Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
1987. június 5. Képújság 3 „Köszönjük, hogy személyesen is megláthattuk” A szervezés és az emberek hozzáállása... Dr. Czeizel Endre vizsgálatai Zombán Amúgy csöndes lenne ez a hétköznapi délelőtt Zombán. Olyan, mint bármelyik másik, de most mégsem az. Alig túl a zombai „nagykanyaron”, meglepően forgalmas az utca. Mindenki befele tart a község szívébe. A közintézményben egy fiatalasszony készségesen igazít el:- Szulimán elvtárs már elment, mert Czeizel professzorék megérkeztek. (Alig múlt néhány perccel fél kilenc.) - Csak egy perc, megyek én is. Az orvosi rendelőben lesznek a vizsgálatok. Kilencre kértek oda bennünket. Az utcán tovább élénkült a gyalogos forgalom. A rendelő előtt számos gépkocsi is várakozik. Azoké a zombaiaké, akik nem helyben dolgoznak, és a vizsgálat után ha csöppnyi késéssel is, de igyekeznek a munkahelyükre. A váróban Szulimán Ferenc tanácselnök és Lakatos Antal nyugalmazott téeszelnök irányítják az embereket. Pontosabban mindegyikükhöz van egy-két szavuk. Vagy hivatalos, vagy magán. Tájékoztató és taps Pontban kilenc óra van. A rendelő ajtajában Lakatos Antal bejelenti, hogy az orvos genetikus ismerteti a vizsgálat lényegét. Erre a lépcsőről és az utcáról is bejönnek a várakozók. A tanács elnöke ablakot nyit. Egy idős asszony szomorúan jegyzi meg:- De kár, hogy a férjem beteg. Pedig hogy szerette volna látni a Czeizel doktort... Igaz, a tévében mindig nézzük, de azért az más. Czeizel professzor az ajtóban megáll, köszönti a zombai bukovinai székelyeket, majd bemutatja Goedde Werner professzort, a hamburgi orvostudományi egyetem humángenetikai intézetének vezetőjét, azután néhány percben precízen és világosan magyarázza el a vizsgálat célját. Amikor köszönő szavakkal befejezi mondandóját, többen tapsolnak, s egy másik idős asszony hangja még néhány pillanatig az ajtóban tartja dr. Czeizel Endrét.- Doktor úr! Mi pedig azt köszönjük, hogy személyesen jött el. Anyagilag előnyös - tudományosan fontos... A vizsgálat után - amely néhány adat felvételéből, vérvételből és néhány hajszál kihúzásából áll (a hajhagyma genetikai enzimvizsgálatokra alkalmas) -, készséggel beszél Czeizel professzor a részletekről:- E vizsgálat Magyarország és az NSZK tudományos akadémiája közötti hivatalos együttműködés keretében történik. A kivitelezője a hamburgi humán- genetikai intézet és az Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai Laboratóriuma. Ez egy érdekes kombinációja a különböző céloknak. A németeket az érdekli, miért van, hogy az emberek a különböző környezeti hatásokra eltérően reagálnak. Ez ma közhely, ugyanakkor borzasztóan fontos kérdés a megelőzés szempontjából. Például: miért van az, hogy többé-kevésbé mindannyian iszunk, mégis csak másfél százalék lesz alkoholista; hogy az emberek negyvenötven százaléka cigarettázik, mégis csak egyharmaduk lesz tüdőrákos; a növényvédő szerek mindannyiunk szervezetébe bejutnak, mégis csak egy-két százalék károsodik ettől. Tudniillik az nem elképzelhető, hogy mindenkit mindentől meg tudjunk védeni. De, ha majd tudjuk azt, hogy ki mire hajlamos, akkor talán őket majd meg lehet védeni az őrájuk különösen veszélyes környezeti hatásoktól. A németeket ez érdekli. Ők ezért már Koreától kezdve Perun keresztül bejárják az egész világot... És meg kell mondanom, hogy ez sok pénzbe kerül. Egy ilyen kiszállás húszezer márka... és ezek olyan módszerek, amelyek Magyarországon nem állnak rendelkezésre.- Gyanítják, hogy miért reagálnak különbözőképpen az emberek a különböző hatásokra?