Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

1987. június 30. NÉPÚJSÁG 3 Az adóreformról II. Hogyan fizetnek a vállalatok? Az adóreform bevezetésének eset­leges időpontja - 1988. január 1. - nincs már messze. A változások mindannyiunkat érinteni fognak. A vállalati szakemberek, az államap­parátusban dolgozók jórészt tájé­kozódtak is már a tervekről, a la­kosságról azonban kevésbé lehet ezt elmondani. E hét minden napján egy-egy írásunkkal kívánjuk olva­sóinkat közelebb vinni a reform - még változóban lévő - rejtelmeihez. A sorozat összeállításában Antus Gyula, a PM Ellenőrzési Főigazgató­sága Tolna Megyei Igazgatóságá­nak igazgatója, valamint két mun­katársa, dr. Gál József és dr. Tóth Tivadar volt segítségünkre. Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó (ÁFA) vagy hoz- záadott-értékadó, a lakossági adózás­ban pedig a személyi jövedelemadó meghonosítását tűzi ki célul. Ezúttal a vállalati adózás tervezett változtatásait tekintjük át. Az általános forgalmi adót földrészünk egyre több országában alkalmazzák. Ol­vasóink közül is bizonyára sokan jártak például Ausztriában, ahol a gyakorlatban is volt módjuk ismerkedni a Mehrwertste- uerrel, azaz a hozzáadott-értékadóval. Az adó lényegét egy magnetofonvásár­lás kapcsán talán jobban meg lehet érte­ni, mint bonyolult definíciókból. Az adót a végső felhasználónak - a magnetofon megvásárlójának - kell fizetnie, a számla külön sorban is tünteti föl az adó össze­gét. Az eladó csak közvetítő szerepet tölt be, a leszámlázott, begyűjtött adót ugyanis a költségvetésnek befizeti. (A külföldre kerülő áru mentesül az adófize­tés alól, ezért lehet az üzletben kifizetett adót a határon visszaigényelni). Hasonlóan megy a dolog a vállalati gyakorlatban is. A vállalatok, mint vevők, a megvásárolt termékért annak nemcsak termelői árát, hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. A vevő az anyagot, a terméket feldolgozza, és ennek során új értéket állít elő. A fel­dolgozott termék eladásakor a megnöve­kedett érték után számolja az ÁFA-t, s azt a termelői árral együtt leszámlázza, a vevő pedig kifizeti. Az eladó vállalat te­hát hozzájut a korábbi vásárlásakor álta­la fizetett adóhoz, s csak a feldolgozás fázisában létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalhoz. A terme­lési-forgalmi láncban tehát a vállalatok, kisvállalkozók hozzájutnak az előző fá­zisban a vételárral együtt fizetett adóhoz, mígnem a folyamat eljut a végső felhasz­nálóig, a fogyasztóig, aki az áru teljes ér­téke után fizeti meg az általános forgalmi adót. Bár végső soron minden vállalati adó a fogyasztót terheli, az új rendszer szerint azt közvetlenül kell fizetnie. Eddig a termelés viselte sok különféle adó for­májában a nagyobb terheket és a fo­gyasztó közvetlenül kevesebbet, ez a jö­vőben fordítva lesz. Az ÁFA bevezetésétől több előnyt re­mélnek a szakértők. A termelési folya­matban nem halmozódik, ebben az ösz- szefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az ÁFA nem költség- és árté­nyező: az adóelszámolás technikája a közbülső fázisokban visszatéríti a már ki­fizetett adót. Az ÁFA biztos költségvetési bevételt jelent, mivel minden gazdálkodó szervezet (aki fölszámította) befizeti a költségvetésbe, a veszteségesen gaz­dálkodók is. Az új adó valószínűleg a szerződéses fegyelem javulásához is hozzájárul, miután az előző termelési fázisokban fölszámított adó levonásának lehetősége érdekeltté teszi a gazdálko­dókat abban, hogy beszerzéseikről sza­bályszerűen kiállított számlát kérjenek. Ez az adófajta több vonatkozásban semleges hatású. Mivel a mechanizmus nem működtethető a mai sok kivétellel, a vállalkozók és a termékek egységesebb kezelésére késztet. A szektorok közötti versenysemlegességet