Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. július 20. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogos-e az intézkedés? Dömötör István dombóvári olvasónk ez év június 11-én szénvásárlás ügyé­ben kereste fel a helyi tüzép-teiepet Szeretett volna 40 mázsa jobb minősé­gű szenet vásárolni. Azt válaszolták, ha gyengébb minőségűt is vesz, akkor kaphat a jobbikból is. Olvasónk azt kérdezte, hogy jogos volt-e ez az intéz­kedés, vagy sem. Szerinte a pénzéért azt vásárol, amire szüksége van. Ez év márciusában ő már vett egyszer 780 mázsa iszapszenet, s ez alkalommal jobb minőségűre lett volna szüksége. A Tolna Megyei Tanács V. B. keres­kedelmi osztálya kereskedelmi fel­ügyelőségének vezetője, Mátyás Tibor válaszolt:- Megállapítható, hogy a dombóvári tüzép-telepen import feketeszenet önállóan nem szolgáltak ki, kötötték azt más, gyengébb minőségű hazai szén vásárlásához. Tájékoztatásul közlöm, hogy a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. tv. előírásai szerint az áru eladását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad. Olvasójuk esetében azon­ban nem erről van szó. Az import szénféleségek forgalmazá­sával kapcsolatosan a Belkereskedel­mi Minisztérium még 1985-ben állás- foglalást adott ki. Ennek alapján - a la­kosság folyamatos ellátásának biztosí­tása érdekében - a különböző szárma­zási helyű, magas fűtöértékű import fe­keteszén kiszolgálási aránya, 30, 40, 50 százalék lehet Az ország különböző területén jelentős mértékben eltérő a hazai keverőszenek minősége, ezért vált szükségessé a kiszolgálás arányá­nak rugalmasabbá tétele, területenkén­ti differenciálása. A tüzép-vállalatok rendelkezésére álló import feketeszén és hazai keverö- szén minőségétől, égési tulajdonságá­tól függően alakítják ki a forgalmazás­nál alkalmazandó keverési arányt a fentebb leirt 30-50 százalékos sávon belül. A tüzép-vállalat által kialakított keverési arányt kell alkalmazni a megye egész területén (állami tüzép-telepek, szövetkezeti telepek, magánkereske­dők). A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése értelmében mecseki szén, minőségi barnaszén, brikett nem értékesíthető keverőszénként. Ez utób­bi rendelkezés értelmében nem fogad­ta el az olvasójuk esetében sem a még márciuö hóban vásárolt mecseki iszap­szenet keverőszénként a telep. Az in­tézkedésre a lakosság tüzelőanyag­szükséglete és a hazai bányászat ter­melési lehetőségei közötti eltérés, és a megfelelő hatásfokú tüzelés biztosítása érdekében került sor. Miért nem indítottak különvonatot? Kriser Ádámné mözsi olvasónk írta, hogy a MÁV-nál minden évben eddig az volt a gyakorlat, hogy az ünnepekre, így május 1 -re is különvonatot indít Bá- taszékről Tolna-Mözsig. Ez az idén el­maradt Érdeklődésre a válasz az volt, hogy nincs a vonatra igény. A Volán ki- segítőjáratot biztosított ugyan, de a legjobb akarat ellenére sem tudott mindenkit a munkahelyére szállítani. A Magyar Államvasutak Pécsi Igaz­gatóságának igazgatója, Fényes József válaszolt:- A MÁV hosszú évek óta közlekedte­tett május 1-jén mentesítő vonatokat Nagydorog-Szekszárd és Bátaszék- Szekszárd viszonylatában. Ezen men­tesítő vonatok évről évre kisebb kihasz­náltsággal közlekedtek. Ez év május 1 -i ünnep előtt is kéréssel fordultunk - szekszárdi állomásfőnökön keresztül - a szekszárdi társadalmi szervekhez a mentesítő vonatok közlekedésével kapcsolatban. Azt a választ kaptuk, hogy az elmúlt évi kihasználatlanság miatt nem tartanak igényt a mentesítő vonatok közlekedésére. A Sárbogárd- Bátaszék között közlekedő személy- szállító vonatok május 1-jén mind köz­lekedtek. A mentesítő vonatokat a MÁV, ha arra igény és szükség van, eddig is, és ezután is indítja. Megilleti-e a kedvezmény? Egy dombóvári olvasónk családjával 1974-ben lakásszövetkezeti házat épí­tettek, melyre kölcsönt is kaptak. Két gyermek után megkapták a szociálpo­litikai kedvezményt is. A második gyer­mekük egészségi okokból nem szüle­tett, így a második gyerek utáni szo­ciálpolitikai kedvezményt vissza kel­lett fizetni, illetve annak a bizonyos százalékát és a fennmaradó többit az építési kölcsönhöz csatolták. Évek múltán 1980-ban a család magához vett egy 5 éves kisfiút Olvasónk azt kérdezi, ha a gyermek velük marad, ré­szesülhet-e szociálpolitikai kedvez­ményben gyermek, vagy eltartott cí­men? Az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságától a következőket válaszolták:- A 61/1985. (XII. 7.) MT. számú ren­delet 9. paragrafus (2) bekezdése sze­rint (mely rendeleti helynek visszame­nőleges hatálya is van) az építtetőt a fennálló állami, vagy bankkölcsön- « tartozás esetén a kedvezmény a köl­csönszerződés megkötését követően örökbefogadott gyermeke után a szer­ződéskötés időpontjában volt feltéte­lekkel utólag is megilleti, ilyen esetben a kedvezmény összegével a fennálló kölcsöntartozást kell csökkenteni. Ol­vasójuk mint írta, örökbefogadás nem történt, így a fenti rendelkezés alkalma­zására így legnagyobb sajnálatunkra jelenlegi körülményeik figyelembe vé­telével nincs lehetőségünk. Örökbefo­gadás esetén a kedvezmény jóváírását dombóvári fiókunknál kezdeményez­hetik. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról - röviden A Magyar Népköztársa- 58, ság területén tartózkodó külföldi állampolgárok be- tegellátásáról és a beteg- ellátási díjukról szóló ko- rábbi jogszabályt módo­sítja az egészségügyi miniszter 4/ 1987. (VI. 7.) Eü.M. számú rendelete, amelynek hatálya - egyebek között - a hazánk területén tartózkodó, az ál­landó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal, vagy a letelepedés előkészítése cél­jából kapott magyarországi tartózko­dási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárokra terjed ki, s amely szerint a külföldi állampolgá­rok - a jogszabályban írt kivétellel - az általuk igénybevett, illetőleg az egészségügyi hatóságok által elren­delt betegellátásért és mentőszállítá­sért, a kijózanító állomásra szállítá­sért és az ottani ellátásért díjat köte­lesek fizetni. Jó ha külföldi vendégeink azt is tudják, hogy annak a külföldi állam­polgárnak a betegellátási díját, aki betegsége esetére belföldi biztosító társasággal kötött biztosítási szerző­dést, illetve olyan külföldi biztosító társasággal van szerződése, ame­lyik belföldi biztosítóval érvényes megállapodással rendelkezik, a bel­földi biztosító téríti meg az intézetnek. Az intézet a betegellátási díjat a bel­földi biztosítónak számlázza. Ha a külföldi állampolgár - belföldi biztosítóval megállapodással nem rendelkező - külföldi biztosítóval kö­tött biztosítás alapján kerül ellátásra, a betegellátási díjat a külföldi állam­polgár közvetlenül az intézetnek kö­teles megfizetni. Erről az intézet számlát ad. A biztosítás meglétét a külföldi állampolgárnak a biztosító tanúsítványával kell igazolnia. A rendelet - amely 1987. június 15-én hatályba lépett - a Magyar Közlöny idei 19. számában olvasha­tó. Az üdülőlakosság érdekképvisele­tének fejlesztéséről szóló irányelv je­lent meg a Tanácsok Közlönye f. évi 11. számában. A Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének irányelve szerint az üdülőlakosok jogosan igénylik sajátos érdekeik fokozot­tabb figyelembevételét a tanácsok­nak pedig - mint területük gazdáinak - feladatkörébe tartozik az üdülöla- kossággal való törődés is, az ez irá­nyú tevékenységükre pedig a jövő­ben lényegesen nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Az irányelv megjelöli a tanácstagok, a tanácsi tisztségviselők idevonatkozó teen­dőit, kihangsúlyozza, hogy a tanács­testületek munkájában is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az üdülőlakos­ság érdeke, indokoltnak tartja üdülő- gyűlések szervezését a szervezeti formák közül a legcélszerűbbnek az üdülőhelyi egyesületet tartja, ezek megalakulásának kezdeményezé­sét és támogatását írja elő. Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet a Társadalombiztosítási Közlöny idei 4-5. számában megje­lent két tájékoztatóra. Az egyik a me­zőgazdasági szakcsoport kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagjának társadalombiztosítási járu­lékfizetési kötelezettségéről, a másik a mezőgazdasági szövetkezeti tag és alkalmazott által munkaidejét meg­haladóan, munkakörébe nem tarto­zó részes munka társadalombiztosí­tási figyelembevételéről szól. Az előbbi szerint a gyakorlatban problé­maként merült fel, hogy ki minősül a szakcsport kiegészítő tevékenysé­get folytató tagjának és mely jövedel­mek képezik a tízszázalékos mérté­kű társadalombiztosítási járulék alapját, a másik kérdésben az Or­szágos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság eltérő gyakorlatot ta­pasztalt Az érintettek minden bizonnyal megfelelő alapossággal áttanulmá­nyozzák a két tájékoztatót melyet itt részleteiben ismertetni nem tar­tunk szükségesnek. Dr. DEÁK KON RÁD A 75 éves a budapesti állatkert Hetvenötödik születésnapját ünnepel­te idén májusban a Budapesti Állat- és Növénykert Érdemes azonban még né­hány évtizedet visszatekintenünk ahhoz, hogy ne az újjászületés, hanem az igazi megalakulás dátumához, 1866-hoz jus­sunk, amikor egy magántársaság jóvol­tából megnyitotta kapuit a flórát és fau­nát a természetben sokak számára meg­közelíthetetlen, egzotikus élővilágot is bemutató kert. A nagyméretű építkezések, a terület végleges arcának megformálása azon­ban ezt kővetően, 19Ó7-től indult, és gaz­dái nem kisebb személyiségek voltak, mint Koós Károly és Zrumeczky Dezső. A mai arculatát legtöbben ismerik, de azt talán kevesebben tudják, hogy a szép épületek, épületegyüttesek jelentős ré­szét első osztályá-mdWhlékként tartja számon a Műemlékvédelmi Felügyelő­ség, karbantartásukról, rekonstrukció­jukról ennek szellemében kell gondos­kodni. Nemrég újították fel például a ma­dárházat, melynek tornyait Koós Károly az erdélyi fatemplomok mintájára építtet­te, és ami, tegyük hozzá, a mai biológiai igényeknek nem mindenben felel meg. Mégis, az elődök „hagyatékát”, építészeti értéket megőrző és a szakmai oldalt kép­viselő álláspontok között kompromisz- szum született... Tizenkét év kényszerszünet után fo­gadja újra a tengeri akvárium a látogató­kat és alig egy hónap múlva, augusztus 20-án megnyílik az emberszabású maj­mok yj „otthona”. A tájba illeszkedő, a modern stílusjegyeket magán viselő, de a környezetével harmonizáló épület a legkorszerűbb tartási körülményeket te­szi lehetővé a budapesti állatkertben. A rövid határidejű, precíz munka a Kip- szer-nek mint fővállalkozónak köszön­hető. Ma a legsürgetőbb teendő a főkapu rekonstrukciójának megkezdése és rövi­í ír* ■ Csík lent, csík fent desen hasonló stádiumba jutnak a há­romnegyed évszázados műsziklák is. A korábban 33 katasztrális holdon elterülő kert, ma egyharmadnyi területen fekszik, szomszédságában kapott helyet a vi­dámpark és a nagycirkusz. Terjeszkedni tehát nem tud, s ez behatárolja az állatál­lomány gyarapításának lehetőségét. A tavaly év végén megállapított létszám - 562 faj, 3646 egyed és 24 tenyészet - több-kevesebb állandóságot mutat. Gyarapodik például átmenetileg a veszé­lyeztetett, kipusztulóban lévő fajok men­tése, nevelése idején. Ilyen repatriálás után kerültek vissza és láthatóak ma is a Pilisben hollók, vagy hasonló megfonto­lásból hoztak be egy hónappal ezelőtt a Szegedhez közeli Fehér-tó mellől 71 gu­lipántojást. A legidősebb gulipánok már repülnek és augusztus első hete után kezdődhet meg a visszaszoktatás eredeti lakóhelyükre. TAKÁCS ZSUZSA KAPFINGER ANDRÁS képriportja Lent és fent - egyforma a kíváncsi­ság Szundikáló párduc Ez még egy vízilótól is udvariatlan­ság Igazán előkelő, műemléki környe­zetben... Ez az, amit nem szabad

Next

/
Thumbnails
Contents