Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
2 NÉPÚJSÁG 1987. július 18. ' ' ..................’ ' " - " — ' 11 ' 1 E zt hozta a hét a külpolitikában Az események címszavakban: Hétfő: Csőn tu Hvan dél-koreai elnök a tüntetések hatására átalakította kormányát - A közel-keleti békekonferencia esélyeiről tárgyaltak a közös piaci tagállamok külügyminiszterei - Megkezdte hivatalos tárgyalásait Pekingben a nyugatnémet kancellár - Az olasz köztársasági elnök a kereszténydemokrata Giovanni Goriát bízta meg kormányalakítással. Kedd: Budapesten magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek - Szovjet szóvivő nyilatkozata küldöttségük izraeli helyzetfelmérő körútjáról - II. Hasszán marokkói király hivatalos látogatásra Londonba érkezett - Magyar felszólalás a bécsi utótalálkozón a nemzeti kisebbségek ügyéről. Szerda: Washingtonban közölték, hogy július 22-én a terveknek megfelelően amerikai zászlókat vonnak fel a kuvaiti tartályhajókra - Berlinben bejelentették, hogy Erich Hone- cker szeptember 7. és 11. között hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban - A szír külügyminisztert fogadta Fahd szaúd-ará- biai király, aki az Arab Liga főtitkárával is tárgyalt - Papandreu görög kormányfő Szófiában tett látogatást. Csütörtök: Teheráni fenyegetés: az iráni hadsereg megtorolja, ha az USA bekapcsolódik az öbölmenti háborúba - John Poindexter, volt nemzetbiztonsági tanácsadó kongresz- szusi meghallgatása során azt állítja, hogy Reagan elnök tudott a „túszokért fegyvereket” akcióról - Kohl kancellárTibet- ben folytatta kínai látogatását - Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter Prágában tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről. Péntek: Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke baráti munkalátogatásra Moszkvába utazott - Thatcher asszony, brit kormányfő Washingtonban tesz villámlátogatást - Fokozódott a feszültség Párizs és Teherán viszonyában, miután Irán ultimátumot intézett a francia kormányhoz - A „gaucho” lesz Argentína és Brazília közös pénze, Sarney brazil elnök Buenos Aires-i látogatása során Alfonsin argentin államfővel fontos megállapodásokat írt alá. A hét 2 kérdése: 1. Valóban megtorpant volna a szovjet-amerikai tárgyalások üteme? Kétségtelen, hogy az utóbbi napokban többet lehetett hallani egy szovjet-amerikai megegyezés akadályairól, mint a tárgyalások előrehaladásáról. Ebben bizonyos taktikai megfontolások éppúgy közrejátszhattak, mint ahogyan tényleges gátló tényezők is felbukkanhattak. Figyelemre méltó, hogy az egyik szovjet külügyi szóvivő Moszkvában nem kevesebb, mint négy, az előrehaladást akadályozó elemet említett az amerikai magatartásban. Az Egyesült Államok küldöttsége olyan formulákat terjeszt elő, amelyek egyoldalú előnyöket biztosítanak számára, s először csak a Szovjetuniótól vár egyoldalú leszerelési lépéseket; ez az első tényező. A második, hogy az Európa nyugati felén telepített Pershing-2-es rakétákat kivonás helyett Pershing Argentin-brazil elnöki csúcstalálkozót tartottak Buenos Airesben. Sarney brazil (balra) és Alfonsin argentin államfő üdvözli egymást. (Telefotó) 1 /B jelű rakétákká akarják átalakítani, a szárazföldi telepítésű robotrepülögépeket pedig a hadihajókra akarják szerelni. A harmadik: nem hajlandók tárgyalni azoknak a külföldön lévő amerikai támaszpontoknak az ellenőrzéséről, amelyeken közepes hatótávolságú rakéták vannak. Végül a negyedik akadály: nem akarják leszerelni azt a 72 amerikai nukleáris töltetet, amely a nyugatnémet hadsereg tulajdonában lévő Pershing 1/A rakétákhoz tartozik. Ugyanekkor Washingtonban ismételten olyan kijelentések hangzottak el, hogy a Szovjetunió Genfben fékezi az előrehaladást, visszalép a korábban már egyeztetett állásponttól. A tárgyalások üteme ezért lassult le, állították amerikai hivatalos személyiségek. Minderre Moszkvában azt mondják, hogy a mostani tárgyalási forduló három hónapja alatt a szovjet küldöttség hét megállapodás-tervezetet terjesztett elő. Moszkvai vélemény szerint ezekben a javaslatokban figyelembe vették az amerikai megfontolásokat. Új hangsúlyt kapott most az a szovjet igény, hogy a