Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
1987. július 18. NÉPÚJSÁG 3 Otthon is kötelező A kommunista szülők felelőssége Párttaggá nevelés sokoldalúan A párt utánpótlásának nevelése minden kommunista kötelessége. Ez, azon kívül, hogy nyilvánvaló, még a szervezeti szabályzatban is benne van. Az alapszervezetek nagy részében mégis az a helyzet, hogy ezzel rendszeresen csak a vezetőségek foglalkoznak, és néhány olyan párttag, aki szinte önként vállalt kötelességének tekinti, hogy munkatársai közül kiválassza és aztán párttaggá nevelje az arra érdemeseket. Mindezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy mindennap, vagy hetente egyszer „foglalkozik” a jelölttel, és előadásokat tart neki a szervezeti szabályzatról, vagy elis- métli az éppen legaktuálisabb határozatok legfontosabb pontjait. Sokkal inkább meleg baráti kapcsolatokról van szó, amelyek gyakran szakmai alapokon nyugszanak, igen gyakran a mestert fűzik a tanítványához. Végül is a kommunisták - éppúgy, mint mások - elsősorban személyiségük egészével, jellemükkel, és az ebből következő munkájukkal és magatartásukkal tudnak hatni környezetükre. Párttaggá nevelni lehet a brigádban, a mindennapi munka során, sőt még a közös szórakoztató rendezvényeken is. A tagfelvételi munkáért felelős az alapszervezet, az ifjúsági mozgalom. Az oktatási intézményekben kétszeres a pedagógus párttagok felelőssége. És otthon mi van? Nem tudhatjuk, hogy a kommunista szülők otthon miként nevelik gyerekeiket, de ismerek párttag szülőket, akik otthon a gyerekkel sosem beszélgetnek a politikáról, mert ilyen témák egyébként sem kerülnek szóba. Találkoztam gyerekkel, aki nem is tudta, hogy szülei párttagok vagy nem. Sajnos, azok voltak... Márpedig a nevelésért felelőssé tehetjük az iskolát általában, a pedagógusok pártszervezetét konkrétabban, a kommunista pedagógust személy szerint is, de ez nem jelenti azt, hogy a szülő a saját felelősségéből bármit is átháríthat bárki másra. A gyerekét elsősorban a szülőnek kell nevelni, ő a felelős érte, tehát a világnézetéért is. A legtöbb ellenérv szerint a politika nem való a gyereknek, mert úgysem értené meg. Óriási tévedés! Sajnos, gyakran ebben a tévedésben osztoznak a szülők a pedagógiával is. Márpedig már alsó tagozatban - a tananyag szándékai szerint - elkezdődik a világnézeti nevelés a materialista életszemlélet ismertetésével a megfelelő szinten. Alig valamennyi otthoni tudatosság és máris megnyertük az első csatát. A történelem tanításának időpontjában már tulajdonképpen célnál is vagyunk. Ugyanez vonatkozik minden kapcsolódó témakörre, irodalomra és művészettörténetre is. A legutóbbi tanterv már az általános iskolában megfelelő terjedelemben tartalmazza a munkásmozgalom történetét is, és végre tananyag a Komunista kiáltvány is. Természetes viták Mesélik a párttag szülök, hogy rengeteg a konfliktus köztük és felnövő gyerekeik között. Az ifjúság természetszerűen másként látja a világot - másként is szeretné csinálni -, mint az apák nemzedéke. A vitákat, konfliktusokat, sőt a világnézeti különbözőségeket természetesnek kell tekinteni. És otthon is vállalni kell a vitát saját gyerekeinkkel is. A kritikai látásmód életkori sajátosság, nem szabad tőle megrémülni. Ha korábban szilárd erkölcsi elveket tudtunk megalapozni a nevelésben, akkor a fiatalok felismerik szocialista értékeinket is. Még akkor is így lesz, ha ezt talán sosem fogják „bevallani” nekünk. Mai helyzetünkben, amikor van mit bőven tenni és van mit kritizálni, végképp kár lenne fölháborodni azon, hogy a fiatalok fel vannak háborodva és hosszan tudják felsorolni, hogy ők mit és mikor csináltak volna másként... Nincs más út előttünk, mint hogy tanuljunk tőlük is, mert frissebb szemmel látják a világot. Nekik már a szocializmus természetes, annak értékeihez hozzászoktak születésüktől fogva. Számukra igazán nem érv, hogy az apuka, de méginkább a nagypapa-nagymama „glottgatyában járt” még a tánciskolába is. Már csak azért sem érv, mert összehasonlítási alap híján úgysem hiszik el. Föl nem foghatják, hogy milyen világ volt az a hatvanas évek elején, amikor