Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
1987. június 10. 2 7ÍÉPÜJSÁG VSZ-dokumentum a gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről Mai kommentárunk Gonzalez gondjai Spanyolországban szerdán választásokat tartanak. A vilagsa/to eleddig kevesebb figyelmet szentelt ennek az eseménynek, az érdeklődés sokkal inkább a 24 órával később esedékes nagy-britanniai, majd az azt követő itáliai választásokra összpontosul. Mindkét helyszínen ugyanis az ország jövendő kormányzása a tét. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában viszont tavaly nyáron már lezajlott a négy- évenkénti parlamenti erőpróba. Ezúttal a Spanyolországban egyébként nagy fontosságú helyi szinten dőlnek el a mandátumok, illetve ezzel egy időben a lakosság szavaz az országot az Európa-parlamentben képviselő személyekről is. Felipe Gonzalez madridi kormányfő szocialista pártja, amely tavaly a szavazatok 44 százalékával újabb négy évre bizalmat kapott az irányításra, most mégis nyugtalansággal tekinthet a szerdai eseményre. Az előrejelzések az 1982 óta hatalmon lévő párt népszerűségének fogyatkozását valószínűsítik. A kormány ugyanis kél, az átlagembereket egyaránt foglalkoztató kérdésben nem tudta ígéretét betartani. Az életszínvonal alakulásáról, illetve a spanyol-amerikai támaszpontok jövőjéről van szó. Tavaly tavasszal Gonzalez kormányfő a népszavazáson azzal tudott többséget biztosítani Spanyolország NATO-tagsága fenntartásának, hogy cserében megígérte, az amerikai katonai jelenlét csökkenni fog a négy ibériai támaszponton. Ebből eleddig semmi nem lett, s aligha várható, hogy érdemi fordulatot hozna a támaszpont-tárgyalások két hét múlva kezdődő immár harmadik fordulója. Ebben a légkörben nem tekinthető másnak, mint választási „mentőövnek”, hogy most Madrid „kemény magatartást” tanúsított. Formai okokra hivatkozva nem adott engedélyt öt amerikai, légi üzemanyagtöltésre alkalmas repülőgép ideiglenes állomásoztatá- sára a moroni bázison. Nem valószínű, hogy ezzel módosítani tudná a közhangulatot. Az amerikai támaszpontok közelében lévő városokban, így Madridban, Sara- gossában, de állítólag Sevillában, sőt Barcelonában is csökkentek a szocialista munkáspárt esélyei. Még nagyobb súllyal esik latba, hogy a tavalyi választások óta a kormány gazdaságpolitikájában nem tudott érdemi eredményt felmutatni. Hosszú évek óta nem tapasztalt sztrájkmozgalom jellemezte az utóbbi hónapokat. Kezdődött mindez még az év végén a diákok megmozdulásaival, majd a munkások tíz- és százezrei - gyakorlatilag a fegyveres erők és a bikaviadorok kivételével minden szakmában - nyúltak a munkabeszüntetés fegyveréhez béremelési követeléseik kielégítése érdekében. A munkanélküliség itt a legmagasabb Nyugat-Európában, s közben a kormány minden áron érvényesíteni próbálta inflációellenes politikáját, a béremeléseket az öt százalék alatti határnál szerette volna tartani. A szerdai választások így képet adhatnak arról, mennyire kopott meg Felipe Gonzalez népszerűsége. A közvéleménykutatások akár öt-hat százalékos visszaesést sem zárnak ki. S ha ez bekövetkezik, akkor ugyancsak nehéznek ígérkezik majd a szocialista munkáspárt még hátralévő három kormányzási esztendeje. ORTUTAY L GYULA PANORÁMA Mint már jelentettük, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28-29-én megtartott berlini ülésszakán dokumentumot fogadtak el a gyengénfejlettség felszámolásáról és az új gazdasági világrend megteremtéséről. A dokumentumot kedden tették közzé, melyből részleteket közlünk. 1. A Varsói Szerződés tagállamai, konstatálva a világgazdaság helyzetének további romlását és a nemzetközi feszültség fennmaradását - figyelembe véve a fejlődő országok rossz gazdasági helyzetét - behatóan áttekintették ezen országok gyengénfejlettsége leküzdésének problémáit, az új gazdasági világrend megteremtésében való előrehaladás hiányának okait és e problémák megoldásának útjait. A Varsói Szerződés tagállamai megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet mind ez ideig nem járul hozzá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, a világ országai - különösképpen a fejlődő országok - normális társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Az utóbbi években a fegyverkezési verseny fokozódása, az imperialista körök által folytatott, a szembenállásra