Dél-Ko- reában, Japánban, a Fülöp-szigeteken állomásoztatott amerikai hadműveleti-harcászati rakéták, valamint a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről is tárgyalni kellene. Európát illetően pedig Moszkvában leszögezték, hogy felelősség terheli azokat a nyugat-európai államokat, amelyek területén amerikai közepes hatótávolságú rakétákat telepítettek: nekik is ellenőrizniük kell majd felszámolásukat, és nekik kell biztosítani az ellenőrzés lehetőségét. A rakéták eltávolításának és tényleges leszerelésük ellenőrzésének kérdéscsoportja valóban bonyolult. A szakkérdéseken túl azonban a politikai akarat a döntő. Végső soron nem a genfi tárgyalóasztalnál mondják ki az utolsó szót, hanem egy csúcstalálkozón. Annak előkészítéséhez pedig nyilván szükség van külügyminiszteri találkozóra, vagy akár két Sevardnadze-Shultz tanácskozásra is. Ha valaki most megtorpanásról beszélhetne is, a folyamat továbblendítését a külügyminiszterektől lehet várni. S az igazi kérdés a csúcs- találkozó létrejöttére vonatkozik. 2. Lesz-e folytatása a teheráni „nyilatkozat-háborúnak”? Az öbölmenti háború fegyverropogását mostanában elnyomják a harcias nyilatkozatok hangjai. Hol Washington helyezi kilátásba, hogy nem hátrál meg, és minden eszközzel, ha kell fegyveresen is, megvédi a hajóforgalmat az Öbölben, s természetesen mindenekelőtt azokat a kuvaiti olajszállító hajókat, amelyekre július 22-én amerikai zászlót vonnak fel, s amelyek kormánykerekéhez amerikai tengerészek állanak; hol pedig Teherán folyamodik a figyelmeztetés félelmetes formáihoz. A napokban például Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke arról beszélt, hogy az iráni hadsereg „el fog süllyeszteni amerikai hajókat, el fog foglalni amerikai támaszpontokat, és fogságba fog ejteni amerikai polgárokat”, ha az USA bekapcsolódik az öbölmenti háborúba... Lehet-e hinni az ilyen fenyegetésnek? Nyilván ezt a kérdést elemzik, vizsgálják Washingtonban is, ahol a Reagan-kor- mányzat elszántságával szemben a kongresszus józanabb álláspontra helyezkedik. A honatyák el akarják kerülni, hogy az USA haditengerészete és légiereje valóban belebonyolódjon valamilyen veszedelmes kalandba. Közben Teherán több frontot is nyit a Nyugattal szemben. A „követségek csatája” tovább dúl Franciaországgal, miközben még nincs vége a brit-iráni diplomáciai konfliktusnak sem. Az irániak ultimátumban szólították fel a francia hatóságokat, hogy vessenek véget a párizsi iráni nagykövetség blokádjának, és szolgáltassanak elégtételt annak az iráni diplomatának, akit - teheráni állítás szerint - Genfben francia csendőrök és vámosok tettleg bántalmaztak. Úgy látszik, nem fejeződött be brit és iráni diplomaták kölcsönös kiutasítása sem. Híre járja, hogy az iráni kormány pénzügyi ellenlépésekre szánta el magát, s például már nem ad megbízást londoni bankoknak; üzleti ügyeit Rómában, Genfben bonyolítja le, diplomatáit pedig fokozatosan áttelepíti Dublinba, az ír fővárosba... Mindez, persze, csak néhány gombostűszúrás, ahhoz képest, hogy a fegyveres akciókkal fenyegetőzés még háborús veszélyt is rejthet magában. Remélhetőleg azonban az Öböl partjain és vizein a harcias nyilatkozatokat nem követik harci cselekmények... PÁLFY JÓZSEF PANORÁMA BUDAPEST - Az olasz agrárbank elnöke, Giovanni Auletta Armenise július 12-től 17-ig látogatást tett Magyarországon Szabó Istvánnak, a TÖT elnökének meghívására. Fogadta az agrárbank elnökét Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. SZEGED - Pénteken megkezdődött a szegedi szabadtéri játékok idei évadja. A nyitóelőadás Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac című drámája volt, mint a Madách Színház műsorán lévő darab szabadtéri változata. Ugyancsak pénteken kezdődött meg a SZOT és a szak- szervezetek Csongrád megyei tanácsa rendezésében a tizenegyedik nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál. A megnyitó a Tisza-parton volt, ahol tíz ország mintegy 700 néptáncosa vonult fel és rövid műsorral adott ízelítőt hazája folklórjából. PÁRIZS - A francia külügyminisztérium pénteken közleményben jelentette be a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Iránnal. Franciaország