Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

1987. július 1. Képújság 3 Az adóreformról III. Mennyit fizet a lakosság? Az adóreform bevezetésének esetleges időpontja - 1988. január 1. - nincs már messze. A változások mindannyiunkat érinteni fognak. A vállalati szakemberek, az államap­parátusban dolgozók jórészt tájé­kozódtak is már a tervekről, a la­kosságról azonban kevésbé lehet ezt elmondani. A sorozat összeállí­tásában Antus Gyula, a PM Ellenőr­zési Főigazgatósága - mától az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal - Tolna Megyei Igazgatóságá­nak igazgatója, valamint két mun­katársa, dr. Gál József és dr. Tóth Tivadar volt segítségünkre. A személyi jövedelemadó tervezet be­vezetése napjainkban szinte mindenkit foglalkoztat. Nem véletlenül, hiszen élet­színvonalunkat érintő kérdésekről van szó. A lakossági adóztatás mostani rend­szere sok évvel ezelőtt alakult ki, akkor, amikor a foglalkoztatottak jövedelme nagyrészt egy helyről, a főmunkaidős te- t. vékenységből származott. E tekintetben azonban az elmúlt évek során jelentős változások következtek be, ma már a keresők nagy részének a főmunkaidőből eredő keresete mellett más forrásból származó jövedelme is van. A lakossági adóztatás ezeket a jövede­lemszerzési lehetőségekben bekövetke­zett változásokat csak részben követte nyomon, ezért vált szükségessé a lakos­sági jövedelmek egységes szabályozá­sa, amit a személyi jövedelemadó fog majd szolgálni. Ennek az adónak felada­ta lesz másrészt pótolni azt a hiányt, amit a vállalati adók csökkenése okoz. A személyi jövedelemadó alapja az éves kereset lesz, aminek kiszámítása úgy történik, hogy a több forrásból szár­mazó jövedelmeket összevonják. A jelen­legi elképzelések szerint a nyugdíjasok­nál is a jövedelmek összevonására ke­rülne sor. A nyugdíj önmagában 0 száza­lékkal, a nyugdíj mellett keresett összeg azonba a nyugdíjjal megemlet sávban adózik. Mivel a személyi jövedelemadó rend­szerének kialakítása még nem fejeződött be, az adóra vonatkozó mértékek sem te­kinthetők véglegesnek. Az elképzelések szerint évi 48 ezer forintig a jövedelem adómentes lenne. Ezen felül sávonként növekvő az adókulcs, évi 600 ezer forint jövedelemnél érné el a legmagasabb szintet, a 60 százalékot. A személyi jövedelemadó kialakításá­nál alapelvnek tekintették, hogy a szocia­lista szektorból származó főmunkaidős keresetek ne csökkenjenek, emiatt az át­térésnél a bérek fölbruttósításra kerül­nek. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő sze­mélyi jövedelemadó beépül a bérekbe. A bérek felbruttósítása viszont növeli a gazdálkodó szervezetek költségterheit, ezt nem tudja majd mindegyik az árak­ban automatikusn a vevőre hárítani, ezért egyes gazdálkodók nyereségpozícijá- ban változás következik be. A tervezett személyi jövedelemadóval kapcsolatban még számos kérdésben vitatkoznak az illtékes szakemberek, ezért részleteivel ma még aligha lenne . érdemes behatóan foglalkozni, mert jt azok változhatnak. Jelzésszerűen néz- ^Lzük csak meg néhány réteg várható pozí- Mcióját. Az adó fizetésére vegyünk két esetet, egy aktív dolgozó és egy nyugdíjas pél­dáján keresztül: Egy aktív dolgozó egy évben 75 ezer forintot keres. Ha egy vállalatnál dolgo­zik, akkor jár neki 12 ezer forintos alkal­mazotti adóalap-kedvezmény (ezt azok kapják, akiknek