irányuló politika, az erőpolitika, a fejlődő országok elleni nyilt katonai provokációk következtében komoly mértékben nőtt a nemzetközi feszültség. A Varsói Szerződés tagállamai teljes határozottsággal fellépnek azért, hogy a leszerelés területén hozott konkrét intézkedéseket a katonai kiadások megfelelő csökkentése kísérje. Az ily módon felszabadult anyagi, pénzügyi, emberi és tudományos forrásokat az érintett országok gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításához, továbbá a világ különböző részein meglévő gazdasági elmaradottság felszámolásához kell felhasználni. , 2. A Varsói Szerződés tagállamai támogatásukról biztosítják az Államok Gazdasági Jogairól és Kötelezettségeiről szóló chartát, az új gazdasági világrend megteremtéséről szóló nyilatkozatot és annak cselekvési programját, az el nem kötelezett országok hararei gazdasági nyilatkozatát és sikraszállnak ezen dokumentumok gyakorlati megvalósításáért. 3. A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy a gyengénfejlettség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyarmati kizsákmányolás eredménye. A multinacionális monopóliumok és a finánctőke fokozta az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai fejlődő országok kizsákmányolását, rájuk hárítva a világgazdasági válság fő terheit, és ezáltal fékezve társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet legfőbb okai a valu- táris-pénzügyi válság elhúzódásában, a magas kamatlábot megszabó politikában, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő országokból való elszívásában, az emberi tartalékoknak ezekből az országokból történő elvándorlásában, a fejlett tőkés országok által alkalmazott egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokban keresendők. 4. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gazdasági és a politikai stabilitást, az egész világ békéjét, ha határozott intézkedésekkel nem akadályozzák meg a fejlődő országok helyzetének további romlását, ha nem tesznek határozott intézkedéseket a gyengénfejlettség felszámolására. A fejlődő országok sürgető és összetett problémáinak megoldása, a gyengénfejlettség felszámolása reálisan csak az új gazdasági világrend megteremtésével, az összes állam gazdasági biztonságának - a nemzetközi biztonság átfogó rendszerén belül történő - megvalósításával érhető el. 5. Napjainkban számos ország, mindenekelőtt a fejlődő országok egyik leg- kiélezettebb problémája a külső eladósodottság. Valójában globális jellegű probléma ez, amely kinőtt a gazdasági keretekből, és érezhető politikai hangsúlya van. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési verseny egyenes következménye. A Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják komplex - a külső eladósodottság éves törlesztésének olyan valutaösszegben való korlátozására irányuló - intézkedések meghozatalát, amelyek nem okoznának kárt a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekeinek, és a protekcionizmusról való lemondásra, a kölcsönök és hitelek kamatlábainak csökkentésére, a valutaárfolyamok stabilizálására, a pénzügyi-fizetési rendszernek az összes állam érdekeinek figyelembevételével történő átalakítására, és ezen rendszerek keretein belül működő pénzügyi intézmények demokratizálására irányulnak. 6. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok radikális megjavításának - beleértve a fejlődő országok helyzetének javítását - céljából a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót, a bojkottot, a kereskedelmi, hitelezési és technológiai blokádokat, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás fegyvereként való felhasználását, a megkülönböztető intézkedéseket és gyakorlatot, a protekcionista korlátozásokat és akadályokat. 7. A Varsói Szerződés tagállamai - ismételten megerősítve elvi álláspontjukat, minden nép társadalmi-gazdasági rendszere és fejlődési útja szabad megválasztásának szigorú tiszteletben tartására - támogatják a gyarmatosítás végleges felszámolásának folyamatát, kötelességüknek tartják a széles körű, aktív gazdasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a teljes egyenlőség alapján. 8. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy döntö jelentőségű a fejlődő országok erőfeszítéseinek növelése saját anyagi és emberi erőtartalékaik, ösz- szes nemzeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására. 