Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
8 Képújság 1987. július 18. I Mi fékezi az átalakítást? A Szovjet Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete „Mi fékezi az átalakítást?” címmel széles körű kutatást végzett a közelmúltban. A két szakaszban folytatott közvélemény-kutatás, amely 120 vállalatra terjedt ki a Szovjetunió különböző területein és gyakorlatilag minden köztársaságban, azt mutatta, hogy az erőviszonyok az átalakításnak kedveznek. A megkérdezettek csupán 0,6 százaléka bizonyult az átalakítás nyilvánvaló ellenzőjének, akik úgy tartják, hogy semmilyen változásra nincs szükség. Feltétel nélkül az átalakításra szavazott a megkérdezettek 90 százaléka. A közvélemény-kutatás során a szociológusok az ország egyik körzetében a fiatalok véleményére voltak kíváncsiak. Kiderült, hogy a fiatal munkások 84 százaléka, a fiatal mérnököknek és alkalmazottaknak pedig 94 százaléka híve a peresztrojkának. Ugyanakkor az adatok szerint az átalakítást támogató széles tömegek nem egyértelműen értékelik az elért eredményeket. Többségük a peresztrojkát csupán a megnövekedett munkatempóban érzékeli. A szociológusok másik következtetése, hogy minél közelebb áll valaki a termeléshez, annál kisebbnek látja a végbemenő folyamatok eredményeit. A moszkvai vállalatok vezetőinek csupán 21 százaléka válaszolta azt, hogy náluk nem érződik az átalakítás hatása. Ugyanakkor az üzemvezetők fele egyáltalán nem érzi a változást, a másik fele szerint pedig az átalakítás rendkívül nehézkesen halad. A felmérés szerint a lakosság egy része helyteleníti, hogy a hiányosságokat és a nehézségeket nagy nyilvánosság előtt a sajtóban, a rádióban és a televízióban vitatják meg. Kazahsztánban a megkérdezettek majdnem egynegyede vélekedett így. Létezik azonban a másik szélsőség is, miszerint elég valakit az újság hasábjain jól megbírálni és attól teljes rend lesz. Sokan nemcsak Moszkvában, hanem más városok vállalatainál is rámutattak arra, hogy az átalakítás egyik fékező oka magának a kollektívának a tehetetlenségében és passzivitásában keresendő. A passzivitást a rosszul szervezett termelés váltja ki. A helyzet elemzése ezen a területen egyelőre kevés alapot szolgáltat a derűlátásra. Az a helyzet ugyanis, hogy a vállalat és az állam pénzügyi-gazdasági kapcsolatai még nem változtak meg „lényegesen”, vagyis egyelőre főként az adminisztratív, nem pedig a gazdasági módszereket alkalmazzák. A szovjet népgazdaságban foglalkoztatottak többsége számára a termelési viszonyok annak lehetőségét jelentik, hogy befolyásolhassák a dolgok menetét a saját kollektívájukban, hogy nemcsak jól dolgozhassanak, hanem jól is keressenek. Figyelemreméltó az átalakítás olyan hatékony intézkedése, mint a termelésben foglalkoztatott 75 millió ember bérezésének javítása, amelyet az idén kezdtek meg a Szovjetunióban. BULGÁRIA Szigorú intézkedések - csökkenő közúti balesetek Bulgáriában jelenleg kétmillió szolgálati és magántulajdonban lévő személy- gépkocsi közlekedik az utakon. A statisztika szerint ma 1000 bolgár család közül 35 autótulajdonos, 1970-től napjainkig a kétszeresére növekedett a személygépkocsik száma. Mindennek ellenére 1986-ban minden eddiginél kevesebb baleset történt az utakon. Nem így volt ez öt évvel ezelőtt, 1982-ben, amikor a személygépkocsi-baleseteknek 1229 ember esett áldozatul. Megszigorították ugyanis a közlekedés szabályait; bevezették a biztonsági övék kötelező használatát. A rákövetkező évben, 1983-ban módosították a Közúti Közlekedés Törvényét és I valamennyi minisztériumot, vállalatot, szervezetet köteleztek a közlekedésbiztonsági berendezések anyagi támogatására, a többi között alul- és felüljárók, közlekedési lámpák létesítésének finanszírozására. Megnövelték a közlekedési bírságok összegét, gyakoribbá vált a gépkocsivezetők alkoholszondázása, sűrűsödött a gépkocsik műszaki ellenőrzése. Az ittas állapotban történő vezetésnek kívántak megálljt parancsolni, amikor bevezették, hogy a részeg „pilótától” nemcsak a jogosítványt veszik el, hanem 15 napi elzárásra is ítélik. Mivel folyamatosan nőtt a gépkocsitulajdonosok és a vezetni vágyók száma, 1984-től engedélyezték, hogy az autóvezetést tanulók saját járművükön gyakorolhassanak, miután sikeres elméleti vizsgát tettek. A szigorú, de egyes esetekben rugalmas rendeleteknek köszönhetőén 1986-tól fokozatosan csökkent a karambolok száma és mind kevesebb biztosítási kártérítési összeget kellett kifizetni. 