is kell szolgálnia, a sok új gazdálkodási forma jelenleg ugyanis eltérően adózik, így hatékonysá­guk, jövedelmezőségük összehasonlít­hatatlan. A semlegességet biztosítja az is, hogy az ÁFA 3-4-nél több adókulcsot nem visel el. Hazánkban várhatóan há­rom adókulcs kerül bevezetésre. A terve­zet szerint a normál - 22 százalékos - kulcs szerint adóznak majd például a vas- és műszaki cikkek, bútorok, építő­ipari szolgáltatások, élvezeti cikkek. (A tervek szerint lesznek azonban olyan él­vezeti és luxuscikkek, amelyeket az ÁFA- n felül külön fogyasztói adó is terhel). Csökkentett mértékű - várhatóan 12 százalékos - adókulcs alá tartoznának például az ipari javító szolgáltatások és a taxiközlekedés. Nulla adókulccsal adóz­nának elsősorban az alapvető fogyasztá­si cikkek, a hús, a tej, liszt, cukor, mező- gazdasági termékek, könyvek, újságok, tömegközlekedés. Bizonyos nagyság­rendű értékesítést el nem érő vállalko­zóknak lehetőségük lesz az általános szabályoktól eltérő adózásra, ahol az adó kiszámítása egyszerűsített módsze­rekkel történhet majd. A vállalatoknál vi­szont valamelyest bonyolultabb lesz a számviteli rend, a szakembereknek kicsit igazítani kell szemléletüket az új adózás­hoz. Hogy a legegyszerűbbet mondjuk példának: meg kell szokni, hogy minden számlán föl kell tüntetni külön az árat és külön az adót. Következik: Mennyit fizet a lakosság? ROSTÁS ILONA „A vezetői hozzáálláson sok múlik” Pangás idején - fölszálló ágban Pécsről Las Vegasba A szövőszékeken a jól ismert, szá­munkra kedves piros-fekete-fehér szí­nek élénk kék, zöld, sárga fonalakkal ke­verednek. A boszorkányos ügyességgel mozgó asszonykezek megbirkóznak ez­zel a kavalkáddal is, ha lassabban megy és megerőltetőbb is a munka. Ha egy szóval panaszkodnak, azt más miatt te­szik. Nem is sárközi szőttes ez, ahhoz en­nek semmi köze - mondja egyikük. * A sárközi népművészet ápolása a ha­gyományok megmentése, fejlesztése a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet­nek egyik nagyon fontos feladata, mely nagy felelősséggel is jár, hiszen egyfajta nevelő funkciót tölt be: ízlést, szépérzé­ket fejleszt. Nem feledhetjük azonban, hogy a szövetkezet egyúttal gazdálkodó egység is, amelynek nyereséges műkö­désre kell törekednie.- Nem szabad azt gondolni, hogy ma már a népművészet egy az egyben ex­portálható - mondja dr. Záborszky Judit, a szövetkezet elnöke. - Előfordul, hogy valamelyik megrendelőnk a mi mintaele­meinkkel készülő szőttest kizárólag a ná­la kedvelt színek kombinációjával kívánja megvásárolni. Ezért készülnek most ku­vaiti megrendelésre ilyen sajátos színösz- szeállítással a szőttesek. A mi nagy fele­lősségünk abban áll, hogy eldöntsük, mennyire térhetünk el a nyereségesség, az export érdekében a hagyományoktól. Az export fokozása pedig létérdeke a szövetkezetnek, mert a belföldi kereslet - nyilvánvalóan gazdasági nehézségeink­kel összefüggésben - szűkül. Bizonyára ez is oka annak, hogy nem jártak túl jó évek az utóbbi időben a szövetkezetre, a termelési érték évekig stagnált. 1986- ban azonban nagyon jelentős fordulat következett. Miközben a népművészet, mint gazdasági tevékenység területén változatlan volt a pangás, Decsen a ter­melési érték a bázishoz képest több, mint 10 millió forinttal, mintegy 25 százalékkal megnőtt. A hatékony­ság is javult, a bér­arányos nyereség 30 százalékkal nőtt. Nö­vekedett a tőkés ex­port volumene is, az idei évben már eléri a 3 millió forintot. Az említett kuvaiti meg­rendelésen kívül je­lenleg mintegy fél millió forintos kész­lettel a Trade Coop kereskedelmi ház ál­tal Las Vegasban nyi­tott üzletben is jelen vannak, megrendelé­sük van az NSZK-ból Táskabélés készül - bérmunkában is. Utóbbi partnerük a szövetkezet