Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

MA Mellék­1987. JÚNIUS 10. üzemáqak SZERDA ** XXXVII. évfolyam, 135. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft­A mongol küldöttség Székesfehérváron Vidéki látogatással folytatódott ked­den a hivatalos baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodó mongol párt- és ál­lami küldöttség programja. A Dzsambin Batmönh pártfőtitkár, ál­lamfő vezette delegáció útja elsőként Székesfehérvárra, a Videoton Vállalat központjába vezetett. A kölcsönös üd­vözlések után Kázsmér János, a Video­ton vezérigazgatója tájékoztatást adott a nagyvállalat tevékenységéről. A tájékoz­tatót követő rövid üzemlátogatáson a mongol vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a tv-gyáregység végsze­relőjét. A hazai ipar kiemelkedő nagy- vállalata után a magyar mezőgazdaság egyik rugalmas, alkalmazkodóképes kö­zös gazdaságával, a kápolnásnyéki Vö­rösmarty Termelőszövetkezettel ismer­kedtek meg a delegáció tagjai Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kalauzolásával. A mongol küldöttség este megtekintet­te a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttesének műsorát az MN Műve­lődési Házban. Dzsambin Batmönh főtitkár és a küldöttség tagjai a Videoton gyárban (Telefotó) Ülésezett a képviselőcsoport Fő téma: a környezetvédelem A Tolna megyei országgyűlési képvi­selők csoportja ülést tartott tegnap dél­után a megyei tanács épületében. Az ülésen részt vett Császár József, a megyei tanács elnöke, és Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkára. Bozsó Jánosné, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd első napirendi pontként a környe­zet- és természetvédelem VI. ötéves terv­ben elért eredményeiről, és a VII. ötéves terv feladatairól tartott tájékoztatót Mátyás István, a megyei tanács elnök- helyettese. A megyei tanács hosszú távú természet-és környezetvédelmi koncep­ciója 2000-ig meghatározza a célokat és a feladatokat. Mint elhangzott, megyénk környezetvédelmi szempontból kedve­zőbb helyzetben van az országos átlag­nál. Az előadó részletesen szólt a földvé­delem, a vízminőség-védelem, a zajvé­delem, a levegőtisztaság- és a település­környezet-védelem helyzetéről, a meg­valósult elképzelésekről és a távlati ter­vekről. A vízminőség-védelemhez kapcsolód­va elmondta, hogy a folyóvizek minősége az elmúlt években nem változott. Az előforduló szennyeződés jórészt a környező megyék ipari üzemeiből szár­mazik. A korszerű víztisztító hálózat ki­építése a VII. ötéves terv feladata. Megol­dásra váró gondot jelent tíz település nem kielégítő ivóvíz-ellátottsága. Szennyvízelvezető csatornahálózat pe­dig mindössze a megye tizenhárom tele­pülésén épült ki. Szó esett a sárközi meliorációs prog­ram folytatásának időszerű kérdéseiről is. A tájékoztató után a képviselők kérdé­sei főként a helyi szemétszállításhoz, a szeméttelepek kiépítéséhez, a beruhá­zásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi előírások betartásához, a talaj errózióvé- delméhez, és a meliorációs programhoz kapcsolódtak. Császár József hozzászólásában ki­emelte, hogy a környezetvédelem első­sorban az emberek gondolkodásmód­ján, egyéni hozzáállásán keresztül való­sul meg. Mindenkinek saját életébe, tevékeny­ségébe kell béepítenie. Az ülés második felében a büntető tör­vénykönyvről, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról tartott tájé­koztatót dr. Molnár István, a megyei bíró­ság elnöke. A legfontosabb: megelőzni