Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
1987. június 9. wbPÜJSÄG 3 Ünnep után A június első vasárnapját megelőző napok a pedagógusok köszöntése jegyében zajlottak. Virággal vagy csak egy-egy szóval diákok és szülők ezrei köszönték meg a nevelők fáradozását. A legkiválóbb óvónők, tanítók és tanárok kitüntetéseket vehettek át. Néhány nappal a pedagógusnap után talán már nem lesz ünneprontás, amiről szólni szeretnék, és bizonyára senki nem érti félre mondanivalómat, hiszen távol áll tőlem az általánosítás szándéka. Szombaton reggel a rádió műsorában néves operaénekesünk mondta el, hogy egy szegedi előadás alkalmával a diákokból álló közönség botrányos viselkedése miatt kénytelen volt félbeszakítani áriáját. A fiatalok magatartása sajnos nem volt egyedi eset - a közelmúltban például Szekszárdon a délutáni Koldusopera előadását zavarták az értetlen-éretlen diákok - az viszont nem mindennapos, hogy a művész ezek után fölkeresett egy sor iskolát, részt vett jó néhány ének-zeneórán, de sajnos csak az azokon folyó oktatás elkeserítő színvonaláról számolt be. A rádióműsorban azonnal bemutattak pozitív példákat is, de nekem magamnak is volt személyes jó taA Kőbányai Gyógyszerárugyárban kukoricabarát gyomirtó szerrel kísérleteznek. Az eddigi mezőgazdasági nagyüzemi próbák azt igazolják, hogy ez a készítmény még akkor sem károsítja a kukoricát, ha az átlagos adagnak a többszörösét permetezik ki. Nemcsak a növényt, de a környezetet is kíméli, mert használatához nincs szükség azokra az ellenszerekre, amelyeket egyébként sok gyomirtó szer tartalmaz azért, nehogy a hatóanyaga károsítsa a kukoricát is. A tapasztalatok szerint a talájban sem okoz elváltozásokat, ami lehetővé teszi, hogy a gazdaságok a kukorica után ugyanazon a területen más növényi kultúrát is termesszenek. A legtöbb itthon forgalmazott olcsó kukoricagyomirtó-szernek ugyanis olyan a hatása, hogy ugyanarra a területre, ahová egyszer már kipermepasztalatom: bár jó néhány éve már, hogy egy megyénkben faluban énekzenét tanultam, mégis emlékszem, hogy ott hallottam először Székely Mihályt lemezről, és ott tudtam meg, hogy ki az a Papagéno. A műsor után alig egy-két órával a véletlen egy fiatal zenetanárral hozott ősze, aki elsősorban az alacsony fizetésére panaszkodott, de többek között azon is kesergett, hogy délelőttjeit nem tudja hasznosan eltölteni, mert minden tanórája délután van. Csendes célzásomat arra, hogy üres óráit esetleg önképzésre fordíthatná, élesen visszautasította és azt kezdte latolgatni, hogy szabadidejében szőlőt termesszen vagy inkább gépjárművezetést oktasson-e keresetkiegészítésképpen. Nem vagyok álszent az anyagiakat illetően, tudom, hogy különösen egy kezdő pedagógus élete nem könnyű, ha a piacról él. Mégis hiszem, hogy ha az ember a szakmájáról beszél, kell hogy más mondanivalója is legyen róla, mint, hogy milyen keveset fizetnek érte. Az én egykori öreg tanár nénimnek megcsillant a szeme, ha Mozart nevét említette. A rádióműsorból tudom is, amit a pedagógusnapi kitüntetések alapján csak hittem: ma is vannak ilyen tanárok. -ritezték, a későbbiekben is csak kukoricát lehet vetni. Ez a készítmény nem új termék, hanem a vállalat Adói nevű gyomirtójának új felhasználási lehetősége. A szert a cukorrépatáblákban megtelepedő gyomok kiirtásához dolgozták