9. A fejlődő országok előtt álló problémák megoldását elősegítené ezen országok szoros, egymás közötti együttműködése, szolidaritásuk és egységük erősítése. 10. A Varsói Szerződés tagállamai a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolataikban a jövőben is tántoríthatatlanul tiszteletben tartják a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak, a belügyek- be való be nem avatkozásnak, az erőszakról és az erővel történő fenyegetésről való lemondásnak, a teljes egyenjogúságnak, a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, a népek önrendelkezési jogának, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség, a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának elveit. 11. Figyelembe véve, hogy a gyengénfejlettség felszámolása csak a világ ösz- szes országának bevonásával érhető el, a Varsói Szerződés tagállamai felhívnak minden kis és nagy országot, hogy - társadalmi berendezkedésüktől és fejlettségi szintjüktől függetlenül - egyesítsék erőfeszítéseiket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. 12. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengénfejlettség felszámolásához, az új gazdasági világrend megteremtéséhez, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus alapon történő átalakításához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nemzetközi erőfeszítésekből, és ezáltal is hozzájáruljanak a gazdasági stabilitás megteremtéséhez és a nemzetközi politikai légkör egészségesebbé tételéhez. VARSÓ - Kedden a reggeli órákban helikopteren érkezett vidéki kőrútjának első állomására II. János Pál. Lublinban először az egykori majdaneki haláltábor mauzóleumát kereste fel. Ezután a lublini katolikus egyetemen tett látogatást, melynek sok éven át volt tanára. WASHINGTON - Az amerikai kormányzat felhívta Kínát, hogy járuljon hozzá az iraki-iráni konfliktus tárgyalásos rendezéséhez és az öbölbeli hajózás veszélyeinek csökkentéséhez. Phyllis Oakley amerikai külügyi szóvivő egyfelől rámutatott, hogy Peking „nagyon pozitív” szerepet játszhatna a rendezésben, másfelől azonban a Silkworm rakéták problémájával foglalkozott hosszasan. Amerikai értesülések szerint Kína ilyen rakétákat adott el Iránnak. Peking ezt határozottan cáfolta. Nagy-Britannia Lesz-e „koronázás” a miniszterelnöki hivatalban? - kissé tréfásan több brit megfigyelő Így tette föl a kérdést, az angol olvasó számára félreérthetetlenül: „koronázásra” ugyanis a harmadszor is nyerni akaró konzervatív pártvezér, Margaret Thatcher készül. Ha sikerül neki, rekordot dönt a brit történelemben. A június tizenegyediki erőpróba előtti sűrű közvéleménykutatások szerint a tory politikusnak jó Margaret Thatcher egy dél-walesi műszergyárban szondapróbát tart. Ez is a választási hadjárathoz tartozik. Egyébként a műszer nem mutat ki alkoholt... esélye van arra, hogy a brit nevezetességnek számító rekordok könyvébe öt is fölvegyék. A fölmérések nyolc-tlz pontos konzervatív vezetést mutattak ki, s a második helyen álló Munkáspárt ugyancsak jó néhány ponttal előzte meg a középutasnak minősített szociáldemokrata-liberális pártszövetséget. A favorit tehát mindenképpen a nyolc éve hivatalban lévő, és a választásokat egy évvel előbbre hozó konzervatív politikus, de meglepetések mindig előfordulhatnak. Az ígéreteket halmozó, hevesen indulatos, olykor személyeskedő választási hadjárat mindenesetre megválaszolatlanul hagyott néhány kérdést: például azt, hogy a felmérések szerint a választók ötödét kitevő ingadozók kire adják majd voksukat június második csütörtökén. A toryk legutóbb kényelmes, 140 fős többséget szereztek a 650 tagú parlamentben, a határozatlanok végső döntése kétségkívül nagy befolyást gyakorolhat a végeredményre. A konzervatívok magabiztossága ellenére a Munkáspárt is abban reménykedik, hogy a szavazatszámolás neki kedvez majd: a labou- risták azt ígérték, hogy a nagyjából hárommilliós - bár enyhén csökkenő - munkanélküliséget rövid időn belül egymillióval csökkentik. Míg a labouristák legalább reménykedhetnek a győzelemben, a harmadik számottevő párt az 1981 -ben alapított szociáldemokrata-liberális szövetség még legvérmesebb álmaiban sem gondolhat többségre. Legutóbb 27 képviselőjüket választották meg, most minden vágyuk az, hogy valamelyik