló diákok közül csak minden másodiknak kínálnak állást a vállalatok. És még ez is jobb arány az országos átlagnál, (40), amelyben Hajdú-Bihar megyéé a negatív „csúcs”: itt száz gimnáziumban érettségizett pályakezdőre 17 munkahely jut az előzetes információk szerint. Az idén is több mint tízezer, gimnáziumban érettségizett pályakezdő - mintegy 70 százalékuk lány - keres munkát. Az előzetes munkáltatói igényből arra lehet következtetni, hogy különösen nehéz a nem fizikai munkakörben elhelyezkedni szándékozó lányok helyzete, főként a kisebb településeken. Segítséget jelent, hogy például a MÁV és a Posta továbbképző tanfolyamokkal, szakképzési lehetőségekkel várja a fiatalokat. Valószínű az is, hogy mind az általános iskolai, mind a felsőfokú végzettségűek számára bejelentett állások egy részét gimnáziumban érettségizett pályakezdők töltik be. De az évről évre ismétlődő feszültséget jelentősen csak az enyhítené, ha a gimnáziumok nappali tagozata valamilyen szak- képesítést is nyújtana a diákoknak. Kevesebb gondjuk van azoknak a fiataloknak, ^ akik az általános iskola után állnak munkába, illetve, akik lemorzsolódtak valamelyik középiskolából. A mintegy 22 ezernyi ifjú pályakezdőt szakképzettség nélkül is várják betanított- és segédmunkásnak az iparba éppúgy, mint a szállítás, hírközlés területére, de a mezőgazdaságba is. Főként Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Heves és Békés megyében kedvezőek a szakképzetlen pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. (Bács megyében például száz általános iskolát végzett pályakezdőre 443-állás jut.) Bár például az iparban mintegy 20 százalékkal csökkent a munkaerőigény, a szakmunkásképzőt végzett fiatalok létszámánál valamivel magasabb az előzetesen bejelentett munkahelyek száma. A feszültséget az okozza, hogy a „divatszakmákban” az idén is túlnépesedés várható, viszont például a forgácsoló, hegesztő, lakatos, kőműves, ács-állványozó, mezőgazda- sági gépszerelő, állattenyésztő szakmákban nagyobb az igény, mint a jelentkezők száma. A felsőoktatási intézményekben idén oklevelet szerző mintegy 13 ezer friss diplomásra 25 és fél ezer állás vár. Tehát még választási lehetőségük is van, főként a műszaki egyetemet végzetteknek, mivel a részükre meghirdetett állások száma hat- és félszerese a pályázók létszámának. De a többi értelmiségi pályán is maradnak betöltetlen állások, valószínűleg főként a kisebb településeken hiányzik továbbra is a képzett pedagógus, gyógyszerész, vagy egyéb szakember. oglalkoztatáspolitikánkat a gazdasági változásokkal összhangban tovább kell fejleszteni, s e feladat része a pályakezdők támogatása. De arra is szükség van, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerőkereslethez. A területi feszültségek pedig csak a gazdaságilag elmaradt települések fejlesztésével csökkenthetők. Mindez persze nemcsak a pályakezdők érdeke, hanem mindannyiunké. A jövön- ről van szó, amelyet a következő évezred elején már a mai, holnapi pályakezdők formálnak. IMRE ERZSÉBET Az MSZMP KB és a SZOT titkársága képviselőinek megbeszélése A SZOT titkárságának kezdeményezésére szerdán az MSZMP KB és a SZOT képviselői a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásáról, a gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának végrehajtásával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról és a további politikai feladatokról megbeszélést folytattak. A megbeszélésen részt vett Berecz János, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, valamint a KB és a SZOT több vezető munkatársa. Magyar-malaysiai tárgyalások Lehetőség és kölcsönös törekvés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére Dr. Mahathir Mohamad elutazott Budapestről Grósz Károly miniszterelnök és dr. Mahathir Mohamad, malaysiai kormányfő vezetésével magyar-malaysiai plenáris zárótárgyalást tartottak szerdán a Parlament delegációs termében. A kormányfők a zárómegbeszélésen a magyar és a malaysiai vezetők tárgyalásainak eredményeit összegezve kölcsönösen hangoztatták, hogy a szívélyes légkörű találkozókon hasznos eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok széles köréről. Kiemelték, hogy - a kölcsönös előnyök és érdekek alapján - a kontaktusok sokoldalú fejlesztésére törekednek. A tárgyalócsoportok vezetői beszámoltak a megbeszéléseiken elért eredményekről. Szóltak azokról a feltárt, konkrét együttműködési