- Ezt mi már lényegében tudjuk. Tudjuk, hogy valaki azért lesz alkoholista, mert a májban - ahova bekerül a gyomorból, bélből felszívódva az alkohol - vannak enzimek, melyek elbontják az alkoholt. Ha az egyik enzim nem jól működik, a vérben megemelkedik az acetal- dehid-szint, és ez az alkoholizmus kiindulópontja. Vágy egy másik enzim a tüdőbe bekerülő anyagokat bontja el, s ha ez nem működik jól, akkor jön a tüdőtá- gulat, a tüdőrák... Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat.- Engem viszont egy másik dolog nyugtalanított már nagyon régóta. Hogy a magyarság nagyon sok - úgynevezett - csoportból tevődik össze. Jászokból, kunokból, palócokból, matyókból, csángókból, székelyekből, cigányokból, meg másokból. Igazából soha nem nézték meg őket genetikailag. Mérték az antropológusok a testméretüket, a fejkörfoga- tukat... de ezek nagyon messze vannak a génektől. Az utóbbi huszonöt évben bebizonyosodott, hogy a történeti kutatást a genetikai módszerek nagyon tudják segíteni. Erre rengeteg példa van, de Magyarországon ilyent még soha nem csináltunk... Az én feltételem az volt a németek felé, hogy mi akkor „széliünk be” ebbe a vizsgálatba, ha ők hozzájárulnak a két vizsgálat kombinálásához. így jutottunk el Zombára, a bukovinai székelyekhez. És ezért nagyon-nagyon hálás vagyok a tanácselnöknek, Szulimán Ferenc elvtársnak, Lakatos Antalnak, a nyugdíjas téeszelnöknek, a körzeti orvosnak, dr. Farkas Lajosnak. Úgy szervezték meg ezt a vizsgálatot, amiről csak felsőfokon lehet beszélni. Sőt... annyian jöttek el a vizsgálatra, hogy százhúsznál már meg kellett állnunk, mert a németek ennyi vizsgálati anyagot hoztak, pedig legalább húszán még várakoztak.- Ez egy kicsit kellemetlenül is érintett, úgyhogy hadd kérjek bocsánatot azoktól, akik kimaradtak a vizsgálatból és hadd köszönjem meg azoknak, akik eljöttek, akár vettük a vérüket, akár nem... A magyarság eredete Tehát a célom nekem az, hogy nézzük meg, igaz-e, hogy a jászok mondjuk a perzsák leszármazottjai, igaz-e, hogy a kiskunok, a nagykunok, a palócok, esetleg a matyók sokkal keletibbek, mint a többiek, igaz-e az, hogy esetleg a székelyek és a besenyők valahol ugyanazok... és így tovább. Hiszek abban, hogy ezek a genetikai kutatások a magyarság eredetével kapcsolatban nagyon sok hasznos adathoz juttatnak majd bennünket. És segítik azt, hogy a történeti, a nyelvi, az antropológiai ismereteket szembesítsük a genetikai ismeretekkel.- Ez a múlt... A jövőt ezek a vizsgálatok mennyiben szolgálhatják?- A jövőt inkább a németek vizsgálatai szolgálják. Mi megígértük és teljesíteni is akarjuk, hogy a körzeti orvoson keresztül - természetesen az orvosi titoktartás mellett - tájékoztatjuk azokat az embereket, akiknek speciális hajlamuk van bizonyos betegségre. Ez egy olyan konkrét orvosi cél, amelyet a jövőben széleskörben hasznosítani lehet. Például Amerikában azt csinálják, hogy az újszülött köldökzsinór-vérét megvizsgálják és abból mondják azt meg: valakiből lehet-e alkoholista majd felnőtt korában, vagy azt, hogy lesz-e infarktushajlama, s még sok mindent. Igaz, hogy ez az első pillanatban inkább ijeszt, de azért, ha valaki értelmes, és tudja, hogy melyek azok a környezeti tényezők, amelyek hajlamosítanak rákra, amelyek infarktusra, amelyek magas vérnyomásra, akkor azért a nevelésen keresztül - ha olyan lenne az egészségügyi kultúránk - csak el lehetne érni, hogy a szülök úgy neveljék a gyermeküket, hogy kerülje a számára különösen veszélyes környezeti hatásokat. és hosszú távon ez feltétlenül a megelőzést szolgálja. Értelem és érzelem- Megelőzés és nemzeti program... Kár, hogy alig vannak olyan momentumai, melyek az érzelemre hatnak. Pedig az érzelmeken keresztül nagyon lehet hatni az emberekre. Ennek egyik bizonyítéka az ön előadássorozata is.