itt ugyanez a szám 57 százalék. Mindezek elkerülése, megelőzése érdekében adtak egymásnak talál­kozót tegnap délután Bonyhádon a Tolna Megyei Tanács Kórház-Ren­delőintézetének I. számú belgyógyá­szati osztálya és a Bonyhád Városi Kórház belgyógyászati osztálya szervezésében a különböző telepü­lésekről érkezett szakemberek. Az orvosokat, egészségnevelőket, szociológusokat és pedagógusokat dr. Gesztesi Tamás belgyógyász szakfőorvos, a tudományos ülés elnöke köszöntötte. Mint elmondotta, fontos cél a meg­előzés terén kifejtett tevékenységek összehangolása, a legújabb mód­szerek átadása, a rendszeres ta­pasztalatcsere, amit ez a munkaérte­kezlet is jól szolgálhat. A konferencia első előadója, dr. Duba Jenő, az Országos Kardioló­giai Intézet szervezési osztályának vezetője ábrákkal, grafikonokkal il­lusztrált tájékoztatójában átfogó ké­pet adott a jelenlegi, magyarországi helyzetről. Egy elgondolkoztató Orvosok, egészségnevelők, pedagógusok - Tolna megye számos településéről érkeztek az érdeklődök Dohányzás, alkohol, elhízás, túl- életmód - mindezek köztu­dottan elősegítik a szív- és érrend­szeri betegségek kialakulását. Ha­zánk szomorú „eredményeket” mu­lathat fel ezen a téren: a különböző betegségek által okozott halálozási arányszámban a szív- és érrendsze­ri megbetegedések 54,3 százalékkal szerepelnek. Megyénkben még az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, hiszen Áru h iány? Panaszkodnak a kereskedők. Kevés a vevő. Kicsi a forgalom. Járom a megyét, hol itt, hol amott térek be egy üzletbe, áruházba. Vizsgálgatom, vajon az árukészletek miként elégítik ki a vásárlók igényeit. Azt is fölmérem, már amennyire fél órai tájékozódás után lehetséges, hogy a má­sutt látottból mi különböző. Van ahol a száraztészta-választék pompás. Tizen­öt-húszféle vonzza a vásárlót, másutt meg csak a cérnametélt. Itt nyár, s jó lenne könnyű vászonruhákba bújni, szellős ingeket, blúzokat vá­sárolni. Forgatom az áruházak kínálatát: húsz-harminc darab ha van egy cikk­ből, annak szortimentje, azaz nagyságrendbeli választéka - siralmas. Példá­nak okáért a nagyobb méretű ingekből - 44-52-ig - nincs választék. A nyári szandálokból is gyönge a kínálat. Pedig ahol van, annak ára ugyancsak bor­sos: ezer forint fölött, holott gyermekkoromban egy jóravaló csúzlit nagyobb bőrrel szereltem föl, mint ahogy most a szandált pántozzák. No, ez az én véle­ményem... Az Otthon Áruházban dolgozó kereskedő harminc éve áll a pult mögött. „Nincs áru, nincs beszerzésre pénz és csak a kezeinket tárjuk szét. Elmarad­tak a jugoszláviai vevők, még nincsenek itt a csehek, s a lengyelek is ritkán jön­nek. A hazai vevők pedig válogatnak. Nincs forgalmunk, kevés a keresetünk.” A kereskedő véleménye pontos. Ám pontosítsuk: van áru, van termelő gyár - csak éppen a vevő meg a termelő közötti teret kellene áthidalni - jó kereske­dőknek. Olyanoknak, akik a kurrens árut is föllelik, s hoznak a polcokra ol­csóbb árfekvésűeket is. S a készletekkel való gazdálkodás nem szükségkép­pen azt jelenti, hogy kevés legyen az áru. Ha van portéka, a vevő magától jön: látván a kínálatot, az ízlésesen elrendezett polcokat, a figyelmes kiszolgálást - kinyitja a pénztárcáját, a forgalom pedig nő. Tény viszont, hogy a nagykereskedelmi raktárak sincsenek manapság olyan dugig áruval, mint néhány évvel ezelőtt. Oka? Azt mondják a régi kereskedők, hogy jobb piackutatás kellene. A vásárló oldalán megnézni, alaposabban utánajárni, hogy mi a kívánalom. Másik