életé­ben újnak számító terméket rendelt, ami­nek kivitelezése része annak a termék­szerkezet-váltásnak, ami az utóbbi más­fél évben részben már meg is valósult - a veszteséges termékeket kivonták a piac­ról és újdonságokkal jelentkeztek - rész­ben az elkövetkező időszak feladata lesz. A Las Vegasba kerülő szállítmány ösz- szeállitására mindössze 25 nap állt a kol­lektíva rendelkezésére. Nagy áldozatot követelt az asszonyoktól a sürgető határ­idő, csakúgy, mint a kuvaiti megrende­lés igényelte kétműszakos munkabeosz­tás, vagy ai, amit az elnökasszony mon­dott nekik múlt év elején: először is sok­kal jobban, eredményesebben kell dol­gozni, aztán egészen biztos, hogy a jobb eredmények a bérekben is meg fognak jelenni. Meg lehet azt fizetni egy asszony­nak, egy anyának, aki falusi lévén eddig mégiscsak elsősorban háziasszony volt, hogy most akár délután is otthagyja a családját, és itt dolgozzék szíwel-lélek- kel? - emeli meg a hangját az elnökasz- szony. - Aligha. Mégis megelőlegezték a több munkát a lányok és asszonyok, és nem is kellett csalódniuk az ígéretben. A korábbi eredmények alapján nálam hozzáértőbbek is úgy vélekedtek ez év elején, hogy nehéz helyetbe hozza a Népi Iparművészeti Szövetkezetét a kereset- szabályozás módosítása, mert megszűnt a központi szabályozásba tartozás lehe­tősége.- Igaz, hogy korábban minden erőfe­szítés nélkül emelhettünk 3 százalék bért, de az semmiféle differenciáláshoz nem volt elég - mondja dr. Záborszky Ju­dit. A hatékonysággal arányban álló bé­rezési lehetőség - ha nagyobb adóvise- lö-képességet is kíván a növekménysza­bályozás - kedvezőbb nekünk, mert jobb munkával a minimumon felül is növelhet­jük a béreket. Pontos, gyors, megbízható munkával, jó számviteli, pénzügyi szakemberekkel lehet eredményeket elérni - ezt az elvet nemcsak hirdeti, a gyakorlatban is meg tudta valósítani - a szövetkezeti kollektí­vára alapozva, annak segítségével - dr. Záborszky Judit, a másfél éve „hivatal­ban" lévő elnök. Úgy mozdította ki a szö­vetkezetét a holtpontról, hogy sosem a könnyebb végét fogta: nem festette át a cégtáblát olyanra, ami alatt kedvezőbbek a feltételek, nem szidta a szabályozót, hanem alkalmazkodott hozzá, nem várta sosem, hogy majd lesz valami.- Lehet másként is csinálni - vallja. Agilis, kreatív - mondjuk gyakran em­berekre. Én még alig találkoztam vezető­vel, akire annyira illettek volna ezek a fo­galmak, mint a decsi elnökasszonyra. R. I. Fotó: Cz. S. Rendezés alatt a Láng Gépgyár A vb tárgyalta... „Gyorsabb lakásépítési ütemet várunk...” Interjú Szekszárd tanácselnökével (T udósítónktól) A Láng Gépgyár dombóvári gyáregy­ségének jövőjéről - a szanálási bizott­ság a közelmúltban tett látogatását kö­vetően - sok, nem éppen hízelgő men­demonda kering úgy az üzemben, mint a városban egyaránt. Mint köztudott, a Minisztertanács kétféle bizottságot ho­zott létre a gondokkal küszködő vállala­tok jövőjének rendezésére: a szanálási bizottságot, és a felszámolási bizottsá­got. A Láng Gépgyárral a szanálási bi­zottság foglalkozik, tehát szó sincs fel­számolásról. A szanálási bizottság elkezdte a mun­káját, és jelen időszakban az adatgyűj­tést végzik a budapesti törzsgyárban és természetesen a dombóvári gyáregy­ségben is. Ez a munka az ütemezés szerint július végéig fog tartani, és augusztusban dol­gozza ki a bizottság azokat a variáció­kat, amelyek alapján a Láng Gépgyár helyzetét átfogóan rendezni lehet - anyagi, pénzügyi, személyi, erkölcsi szempontból egyaránt. Szó van eladá­sokról is, ami elsősorban anyag, gép, termelőberendezés, és szociális létesít­mények értékesítését jelentené, de az biztos, hogy a gyáregység eladását nem tervezik. A helyzet javulását bizonyítja az a tény is, hogy a gyáregység az