jövedelméről nem beval­lásból, hanem nyivántartásból értesül az adóhivatal). A 12 ezer forint kedvezmény levonása után a figyelembe vehető jöve­delem 63 ezer forint, miután példánkban szereplő dplgozónak kiegészítő jövedel­me nincs. Évi 48 ezerig adómentes a jö­vedelem, ezért itt az adóköteles jövede­lem 15 ezer forint. Az adózásnál figye­lembe vehető jövedelem (63 ezer Ft) alapján e dolgozó a személyi jövedelem- adó táblázatban a 48-tól a 66 ezer fo­rintig terjedő sávba esik, ahol tervek sze­rint 20 százalék lesz a adókulcs. Vagyis a 1 ó ezer forint adóköteles jövedelmet és a 20 százalék adókulcsot figyelembe véve a dolgozó éves szinten 3 ezer forint sze­mélyi jövedelemadót fizet. (Pontosabban ezt az adót a munkahelyén levonják majd tőle). Egy nyugdíjasnak egy évben 40 ezer forint nyugdíja és 30 ezer forint kiegészí­tő jövedelme van. A12 ezer forintos ked­vezményt figyelembe véve az adózásnál szóbajövő jövedelme 58 ezer forint (40 + 30-12). 48 ezer forintig a jövedelem adómentes, így az adóköteles jövedelem 10 ezer forint. Nyugdíjasunk ugyancsak a 48-tól 60 ezer forintig terjedő, 20 szá­zalék adójú sávba esik, vagyis éves szin­ten 2 ezer forint személyi jövedelemadót fizet. A mezőgazdasági kistermelők szemé­lyi jövedelemadóztatása kapcsán annyi tisztázott, hogy az új adórendszer nem csökkentheti a termelési kedvet. Ezért az innét származó jövedelem valószínűleg 400 ezer forintig adómentes lesz. Még nem eldöntött, hogy a többi adóköteles jövedelemmel összevontan vagy elkülö­nítve kell-e kezelni. Adómentes jövedelmek is lesznek a tervezet szerint, igy például a keresetek­kel nem összefüggő, egységes összeg­ben járó társdalombiztosítási ellátások (családi pótlék, gyes, stb.), szociális se­gélyek és járadékok, sorkatonák illetmé­nye. Egyes jövedelmek bizonyos érték­határig adómentesek, azon felül adókö­telesek lesznek a tervezet szerint, pél­dául a takarékbetétből, kötvényből, rész­jegyből származó jövedelem, (hangsú­lyozni kell, hogy a törvény hatályba lépé­se előtt váltott értékpapírokra, takarék- betétekre, pontosabban ezek hozadéká- ra az adózás nem terjed ki), az újítási díj. Preferálja majd az új adózás a lakás­építésre, lakásszerzésre tett erőfeszíté­seket. A személyi jövedelemadó beveze­tésének még sok elvi és gyakorlati tisztá­zatlan kérdése van. Ilyen például a bér­bruttósítás azon vállalatoknál, ahol a dol­gozók nettó jövedelme több etemből te­vődik össze. Mely részeket bruttósftsák? Gondot okoz a teljesítménybérek bruttó­sítása is. Mi történjen ott, ahol nincs meg a fedezet a bérek bruttósítására? A személyi jövedelemadó - bár a tár­sadalmilag igazságosabb köztehervise­lést célozza - hátrányosan érinti majd a gyermekes családokat. Nincs még meg­nyugtató döntés ennek szociálpolitikai oldalról való ellensúlyozására. Láthatjuk, sok még a bevezetésig tisztázandó prob­léma, egy azonban biztos: a személyi jö­vedelemadó és a hozzáadottérték-adó egymással szorosan összefügg. Egy­részt előbbinek kell pótolnia azt a hiányt, amit a vállalati adók (amit végső soron szintén a lakosság visel) csökkenése okoz a költségvetésben. Másrészt azért, mert a vállalatok által fizetett bérhez kap­csolódó adókat ezentúl a munkavállaló­nak kell fizetnie. Nem utolsósorban pedig azért, mert mindkét lépés lényeges, a fo­gyasztást és a gazdálkodást