ki. Forgalomba hozatala után azonban a vállalat szakemberei tovább vizsgálták a készítmény használhatóságát. Mivel előfordul, hogy a cukorrépát valamilyen okból ki kell szántani, s helyette másodvetésű növényt, általában kukoricát vetnek a gazdaságok, a vizsgálatok kiterjedtek arra, hogy a szerrel előzőleg kezelt talaj miként hat az új növényre. Azt tapasztalták, hogy a vizsgálatokat a továbbiakban már a kukoricára összpontosították. A készítmények kukoricagyomirtó-szerként való forgalmazásához most várják az engedélyt. Az építők napjára készülnek Az építőipari munkások Tolna megyei szak- szervezeti titkárságán érdeklődtünk az 1987. évi ünnepi programról. Az épltőmunkások megemlékezéseiket munkahelyeiken tartják, illetve gazdag kulturális és sportrendezvények teszik ismét emlékezetessé ezeket a június 12-i, 13-i hét végi napokat. B A néhány éves gyakorlathoz híven idén is a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepén lesz az ünnepség. Ide hozzák a nagyobb építkezésekről a dolgozók képviselőit, közel ezer személyre számítanak. Pénteken 14 órakor kezdődik az építők napi ünnepség. Köszöntő hangzik el, a Magyarország című hetilap szervezi a műsort, neves politikusok és művészek részvételével. A sporttelepen vetélkedők lesznek, este pedig az építők bálját tartják. A TÁÉV leányvállalatánál szombaton, Tamásiban a lovaspályán tartják az ünnepséget. Itt is megemlékeznek az építők napjáról, kitüntetik a kiváló dolgozókat, majd családi összejövetelre kerül sor. A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat központi ünnepét szombaton a saját sportpályájukon tartják, Szekszárdon, a Keselyűsi úton 9,30-kor. Itt is a hagyományokhoz híven részt vesznek a vállalat nyugdíjasai, az építésvezetőségek dolgozóinak képviselői. Jutalmakkal ismerik el a szép köszöntő szavak mellett a legjobbak munkáját. Az ünnepség fénypontja minden bizonnyal a Babits Mihály Művelődési Központ táncosainak műsora lesz. B A Tolna Megyei Tervező Vállalatnál és a Tolna Megyei Beruházó Vállalatnál pénteken lesz az ünnepség. Délelőtt a politikai tartalmú rendezvényekre kerül sor. A tervezők székházukban emlékeznek az építők napjára. A beruházók ugyancsak a saját központjukban tartják az építők juniálisát a Szekszárdi Dózsa sporttelepen. B A szekszárdi 505-ös Ipari Szakmunkásképző Intézetben is megemlékeznek az építők napjáról. A különféle építőipari osztályok tanulói vetélkedőt tartanak. Sport- és szakmai kérdésekben mérik össze tudásukat a jövö építőipari szakemberei. Az intézet tanulói most kezdik hagyományossá tenni ezt a szép megemlékezést. Meghívnak néhány veteránt is, akik az építőipari munkásmozgalmi rendezvényeken sok éven át részt vettek. » ’ A paksi - szinte egybefüggő építkezéseken - minden részleg megemlékezést tart. Mivel több mint két tucat különböző vállalat tevékenykedik az atomváros építésénél, így az ünnepi események is sokrétűek. Van, ahol már pénteken délelőtt, másutt délután, de előfordul majd hogy ott, ahol folyamatos munkarendben dolgoznak - „menet közben” emlékeznek meg az építők napjáról. Egyébként a sok kirendeltség, gyáregység, részleg képviselői részt vesznek a vállalatok központi ünnepségen is, ahol ugyancsak ünnepi beszédek méltatják az építőket. -PjKukoricabarát gyomirtó szer A XV. század első évtizedeiben emelt vár negyedik bástyája