teheráni ügyvivője révén máris kezdeményezte a diplomáciai és kiszolgáló személyzet gyors, kölcsönös hazaszállítását. Egyelőre azonban Teheránban zárlat alatt van a francia nagykövetség és csak Pierre Lafrance ügyvivő távozhat az épületből. Válaszul a francia hatóságok ugyanígy lezárták a párizsi iráni nagykövetséget. A francia külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a szakítás mit sem változtat Vahid Gordzsinak, az iráni nagykövetség tolmácsának helyzetén. A francia hatóságok továbbra is követelik, hogy Gord- zsi álljon a vizsgálóbíró elé, aki a tavaly szeptemberi párizsi merényletek ügyében akarja kihallgatni. Ha a nagykövetség többi diplomatája és személyzete távozhat is Franciaországból, Gordzsinak ezt nyilván nem engedik meg. Szabó István Komárom megyében Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke pénteken Komárom megyébe látogatott. Programja a megyei pártbizottságon kezdődött, ahol Antalóczy Albert első titkár és Varga Gyula megyei tanácselnök fogadta. A megye életéről, lakosságának munkájáról adott tájékoztató meghallgatása után részt vett a megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén. Az ülés után Szabó István vendéglátói társaságában felkereste a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetét. A délutáni órákban pedig a Komáromi Mezőgazda- sági Kombinát munkájával ismerkedett. Szabó István Komárom megyei programja a búzatáblákon fejeződött be, ahol elbeszélgetett a kombinát aratóival. Grósz Károly Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) sát, egyensúlyának helyreállítását, a gazdasági szerkezet átalakítását a műszaki-tudományos haladásra támaszkodva. Az SZKP KB főtitkára sikereket kívánt a magyar kommunistáknak a jelenlegi nehézségek leküzdésében, a magyar népgazdaság stabil fejlődésének biztosításában. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió változatlanul síkraszáll a magyar-szovjet barátság erősítéséért. Rámutattak, hogy a két ország együttműködésében még sok tartalék van, amelyek hatékony felhasználása elősegítheti a magyar és szovjet népgazdaság fejlődése számos fontos feladatának gyorsabb megoldását. E tartalékok mozgósításához megbízható alapot jelentenek az 1986. novemberi legfelső szintű magyar-szovjet találkozón született megállapodások. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben zajlott. Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a kormány elnöke Mihail Gorbacsowal, az SZKP KB főtitkárával folytatott tanácskozása után pénteken látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén. A Minisztertanács elnöke a moszkvai magyar kolónia képviselőivel megtartott találkozó keretében tájékoztatást adott időszerű belpolitikai kérdésekről. Fél év a külkereskedelemben Vállalati erőfeszítések a konvertibilis kivitel fokozására A Külkereskedelmi Minisztérium előzetes adataiból kitűnik, hogy az év első felében a konvertibilis kivitel körülbelül 2 milliárd dollárt tett ki, míg a behozatal értéke meghaladta a 2,2 milliárdot. Ösz- szességében az export 8, az import pedig 6 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A forgalom egyenlegében tehát csak némi javulás mutatkozik. A külkereskedelmi egyensúly javítására, a konvertibilis export fokozására tett erőfeszítések népgazdasági szinten még nem hozták meg a kellő eredményt, bár jó néhány vállalat kezdeti sikereket könyvelhet el. Például a Szerszámgépipari Művek megkezdte a sorozatban gyártott gépek mellett a jóval igényesebb, egyedi, nagy értékű berendezések előállítását és exportját, mert a piacon nagy igény mutatkozik az ilyen szerszámgépekre. A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat NSZK-beli vállalatának, a Bermának közvetítésével a közelmúltban sikerült eladniuk a Krupp Müveknek egy öttengelyes, rendkívül korszerű CNC megmunkáló központot, s a sikeres szállítás után most újabb hasonló megrendelésekre számíthatnak. Egy másik egyedi nagyberendezést, a lézeres megmunkáló központot egy dán cég vette meg a SZIM-től. Bár a nagyvállalat az első félévben kedvező exporteredményeket ért el, éves rendelésállománya még nem teljes, 85-90 százalékos. 