nagy párttal „alkudozásképesek” legyenek. Vezéreik, David Owen és David Steel, a két David azt szeretné, hogy ne legyen Góliát június 11-ét követően: ha nincs abszolút többség, akkor az „óriás” rászorulhat a „törpe” támogatására. A pártszövetség jelenléte mindenesetre fölvetette a koalíció Nagy-Britanniában szokatlan lehetőségét, és meghonosította az úgynevezett „taktikai szavazás” fogalmát: ha valaki munkáspártellenes, de azért a torykat sem kivánja győzelemhez juttatni, szavazhat a harmadik erőre, vonatkozik ez a toryellenes, de nem túlzottan labouristabarát voksolókra is. Egyelőre csupán ez a számolgatás, és pusztán a koalíciós esélyek fölvetődése számít újdonságnak; hogy a két Dávid „megfzmodosik- e”, vagy a pártszövetség harmadik erő jellege a politikatörténet érdekes, ám jelentéktelen epizódjává süllyed - ez majd a szavazás után derül ki. Mindenesetre a hetvenes évtized végén a Munkáspártból kivált és tapasztalt politikusnak tekintett egykori külügyminiszter, David Owen az egyik legfontosabb kampányvitában a konzervatívok mellé állt. Ez pedig Nagy-Britannia nukleáris elkötelezettsége. A vita olyannyira fontos, hogy a választási hadjárat kellős közepén Reagan elnök is megszólalt, dicsérve Margaret Thatchert, és előrejelezve, hogy mindent elkövetne a labouristák „súlyos tévedéseinek” a helyesbítésére, ha netán a Munkáspárt kerülne hatalomra. A Fehér Ház lakója Neil Kinnock ama terveit minősítette tévedésnek, amelyek szerint a szigetország egyoldalúan leépítené nukleáris arzenálját, kivonnák az amerikai atomfegyvereket, és az elavultnak mondott Polaris tengeralattjárókat nem váltanák föl a korszerű amerikai Tridentekkel. Mindazonáltal Reagan azt is mondta, hogy bármelyik párt győzzön is, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hagyományosan „különleges viszonya" - fennmarad. A munkáspárti vezér ennek ellenére - nem megalapozatlanul - választási beavatkozást vetett Reagan szemére, Margaret Thatcher pedig - szintén nem minden alap nélkül - kedvező hatásúnak mondotta a Fehér Ház lakójának megszólalását. A Munkáspárt visszautasítja a konzervatív vádakat, arra hivatkozva, hogy a szigetország a NATO tagja maradna, és a toryk amúgy is abszurd dolgot föltételeznek: Nyugat-Európa „lerohanását”, ami semmiképpen sem tartható állítás. A vita lényegében a nukleáris elrettentés hiGyorsabban ver? Neil Kinnock szívét sztetoszkóppal vizsgálja a birminghami gyermekkórház egyik kis betege. A munkáspárti vezér választási körútja során kereste fel a kórházat. vei és ellenfelei között zajlik, és Thatcher örömmel nyugtázhatja, hogy ebben a polémiában a centrista pártszövetség - a torykat a „kisebbik rossznak” minősítve - hozzá csatlakozott. Újdonság, hogy a rendszerint hazai témákat középpontba állító hadjárat legszélesebb sodrású érvcsatája végül is a nukleáris kérdés körül bontakozott ki, emellett másodrendű szerepet kapott az egészségügy, az oktatás, sőt a miniszterelnök sokak által diktatórikusnak minősített egyénisége körül gyűrűző vita. Nemzetközi jelentőséget a brit választásoknak éppen a nukleáris vita kölcsönöz, hiszen a világpolitika szempontjából sem közömbös, hogy az atomhatalom Nagy-Britannia ebben a kérdésben milyen álláspontot foglal el. A választási hajrában is élvezett pontelőny azt látszik megerősíteni, hogy a szavazók nagyobb része a konzervatív érvek elfogadására hajlik. MARTIN JÓZSEF Lengyel vendégek Szekszárdon Hétfőn érkezett Szekszárdra a lengyelországi Lamza városának tizenhét tagú küldöttsége. A delegációt, melynek tagjai a város állami és társadalmi tisztségviselői, újságírók, tanácsi és intézményi dolgozók, valamint egy jazz-rokk-együttes, Wies- law Denbinski, a városi tanács elnöke vezeti. A lengyel csoport látogatásának célja a megyei művelődési központtal évek óta fenntartott jó kapcsolat kiterjesztése mind Szekszárdra, mind Tolna megyére, valamint a kialakult baráti kapcsolatok további mélyítése a személyes találkozásokon keresztül. A küldöttség szombatig tartózkodik Magyarországon. Programjában szekszárdi városnézés, üzemlátogatásba környező megyék városainak meglátogatása is szerepel. Az együttes a megye három településén ad koncertet. A lengyel delegációt tegnap a Szekszárdi Városi Tanács épületében fogadta Jutkusz Győző, a város tanács általános elnökhelyettese. Választási hajrában
