Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

2 rtÉPÜJSÁG 1987. július 1. Washington és Damaszkusz közeledése Szíria és az Egyesült Államok kap­csolatának - amerikai kezdeménye­zésre történő - javítása a kétoldalú viszony normalizálása egyik fél ré­széről sem jelenti az álláspontok lé­nyeges módosulását - legfeljebb annak elismerését, hogy a közel-ke­leti térség egy viszonylag kritikus időszakában sem Damaszkusz, sem pedig Washington nem hagyatkoz­hat kizárólag a közvetítőkre. Ronald Reagan amerikai elnök, nem sokkal a velencei csúcsérte­kezlet és Charles Glass amerikai új­ságíró nyugat-bejrúti elrablása után levélben javasolta Hafez Asszad Szí­riái államfőnek a kétoldalú viszony javítását és kilátásba helyezte, hogy a szíriai fővárosba küldi különleges megbízottját. Erre az ajánlatra Da­maszkusz pozitívan válaszolt. Az Egyesült Államok számára mind világosabb, hogy a közel-keleti békekonferencia - ha annak meg­rendezésére nem is holnap kerül sor - egyre közelibb és reálisabb lehető­ség. Simon Peresz izraeli külügymi­niszterjelenlegi nyugat-európai kör­útja során bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei ezt tartják az egyetlen járható útnak. Washingtont aggaszt­ja a szovjet diplomácia térnyerése a térségben és tudatában van annak, hogy egy esetleges nemzetközi fó­rum előkészületeit a Szíriával való, viszonylag jó kapcsolatok révén be­folyásolhatja - és ellensúlyozhatja a szovjet törekvéseket. Amilyen mértékben éleződik a fe­szültség az öbölben, Washingtonnak oly mértékben válik egyre értéke­sebbé a sziriai kapcsolat. Reagan el­nök közel nyolcéves közel-keleti po­litikája - kudarcok sorozata. A tör­vényhozásban komoly ellenfelei vannak az „öbölbeli kaland” kiszéle­sítésének. Ennek egyik ellensúlyo­zása is lehet a sziriai kapcsolat. Ez utóbbi összefügg a katasztrofá­lisan alakult túszügyekkel is. Az Egyesült Államok számára az lenne a kedvező, ha Szíria kerülne ellentét­be a Libanonban lévő Irán-barát csoportokkal és Szíria lenne az első számú közvetítő az amerikai túszok kiszabaditása ügyében. Glass június 17-i elrablása csak kiemeli a túszügyben folytatott ame­rikai politika csődjét. Ugyanakkor az iráni titkos fegyverüzlettel, a nicara- guai ellenforradalmároknak juttatott támogatással kapcsolatos kongresz- szusi meghallqatások legkényesebb szakasza most következik, Oliver North vallomásával. Washington de­monstrálni szeretné, hogy közel-ke­leti „legális” diplomáciája volt mindig a legfontosabb, ami a Nemzetbiz­tonsági Tanácsban a színfalak mö­gött történt, az csak kisiklás volt. Damaszkusz számára viszont az amerikai kezdeményezés ismételt megerősítése annak, hogy Szíria kulcsfontosságú szerepet tölt be a Közel-Keleten. Reagan elnök levele nemcsak Szíria arabközi tekintélyét növeli, hanem fokozza befolyását és súlyát Nyugat-Európa és a Szov­jetunió szemében is. Az amerikai nyi­tás egyebek között azzal a következ­ménnyel is jár, hogy Szíriát a „terro­rizmus támogatása” miatt ért vádak elvesztik jelentőségüket. Ebből egyenesen következik, hogy a vádak miatt Szíria ellen hozott gazdasági és politikai szankciók napjai meg van­nak számlálva. A kapcsolatok javítására tett ame­rikai kezdeményezés Szíria libanoni szerepének részbeni elismerését is jelenti és javítja Damaszkusz helyze­tét a libanoni jobboldallal szemben, amikor ez utóbbi a legélesebben kö­veteli a szíriai „megszállás” felszá­molását. A kapcsolatok javítása mindkét fél számára jár bizonyos hátrányokkal. Szíriának eredményeket kell felmu­tatni a túszok ügyében - ez pedig előbb-utóbb a libanoni Irán-barát csoportokkal, végső fokon a Tehe­ránnal való konfrontációt jelenti. A damaszkuszi-washingtoni tárgyalá­sok nem számíthatnak népszerű­ségre a szélsőséges siita körökben. Az Egyesült Államok bizonyos fokig zavarba hozta nyugat-európai szö­vetségeseit, főként Nagy-Britanniát, amely tavaly októberben megszakí­totta kapcsolatait Szíriával. Az elő­nyök azonban mindkét fél számára nagyobb súllyal esnek latba, mint a hátrányok. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága. A képvi­selők az ipar 1987-1990-es évekre szóló szerkezetátalakítási és egyensúlyjavitási programját vitatták meg. Az ülésen részt vettek az Országos Tervhivatal, az OKISZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság képviselői is. Kapolyi László ipari miniszter a többi közt elmondotta: a program elkészítésé­ben részt vesznek a gazdaságirányítás társszervezetei, valamint a vállalatok szakemberei is. A készülő program az ipar fejlesztésének legfontosabb felada­tául a szerkezetváltás erőteljes gyorsítá­sát, a vállalatok exportképességének je­lentős javítását határozza meg, módosít­va a kitermelő- és a feldolgozóipar között eddig kialakult arányokat. Úgy számol­nak, hogy a feldolgozóipar műszaki meg­újítása, versenyképességének javítása révén mérséklődik a gazdaság anyag- és energiaszükséglete, s így lehetővé vá­lik a kitermelőiparban az elavult módon, gazdaságtalanul folyó termelés meg­szüntetése. Elsősorban azokon a területeken lehet gyorsabb a fejlődés, ahol piacképes gyártmányokat állítanak elő. Ebbe a ka­tegóriába tartozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, a szerszám- gépgyártás, a közlekedésieszköz-ipar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a mű­szeripar, a gyógyszeripar, a gumiipar, a műanyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, valamint a konfek­cióipar termékeinek jelentős része. Elen­gedhetetlen a nem jövedelmező tevé­kenységek határozott visszafejlesztése. A szénbányászatban és a vaskohászat­ban már megkezdődött a szerkezetáta­lakítás. A gépiparban tervbe vették né­hány gazdaságtalanul működő - ener­getikai és vegyipari gépgyártással, vala­mint mezőgép-és élelmiszeripari gép­gyártással foglalkozó - gyáregység, te­lephely megszüntetését. Több elavult termék - daruk, lemezmegmunkáló gé­pek, szivattyúk, egyes szerszámgépek - gyártását is beszüntetik. A vegyiparban is erőteljessé válik a szerkezetátalakítás. Leállítják a Budapesti Vegyiművek kén- savüzemét, a peremartoni vegyipari vál­lalat hidroszulfát-üzemét. Megszüntetik a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban a rétegelt lemez gyártást, a Taurusnál a ke­rékpártömlők előállítását, és fokozatosan csökkentik a diagonális abroncsok gyár­tását. Sor kerül 170-féle gyógyszer és 120-féle kozmetikai, háztartásvegyipari termék gyártásának a leállítására is. London - tíz év után 1. Változások a Piccadillyn London, 1987 nyarán. Hideg, esős na­pok. Piszkos, zsúfolt utcák, lebontott há­zak, építkezés. Beállványozva a 44 méter magas Nelson-emlékoszlop a Trafalgá- ron, körülbástyázva az Erosz-szobor a Piccadillyn. S a teret övező épületek közül kettő is építkezési nylonfüggöny mögé került. Milyen más minden, mint ahogy emlé­kezetemben élt. Igaz, a londoni városi ta­nács már évtizedek óta tervezi a Picca­dilly Circus átépítését - a londoniak és a Londont kedvelők nem kis ellenkezésé­re. Hiszen a Piccadilly úgy, olyan zsúfol­tan, ahogy az 1666-os nagy tűzvész után kialakult - vált London jelképévé. Mégis megkezdődött a bontás, az építkezés. Annak idején vagy húsz éve, úgy hírlett, a tér szintjét felemelik, az egyik oldalra 30 emeletes üvegpalotát emelnek, s a betor­kolló Regent Streetet árkádos bevásárló- központtá változtatják. Csak a középen álló bronz szökőkút, a szárnyas Erosz- szoborral maradna változatlanul. Nem tudom, hol tart a terv, született-e másik, reálisabb, vagy azt az akkorit valósítják meg. Mindenesetre a Piccadillyre ma alig lehet ráismerni. Térnek is aligha mond­hatni. Gyerünk a föld alá! Azaz, hogy a várost keresztül-kasul behálózó Undergrund (földalatti) állomására. Itt az egymás fö- lött-alatt-mellett húzódó vonalak, s állo­másaik olyan világosan, egyértelműen vannak feltüntetve, hogy aki életében először jár Londonban, az sem tévedhet el. Ráadásul a peronon rendre megjelen­nek a beérkező vonat adatai villanytáb­lán, s a szerelvényen is kinagyított útvo­naltérkép könnyíti a tájékozódást. Ez ugyanolyan, mint annak idején, amikor vagy tíz éve hosszabb időt tölthet­tem Londonban - állapítom meg elége­detten. Azóta földalatti köti össze a repü­lőtereket is a várossal, és néhány újabb szárnyvonal is épült. Viszont piszkosak, szemetesek az állomások, italosdobo­zok, üvegek a vágányok között, perono­kon, a mozgólépcsőkön. Az idegenek, tu­risták dobálják el - mondják londoni is­merőseim - de azt hiszem, nincs egé­szen igazuk, mert a turisták által alig