is érintő vál­tozással jár. Egy-két év különbséggel kétszer alapjaiban, megbolygatni az ár- és jövedelmi viszonyokat pedig elképzel­hetetlen. Következik: Átalakult az adóapparátus ROSTÁS ILONA Magyar találmány sikere Több lengyel és NSZK-beli cég már megvásárolta annak a magyar talál­mánynak a használati jogát, amelynek eladásáról jelenleg holland, angol, olasz és amerikai vállalatokkal tárgyalnak. Az eljárás és a berendezés eddig nem is­mert, hatékony és egyszerű módon tisz­títja meg belülről az üzemek, gyárak cső­kéményeit, klímacsöveit és szellőzőit. A találmány tulajdonosa, a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szol­gáltató Vállalat olyan környezetkímélő technológiát keresett, amely alkalmas a Budapesten több ezerre tehető magas lakóépületek szemétleöntőinek tisztítá­sára is. Az eljárás lényege: a szemétledo­bó tetejéről csörlő húzza felfelé a tisztító- berendezést. A körben forgó fémkefék meglazítják a cső falán lerakódott szeny- nyeződést, amelyet azután speciális fo­lyékony anyaggal, nagy nyomású fecs­kendővel mosnak le. A berendezés illatosít és fertőtlenít is. Az eltávolított szennyeződést biológiailag megtisztítják, s csak azután eresztik a csatornákba, illetve helyezik el a lerakó­helyeken. Budapesten a fővárosi, vidé­ken pedig a megyei kéményseprő és tü­zeléstechnikai szolgáltató vállalatoknál rendelhető meg az újszerű munka. A tisz­títás egy tízemeletes háznál például 3200 forintba kerül. Erős László vezető gépkezelő negy­venöt másodpercenként küld egy put­tonyt a toronyba, ahol az ügyes szerke­zet megdől, tartalmát a fűtött tárolóba bo­rítja. Az AB-12-es anyagból ezen a na­pon 450 tonnával küldtek a leendő utak­ra. * Útgyárnak mondom ezt a meglehető­sen nagy területen lévő telepet. A terület nagy, úgyszintén a füst is, és a forgalom nemkülönben. Embert alig látni. Lukács István telepvezető ad tájékoztatást. Mellettünk Skoda gépkocsi húz el, a felvonón röpül a puttony, és a kéményből vastag-sűrű és színes füstpor száll az ég­be.- Ezek láttán maguk büntetést is fizet­nek a környezetszennyezésért...- Igen - mondja csendben a telepve­zető. - De ezt a munkát nem lehet más­ként csinálni. Az anyagokat összekever­jük a megadott recept szerint, laborató­riumi vizsgálat után küldjük csak az út­építésekhez. A telepen három őr, két laboráns, négy gépkezelő, egy fűtő és két segédmunkás - ez az összlétszám. Nincsen mozgás­sürgősség, látnivaló, hogy alaposan szervezett itt minden ember és gép mun­kája. Az iparvágány köti össze a telepet az anyagot küldő cégekkel - kőbánya, olajfinomító -, és a kő-sóder-homok kö­zött örökké mozog egy traktor, a szüksé­ges helyre tolja a keveréshez szükséges kavicsot, követ. És kormot, azaz pernyét, szivattyún pedig a bitumen megy a Minden autót rakodás előtt vízzel locsolnak A tárolóból hatvan mázsa keverék zúdul a skoda rakfelületére Eró« László vezető gépkezelő a műszerei, kap­csolói között monstrumba. És például az egyik fajta keverékhez kell 10 százalék arány homok, 6,7 bitumen, 9 kötőanyag, 56 komlói kőzúzalék és 26 rész nagyharsányi murva... Ezeket gondosan rostálja, a méreten felülit kiköpi magá­ból a gép. Ha a keverés netán rossz, akkor a labor azonnal jelez. S a gépkezelő változtat. Akár egyik vagy másik anyagból vesz el, vagy tesz hozzá. A keveréket 160 fokon „főzik” egybe... Szuprics Lászlóné naponta többször is megvizsgálja laboratóriumában a keve­réket Az útgyár egy műszakban termel. Leg­inkább az időjárás a meghatározó, hi­szen az anyag bedolgozása az előkészí­tett, alapozott úttestbe csak száraz felü­letre lehetséges.