1982. és 1986. között a közutak széles hálózatát építették ki, emellett felújították a legtöbbet igénybe vett közlekedési főútvonalat, az elhanyagol- tabb országutakat. Tavaly a gépkocsibalesetek sérültjeinek száma 5000 alá süllyedt. Kevesebb volt a haláleset: az országutakon és a települések közútjain 1071-en lelték halálukat karambol következtében. Most a figyelem a gyalogosok megóvására a terelődött. A gépkocsibalesetek 40 százaléka ugyanis velük kapcsolatos. E tekintetben Bulgária Lengyelországgal együtt irigylésre méltó helyet foglal el Európában. Mindkét országban kevés a gyalogos baleset. Már országosan feltérképezték a gyalogosokat fenyegető balesetveszélyes helyeket. Csak Szófiában, a fővárosban 141 ilyen pontot jelöltek meg a közlekedésbiztonsági szakértők. Az ötéves terv végéig, 1990-ig szóló beruházási programban több millió levát biztosítanak a gyalogosokat megóvó közlekedésbiztonsági berendezésekre. Az iskolák és a társadalmi szervezetek is részt vesznek a közlekedési kultúra terjesztésében. Már számos iskolában alakítottak ki gyakorlópályákat a kisdiákok számára. A Hazafias Népfront pedig megszervezte az első családi ralit is, amelyen szófiaiak indultak: szülők autóval, gyermekeik kerékpárokkal. JUGOSZLÁVIA Lola, a nehézsúlyú robot Lola 80, az új jugoszláv ipari robot „könnyű kézzel” végez nehéz fizikai munkát. Súlyokat emel és cipel 80 kilóig, tisztit, csiszol, szerel és ellenőriz. A dolgozókat az egyhangú, fárasztó munkától megkímélő ügyes Lolát az Ivó Lola Ribar gépgyártókombinát munkatársai fejlesztették ki. Exportjuk révén tavaly 120 millió dolláros bevételre tettek szert. Gyárban készülnek a mesterséges szigetek Asztrahany közelében megkezdte a termelést annak a gyárnak az első részlege, mely a tengeri fúrószigetekhez szükséges modulblokkokat gyártja. Az üzem tervezett teljesítménye évente 110-130 modul. Ez a mennyiség öt tengeri fúrószigethez elegendő. A Szovjetunióban következetesen folytatják a világ leghosszabb kontinentális selfjének meghódítását: új mesterséges szigetek tűntek fel a Kaszpi-, Fekete- és Balti-tengeren, valamint a Sza- halin-sziget közelében. Mindegyiken fúrótorony, az ott dolgozók telepe és helikopter-leszállóhely található. Egyszóval egy önálló vállalat, mely a tengeren üzemel. Ilyen szigetekről végzik a víz alatt rejtőző kőolaj és földgáz kutatását és kitermelését.- Mint ismeretes, az állandó tengeri fúróállomások a tengerfenéken álló víz alatti alapból és modulblokkokból ösz- szeállitott, víz feletti részből állnak - mondja Alekszej Balandin, a gyár igazgatója. - A fúróállomások sofozatgyár- tásához két üzem felépítéséről döntöttek: Bakuban - az állványok víz alatti alapját Asztrahanyban - a felépítmény modulblokkjait fogják gyártani. Mindkét vállalat építése befejező szakaszához érkezett. Mikor az asztrahányi gyár az ötéves terv végén - 1991 -ben - eléri a tervezett teljesítményét, évente 110-130 darab hatalmas modulblokkot készítenek majd itt, melyek méretei elérik az 50x16x8 métert. Ezeket az óriásokat az összes szükséges közművel is ellátják. A modulblokkokat uszályon szállítják a Kaszpi-tengeren levő lelőhelyhez. A szállítás megkönnyítésére a technolóEgy bakui úszó olajfúró-berendezés---------------------------------------------------------------------------------------------1 K őolajtermelés a Kaszpi-tengeren (Azerbajdzsán) giai láncban utolsóként következő . üzemrész mellett, a Volga partján mesterséges öblöt hoztak létre. Mikor az uszály beáll az öbölbe, csörlőkkel felemelik úgy, hogy fedélzete egy szinten legyen azokkal a