- Ez a kritika érdekes és elfogadható. Valóban figyelemmel kell lennünk az érzelmi hatásokra is, például a nemzeti egészségmegőrző programban. Amikor a televízióban elvállaltam Az élet él és élni akar sorozatot, én pont ezt gondoltam. Az embereknek nem elég csak az információ, az embereknek nagyon fontos, hogy próbáljam - próbáljuk - logikailag meggyőzi őket, de legalább ennyire fontos, hogy érzelmileg tesszük őket érintetté. Jó és rossz értelemben egyaránt. Tehát nálam ez egy nagyon átgondolt taktika volt... és ha ezt észre lehetett venni, akkor ennek csak örülök, mert mint rutinos előadó, tudom, hogy gyakran jobban lehet hatni az érzelmeken, mint az értelmen keresztül. Ezért persze, főleg a szakmámon belül, sokszor kritizálnak, mert szerintük amit én csinálok, az már szinte színészi teljesítmény...- A legjobb magyar orvos színészként is emlegetik...- Nézze, erre azt tudom mondani, hogy a nagy orvosprofesszorok mindig is kiváló előadók voltak. És elmúlt éveinknek nagyfokú elszürkülése, hogy az előadói adottság lényegtelen dologgá vált. Most én a múltról beszélek, mert úgy érzem, hogy ez mostanában megváltozott... Aki lelkesen, talán szuggesztlven tud beszélni, az hatást is ér el. Visszakanyarodva az előzőekhez: tehát, ha ilyeneket mondanak, megint csak azt tudom mondani: nem baj... savanyú a szőlő.- Itt, Zombán is valamilyen módon lemérhettük, hogy előadásaival milyen hatást ért el. Sokaknak élményt jelentett az önnel való találkozás.- Ez már elég furcsa dolog, hiszen a népszerűségnek van néhány olyan dimenziója, ahol az orvos zavarba kerül. Hogy nagyon sokan írnak: küldjék dedikált fényképet, meg autogrammot, meg egyéb. Mindezzel megtisztelnek, mert jólesik, hogy az emberek szeretnek. Ezt egy pillanatig nem tagadom. Az viszont már kellemetlen lenne, ha összekvernének a művészekkel, mert nekik mégiscsak más a társadalmi küldetésük, mint nekem. Én elsősorban orvos vagyok, és azt gondolom, hogy most a felvilágosítás, egészségnevelés nagyon fontos orvosi feladat. Mert addig, amíg az orvosok azt írták a zászlajukra, hogy „gyógyítás”, addig nem kellett beszélni... Mert ha valakinek fájt a foga, el kellett mennie az orvoshoz. De, ha azt szeretnénk elérni, hogy ne fájjon az emberek foga, vagyis hogy ne legyen lyukas foguk - ez már a tudásunk teljes megosztását igényli. És ez egy teljesen új feladat! V. HORVÁTH MÁRIA Környezetvédelem - kommunális szolgáltatás Szabályozni, gazdálkodni, fejleszteni Napjainkban természetesen használjuk a fogalmat: környezetvédelem. Mit jelent ez a szakember számára? Erről beszélgetünk Tóth Vilmossal, a Tolna Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat főmérnökével.- Általában emberi környezetről beszélünk - kezdi a főmérnök - ami egyre komolyabb védelemre szorul. A környezetvédelem több feladatból tevődik ösz- sze. Elsőként talán az ember megvédését említem a környezeti ártalmaktól. Aztán a természeti készletekre ható ártalmak szabályozását. Majd a meglevő készletekkel gazdálkodás és a környezet teljesltő-és regeneráló képességének fejlesztése a cél az ember jóléte érdekében.- Mindez, hogy illeszthető össze a vállalat profiljához? Az emberek többsége - ha azt hallja, kommunális szolgáltató - először a szennyvízszippantásra gondol. Beszéljen kicsit a vállalat munkájáról!- Amit szippantott szennyvíznek nevez a köznyelv, azt mi úgy fogalmazzuk, hogy kommunális eredetű települési folyékony hulladék. Ez azokon a helyeken, illetve települési körzetekben használatos fogalom, ahol az ivóvízhálózat megépítését nem követte csatornázás. Az ott keletkezett szennyvizet egyedi tárolókban rövidebb, hosszabb ideig tartják, gyűjtik és ártalmatlanítják. Megyénkben a településtisztasági szolgáltatást vállalatunk végzi. A három fő tevékenység közül az egyik a közismert szippantás és ártalmatlanítás. Másik az eleveniszapos szennyvíztisztító kisberendezések, rendTANÁCSI KOMMUNÁLIS TKSZV SZEKSZÁRD szerek tervezése, gyártása, telepítése és van még a szikkasztott szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.