1987. évi exporttervük megvalósításához törekedniük kell a folyamatban lévő üzleti tárgyalások gyorsítására, szállítási ajánlataik mielőbbi realizálására. Ehhez azonban az is kell, hogy ütemessé váljon az importból és belföldről származó alapanyagok és alkatrészek szállítása, mert most sok esetben akadozik az ellátás, főleg speciális alapanyagokból és öntvényekből. A hazai szerszámgépipar egyik fontos háttérüzeme a Magyar Gördülőcsapágy Müvek. A debreceni nagyvállalatnál igyekeznek a termékszerkezet-váltást folyamatossá tenni, igazodva a feldolgozó ipar igényéhez. Nemrég kifejlesztették a korszerű szerszámgépekben nélkülözhetetlen görgős papucsokat, rövidesen megkezdik a görgős hajtóművek gyártását is. Ez utóbbiakból hét alaptípus 60 féle változatát gyártják majd. Alkalmazkodva a szerszámgépgyárak változó igényeihez, felkészültek kis szériás, egyedi igények kielégítésére is. Más iparágakhoz tartozó vállalatok is erőfeszítéseket tesznek az igényesebb megrendelőkhöz való alkalmazkodásra, ennek érdekében ismert külföldi cégekkel alakítanak ki kooperációkat. A Videoton Elektronikai Vállalat például a francia Thomson cégtől vásárolt eljárás alapján új típusú színes televíziók jövő év második felében kezdődő sorozatgyártására készül fel. Már az első évben 30-50 ezer, részben teletextadások vételére is alkalmas televíziót állítanak elő, de kialakítják a műholdas adások vételére alkalmas, valamint az óriás képcsöves Jumbó típusokat is. Arra számítanak, hogy a korszerű televíziók verseny- képesek lesznek a nyugat-európai piacokon. A sorozatgyártásba más hazai vállalatok is bekapcsolódnak majd alkatrészek készítésével, köztük a Remix, a Mechanikai Művek és a Mikroelektronikai Vállalat. Ugyancsak külföldi partnerekkel hozott létre eredményes, jól jövedelmező együttműködést a Váci Kötöttárugyár. Az üzem új kikészítő, kötő-, festő- és varrógépein márkás sport- és szabadidő-ruhákat gyárt nagy szériában. Egyebek között az Adidas megrendelésére exportál, termékei eljutnak az angol Bramfit, a svájci Lehco és az NSZK-beli C and A áruházi lánchoz is. Ezekből a termékekből az idén 30 százalékkal gyártanak többet, mint tavaly. A vállalati erőfeszítések ellenére az év második felében mind az exportban, mind az importban több bizonytalanság is mutatkozik, így például a gépipari kiviteli terv teljesítését egyebek között egyes fejlődő országok piacainak fizetésképtelensége veszélyezteti. A mezőgazdaságban a tervezett gabonaexport megvalósítása a szezon kitolódása miatt technikailag kétséges. Nehézségek tapasztalhatók az élelmiszeripari kivitel bővítésében is, a húskészítmények exportárai ugyanis csökkennek. A megváltozott piaci körülményekhez igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az év elején önállóvá vált Gyulai Húskombinát, amely ezúttal nem az export mennyiségi növelését tűzte ki célul, hanem a jobban feldolgozott, értékesebb és gazdaságosan előállítható termékek gyártását bővíti. Míg termékei közül a közelmúltban a hasított, bőrös félsertés nyereséges exportcikk volt, mára veszteségessé vált. A kombinát úgy válaszolt a piac kihívására, hogy jelentősen növelte a darabolt, nemes húsrészek termelését. Olasz, francia és NSZK-beli cégektől máris 3 ezer tonna sonka szállítására kaptak megrendelést, és rövidesen megjelennek késztermékeikkel az amerikai piacon is. Gondot jelent, hogy a vállalatok zöménél a nemzetközi viszonylatban is magas fajlagos importfelhasználás nem mérséklődik. Az import csökkentését célozza a Taurus nyíregyházi gumigyára azzal, hogy a közelmúltban olyan nagy teljesítményű mezőgazdasági gumiabroncsok sorozatgyártását kezdte el, amelyeket eddig a hazai mezőgazdasági üzemek csak francia importból tudtak beszerezni. A gyártás bővülésével exportra is jut majd a gumikból. A sikerhez hozzájárult, hogy a vállalatnál egy-egy termék fejlesztésére- gyártására, vagy nagyöbb exportvállalkozásra pályázati úton, meghatározott időre nevezik ki a gyártóegység irányítóját. Ez a kezdeményezés bevált, hiszen a vezető, de az ott dolgozók is anyagilag érdekeltek abban, hogy a termék jó minőségben, határidőre készüljön el, s ne álljon hónapokig a raktárakban.