nemhogy butik, de még farmer sem volt, és el lehetett menni iskolába - no nem tréningruhában - mackónadrágban, és annak még márkája sem volt, hacsak a Vörös Október Ruhagyárat nem tekintjük márkának. Ettől függetlenül, a gyár ma is megvan és férfiöltönyei szépek ma is. Csak együtt lehet Felelősségünk közös, próbáljuk hát a feladatokat is együtt megoldani. A szekszárdi Babits Mihály általános iskolában volt már rá példa, hogy összehívták a kommunista szülőket - betonozni. A közös munkának aztán - nyilván - lett világnézeti következménye is. A szülői ház és az iskola kapcsolata mindenesetre biztosan jobb és szorosabb lett. Miért ne lehetne - a középiskolában, vagy akár főiskolán is - megbeszélni a kommunista szülőkkel, hogy milyen közös tennivalóik vannak a világnézeti nevelésben általában - a párttaggá nevelésben pedig konkrétan is? IHÁROSI IBOLYA HÉTRŐL HÍRRŐL HETRE HÍRRE A Paksi Állami Gazdaságban megkezdődött a gabonabetakarítás Talán ez is oka annak, hogy mérsékelt az érdeklődés a hátai gyümölcsösben. Kollégánk is kint járt, ám fényképes beszámolója szinte fél tucat kocsira, annak személyzetére terjedt ki. Most érdemes elgondolkodni azon, hogy a megdrágult utazás miatt, vagy kényelemből nem tolonganak úgy a szedők, mint például az őszi almaakciónál. Igaz, akkor Bogyiszlói Madocsán nem kevés volt az olyan szedőknek a száma, akik megfelelő tárolóhellyel rendelkezvén, „bespájzoltak”, s tavasszal jó áron adták el a gyümölcsöt. A mérsékelt érdeklődést azzal is magyarázni tudom, hogy a téesz meglehetősen borsos árat számít föl. A vevő - szedő - és a termelő gyümölcsöző kapcsolatát kellene majd a tapasztalatok átgondolásával megváltoztatni. S elérjük majd azt is, hogy felhőtlen lesz kapcsolatunk - mint példának okáért a testvérmegyei kapcsolatok tekintetében. A kapcsolatokról - és ezek hasznáról Mintegy másfél évtizedes múltja van a testvérmegyei kapcsolatoknak, különféle szinten és formában. Az intenzív kapcsolat megteremtése már tény. A látogatások szaporodnak. Például e héten is több ilyenről adhattunk hírt. Itt voltak a kerékpárosok, nemrég utazott el a Karl-Marx-Stadt megyei pártbizottsági titkár, Dombóvár és Aue kapcsolata, a francia bezonsi delegáció - éppen úgy gazdagodva tért hazájába, mint ahogyan mi is a népek barátságát erősítettük, ugyanakkor számos - majd a későbbi munka során - használható tapasztalattal gazdagabban tértünk haza. A pécsi vásár Amint egyfajta ismeretséget is jelent a területi ipari vásárokon való részvétel... Egyre drágulnak a helyi dijak, költségesebb egy pavilon fölszerelése, üzemben tartása, de éppen a Pannon Krónikában nyilatkoztak úgy ipari vezetők, külkereskedők, hogy részt venni egy vásáron kötelesség, soha nem lehet tudni, hogy mikor térül meg, milyen formában kamatozik a most elköltött pénz. Sajnos, a Tolna megyei részvétellel nem lehetünk elégedettek. Két kezemen össze tudom számolni a mi üzemeinket, kiállítóinkat. Persze, oka lehet ennek az is, hogy számos üzemünk anyavállalata a fővárosban van, vagy az ország más területén - s a nagy vásárokon, mint a BNV szakvásárai, közös pavilonban mutatkoznak be. Mindazonáltal az ipari vásár, a folklórfesztivál az aratás megkezdése, a szabadságok kivétele azt jelzi, hogy jó hetet hagytunk magunk mögött. PALKOVACS JENŐ A 29. hetet tudjuk magunk mögött. Rekkenő meleg, kiváló strandolási idő, de nagyon jó az aratóknak is. Amint elérkezik a kánikula, megjelennek az „ügyeletes” témák lapunkban is: így például az aratás, ennek előkészítése, a kánikulai ellátás, hogy lesz-e elég sör, üdítőből milyen a kínálat. És természetesen a szabadságok zömét most vesszük ki. Néhány témát azonban gondoljunk tovább. Az aratásról, kenyerünkről A hónap elején több alkalommal is írtunk arról, hogy az élelmiszer-gazdasági üzemekben, az ezeket ellátó szervezeteknél felkészültek a szezonra. Fontos ez, hiszen a nagy teljesítményű kombájnok igencsak próbára kerülnek, hiszen egy- egy gép naponta 20-30 tonna szemet is betakarít. S a géphez kapcsolódik a szárító üzem is. Az idei már a második olyan év, amikor a gabonaipar minőségi átvételt