Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
4 ^SfepÜJSÄG 1987. július 18. Az egyetemisták nemcsak régészeti gyakorlatot, de terepjárást is végeznek Dunakömlődön I ■ _______________________________________;_______________ I A z előzménynek számító elpusztult Árpád-kori falu csontmaradványai Dr. Visy Zsolt: „Örülhetünk, ha a falak vonalát sikerül megtalálnunk” Ásatások Dunakömlődön és a Sió mellett Római kori erőd, középkori templom falai kerültek napvilágra Két régészt kérdeztünk még. A dunakömlődi Sánc-hegyről már évszázadok óta kerültek elő szórványosan leletek, különösen a falu betelepítése után találtak sok, részben középső bronzkori, nagyrészt római korból származó cserepeket, töredékeket. Ennek magyarázaté'az, hogy a Sánc-hegy a Duna vonalát, partját végigkísérő középső bronzkori lakóhelyek sorába tartozott - a folyó akkor még közvetlenül a hegy lábánál haladt - és később, Pannónia provinciában is kihasználták kedvező földrajzi adottságait, római erődítményt, került sor ennyi évvel később a feltárásra.- Mekkora területen feküdt az erődítmény és melyik évszázadra tehető?- Eszak-déli irányban 210-220 méter, kelet-nyugati irányban 20-40-50 méter szélesség maradt meg, egy része azonban feltehetően a Dunába omlott. Az i. sz. I. század végén, II. század elején állomásozott itt egy 500 fős cohors I Alpinorum peditata, gyalogos csapat. A IV. század végén építették azután át az erődítményt, a védőárkot betömték és távolabb nagyobbat ástak. Ezzel egy időben egy külső nagyobb legyező alakú tornyot is emeltek. Ennek feltárása folyik most.- Mire számít?- AII. József korabeli felmérések alapján be tudtuk rajzolni a kiugró tornyot, de lehetséges, hogy egy korábban befelé irányuló torony falaira is rátalálunk. Örülhetünk egyébként, ha a falak vonalát sikerül megtalálnunk, nagy részét ugyanis az itt lakók kibányászták, elhordták. A saroktornyot és a falat idén, a tábor ideje alatt szeretném feltárni, az árokkal kapcsolatban időpontot nem lehet meghatározni.- Az eredményes munkához milyen feltételeik vannak?- Ki kell emelnem Paks város mintaszerű támogatását, az ásatás megkezdése előtt betonutat építettek, villanyt vezettek fel a hegyre, a kömlődi iskolában pedig zavartalanul folyhat a leletfeldolgozás, raktározás. A másik fontos dolog, hogy a hónap végéig két turnusban ösz- szesen ötven egyetemista vesz részt a táborban régészeti gyakorlaton, lelkiismeretesen és eredményesen dolgoznak. Az ásatás mellett ugyanis terepbejárást is végeznek, a helybeliektől, házaknál érdeklődnek leletanyagok után. Így találtak rá egy rendkívül ritka és értékes contor- niat bronzéremre, amelynek egyik felén Augustus császár, másikon felesége, Júlia látható.- Említette, hogy valami módon ki szeretnék használni az átmenő forgalmat, a nagyközönségnek is át lehetne adni valamit - természetesen látvány formájában az itt feltárt erődítményből.- Lehetségesnek tartom a műemléki helyreállítást. Ha nem is teljes egészében, de részleteiben megvalósítható az erőd három dimenzióban történő rekonstruálása, ami a környék egyik érdekes látnivalója lehet a jövőben. * Többször tudósítottunk a tavaly befejeződött Sió melletti palánkvár feltárásáról, az ásatás eredményeiről. Dr. Gaál Attila régész most a palánkvár közelében megtalált középkori templom feltárást végzi.