Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
1987. július 18. Képújság 9 kína A nemzetiségek jobb életéért Kínában 55 nemzetiség él. Számuk eléri a 67 milliót, azaz a több mint 1 milliárdos összlakosság 6,7 százalékát. A hujok - a kínai mohamedánok - és a mandzsuk kivételével valamennyien a saját nyelvüket beszélik. Történelmi okok miatt a kisebbségi területek gazdasági és kulturális téren el- maradottabbak, mint az ország más vidékei, annak ellenére, hogy a nemzetiségek 1949, az ország felszabadulása óta politikai egyenlőséget élveznek a la-' kosság többségét alkotó hanokkal, a kínaiakkal. Az állam, a központi kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nemzeti kisebbségeknek a teljes gazdasági és kulturális felzárkózáshoz. Törvény a körzeti autonómiáról A körzeti autonómiáról 1984-ben kiadott törvény előrelépést jelent a nemzeti kisebbségek egyenlőségének és önállóságának biztosítása terén. A törvény és vele az alkotmány az a szilárd alap, amire támaszkodva a nemzetiségek autonóm kormányai kidolgozhatják saját szabályozóikat körülményeik legteljesebb figyelembevételével. Jelenleg Kínában 5 nemzetiségi autonóm terület, 31 autonóm elöljáróság és 86 autonóm megye található. A nemzetiségi autonóm területek a tartományokkal azonos szintet képviselnek. A gazdaság ösztönzése A kormány 1979 óta ösztönzi a háztáji gazdálkodást, emellett erőteljesen támogatja a nemzetiségiek lakta vidékek fejlesztését. E két program megvalósulásával a nemzetiségi körzetekben növekszik az élelmiszer-termelés, a növénytermesztés, gyarapszik az állatállomány, növekszik a lakosság jövedelme. Északnyugaton, a Hszincsiang Ujgur Nemzetiségi Autonóm Területen különösen jó minőségű legelők találhatók, s a juhtenyésztésnek régi hagyományait őrzik. Jelentős a marha- és a lótartás is. Az állatállomány számottevő növekedése elősegítette a gyapjú-, a tej-, a bőr- és a húsfeldolgozó ipar fellendülését. Csaknem 18 százalékkal nőtt a gyapottermelés is. A lakosság egy főre jutó jövedelme 16,1 százalékkal lett magasabb. Ugyancsak Északnyugat-Kínában, a Ninghszia Huj Nemzetiségi Autonóm Területen tavaly annyi gabonát takarítottak be, amennyiből fedezni tudták a helyi lakosság szükségleteit. A kisebbségi területek általában gazdagok természeti kincsekben. Ezért sorra alakulnak ezeken a vidékeken a bányák és bányatermékeket feldolgozó üzemek. A nemzetiségi területek gazdaságában az ipari termékek értéke eléri az össztermék 51 százalékát. Csak 1984-ben az autonóm vidékek ipari és mezőgazdasági össztermelése elérte a 24 milliárd dollárt, ami csaknem 10 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendőhöz képest. Bár meg kell mondani: ez még mindig jóval kevesebb, mint a 14,2 százalékos országos átlag. Igen figyelemreméltó a Tibet Autonóm Terület gyors fejlődése. Itt egészen 1959-ig fennállt a jobbágyság intézménye. Most pedig már szélerőmű, több kisebb vízerőmű, középiskola, buddhista intézet működik a körzetben. Két év alatt 550 új létesítményt avattak a területen, s az autonóm kormányzat 1980 óta az idegenforgalom fejlesztése érdekében mintegy 10,5 millió dollárnyi összeget költött régi templomok és kolostorok felújítására. A nyitási politika érvényesülése óta számos nemzetiségi körzet turistaközponttá vált. A tibeti Lhasszában tavaly már több turista fordult meg, mint eddig bármikor. Hszincsiang fővárosában, Urumcsiban 13 ezren jártak. Szorgalmazzák a Belső- Mongol Autonóm Terület idegenforgalmi látványosságainak bemutatását is. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint 1979 és 1983 között az állam 8800 millió dollárnak megfelelő összeget juttatott a nemzetiségi körzetnek, nem számítva a külön segélyeket. A központi kormányzat 1978-tól csökkentette, illetve egyes területeken eltörölte a mezőgazdasági termékek megadóztatását a nemzetiségi lakosság körében. Az autonóm területek megtarthatják a teljes jövedelmüket, veszteségeiket pedig a központi kormányzat pótolja. Az anyagi támogatás mellett a kormány rugalmasabb politikát vezetett be azzal a céllal, hogy növelje a nemzeti kisebbségek önállóságát és kezdeményezőkészségét. A kulturális felzárkózás . felé Tudósok, műszaki szakértők, orvosok, pedagógusok vállalnak munkát nagy számban a nemzetiségi területeken. Folyamatos erőfeszítések történnek az oktatás fejlesztésére. Az autonóm területeken jelenleg 78 felsőoktatási intézmény működik, s mintegy 70 ezer fiatal tanul ezeken a főiskolákon. A nemzetiségi százmazású egyetemi tanárok száma meghaladja a tízezret. A Kínai Népköztársaság megalakulása -1949 - óta kiképzett több mint egymillió nemzetiségi káder 10 százaléka diplomás. A gazdasági fejlődés alaposan megváltoztatja az életmódot is. A nemzetiségi otthonokban megjelentek a tévékészülékek, a ventillátorok, a hűtőszekrények, a mosógépek és a magnetofonok. Vannak falusiak, akik már teherautókat, traktorokat vásárolhatnak magasabb jövedelmükből. A turisták felfedezik Vietnamot Vietnam, mint a turistautak célja, egyre népszerűbb Európában is. Akik ezt az országot választják, Bangkokon vagy Moszkván keresztül gyorsan elérik Hanoit és Ho Si Minh, várost. Mind a főváros, mind a régi Saigon páratlan élményeket kínál vendégeinek. A történelmi és építészeti emlékekben oly gazdag két városból gépkocsiutak vezetnek a tegnerhez, amely még télen is 27-32 fok közötti hőmérsékletű. Sokféle látnivalót kínál a tengerpart is. Érdemes kirándulásokat tenni a könnyű, szellős dzsunkákon a szigetvilágba. A történelmi emlékhelyek közül Délen kiemelkedik a Poulo Condor, az egykori börtönsziget, Északon pedig a Vietnami-öböl különös sziklaalakzatai nyújtanak lenyűgöző látványt. Vízeséseivel, tavaival várja a látogatókat Da Lat hegyvidéki üdülőhegy. Nemzeti emlékhely Buon Ma Thuot, ahol a Dél felszabadításáért indított hadjárat első csatája zajlott. Ezen a vidéken dús kávé- és illatos teaültetvények látványában, szelíden legelésző elefántcsordák sokaságában gyönyörködhet az idegen. Ho Si Minh város, az egykori Saigon a nyüzsgő kikötői világ látványosságait kínálja a vendégnek. A város műemlékei, trópikus virágai, egzotikus fogásokat kínáló vendéglői kellemes kikapcsolódásra, időtöltésre csábítják Vietnam vendégeit. ★ HORIZOm* Légszennyeződési riasztórendszer Prágában KAMBODZSA Mintaóvoda Phnom Penh-ben A Kambodzsai Nemzeti Bank óvodája egyike a főváros, Phnom Penh 12 mintaóvodájának. A francia nagykövetség volt kulturális központja helyén hozták létre 1979-ben. Két helyiségében 100 gyermeket helyeztek el, 2 hónapostól 4 éves korig. Az óvodát már átszervezték. Új, tágas épületében 100 csecsemőt és 100 kisgyermeket tudnak elhelyezni. Szakszerű felügyeletüket kilenctagú nevelőtestület látja el. Hárman közülük segédóvónők, hárman óvónőképzőt, hárman pedig tanárképzőt végeztek. Rajtuk kívül dadák ügyelnek a gyermekek ellátására és