feltárási munkáit végzik Ozora: gondok, örömök, tervek A szép fekvésű, dombok között megbúvó faluban a helybéliek legnagyobb „átka” a kiadós esőzés. Évtizedek óta elhanyagolták ugyanis a vízelvezetést, de még a meglévő árkok karbantartását is Ozorán, ma pedig kevés pénzből csak lassan lehet pótolni a lemaradást. Kétezer-háromszázán élnek itt és az utóbbi években nemigen fogy a lakosság. A fiatalok a termelőszövetkezet által kiadott telkeken építenek, vagy régi, romos házakat újítanak fel. A település szellemi életében kiemelkedő szerepe van a ma integrált intézményként, Általános Művelődési Központ néven működő általános iskolának. Már 1977 óta szaktantermi rendszerben tanulnak a felső tagozatosok, a tervek között szerepel, hogy alsó tagozatban is iskolaotthonos, az idősebbeknél a „klubnapközi” oktatási formát vezetik be. Az idei évben tsz- kooperációval készül el a régi mellett még egy mélyfuratú kút és őszre szeretnék átadni a most készülő benzinkutat is. takács-kapfinger A múlt héten „Önerőből” címmel videofelvételt készített a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet az iskolában Mészáros Mihályné (balra) és Kovács Józsefné az Árpád utcából: „Az élelmiszert meg tudjuk helyben vásárolni, de olcsó lábbeliért például Tamásiba utazunk.” Önköltség, termelői ár, fogyasztói ár Mibe kerül, ami bekerül? Cipőgyártás - szalagrendszerben (archív felvétel) Az áruházak cipőosztályán a cipőárak és a pénztárcám tartalma közti aránytalanság általában azt a kérdést sugallja, hogy mi kerül ezen a cipőn - pláne a három pántból álló szandálon -1300 forintba. Vajon aki 28 éve dolgozik a Bonyhádi Cipőgyárban, az tudja-e hogy miért drága a cipő? - kérdeztem Szabó Nándort, aki nemcsak Szabó, de szabász is, méghozzá a pár napja zajlott verseny eredménye szerint az országban a legkitűnőbb. A felhasznált, többnyire importból származó bőr kerül nagyon sokba - válaszolja - ezért nagyon sok múlik a szabász szaktudásán, hozzáállásán, hogy adott bőrből a lehető legtöbbet hozza ki. Mit tud a dolgozó az önköltségről? Dr. Sós Csaba gazdasági igazgatóhelyettes nem tartja jónak azt az elterjedt gyakorlatot, hogy nem azzal foglalkozunk igazán, ami a mi feladatunk, hanem alsóbb vagy fölsőbb szintek gondjait vállaljuk magunkra. Nem hisz abban, hogy a dolgozónak olyan kérdésekkel is kell foglalkozni - gazdálkodni vagy éppen az önköltség alakulásával törődni -, ami nem az ő hatáskörébe tartozik. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy a gazdaszemlélet, a rábízott eszközökkel, anyagokkal való takarékos gazdálkodás a termelés valamennyi résztvevőjétől elvárható. Természetesnek kellene lenni, hogy úgy viselkedjünk, mint otthon, amikor lekapcsoljuk a fölöslegesen égő villanyt anélkül, hogy az energia költségei jutnának eszünkbe. A vállalkozói szemlélet fokozására a Botondnál komoly terveket dolgoztak ki, de mivel még a kísérleti bevezetésre is várni kell, az általános takarékoságot ösztönzik. A közvetlen költségek döntő hányada A teljes önköltségnek 67-70 százalékát a közvetlen anyagköltség teszi ki. Ezen belül is a legjelentősebb a felsőbőr költsége, hiszen Bonyhádon csak természetes bőrből készítenek cipőt. Magas az import alapanyag aránya, ezért az alapvető vállalati érdek mellett népgazdasági szempontból is fontos a takarékos anyagfelhasználás. A