- Már a palánkvár ásatása előtt találtunk nyomot idáig a Siótól, valószínűleg egy vízfolyás lehetett. A 17 körüli középkori sárközi település egyike, az írásos források alapján „Szent Miklós melletti lussoniumot emeltek itt. Az erőd feltárását kezdte meg július elején dr. Visy Zsolt, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem adjunktusa, az elsőéves hallgatókból szervezett régésztábor keretében. A tapasztal ta k ról.az eddigi eredményről és a kilátásokról érdeklődtünk:- Korábban már kétszer végeztem kisebb szondázást ezen a területen, - mondja dr. Visy Zsolt -1969-ben egy katonai diploma, obsitoslevél került elő, majd 1972-ben az erődítmény védőfalára, a sáncárok nyomára bukkantam. Elsősorban az anyagi lehetőségek miatt palánk”, vagyis Szent Miklós falu terült el itt - halljuk dr. Gaál Attilától.- Mégis milyen lelet vagy feltevés alapján kezdtek el ásni éppen itt, a kukorica- tábla közepén?- A felszíni jelenségek alapján és a bejáráskor előkerült cserepek területi megoszlása szerint jelöltünk ki egy 2,2 méter átmérőjű kört, amiben a templomfal maradványát megtaláltuk.- Egy mezőgazdasági művelésű terület közepén állunk, nem tett kárt a gépi művelés az itt rejlő leletanyagban?- Sajnos, elérte a falu egy részét, az utolsó pillanatban léptünk közbe. Két hete kezdtük a feltárást, és a templom kerítőfalára találtunk. Ezzel együtt egy halomba hordott hosszú csontok és koponyák kerültek elő, ami azt a feltevést látszik igazolni, hogy előtte, az itt lévő Árpád-kori halászfaluhoz egy fatemplomot építettek. Miután elpusztult, emelték ezt a középkori templomot, hozzá tájolták a temetkezést, az épségben megmaradt csontvázak tanúskodnak erről.- Milyen eredményt vár?- Nagyon elbontották a falakat, a történelemben ez természetes dolog volt, hogy különböző korok emberei az elődök építményeit használták alapanyagként. A járószintet, a téglacserepes padlót szeretném megtalálni és talán lehetséges lesz a templom alaprajzát meghatározni. A templomra vonatkozóan nincsen Írásos anyag, annak ellenére, hogy a falura több helyen találunk utalást.- A falu feltárását miért nem említette?- Néhány ház hitelesítő ásatására lesz lehetőségünk, ennél többre semmiképp.- Igen jó földrajzi adottságok jellemezték ezt a falut, út mellett, víz mellett... Mi okozta a pusztulását?- Éppen ez az ideális helyzet ölte meg a települést Nemcsak a török sanyargatta, de a magyar hajdúk is gyakran por- tyáztak erre, ezért kellett elpusztulnia. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Mások tükrében: Idegenek — rólunk Nemrégiben megírtuk, hogy Szek- szárdon szidták a turistákat: A turisták ugyanis, eléggé el nem ítélhető módon, nem borral, sörrel, hanem tejjel oltották szomjukat és idő előtt felvásárolták a vasárnapi árusításra kijelölt presszó készletét ebből az egészséges nedűből. Nem írtuk meg, de valamivel később ismét szidtuk a turistákat, akik ekkor a kiflifronton támadtak, amit természetesen nem lehetett előre látni. A turista ugyanis gyakran nem jelentkezik be, hanem csak úgy egyszerűen jön: - buszrakományszámra. Nemcsak mi beszélünk azonban a turistákról, a lé- giónyi forgó idegenről, hanem ők is rólunk. Amiben természetesen teljességgel hasonlítanak ránk, akik idegenben járva unos-untalan összehasonlítunk. A megszokott otthonit, a szokatlan idegennel. Ez egyébként felesleges, hiszen mindent a maga idején és helyén kell elfogadni, de ezt most hagyjuk. Az összehasonlítás eredménye: - vélemény. Sok honfitársamhoz hasonlóan magam is lebonyolítok némi privát