lehetőségekről, amelyek az alapanyag-feldolgozásban, a vegyes vállalatok létrehozásában, a technológiai ismeretek átadásában és a különféle kooperációkban rejlenek. A többi között lehetőség kínálkozik a világbanki finanszírozással Malaysiában készülő létesítmények építésében, valamint az infrastrukturális beruházásokban való magyar részvételre is. Rámutattak, hogy a gazdasági kapcsolatokban a konkrét szállítások mellett a tervezésre, a szervezésre és a menedzselésfejlesztésre is módot kell találni. A két ország közötti kereskedelempolitikáról is eszmecserét folytattak, s hangoztatták azt is, hogy a nemzetközi kereskedelempolitikában több területen jó együttműködés alakult ki Magyarország és Malaysia között. Egyetértettek abban, hogy váljon kiegyensúlyozottabbá az áruforgalom, s egyúttal annak mennyisége is növekedjék. A felek kölcsönösen nagy jelentőségűnek tartották az ősszel, Kuala Lumpurban megrendezendő magyar gazdasági napokat, amely jó alkalmat kínál a további tárgyalások folytatására, a magyar termékek bemutatására. Megállapodtak abban, hogy a malaysiai fél magyar szakemberekből álló csoportot fogad annak érdekében, hogy az eddiginél is jobban, részletesebben megismerjék a helyi piacot. Grósz Károly a tárgyalásokon elért eredményeket méltatva megállapította, hogy a malaysiai kormányfő látogatása termékeny volt és egyértelműen bizonyította: a kölcsönös érdekek alapján, egymás tiszteletben tartásával lehetőség van az együttműködésre, a kapcsolatok ki- terjesztésére. Dr. Mahathir Mohamad elégedetten szólt magyarországi tartózkodásáról, az elért eredményekről. Benyomásait summázva hangoztatta, hogy a személyes látogatás sokat segített Magyarország életének megismerésében. A kedvező tapasztalatok arra ösztönzik Malaysiát, hogy tovább építse, bővítse kapcsolatait Magyarországgal. A nemzetközi kérdéseket összegezve megállapították: bizonyos nemzetközi kérdéseket hasonlóan ítélnek meg. A tárgyalások jó légköre alapján lehetőség (Folytatás a 2. oldalon.) Német nemzetiségi tábor nyílt Domboriban „A magyarországi németek jövője is fontos kérdés” A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa után alakult meg a szövetség ifjúsági bizottsága, s az ő kezdeményezésükre szervezik immár harmadik alkalommal a német nemzetiségi ifjúsági tábort. A szövetség a KISZ Tolna Megyei Bizottságával együttműködve szervezte a tábort, mely tegnap délután nyílt meg Fadd- Domboriban, a KISZ-táborban. Az ország különböző településein élő közel hatvan német nemzetiségi fiatalt - főiskolások, középiskolások és szakmunkások - Hetényi Árpád, az ifjúsági bizottság elnöke, aki egyben a tábor vezetője is - köszöntötte, s kifejezte abbéli örömét, hogy míg az előző esztendőben a táborlakók létszáma huszonvalahány volt csak, idén pedig megközelíti a hatva- nat. Ezután átadta a szót Hambuch Gézának, a szövetség főtitkárának, aki ünnepi megnyitóját egy különösen fontos kijelentés idézésével kezdte, mely a legutóbbi kongresszuson hangzott el: „A magyarországi németek jövője is fontos kérdés.” S mindezt bizonyítandó több olyan kezdeményezést sorolt, melyek nagy jeHetényi Árpád köszönti a fiatalokat lentőségűek a német nemzetiség életében, nyelvének, hagyományainak ápolásában, a magyarországi német irodalom iránti érdeklődés felkeltésében. S ide tartozik a tegnap megnyílt ifjúsági tábor is, ahol a fiatalok kellemes körülmények között tölthetnek el néhány napot, gyakorolhatják a nyelvet, előadást hallhatnak a magyarországi németek történelméről, vetélkedhetnek, kirándulhatnak. Ez utóbbira szombaton kerül sor, amikor megnézik a gyönki, majd a szakadáti tájházat. A megnyitó ünnepség után - melyen részt vett István József, a megyei tanács elnökhelyettese is - Vida Jánosné, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője - természetesen német nyelven - tartott előadást, A németség helyzete, a nemzetiségi politika gyakorlati végrehajtása Tolna megyében címmel. Egyebek között arról beszélt, hogy a megyénkben élő közel 18 ezer német anyanyelvű lakosnak hogyan strukturálódott át telephelye, hogy már nem zárt közösségekben élnek, s hogy egyre többen töltenek be társadalmi tisztségeket. Ezután az oktatásról, majd az egyre színesedő és sokakat vonzó kulturális életről szólt, illetve azokat a törekvéseket sorolta, melyek a következő esztendőket határozzák meg.- hm - ka Táborias tábornyítás a fák alatt