alkalmaz. Ezzel az új módszerrel jobban jár az üzem, a malmok úgyszintén elkülönítve tudják tárolni a kenyérnekvalót. Valamivel több mint 70 ezer hektár gabonát, repcét, stb. kell betakarítani a megyében. Az átvevők zsebében ott a pénz, fizetni tudnak. Márcsak azért is fontos ez utóbbi tényt említeni, mert a gazdaságokban csak az aratáskor, illetőleg állatok eladásakor van pénz. S a gazdálkodáshoz nem szívesen vesznek föl hitelt. S ezért is óvatosabbak így az első félévben a vásárlásokkal. Ki tudja, végül is milyen lesz az aratás. A tavasszal sokan aggódva néztük a búzaföldeket. Ám a természet nem hazudtolja meg önmagát, utolérték a nagy késést, most a három hét úgy egy hétre csökkent. A nyaralás, a szabadság Amint várható volt, idén is itt van a nyár. Mire e sorok az olvasó elé kerülnek, valószínű, hogy jó pár helyen zápor öntözi a földeket, ami ugyancsak jó a zöldségkultúrának és a kukoricának. S az is természetes, hogy hétvégeken megtelnek az üdülők. A szakszervezeti beutaltak is már a Balaton körül vannak. A hegyi üdülők is megtellettek, de amint értesültem, ko- rántsincs olyan nagy igény a beutaló iránt mint tíz éve volt. Viszont akik itthon maradnak, társaik helyett is keljdolgoz- niok. Ez természetes, de az is, hogy néhány üzemben egyszerre küldik el a dolgozókat szabadságra, mert csak így tudják az évi nagy karbantartást elvégezni. Arról viszont keveset szólunk, hogy a szabadságunk ideje alatt a bennünket szolgáló kereskedelmi alkalmazottak többet vállalnak magukra. Nagyobb figyelem szükségeltetik a beszerzésre, a romlandó áruk kezelésére, s az is a gondokat növeli, hogy nehezebb manapság a zöldségfélék beszerzése. Ne szedd magad? Tudósításban adtunk arról hírt, hogy Bátán ismét akciót indítottak a gyümölcs szedésére. A sárgabarack érik, érik, de még nem az igazi, nem teljesen érett, lekvárnak nem való. A Hőgyészi Vegyesiparcikk Szövetkezet főleg frottírárukkal szerepelt a pécsi vásáron Az utolsó órában... (10.) Miszla, Inkey-kúria A kedvező adottságú vidék, a gazdag erdők, jól termő föld és persze a páratlan természeti szépség nagy vonzerőt jelenthetett már évszázadokkal ezelőtt is a pénzes építtetőknek. Erről tanúskodik a miszlai Inkey-kúria, amely a falun túl, a Belmajornak nevezett területen fekszik. Igaz, az egykori, idősebbek által még emlegetett őspark, már nyomaiban sincs meg, az épület célszerű elhelyezése, a málló vakolaton szerényen A második traktus szolgálati lakásoknak ad helyet megbúvó finom díszítések igényes építészre vallanak. A legáltalánosabban alkalmazott kéttraktusos alaprajzi típusban készült, tehát a téglalap alakú épületben a helyiségek két sorban helyezkednek el. A négyoszlopos porti- kusz márványfeljárót takar, ma a düle- dező lépcsőkön a tsz-varrodába jutunk. A párhuzamosan húzódó épületrészben szolgálati lakások találhatók, hasonló a hasznosítása a kúria melletti udvarháznak. T. Zs.-Cz. S. A kúria ablakai és díszítése még eredetiek Ma kevésbé elegáns az elhanyagolt feljáró Értékelték az Alkotó Ifjúság építésügyi pályázatát Az Alkotó Ifjúság 1986-87. évi építésügyi pályázatán 34 vállalat dolgozóinak 89 pályamunkája vett részt. A bíráló bizottság a különböző kategóriák szerint 4-4 első, második és harmadik díjat, továbbá 14 dicsérő oklevelet adott ki a legjobb munkák elismerésére. Ezen kívül az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a KISZ KB és más társadalmi szervezetek, valamint több nagyvállalat 10 különdíjjal ismerte el az alkotók kimagasló eredményeit. Kollektív első díjat kapott a Salgótarjáni Öblösüveggyárban készített díszes korsókért Szikszai Pál, Zagyi Pál és Tur- csányi Katalin. Egyéni első díjban részesült Trambulyák Ferenc, a Hollóházi Porcelángyárban készített stilizált kínai porcelánvázájáért; Rácz Zoltán, a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat dolgozója egy Debrecen környéki középkori templom helyreállításáért; valamint Martin Attila és Nagy Zsolt, a Mélyépítési Tervező Vállalat dolgozói azért a közös megoldási javaslatért, amely lehetővé teszi, hogy biztonságosan helyezzenek el veszélyes hulladékokat mélyművelésű bányákban.