idegenforgalmat Amióta bő másfél évtizede végre lakást kaptunk, vendégkönyvem is van, akárcsak a jobb korcsmáknak. Alább néhány adalék következik magán-idegenforgalmam során szerzett idegen véleményekből. ' Tilos! A karl-marx-stadti moziüzemi vállalatigazgatója, Werner Klier és a vele jött víg társaság tagjaiból már jó ideje német nótákat fakasztott a magyar bor, amikor váratlanul magyarra fordították a szót. Szász akcentussal a következőkre:- Rendőr! Rendőr! Hol a rendőr? Itt a rendőr! Ezt az előénekes zengte, majd a kórus rákontrázott:- Tilos! Tilos! Ez tilos! Minden tilos! Végül elkövetkezett a magyarázat:- A „tilos” valószínűleg a leggyakoribb magyar szó. Ha nem így lenne, akkor miért szerepelne úton-útfélen mindenféle táblán...? Idegen szem mást lát. Való igaz azonban, hogy olyan feliratot még sosem láttam, mely szerint: „Fűre lépni szabad!" Kilóink Ingrid Pedersen Dániából:- Az önök vendégszeretete csodálatos! De az is csodálatos, hogy menynyit tudnak enni, inni. Mi, dánok se vagyunk éppen absztinensek, de ennyi sörpocakot, fiatalon és öregen, még sehol nem láttam, mint Magyarországon! Ingrid Pedersen és barátnője egyébként külön zengte a mözsi téesz dicséretét. Ugyanis közelről akartak egy „kolhozt” látni és itt merő barátságból még dolgozni is engedték őket a kertészetben. Michéle Mason (Franciaországé falusi vendéglátásnak is részese volt:- Kitűnő ételek, pompás ízek és az se igaz, hogy önöknél minden túl paprikás. De a mennyiség! Elhiszi, hogy a mi nyolcszemélyes vacsoránkból egy éhező arab család egy hétig megélt volna... ? Elhittem. Biztonság Valamikor az NSZK-beli Ravens- burgban egy hősnek kijáró tisztelettel néztek rám, mert késő este fel mertem menni a város fölött magasló ódon toronyba, a Mehlsackba. Teljes joggal féltettek a huligánoktól, ahogy ott mondják: a „Halbstarke”-ktől. Magyarországon ilyen veszély senkit nem fenyeget. Csakhogy:- A Keleti pályaudvarnál 2000 forinttal csaptak be a feketepiacon! Ezt egy nemrég itt járt NSZK-beli mondta, aki immár meg se próbálhatott kicsalt pénze után futni. Azzal a válasszal adósom maradt, hogy egyáltalán ki küldte a feketepiacra, mondjuk az IBUSZ helyett... Uwe Wicher kollégám Karl-Marx- Stadtból (és még sokan mások):- Szekszárd szép, az ország is szép, az emberek kedvesek. De az ég szerelmére árulja már el, hogy miért nem tudnak legalább valamicske gondot fordítani a nyilvános illemhelyekre? Az ember ugyanis kénytelen ezeket is felkeresni és... nos, inkább hadd ne mondjam! Hagytam, hogy ne mondja. Visszatérő panasz volt a mindkét Németországból, Franciaországból vagy bárhonnan jöttéktől, hogy a meglettebb korúak még csak-csak megértetik magukat valamelyik világnyelven, ha másként nem, háttörve. A fiatalabbak azonban csak elvétve és alig.- Az önök nyelve iszonyatosan nehéz! Nem túlzás elvárni tőlünk, hogy mi tanuljuk meg? De az. Bár ismerek egy holland fiatalasszonyt, aki már ki tudja hányadik debreceni nyári egyetemen vesz részt és nagyjából Mikszáth Kálmán stílusában beszél magyarul. A férje csak káromkodni tanult meg és az a véleménye, hogy ilyetén kifejezéseink gazdagsága biztos világelsőkké tesz bennünket. Egy-két példával nyomban bebizonyítja. A Gemenc Szálló döbbent felszolgálója majdnem elejti a tálcát.. ORDAS IVÁN Mellékes? középkori templom kerítőfalaira találtak a Sió mellett, a Palánk vár közelében A háttérben látható kiemelkedés rejti a saroktorony maradványait
