Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
k Világ proletárfai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA 1987. JULIUS 21. KEDD XXXVII. évfolyam, 170. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (3. oldal) Vállalkozóbb szellem, magasabb jövedelem I indenkire szükség van, de nem biztos, hogy ott és úgy, ahol és ahogyan most dolgozik. A struktúraváltással összefüggésben mind vállalati, mind összgazdasági érvénnyel egyre gyakrabban fogalmazódik meg e korszerű igény. Gyakorlatiasabban szólva ez nagyjából azt jelenti: számítanunk kell arra, hogy az új munkafeladatokhoz új helyre kell kerülnünk, vagy - esetleg: és - új foglalkozásba kell beletanulnunk. A helyváltoztatás, új társadalmi csoportba való átkerülés korántsem újdonság; lényegében évezredek óta zajlik az emberi történetben. Zajlott ez változó intenzitással az utóbbi évtizedek magyar fejlődésében is. Gyakran emlegetett példa ennek szemléltetésére, hogy évtizedekkel ezelőtt a mezőgazdaságból tömegek áramlottak az iparba, bőséges forrást jelentve a népgazdasági ág extenzív fejlesztéséhez. A tömegesség mértéke csökkent ugyan, de még a hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján is évi mintegy 350 ezer ember „vándorolt” - hagyta el eredeti lakóhelyét, s költözött új településre - széles e hazában. A nyolcvanas évek közepére e vándorlás évi 200 ezer főre csökkent. Jellegzetes adatok ezek, jól érzékeltetik a társadalomformálást, modernizációt célzó cselekvés lehetséges kereteit. Épp ezért vállalkozott arra a Központi Statisztikai Hivatal, hogy Vándorlás, mobilitás, keresetalakulás címmel a közelmúltban közzé tegye egy fölmérés eredményeit. Maga a konkrét KSH-vizsgálat a nyolcvanas évek első felére jellemző állapotot kívánt tisztázni, ám a sorszámok mellett közölt elemzés szélesebb idősávra is kitekint. így kiviláglik, hogy a három fogalom - vándorlás, mobilitás, keresetalakulás - korántsem véletlenül kerül egyazon dolgozatba: ezek mindig is meglehetősen szorosan összefüggtek egymással. Azaz a vándorlás a legtöbbször együttjárt mobilitással, tehát más társadalmi csoportba, rétegbe való átkerü- léssel, illetve valamilyen irányban módosította a keresetet is. Az ötvenes, hatvanas években egyes mezőgazdasági térségek „túlnépesedése”, egyidejűleg néhány ipari centrum erőltetett fejlesztése adott lökést a falvakban élő népesség eláramlásának. A hetvenes években viszont a decentralizált iparfejlesztés révén a munkahelyek „ingázó távolságra” kerültek a falvakhoz, s ez a vándorlás csökkentését idézte elő. így míg a korábbi időben a lakóhelyváltás, és ezzel együtt az „átrétegződés” volt tömegesen jellemző, utóbb az eláramlás mér- ; séklődött, ám - a paraszti származású fiatalok szakmaszervezésével - a mobilitás | nőtt. A nyolcvanas évek mozgásait figyelve kitűnik, hogy míg korábban a faluból városba történő áramlás volt uralkodó, ma városból városba való költözés a jellemzőbb. Az is szembeötlik, hogy a vándorlás a helyi társadalmak belső tagoltsá- i gát ár nem mósoditja: a nagyléptékű társadalmi mozgások helyett a finomabb, rétegeken belüli átalakulások kerültek előtérbe. Figyelemkeltő megállapítása a KSH-fölmérésnek, hogy a vándorlás érzékelhetően javítja a mobilitás esélyeit! Az adatok arról tanúskodnak, hogy „a vándorló személyek a születési helyükön maradó társaikhoz viszonyítva kedvezőbb pályát futottak be.” Ugyanis a korábbi tapasztalatokkal ellentétben „a bevándorlók elsősorban nem a társadalmi hierarchia alsó, hanem többnyire annak kedvezőbb lép- í csőfokait foglalták el.” A vezető és értelmiségi csoportoknak bevándorlókkal való', feltöltése a KSH-vizsgálat szerint a vidéki városokban a legerőteljesebb. Ennek f egyik fontos okát a statisztikusok abban látják, hogy a bevándorlók körében az átlagosnál nagyobb arányban találhatók „dinamikus, vállalkozó szellemű egyének”. A vándorlás így végül is „egyfajta szelekciós mechnizmusként működik.” Kiderül az is a kapott adatokból, hogy aHindorlás és mobilitás együttesen mérhető kereseti előnyt jelentett az ennek megpróbáltatásait vállaló személyeknek: igaz, jórészt csak a férfiaknak. Ez ellentétes a hatvanas években tapasztalt állapotokkal: akkor a városokba jutó paraszti rétegek a legrosszabbul fizetett munkakörökbe jutottak be. Az 1983-as adatok szerint adott társadalmi csoporton belül a bevándorlók kisebb-nagyobb kereseti előnyt élveznek. Például a vidéki városok- ' ban a helyi születésű vezetők átlagkereste 7067 forint volt, a más településről származóké 7717 forint. A falvakban 6142 forint, illetve 6982 forint volt a megfelelő kategóriák átlagkeresete. ■ KSH szerint „hasonló különbségek figyelhetők meg az értelmiségiek csoportjában, sőt néhány fizikai szakmacsoportban is, így például a hagyományos vasas és az építőipari csoportokban.” A vizsgálatok szerint a bevándorlók életkora nem magasabb: például „a vidéki váró-1 sokban élő vezetőknél átlagos életkorban nincs különbség, viszont a * keresetek tekintetében csaknem 700 forintos az előny a bevándorlók | javára”. Az okot kutatva a KSH elemzői óvatosan úgy fogalmaznak: „Nagy valószí- ; nűséggel feltételezhető, hogy a vándorlást vállaló személyek sajátságos módon ;; egy dinamikus, vállalkozó szellemű csoportot alkotnak (vagy legalábbis jelentős Í részük az)”. Realitásérzékre utal az elemzés, mikor kijelenti, hogy a bevándorlók többletkeresete nem más, „mint a lakóhely-változtatással együttjáró többletkiadások fedezete.” Ám még így is kérdés marad: ez a többlet fedezi-e az új helyen való otthonteremtés - és -fenntartás - nem kis költségeit? M. P. Ortega beszéde Nicaragua ünnepén ragua maradjon utána. Kifejtette, hogy a jelen helyzetben szinte semmi lehetőséget nem lát a párbeszédre, mivel Washington - úgy látszik - eltökélten kitart a nicaraguai forradalmi vívmányok minden áron való megsemmisítése mellett. Ortega ennek bizonyságaként szólt arról a manőverről is, amelyet Washingtonból irányítanak a közép-amerikai béke és biztonság megteremtését szolgáló csúcsértekezlet megtorpedózására. A Reagan-kormányzat változatlanul katonailag is fenyegeti nicaraguát. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozta a nicaraguai sandinista forradalom győzelmének nyolcadik évfordulója alkalmából mondott beszédében Daniel Ortega államfő azon a központi gyűlésen, amelyet Mata- galpa városában rendeztek. Az államfő hangsúlyozta, a jelek szerint az amerikai elnök nem akar úgy távozni posztjáról, hogy egy szabad NicaÜgyelet a szekszárdi Agroker-nél Kilencvenmilliós árukészlet az aratás kiszolgálására Az 514-es kombájn alkatrészei Az elmúlt év hasonló időszakában - az akkori aratási ügyeleti szolgálat során - közel 470 ezer forint értékben vásárolt megyénk 37 mezőgazdasági üzeme a nagy munkához szükséges pótalkatrészt. 1987 nyara, újra itt az aratás. A szekszárdi Agroker már hónapokkal korábban felkészült az árpa és búza aratásának időszakára. Szoros ütemtervet dolgoztak ki az ügyeleti szolgálatra, mely június 29-én vette kezdetét és augusztus 16-ig tart. Már az első fázisban megyénk valamennyi mezőgazdasági üzemének levelet küldtek, melyben közölték az ügyeleti szolgálat - munkanapokon reggel 7.30- tól 18 óráig, míg szombat-vasárnap fél nyolctól délig - időpontjait, jelezve, hogy biztosítják a gabonabetakarító gépek és kiegészítő berendezések alkatrész-utánpótlását. Mint azt Schmidt Tivadartól, az Agroker osz- tályvezetö-helyet- tesétől a helyszínen megtudtuk, az első jelentkező a dunaszekcsői Duna- gyöngye Téesz volt, akiknek kardántengelyre, valamint ékszíjakra volt szükségük. Eddig még kevesen jelentkeztek igényeikkel az ügyeletén. Emellett el kell A ferde felhordó láncokat szállításra készítik elő A készáruraktárban még azt is mondani, hogy mezőgazdasági üzemeink - az Agroker felmérése szerint - választékos raktári anyagokkal rendelkeznek. A szekszárdi Agroker a mostani betakarítási munkák alkatrész-utánpótlásának biztosítására 90 millió forintos árukészlettel rendelkezik, melyből közel 12 milliónyi a műszaki áru. Hogy tapasztalataik szerint milyen alkatrészekre lesz szükség? - kérdésünkre elmondták, a nemrégi vihar miatt, elsősorban száremelőkre, kaszákra, lánckerekekre, irányítótengelyekre valamint 516-os kombájnok gumiverőléceire. Az ügyeleti szolgálat eddigi ideje alatt maradéktalanul kielégítették a mezőgazdasági üzemek igényeit, azonban sok 512-es, 514-es valamint 516-os kombájn alkatrészeinek egy része régóta hiánycikk. szlj-czs Várkonyi Péter ma az NSZK-ba utazik Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter Hans-Dietrich Genschemek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására kedden hivatalos munkalátogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. Még késik a NATO javaslata Újabb tanácskozást tartottak a huszonhármak Marjai József hazaérkezett Zágrábból Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Antun Milovics- nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Horvát Szocialista Köztársasága Végrehajtó Tanácsa (kormánya) elnökének a meghívására július 16-19. között hivatalos látogatást tett Horvátországban, vasárnap késő este visszaérkezett Budapestre. A kormány elnökhelyettesének megérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Tovább késik a NATO javaslata a hagyományos haderők össz-európai csökkentéséről tervezett tárgyalások tartalmi és formai kérdéseire. Ezt tükrözte a VSZ és a NATO tagállamainak szokásos hétfői tanácskozása, amelyre ezúttal a bécsi kanadai nagykövetségen került sor. A szocialista országok már korábban részletesen megfogalmazták elgondolásaikat a katonai biztonság- és bizalom- építés, illetve a leszerelés kérdéseiről a helsinki folyamat keretében folytatandó tárgyalásokra. Sokhónapos késedelemmel, amely mögött elsősorban Washington és Párizs nézeteltérései állottak, a Nyugat a minap a bécsi utótalálkozón végre beterjesztette a maga elgondolásait. Ezek azonban nem térnek ki érdemben, részletesen a leszerelési tárgyalások mandátumára, így az e fórum előkészítéséről február óta folyó tanácskozások alig hoztak haladást.