sínekkel, melyeken az üzemrészből gördítik ki a kész modult. A modult azután az uszály fedélzetén lévő sínekre tolják át. A megrakott uszályt azután lassan leengedik a vízre és elindítják. A Kaszpi-tengeren pedig a bakui vállalat szakemberei veszik kézbe a modult. Felállítják a mélyvízi alapokat, cölöpökkel szilárdan rögzítik a tengerfenékhez. Ezután pedig a Volgáról ideszállított modulokból összeállítják a felépítményt, melynek súlya eléri a 11,5 ezer tonnát, így születnek a tengeren az emberi kéz alkotta „szigetek”. Atengeri fúrótornyok 200 méteres vízmélységig alkalmasak fúrásra. Hírkaleidoszkóp Mongóliából NDK Demolit - a néma „robbanóanyag” Demólit névvel különleges tulajdonságú „robbanóanyagot” állítottak elő az NDK-ban a Weimari Építőanyag Kutatóintézet és a Berlini Közlekedési Építőipari Vállalat szakemberei. Az új szert betonalapot, falazatot, sziklát, sőt márványt is képes szétfeszíteni anélkül, hogy hangot adna. A Demolitnak nem a némaság az egyetlen jó tulajdonsága. Úgy veti szét az anyagot, hogy közben nem okoz rázkódást, nem keletkezik por és szilánkesö. A látszatra egyszerű szürke por 99 százalékban égetett mész és cement, 1 százalékban pedig különleges kemikáliák keveréke. Alkalmazása sem bonyolult: a port vízben feloldják, majd az így keletkezett masszát az anyagba fúrt lyukba helyezik. Itt az úgy viselkedik, mint a kovász, nagy erővel bugyog, duzzad, megkel a többszörösére, s közben szétfeszíti a legerősebb anyagot is. Hatására sok mázsás kőtömbök esnek szét rövid idő alatt. Egész épületet persze, ezzel a módszerrel nem lehet ledönteni, de sűrűn lakott belvárosi területeken igen alkalmas házalapok, tűzfalak lebontására. Kifejlesztői vasúti pályák megépítésénél is ajánlják sziklaakadályok, rossz helyen fekvő kőtömbök eltávolítására. Legnagyobb előnye: az olcsósága. Előállítása nem emészt fel sok pénzt, s nincs szükség használatánál a drága gyújtózsinórra sem. Hegycsúcskeresztelő Mongol hegymászók első ízben vezettek expedíciót hazájuk legmagasabb hegyormának megmászására, az Altáj-hegységben fekvő Kujten-csúcsra. Mivel az expedícióban szovjet alpinisták is részt vettek, a nemzeti zászló kitűzése alkalmából Barátság-csúcsnak nevezték el a sziklát. Fűben, fában orvosság A mongol tájakon sok értékes gyógynövény terem. A hazai botanikusok munkásságának eredményeként jelenleg mintegy 600 fajta gyógynövényt tartanak számon az országban. A Mongol Tudományos Akadémia botanikai intézetének munkatársai tucatnyi ország hasonló intézményeivel tartanak fenn kapcsolatot. A tudományos együttműködés során új növényfajták mongóliai meghonosítására is sor került. A legutóbbi öt évben 60 külföldi gyógynövényt vontak termesztésbe mongol földön. Mind a hazai őshonos, mind pedig a külföldi honosított gyógynövények keresett alapanyagok a fejlődő mongol gyógyszergyártásban. Változó exportlista Korábban elsősorban élelmiszeripari termékeket, népművészeti cikkeket, esetleg bőrárut exportált Mongólia. A lista meglehetősen egyhangú volt, de napjainkra előnyösen változott a helyzet. Ma a mongol külkereskedelem kivitelre szánt termékeinek 80 százaléka iparcikk. A skála széles, a választék nagy: az építőanyagoktól a kötöttáruig, az ékszerektől a konfekcióig, a textiltermékektől a gépekig sok minden megtalálható a kínálatban. Óra, melynek minden eleme fából készült Minden egyes darabja fából készült annak az órának, melyet egy Hövszögöl megyei ezermester, Darlig szerelt össze. Az ügyes kezű, ötletes órás eredeti foglalkozását tekintve állattenyésztő, de minden szabad idejét különleges szerkezetek készítésével tölti. Faórájának háza cédrusból, szerkezete nyir- favesszőből állt össze. Az óraütések hangja a patacsattogáshoz hasonlatos. Az első napfűtéses mongol ház A napelemes fűtéssel Mongólia-szerte kísérleteznek. Most épül az a lakóház, amelyben a fűtést teljes egészében napelemekkel oldják meg. A kétlakásos ház Ulánbátor északi elővárosában létesül, s a jövőben valamennyi helyiségét napkollektorral fűtik. iww inrr—wFi SHBBÜÜÜB