- Gépeink nem a legfiatalabbak. Sok gondunk akad, hol egyik - hol másik romlik el. Ha a lánc, a gépek sorozatában valamelyik is meghibásodik, azonnal leállunk. „Ma” dél körül járunk, három­szor álltunk meg. Aztán előfordul, hogy ahova küldjük az anyagot, ott nem tudják fogadni. Máskor az autókkal van baj, késnek. Ezért is kell fűteni a szigetelt tároló száját, mert enélkül „befagyna” a keverék. S ha hideg van, ha forróság, az autókat mindig locsolni kell. Az útfelület­re kerülő anyag különben nem csúszna le a platóról. A telepvezető 1975-től építi az utakat. Öt éve bízták rá ezt a posztot. Szépen dolgoznak, munkájukkal elégedettek a felhasználók. Ez a mérce. Ha panasz jönne, akkor szótlanná válna a kis csapat, az útgyár termelésének mennyisége nem haladná meg a négyszáz tonnát. Körbejárjuk a több mint tíz hektáros te­rületet, por, füst lebeg köröttünk, ruhán­kat szürkére változtatja. A távhőmérő a vezetőfülkében 165 fokot mutat, kevere­dik az útra való. Nekünk is ígér - tréfásan - az egyik sofőr egy kis fürdőt: a magas nyomású vizet spriccelő csövet felénk lendíti, gyorsan továbblépünk. A csille is­mét surranva szalad az útján, mi pedig ki­ballagunk a telepről, egy Skoda után, amelyik éppen Paksra viszi az útgyárból a forró bitumenes útburkolatot. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ‘SÁNDOR Kutatás - közös érdekeltséggel Újszerű kutatási szerződéseket köt a meg­rendelő vállalatokkal az Országos Húsipaari Kutatóintézet. Egy-egy feladat megoldására úgy vállalkoznak, hogy az eredményből ma­guk is részesülnek, ily módon a korábbinál lé­nyegesen jobban érdekeltek a témá gyors és nyereséget hozó megoldásában. Az intézet eddig öt ilyen szerződést kö­tött állatforgalmi és húsipari vállalatokkal. Tel­jesítésük nyomán jelentős nyereségtöbblet­hez jutottak a megrendelők, ám jutott a kutató­hely számára is. Összesen 1,4 millió forint származott az új megoldások nyomán keletkező vállalati ha­szonból. Ebből az intézeti részesedés megha­ladta az 500 ezer forintot; ezt az összeget egyebek között műszerparkjuk fejlesztésére fordítják. Több mint 400 ezer forintot vehettek föl a témák megoldásán fáradozó tudományos kutatók. A szerződések érdekessége, hogy a meg­rendelő vállalatok dolgozói - akik a helyszínen segítették a kísérleti munkát, majd az új mód­szer gyakorlati bevezetését - szintén csak­nem 400 ezer forinthoz jutottak; a szerződés ugyanis számukra is biztosította az anyagi ér­dekeltséget, őket is ösztönözte a programban való minél tevékenyebb részvételre. A kutatók egyebek között az NSZK-ba irá­nyuló export húsáru különleges csomagoló­anyagát állították elő és részt vettek az üzem­szerű gyártás megszervezésében is. Egy má­sik megoldásukkal - számitógépes gyártás- irányítással - az úgynevezett adalékanyagok optimális felhasználását tettek lehetővé, több­letnyereséghez juttatva megbízóikat. A kuta­tóközpont további szerződéseket köt közös érdekeltséggel egyebek között új termékek előállítására és vállalati veszteségek csökken­tésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents