Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-20 / 169. szám
4 NÉPÚJSÁG 1987. július 20. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogos-e az intézkedés? Dömötör István dombóvári olvasónk ez év június 11-én szénvásárlás ügyében kereste fel a helyi tüzép-teiepet Szeretett volna 40 mázsa jobb minőségű szenet vásárolni. Azt válaszolták, ha gyengébb minőségűt is vesz, akkor kaphat a jobbikból is. Olvasónk azt kérdezte, hogy jogos volt-e ez az intézkedés, vagy sem. Szerinte a pénzéért azt vásárol, amire szüksége van. Ez év márciusában ő már vett egyszer 780 mázsa iszapszenet, s ez alkalommal jobb minőségűre lett volna szüksége. A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelőségének vezetője, Mátyás Tibor válaszolt:- Megállapítható, hogy a dombóvári tüzép-telepen import feketeszenet önállóan nem szolgáltak ki, kötötték azt más, gyengébb minőségű hazai szén vásárlásához. Tájékoztatásul közlöm, hogy a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. tv. előírásai szerint az áru eladását más áru vásárlásától függővé tenni nem szabad. Olvasójuk esetében azonban nem erről van szó. Az import szénféleségek forgalmazásával kapcsolatosan a Belkereskedelmi Minisztérium még 1985-ben állás- foglalást adott ki. Ennek alapján - a lakosság folyamatos ellátásának biztosítása érdekében - a különböző származási helyű, magas fűtöértékű import feketeszén kiszolgálási aránya, 30, 40, 50 százalék lehet Az ország különböző területén jelentős mértékben eltérő a hazai keverőszenek minősége, ezért vált szükségessé a kiszolgálás arányának rugalmasabbá tétele, területenkénti differenciálása. A tüzép-vállalatok rendelkezésére álló import feketeszén és hazai keverö- szén minőségétől, égési tulajdonságától függően alakítják ki a forgalmazásnál alkalmazandó keverési arányt a fentebb leirt 30-50 százalékos sávon belül. A tüzép-vállalat által kialakított keverési arányt kell alkalmazni a megye egész területén (állami tüzép-telepek, szövetkezeti telepek, magánkereskedők). A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése értelmében mecseki szén, minőségi barnaszén, brikett nem értékesíthető keverőszénként. Ez utóbbi rendelkezés értelmében nem fogadta el az olvasójuk esetében sem a még márciuö hóban vásárolt mecseki iszapszenet keverőszénként a telep. Az intézkedésre a lakosság tüzelőanyagszükséglete és a hazai bányászat termelési lehetőségei közötti eltérés, és a megfelelő hatásfokú tüzelés biztosítása érdekében került sor. Miért nem indítottak különvonatot? Kriser Ádámné mözsi olvasónk írta, hogy a MÁV-nál minden évben eddig az volt a gyakorlat, hogy az ünnepekre, így május 1 -re is különvonatot indít Bá- taszékről Tolna-Mözsig. Ez az idén elmaradt Érdeklődésre a válasz az volt, hogy nincs a vonatra igény. A Volán ki- segítőjáratot biztosított ugyan, de a legjobb akarat ellenére sem tudott mindenkit a munkahelyére szállítani. A Magyar Államvasutak Pécsi Igazgatóságának igazgatója, Fényes József válaszolt:- A MÁV hosszú évek óta közlekedtetett május 1-jén mentesítő vonatokat Nagydorog-Szekszárd és Bátaszék- Szekszárd viszonylatában. Ezen mentesítő vonatok évről évre kisebb kihasználtsággal közlekedtek. Ez év május 1 -i ünnep előtt is kéréssel fordultunk - szekszárdi állomásfőnökön keresztül - a szekszárdi társadalmi szervekhez a mentesítő vonatok közlekedésével kapcsolatban. Azt a választ kaptuk, hogy az elmúlt évi kihasználatlanság miatt nem tartanak igényt a mentesítő vonatok közlekedésére. A Sárbogárd- Bátaszék között közlekedő személy- szállító vonatok május 1-jén mind közlekedtek. A mentesítő vonatokat a MÁV, ha arra igény és szükség van, eddig is, és ezután is indítja. Megilleti-e a kedvezmény? Egy dombóvári olvasónk családjával 1974-ben lakásszövetkezeti házat építettek, melyre kölcsönt is kaptak. Két gyermek után megkapták a