- Járva-kelve a határban gyakorta látni tartálykocsit, amelyik a határba üríti ki a tartalmát. Tudjuk, ez a gondok közé tartozik. Mi a teendő?- Egyik alapvető feltétel, a megfelelő műszaki adottságokkal rendelkező ártalmatlanító telep. Ez egyértelműen az illetékes helyi tanácsok feladata. Rajtuk múlik, hogy van, vagy nincs. Megfelelő anyagi fedezet hiányában a tanácsok képtelenek a szigorú előírásoknak megfelelő ürítőhelyet építeni. Ezen a gondon enyhíteni látszik a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal egyre fokozódó jó kapcsolatunk. Lehetővé válik ugyanis a szippantott szennyvizek közüzemi tisztítótelepen történő elhelyezése, ártalmatlanítása. Jelenleg a tolnai telep fogadja a szekszárdi szippantott szennyvizet, de van Bonyhádon és a szekszárdi körzetbe is tervezünk.- Hány településen végeznek szolgáltatást?- Elég magas számnak tűnik a 103. Nyilvánvaló, ennyi ürítőhely, telep megépítése ésszerűtlenség volna. Ezért terveztük a körzetesítést, hogy több község szennyvizét lehessen egy-egy helyen fogadni. így a tanácsokra jutó költség is kevesebb.- Említette, hogy tisztító kisberendezések gyártásával is foglalkoznak.- Igen. Az indító ok a szippantott szennyvizek tisztítása volt. Ez természetes. A megoldandó feladat úgy hangzott, hogy ki kell védeni az ürítéskor fellépő lökésszerű terheléstől a tisztítóművel és óvni kell a gyorsan ülepedő anyagoktól is. Ezt sikerült megoldani a vállalat szolgálati szabadalmát képező előülepítő és terhelés-egyenlítő kisberendezésnek. Ilyen a BLG-10-es eleveniszapos és másik a Denifo többfokozatú szennyvíztisztító kisberendezés, ez utóbbi egyesíti magában a másod- és harmadfokú szennyvíztisztítást is. Ezzel már a legszigorúbb vízvédelmi előírásokat is ki lehet elégíteni. A Balaton és vízgyűjtője területén is alkalmazható.- A vállalat régebb óta foglalkozik szerves trágya előállításával. Ezt jelezte korábbi neve: Talajerőgazdálkodási Vállalat. , - A vízművel kötött megállapodásunk erre is vonatkozik. A tőzeggel kevert szennyvíziszapot prizmában tároljuk és komposztáljuk. Ezt többszöri átmozga- tással segítjük elő. A folyamatot a maghőmérséklet alakulásán keresztül figyeljük. Mivel az iszaptrágya várható éves mennyisége 20-25 ezer köbméter, az értékesítésre biztos piaci hátteret kellett keresni. Jó partner lett a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát és az Aranyfürt valamint a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A kiszállítandó mennyiséget mindig a felhasználó határozza meg.- Milyen terveik vannak a környezetvédelem területén?- Vállalatunk 1982. és 86. közötti években 49 SZK szennyvíztisztító kisberendezést gyártott és telepített. Olyan ismeretanyag gyűlt össze, hogy jelenleg már két szabadalmi szintű berendezéssel állhatunk elő. Ezen belül a Denifo tipus már a harmadfokú tisztítást is kielégíti, amit már említettem - tehát a foszfor- és nit- ráttalanítást is. Tudomásunk szerint Magyarországon ebben a nagyságrendben - napi 100 köbméter teljesítményű - ez az egyetlen ilyen berendezés.- Évente hány kisberendezést tudnak elkészíteni?- Körülbelül húszat. Az igényeket figyelembevéve pályáztunk az ÉVM 6. számú Mélyépítés Fejlesztési Célprogram Bizottságnál a különböző szennyvíztisztító kisberendezések gyártó bázisának megteremtésére. Élképzelésünk szerint évi 60-70 darabot tudnánk gyártani, így nagyobb lépést tehetnénk a környezet- védelemért. DECSI KISS JÁNOS A Budapesti Nemzetközi Vásárról érkezett haza a BLG-10-es eleveniszapos szennyvíztisztító