oldalon pedig ismerni illene, hogy a helyi árualap - ipari szövetkezet, tanácsi kisvállalat stb. - miként vonható be a nagy, az országos jellegű ipari termelők közé, ezek termelte áruk választékának bővítéséhez. Nyakunkban van a nyár. A felkészülés a szezonra megtörtént. Abból válogatván, ami van, amit az ipar kínál. Ám a kínálatot fokozni lehetne nagyobb érdeklődéssel, a kereskedelmi vállalatok jobb kereskedői munkájával. Az áru­hiány kézzelfogható - ahol nem megfelelő a kereskedői munka. Következés­képpen én arra gondolok, hogy hiány van jó kereskedőkből is. A hiányt pót­landó, idén például több mint száz fiatal kereskedő áll majd, friss szakmunkás­ként, néhány hét múltán a pultok mögé. Amit az iskolában tanultak, elég lesz^e majd a pult mögötti munkához, a vevő vásárlói igényének kielégítéséhez? Úgy gondolom, hogy a régi kereskedőket, meg az újakat is jobban kellene biztatnia vállalkozásra, a kockázatra. Van lehetőség a rendelkezésre álló árubeszerzés­re szánt tőke koncentrálására - több kiskereskedelmi vállalat közös beszerzé­se egy nagyüzemtől -, a meglévő pénz jobb elköltésére. Az áruhiány időleges, egyes cikkeknél állandó. Azt kellene tenni, hogy az üzletekben dolgozó kereskedők még érdekelteb­bek lehessenek a forgalomban, pontosabban az áruk beszerzésében, a hiány­cikkek eltűnésében...-Pi­Dr. Duba Jenő (a kép jobb szélén) válaszol a feltett szakmai kérdésre tényre is rámutatott, mely szerint ja­vuló gyógyítási lehetőségek mellett is növekszik a cardiovasculáris bán- talmakban szenvedők száma. Antal Z. László szociológus, az MTA Tudományos Kutató Intézeté­nek főmunkatársa előadásában a társadalmi vonatkozásokat hangsú­lyozta: véleménye szerint elsősor­ban nem az egyéni felelőtlenség, ha­nem a társadalmi feszültségek kö­vetkeztében - melyek mintegy kivált­ják a káros élvezeti cikkek fogyasz­tását, s mind kevésbé adnak lehető­séget az egészséges életmódra - tartunk ezen a szinten. A munkaértekezlet a résztvevők eszmecseréjével, néhol szenvedé­lyes hangvételű vitájával, az egyéni álláspontok kifejtésével ért véget. Hazánkba látogat Eduard Sevardnadze Eduard Sevardnadze, az SZKF KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szó jetunió külügyminisztere június közepér hivata­los, baráti látogatást tesz a Magyar Nép- köztársaságban. Csao Ce-jang NDK­í-jam [-ban Inai Kocnmu Csao Ce-jang, a Kínai Kothmunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, miniszterelnök kedden, NDK- beli látogatásának második napján Drez­dát kereste fel. A magas rangú kínai ven­dég tiszteletére hétfőn este adott díszva­csorán Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtanácsának elnöke a párt- és államközi kapcsolatok gyü­mölcsöző fejlődésének kifejeződéseként értékelte Csao Ce-jang látogatását. Az NDK vezetője részletesen szólt a Szovjet­uniónak és a Varsói Szerződés többi tag­államának a nemzetközi biztonság érde­kében tett erőfeszítéseiről és méltatta Kí­nának a béke és a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztése iránti elkötelezettségét. Örömmel állapította meg, hogy a tavaly októberi pekingi látogatásakor született megállapodásokat mindkét fél céltuda­tosan valósítja meg. Csao Ce-jang válaszbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Kínában erős, mo­dern szocialista államot kívánnak felépí­teni. A marxizmust a kínai gyakorlattal kapcsoljuk össze, a kínai viszonyokhoz illeszkedő irányvonalat és politikát kívá­nunk folytatni.

Next

/
Thumbnails
Contents