fejlődésére. A gyermekeket három korcsoportba osztották be. Sok játékuk, mesekönyvük és az iskola-előkészítést segítő oktatási segédeszközük van, melyeket részben az Oktatási Minisztérium adományozott, részben az ötletes óvónők készítettek szabad idejükben. A kis bölcsődések és óvodások rendszeres orvosi ellátásban is részesülnek. Az óvoda egyébként igazi gyermekkert, ahol sok játékkal - hintákkal, homokozókkal - nagy szabad térség is várja a kicsiket. Az óvodát az elmúlt tanévben elért eredményeiért oklevéllel tüntették ki. Új szárnyashajó 90 kilométeres óránkénti sebességgel képes haladni tengeren az a 250 férőhelyes „Ciklon” elnevezésű szárnyashajó, amelyet a volgai Gorkij városban fejlesztettek ki. A „Ciklon”, amelyet 10 ezer lóerős turbinával szereltek fel, kétszer annyi utast vihet a fedélzetén, mint az „Albatrosz”, a szovjet szárnyashajók legújabb képviselője. A víz alatti szárnyak speciális kialakítása lehetővé teszi a menet közbeni automatikus stabilizációt, amellyel még ötös erősségű hullámokkal is elbír. A „Ciklonon”, a minimumig csökkentették a zajt és a vibrációt az utastérben, üzemeltetési karakterisztikája megfelel a nemzetközi környezetvédelmi előírásoknak. A világ legnagyobb ipari városainak közös tulajdonsága, hogy kedvezőtlen éghajlati és légköri viszonyok közepette időnként elviselhetetlenül rossz a levegőjük. A csehszlovák fővárosban januárban és februárban kétszer rendeltek el szmogriadót. A megfigyelések szerint Prágában évente kétszer-háromszor alakul ki úgynevezett meteorológiai inverzió, amikor a levegő magasabban fekvő rétegei melegebbek, mint az alsók, mert a füstköd nem engedi át a napsugarakat. Ez a helyzet rendszerint három-öt napig is eltart. A csehszlovák fővárosban most elkészült az a rendszer, amely levegő szeny- nyezettségének kritikus mértékét képes előre jelezni. A városban tíz helyen szereltek fel mérő automatákat, amelyek a levegő kén-dioxid- és nitráttartalmát érzékelik. Három ponton a levegőben keringő szilárd anyagok, a por sűrűségét mérik a műszerek. A háromórás - szükség esetén félórás - gyakorisággal mért adatokat a prágai meteorológiai központ számítógépe dolgozza fel és értékeli. Minthogy a város levegője bizonyos fokig magától kiszellőzik, a mért értéket kiegészítik a széljárásra és a páratartalomra vonatkozó információkkal, amelyeket a meteorológiai megfigyelő állomások rendszeresen gyűjtenek. A rendszer birtokában tíz-húsz órával előre lehet jelezni a légszennyeződés kritikus mértékét. Környezetvédelmi riadóhelyzet általában az őszi-téli időszakban szeptember és március között alakul ki, a prágai előrejelző szolgálat műszereit addig megbízhatóan kipróbálják. A levegőszennyeződés kialakulásától annak megszüntetéséig azonban valamit tenni is kell. A megfigyelőszolgálat adatait vészhelyzet kialakulására figyelmeztető jelzéseit a levegőt leginkább szennyező üzemekkel és tanácsokkal közli, hogy időben megtehessék a szükséges lépéseket. Az iparvállalatok saját maguk határozzák el, hogy milyen technológiai berendezések ideiglenes leállításával járulnak hozzá a levegő megtisztulásához, a tanácsok időszakosan csökkentik a melegvíz- és a hőszolgáltatásokat, leállítják a szemétégetőket, esetleg szénszünetet rendelhetnek el az iskolákban és korlátozzák a személyautó-forgalmat. Jövőre hatályba lép ez a rendelet, amely pontosan rögzíti, milyen hatáskör illesse meg a tanácsi szerveket szmogriadó