láto­gatott külvárosi megállók sem különbek. Erre akkor figyeltem fel, amikor Lon­don délkeleti részében, a Wapping ne­gyedben jártam. Ott, a Wapping Sport Centerben rendezték meg ugyanis az angliai körúton lévő magyar textilkiállí­tást. Az itthon nyomott katalógusban ugyan mint Wapping Art center (művé­szeti központ) szerepel. De ilyen nem lé­vén, a sportközpontban találtam rá - s most igazán gondolkodnom kell, milyen nevet használjak bemutató helyett. Mert kiállításnak aligha nevezhető. Annyira csak, hogy a téglafalon - a bordásfalak, sporteszközök között - valóban ott függ­tek a magyar textilek, miközben jókedvű gyerekek tollaslabdáztak, pingpongoz­tak a teremben. Kiállításlátogató persze egyedül vagyok. A katalógust is árusító gondnoktól tudom meg, volt megnyitó, járt itt magyar kiállításrendező, s néhány magyar is - többnyire a művészek isme­rősei. Az, hogy magyar kiállítás látható Wappingban, nem szerepel a vaskos, minden eseményre figyelő londoni heti műsorban, a What’s on, where to go in • London című százoldalas lapban. És ter­mészetesen nincs a sportcentrum külön programjában sem. Szép sajtója és nagy sikere volt viszont a magyar Tokody Ilonának, aki a Royal Operában énekelt Puccini Bohéméleté­ben. Magyar nevek egyébként inkább a múltból, rágmúltból találhatók London­ban. Az 1852-59. között a brit főváros­ban élt Kossuth emléktáblája a Cheps­tow Villas 39. számú ház falán, a féltve őr­zött Hungarica gyűjtemény a British Mú­zeum könyvtárában, az 1900-as párizsi kiállításról a világ legnagyobb iparművé­szeti gyűjteményébe, a Victoria és Albert Múzeumba került magyar bútorok, a Nemzeti Galériában Brocky Károly fest­ményei. A városban ma néhány magyar étte­rem, s az olykor napi politikai események kapcsán felénk forduló érdeklődés révén kerülünk előtérbe. Művészeti produktu­mainkkal alig. Hát még ha meg se mutat­juk! Vagy ha igen, reklám nélkül, érdem­telenné degradálva! Mint most, ezt a tex­tilkiállítást, amely pedig a világszerte elis­mert magyar textilművészet legjobbjaitól tartalmaz anyagot. KÁDÁR MÁRTA Mai kommentárunk Össztűz Noriega tábornokra A panamai és az amerikai törvényhozás ujjal mutogat egymásra. A múlt pénteken a washingtoni szenátus határozatban követelte a panamai vezetéstől „az emberi jo­gok megsértésének beszüntetését”. Válaszul moSl hétfőn a kis közép-amerikai ország törvényhozói „persona non gratanak", azaz nemkívánatos személynek nyil­vánították az Egyesült Államok panamavárosi nagykövetét. Feszültté vált tehát ismét a két ország viszonya. Nem meglepő jelenség ez, az utóbbi negyedszázadban az alig több mint kétmillió lakosú Csatorna-országban gyakorta csaptak magasra az amerikaellenes indulatok. Washington ugyanis a Panama-csatorna feletti ellenőrzést úgy értelmezte, hogy joga van beleszólni nemcsak a hajók áthaladásának adminisztratív ügyeibe, hanem a panamai belpoli­tikába is. A legendás hírű tábornok-elnök, Omar Torrijos több mint egy évtizeden át határozottan védelmezte a nemzeti függetlenséget, s így rábírta az akkori Carter- kormányzatot egy új csatornaszerződés kötésére. Ennek értelmében csökkent az amerikai katonai jelenlét a Csatorna-övezetben, s előírták, hogy az ezredfordulóig az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő mesterséges vízi út teljesen panamai irányítás alá kerül. Omar Torrijos 1981-ben bekövetkezett rejtélyes légi szerencsétlensége óta Washington úgy vélte, módja van ismét befolyást gyakorolni a belpolitikára. Torrijos halála után Panamában polgári politikusok kerültek az államfői székbe, ám a hatal­mat a háttérből továbbra is a hadsereg, s annak erős embere, Noriega tábornok gyakorolja. Noriega, ha nem is mindenben hű követője Torrijosnak, ám kétségtelen, hogy kemény tárgyalópartner. Washington hosszabb ideje szeretne már szabadul­ni tőle. Ebben bizonyos támogatást élvez a panamai polgári és jobboldali erők ré­széről is, amelyek Noriegát az 1984-es választási eredmények meghamisításával, sőt egy politikai személy meggyilkolásával vádolják. A közelmúltban nőtt a belső feszültség Panamában, nagyrészt a súlyosbodó gaz­dasági helyzet miatt. Általános sztrájk robbant ki, és sajátos párosításként a munka- beszüntetéshez felzárkózott«a helyi magántőke, valamint a kormány jobboldali el­lenzéke is. Válaszul rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Az amerikai szenátus ezt kifogásolta, s - nyílt beavatkozásként - a múlt hét végén követelte a rendkívüli álla­pot feloldását, „az emberi jogok tiszteletben tartását", ezzel párhuzamosan nyílt tá­madás indult Noriega, Panama erős embere ellen. A panamai törvényhozókban, a jelek szerint, a nemzeti függetlenség csorbítása miatti aggodalom erősebbnek bizonyult, mint a belső megosztottság Noriega ügyében. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a tábornok napjai meg vannak számlál­va, mert Washington benne látja közép-amerikai politikájának egyik keresztezőjét. Noriega ugyanis változatlanul jó kapcsolatokat tart fenn a nicaraguai sandinista ve­zetéssel. ORTUTAY L. GYULA ) PANORAMA BUDAPEST - A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Budapestre érkezett az izraeli Demokratikus Front küldöttsége Űzi Bur- stein első titkár vezetésével. A látogatás célja a két mozgalom közötti kapcsolat- felvétel és tapasztalatcsere. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke kedden Varsóba utazott. A lengyel fővá­rosban részt vesz a Varsói Szerződés Tagállamai partementjei vezetőinek ta­nácskozásán. Sarlós Istvánt a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke búcsúztatta, jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Kedden hazaérkezett Moszkvából Duschek Lajosné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke, aki - magyar nőküldöttség élén - részt vett a nők világ- kongresszusán, majd a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség IX. kongresszu­sán. SZEGED - Kedden Szegeden átad­ták rendeltetésének a Magyar Rádió új körzeti stúdióját. Az esemény résztvevőit - Bács-Kiskun, Békés és Csongrád me­gye párt- és állami vezetőit, a rádiószék­ház építőit, a Posta, a rádió munkatársait - Hárs István, a Magyar Rádió elnöke szöntötte, majd Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke mondott beszédet. ACCRA - Kormányellenes összees­küvést lepleztek le a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyelvű ghanai lap utal árra, hogy az afrikai ország elleni támadást volt ghanai állampolgárokból és az izraeli zsoldosokból toborzott cso­portoknak kellett volna végrehajtaniuk. A támadás tervében szerepelt a főváros­ban lévő fontos hivatalok és létesítmé­nyek megtámadása és a kormány tagjai­nak meggyilkolása. Egy hónap alatt ez volt a második leleplezett összeesküvés az accrai kormány ellen. WASHINGTON - Albert Gore, Ten­nessee állam szenátora is megpályázta az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt­ségét. Gore ezt hétfőn jelentette be hiva­talosan szülővárosában, a Tennessee ál­lambeli Carthage-ban. A Demokrata Pártban ő a 11. pályázó; a Republikán Pártban eddig heten jelentették be hiva talosan indulásukat az elnökjelöltségért: Albert Gore mindössze 39 éves. Ha meg­választanák, ő lenne az Egyesült Állami történetének legfiatalabb elnöke. Kedvezőbb vámszabályok A pénzügyminiszter és a külkereske­delmi miniszter módosította a vámeljárás egyes szabályait. így július 1-től a külföldre utazók sze­mélyenként az eddigi 6 ezer forint helyett 10 ezer forint értékben hozhatnak haza különféle árucikkeket vámmentesen. Az együtt utazó családtagoknál ez a keret ­30 ezer forint értékig - összevonh Megváltozik az ajándékként, postán kül^ dött csomagok vámmentessségének f szege is. A külföldről vámmentesén küld-1 hető csomagok értékhatára 2 ezer forint-j ról 3 ezer forintra emelkedik. A rendelet a Magyar Közlöny 24. szá­mában jelenik meg. A művészeti szakszervezet tagjainak gondjairól Tegnap megyénkben tartózkodott Si­mon László, a Művészeti Szakszerveze­tek Központi Vezetőségének titkára. Az SZMT székházában megbeszélést foly­tattak a két ágazati szakszervezethez tar­tozó három alapszervezet képviselőivel. A központi vezetőség titkárát fogadta Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára és Horváth József, az SZMT vezető titkára. A látogatás célja a tájékozódás volt < alapszervezetek életéről, problémáiró és tájékoztatás aktuális szakszer kérdésekről. Délután a vendégek meglátogatták Mözsi Szabó István festőművészt bo­gyiszlói otthonában.

Next

/
Thumbnails
Contents