szociálpolitikai kedvezményt is. A második gyermekük egészségi okokból nem született, így a második gyerek utáni szociálpolitikai kedvezményt vissza kellett fizetni, illetve annak a bizonyos százalékát és a fennmaradó többit az építési kölcsönhöz csatolták. Évek múltán 1980-ban a család magához vett egy 5 éves kisfiút Olvasónk azt kérdezi, ha a gyermek velük marad, részesülhet-e szociálpolitikai kedvezményben gyermek, vagy eltartott címen? Az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságától a következőket válaszolták:- A 61/1985. (XII. 7.) MT. számú rendelet 9. paragrafus (2) bekezdése szerint (mely rendeleti helynek visszamenőleges hatálya is van) az építtetőt a fennálló állami, vagy bankkölcsön- « tartozás esetén a kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően örökbefogadott gyermeke után a szerződéskötés időpontjában volt feltételekkel utólag is megilleti, ilyen esetben a kedvezmény összegével a fennálló kölcsöntartozást kell csökkenteni. Olvasójuk mint írta, örökbefogadás nem történt, így a fenti rendelkezés alkalmazására így legnagyobb sajnálatunkra jelenlegi körülményeik figyelembe vételével nincs lehetőségünk. Örökbefogadás esetén a kedvezmény jóváírását dombóvári fiókunknál kezdeményezhetik. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról - röviden A Magyar Népköztársa- 58, ság területén tartózkodó külföldi állampolgárok be- tegellátásáról és a beteg- ellátási díjukról szóló ko- rábbi jogszabályt módosítja az egészségügyi miniszter 4/ 1987. (VI. 7.) Eü.M. számú rendelete, amelynek hatálya - egyebek között - a hazánk területén tartózkodó, az állandó magyarországi tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal, vagy a letelepedés előkészítése céljából kapott magyarországi tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárokra terjed ki, s amely szerint a külföldi állampolgárok - a jogszabályban írt kivétellel - az általuk igénybevett, illetőleg az egészségügyi hatóságok által elrendelt betegellátásért és mentőszállításért, a kijózanító állomásra szállításért és az ottani ellátásért díjat kötelesek fizetni. Jó ha külföldi vendégeink azt is tudják, hogy annak a külföldi állampolgárnak a betegellátási díját, aki betegsége esetére belföldi biztosító társasággal kötött biztosítási szerződést, illetve olyan külföldi biztosító társasággal van szerződése, amelyik belföldi biztosítóval érvényes megállapodással rendelkezik, a belföldi biztosító téríti meg az intézetnek. Az intézet a betegellátási díjat a belföldi biztosítónak számlázza. Ha a külföldi állampolgár - belföldi biztosítóval megállapodással nem rendelkező - külföldi biztosítóval kötött biztosítás alapján kerül ellátásra, a betegellátási díjat a külföldi állampolgár közvetlenül az intézetnek köteles megfizetni. Erről az intézet számlát ad. A biztosítás meglétét a külföldi állampolgárnak a biztosító tanúsítványával kell igazolnia. A rendelet - amely 1987. június 15-én hatályba lépett - a Magyar Közlöny idei 19. számában olvasható. Az üdülőlakosság érdekképviseletének fejlesztéséről szóló irányelv jelent meg a Tanácsok Közlönye f. évi 11. számában. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének irányelve szerint az üdülőlakosok jogosan igénylik sajátos érdekeik fokozottabb figyelembevételét a tanácsoknak pedig - mint területük gazdáinak - feladatkörébe tartozik az üdülöla- kossággal való törődés is, az ez irányú tevékenységükre pedig a jövőben lényegesen nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Az irányelv megjelöli a tanácstagok, a tanácsi tisztségviselők idevonatkozó teendőit, kihangsúlyozza, hogy a tanácstestületek munkájában is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az üdülőlakosság érdeke, indokoltnak tartja üdülő- gyűlések szervezését a szervezeti formák közül a legcélszerűbbnek az üdülőhelyi egyesületet tartja, ezek megalakulásának kezdeményezését és támogatását írja elő. Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet a Társadalombiztosítási Közlöny idei 4-5. számában megjelent két tájékoztatóra. Az egyik a mezőgazdasági szakcsoport kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagjának társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségéről, a másik a mezőgazdasági szövetkezeti tag és alkalmazott által munkaidejét meghaladóan, munkakörébe nem tartozó részes munka társadalombiztosítási figyelembevételéről szól. Az előbbi szerint a gyakorlatban problémaként merült fel, hogy ki minősül a szakcsport kiegészítő tevékenységet folytató tagjának és mely jövedelmek képezik a tízszázalékos mértékű társadalombiztosítási járulék alapját, a másik kérdésben az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság eltérő gyakorlatot tapasztalt Az érintettek minden bizonnyal megfelelő alapossággal áttanulmányozzák a két tájékoztatót melyet itt részleteiben ismertetni nem tartunk szükségesnek. Dr. DEÁK KON RÁD A 75 éves a budapesti állatkert Hetvenötödik születésnapját ünnepelte idén májusban a Budapesti Állat- és Növénykert Érdemes azonban még néhány évtizedet visszatekintenünk ahhoz, hogy ne az újjászületés, hanem az igazi megalakulás dátumához, 1866-hoz jussunk, amikor egy magántársaság jóvoltából megnyitotta kapuit a flórát és faunát a természetben sokak számára megközelíthetetlen, egzotikus élővilágot is bemutató kert. A nagyméretű építkezések, a terület végleges arcának megformálása azonban ezt kővetően, 19Ó7-től indult, és gazdái nem kisebb személyiségek voltak, mint Koós Károly és Zrumeczky Dezső. A mai arculatát legtöbben ismerik, de azt talán kevesebben tudják, hogy a szép épületek, épületegyüttesek jelentős részét első osztályá-mdWhlékként tartja számon a Műemlékvédelmi Felügyelőség, karbantartásukról, rekonstrukciójukról ennek szellemében kell gondoskodni. Nemrég újították fel például a madárházat, melynek tornyait Koós Károly az erdélyi fatemplomok mintájára építtette, és ami, tegyük hozzá, a mai biológiai igényeknek nem mindenben felel meg. Mégis, az elődök „hagyatékát”, építészeti értéket megőrző és a szakmai oldalt képviselő álláspontok között kompromisz- szum született... Tizenkét év kényszerszünet után fogadja újra a tengeri akvárium a látogatókat és alig egy hónap múlva, augusztus 20-án megnyílik az emberszabású majmok yj „otthona”. A tájba illeszkedő, a modern stílusjegyeket magán viselő, de a környezetével harmonizáló épület a legkorszerűbb tartási körülményeket teszi lehetővé a budapesti állatkertben. A rövid határidejű, precíz munka a Kip- szer-nek mint fővállalkozónak köszönhető. Ma a legsürgetőbb teendő a főkapu rekonstrukciójának megkezdése és rövií ír* ■ Csík lent, csík fent desen hasonló stádiumba jutnak a háromnegyed évszázados műsziklák is. A korábban 33 katasztrális holdon elterülő kert, ma egyharmadnyi területen fekszik, szomszédságában kapott helyet a vidámpark és a nagycirkusz. Terjeszkedni tehát nem tud, s ez behatárolja az állatállomány gyarapításának lehetőségét. A tavaly év végén megállapított létszám - 562 faj, 3646 egyed és 24 tenyészet - több-kevesebb állandóságot mutat. Gyarapodik például átmenetileg a veszélyeztetett, kipusztulóban lévő fajok mentése, nevelése idején. Ilyen repatriálás után kerültek vissza és láthatóak ma is a Pilisben hollók, vagy hasonló megfontolásból hoztak be egy hónappal ezelőtt a Szegedhez közeli Fehér-tó mellől 71 gulipántojást. A legidősebb gulipánok már repülnek és augusztus első hete után kezdődhet meg a visszaszoktatás eredeti lakóhelyükre. TAKÁCS ZSUZSA KAPFINGER ANDRÁS képriportja Lent és fent - egyforma a kíváncsiság Szundikáló párduc Ez még egy vízilótól is udvariatlanság Igazán előkelő, műemléki környezetben... Ez az, amit nem szabad