esetén. Eszerint ha a kritikus helyzet három napnál tovább tart, meghatározott körzetekben, különösképpen a belvárosban betiltható a gépjárműforgalom. Az autók ugyanis nitrogén-oxiddal és szénmonoxiddal jelentősen rontják a levegőt, a légszennyeződésnek mintegy harmadát ezek okozzák Prágában. A vészhelyzetek előrejelzésén kívül, a prágai megfigyelő szolgálat adatai pontos információkat adnak a környezetvédelmi döntésekhez, a beruházási keretek elosztásához is. Aranykezű lengyel kisiparos Öngyújtóktól a parabolaantennákig Amikor elkészült az első antennával, berakta a gépkocsijába és kiutazott Svédországba. Az egész úton nyugtala- nitotta a gondolat, hogy vajon megfelelően működik-e, hogy a hosszú hónapokon át tartó tervezésnek, számolásnak, próbálkozásoknak, javítgatásoknak és a szakirodalom tanulmányozásának, a számítógép mellett töltött napoknak meg lesz-e a várt eredménye. Amikor azonban végre a vevőberendezést rákapcsolta a tv-készülékre és a képernyőn tiszta, zavarmentes kép jelent meg, már tudta, hogy győzött. Nem sokkal később, az ellenőrző vizsgálatok során a svédek megállapították, hogy a Szczecin környéki lengyel kisiparos, Zdzislaw Zniniewicz által készített, a műholdas tv-adás vételére szolgáló antenna kiváló minőségű. Mindez több mint két évvel ezelőtt történt. Mielőtt hozzáfogott volna a műholdas ' tv-antennák készítéséhez, már különféle termékeket gyártott. Golyóstoliakat, öngyújtókat és ezüs- tözött divatékszereket is. Ez utóbbiak kiváló minőségű, művészi készítmények voltak. Egyszer, amikor egy nagyobb sorozatot vitt magával Svédországba, a vámosok a határon azt hitték, hogy ezüstcsempésszel van dolguk, és visszatartották a határon. Csak hosszabb ellenőrzés és szakvélemény derítette ki, hogy a divatékszerek az igazi ezüsthöz rendkívül hasonló, egyszerű ezüstbevonattal ellátott fémlemezből készültek. Műhely céljaira a Szczecin melletti erdőben, egy kis patak partján épített egy aránylag nem nagy, emeletes épületet. Zdzislaw Zniniewicz Finommechanikai Üzeme, a külföldi szerződő felek számára - SVENSAT TV SAT, Szczecin, Poland. Három évvel ezelőtt vetődött fel Lengyelországban a műholdas tv-adás vételének kérdése, s ezzel a műholdas tv- antennák gyártása is. Újabb kihívás, újabb legyőzésre váró akadály. Zniniewicz törni kezdte a fejét. S végül olyan új, eredeti parabolaantenna-gyártási módszert gondolt ki, amellyel japán minőségben, de jóval alacsonyabb költségekkel állíthatók elő az antennák. A műhelyében négy szakember egy hónap alatt mintegy ezer ilyen antennát készít. 1986-ban 6 ezer antennát exportált Svédországba. 1987-ben ennél négyezerrel többet tervez értékesíteni. Antennáiból bemutató sorozatot küldött néhány más országba is. Zdzislaw Zniniewicz kisiparos Svédországban összesen tízmillió - vagyis mintegy másfél millió dollár - korona értékben értékesített termékeket. A Lengyelországban érvényes rendelkezések értelmében ennek az összegnek a húsz százalékát kapja meg devizában. A fennmaradó többit a bank az érvényben lévő hivatalos árfolyamon átváltja neki zlotyra. Az állam számára ez tiszta devizahaszon. Zniniewicz sem panaszkodik. Jól megy az üzlet, de ő már megint valami újon töri a fejét. Hosszasan és meggyőzően beszél újabb elgondolásairól, az új technológiákról, az új gépekről, amelyek már megszülettek a fejében... RAFAL JESSWIEN Zdzislaw Zniniewicz tavaly 10 millió svéd koronáért exportált V