tervezés után elkészült mintacipő alapján ezért - a nemrégen vásárolt francia gép segítségével - nagyon pontos anyagszükségletet - normákat írnak elő. Az utókalkuláció két tizedes pontossággal tartalmazza az adott cipőhöz felhasználható felsőbőr mennyiségét négyzet- deciméterben, de a bélésbőrtől és vászontól a sarokkoptatóig minden alkatrészből pontosan előírják a felhasználható mennyiséget. Az anyagnormát átlagos minőségű anyagra állapítják meg, ezért a dolgozónak, elsősorban a szabásznak lehetősége van a megtakarításra. Bajka József szakmunkástól láttam, hogy a bőr látható hibáit hogyan lehet úgy kikerülni, hogy a legkedvezőbb anyagfelhasználás a Salamander által megkívánt minőséggel párosuljon. Mohácsi Bálint 40 éve forgatja úgy a mintát, hogy minél kevesebb bőr menjen veszendőbe, s ha emiatt teljesítménye alacsonyabb, azt az anyagtakarékosság után fizetett - minőséggel kombinált - prémium pótolja. A közvetlen teljesítménybér 30 százalékát is elérheti az anyagtakarékossági prémium, bizonyára jórészt ennek köszönhető az évi 10-14 millió forintos anyagmegtakarítás. A pontos normák előírása és a dolgozók ösztönzése mellett termék-és technológiai szerkezetváltásra is sor került az elmúlt években. A magas anyaghányaddal készülő termékek aránya csökkent, kismértékű élőmunka többletfelhasználással is sikerült anyagot megtakarítani. A célt szolgálta új célgép és külön futószalag beállítása, valamint a dolgozók átképzése is. Kínálati piacon A bérkalkuláció is hasonlóan pontos műszaki normák szerint készül. Egy véletlenszerűen kiválasztott cipő szabászai munkáira 5,66 perc, teljes elkészítéséhez 86,87 perc a norma. Százszázalékos teljesítményre pontosan meghatározott a bér is, túlteljesítés esetén lineáris a többletbér alakulása. Az üzemi és a vállalati általános költségekben - elsősorban külső hatások miatt- állandóan növekvő tendencia figyelhető meg, és ezek részaránya olyan magas a gyárban, ami - bár hazai szinten elfogadható - nemzetközi összehasonlításban ronthatja a versenypozíciót. A már említett várható szervezeti változások alapvető célja éppen az, hogy ezekben a költségekben érjenek el megtakarítást. A termelői árnak a teljes önköltségen felüli alkotórészére - mondta Sós Csaba- az elvonási rendszer kényszerpályát jelöl ki, meghatározva azt a minimális nyereségszintet, amit érvényesíteni kell a piacon. A stagnáló kereslet, a bővebb importválaszték, és nem utolsósorban a magas cipőárak miatt kínálati piac alakult ki, ezért a gyártók gyakran nem tudják költségeiket maradéktalanul érvényesíteni az árakban. A versenyhelyzet tehát nemcsak jobb minőségre, intenzívebb reklámra ösztönzi a vállalatot, hanem - bármilyen hihetetlen is ez a vevő számára - szerényebb jövedelmezőséggel is be kell érniük. A jelenlegi elvonási rendszer mellett 10 százalék körüli nyereségszintre van szükség ahhoz, hogy a vállalat meg tudjon élni. A versenyben elfoglalt pozíciójától függően ettől eltérhet. Persze a cipő nem annyiba kerül, amennyibe kerül, hiszen a termelői árra rárakódik a fogyasztói forgalmi adó, valamint a nagykeresedelmi és a kiskereskedelmi árrés. A dotált termékek - a gyermekcipők - pedig állami támogatást kapnak, azaz fogyasztói áruk alacsonyabb a termelőinél. Akkor mi is kerül azon a szandálon 1300 forintba? ROSTÁS ILONA Fotó: GOTTVALD KÁROLY