eredetileg elő­irányzott 190 milliós első féléves tervét 210-215 millióra, - mintegy 20-25 mil­lió forinttal túlteljesíti. OSZLÁNCZI JÁNOS A Szekszárdi Városi Tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülésén egyebek között az OTP Tolna Megyei Igazgatósá­gának a városi és városkörnyéki tevé­kenységéről tárgyalt. A beszámoló igen fontos és sokakat érdeklő, sokakat érintő része a lakásépítésről szóló fejezet. Erről beszélgettünk Kovács Jánossal, a városi tanács elnökével, aki az egész anyagot - s benne a lakásépítésről szóló szakaszt - igen jónak, elemzőnek és objektivnek ítéli meg. S ugyanezen a véleményen vannak a végrehajtó bizottság tagjai is, hiszen a beszámolót elfogadták. *- Mielőtt a lakások építéséről beszél­getnénk, kérem, hogy szóljon a lakossági hitelekről.- Annál is inkább fontos erről beszélni, mert a kettő szorosan összefügg egy­mással. A beszámoló pontos és sokat­mondó adatai a következők: a lakossági hitelek az elmúlt öt esztendőben 793 mil­lió forinttal, 1986-ban közel 200 millió fo­rinttal nőttek. Az 1863,3 millió forintnyi hitelnek 94 százaléka hosszú lejáratú kölcsön, és a lakásépítés, lakásvásárlás valamelyik formájával (telek, vagy ingat­lanvásárlással) függ össze. Érthető, hogy a hitelek állománya az elmúlt öt évben mintegy kilencven százalékkal nőtt, hi­szen a lakásépítés iránti érdeklődés fo­lyamatosan fokozódott; az állami lakás­építés mérséklődésének logikus követ­kezménye a magánerős lakásépítés ará­nyának emelkedése.- Mi határozza meg a lakásértékesítés sek számát?- A takarékpénztári (OTP) beruházású lakásépítés. Bár folyamatosan nőtt a la­kásvisszavásárlás és újra értékesítés: részben a minőségi cserék miatt, rész­ben azért, mert egyre többen „adják vissza” társasházi lakásukat, s ezáltal te­remtik meg a családi házépítés fedezetét.- A VI. ötéves terv lakásépítéséről többször beszéltünk, csupán a rend ked­véért említsük meg, hogy ebben az idő­szakban Szekszárdon és környékén 2832 lakás épült, ami a tervezettet har­minc százalékkal haladja meg. . „- A túlteljesülés különösen jelentős a családi házaknál, hiszen ebből a megye- székhelyen 214, a környékén pedig 737 épült fel. Ezeknél a számoknál feltétlenül meg kell említeni a hitelfeltételek kedve­ző alakulását.- Mi a helyzet a szövetkezeti társasházi lakásokkal?- A szövetkezeti és egyéb szervezésű lakásokból a tervezettnek mindössze 68 százaléka épült meg, s ez a forma folya­matosan veszít népszerűségéből. Úgy­hogy a szövetkezeti építés keretében je­lentősebb lakásszámot a jövőben sem várhatunk.- Ezek után beszéljünk az OTP-beru- házású lakásokról.- Az anyagi források mérséklődése el­lenére a tanács minden lehetőséget ki­használt a területbiztosítás és -előkészí­tés érdekében. Itt meg kell említeni, hogy a nagy lakótelepek építése a városban 1985 végével jórészt befejeződött. Azóta új területek feltárása vált szükségszerű­vé, ami komoly terhet jelent a tanácsnak. Ugyanis minden esetben előkészített, közművesített területet adunk át a kivite­lezőnek.- Az átadásra kerülő lakások száma 1986-ban igencsak elmaradt a tervezet­től. Miért?- Nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy tovább dobom a labdát, de el kell monda­nom, hogy a tanács gyorsabb lakásépí­tési ütemet várna és vár is a TÁÉV-től. Vi­szont a lakásokat építő vállalatnak nincs kapacitása. Számtalan tárgyaláson vetettük föl, hogy kevésnek tartjuk a lakásszámot és az épülés ütemét.- A Kecskés Ferenc utcában, az úgy­nevezett II. szerkezeti egységből 40 la­kást még tavaly kellett volna átvenniük. Persze, az első ütem lakásai - a garzo­nok - is késnek.- Sajnos, így van. Mint már említettem, új építési területeket kell kialakítanunk, elkészítenünk, ha új lakásokat akarunk építtetni. Csak hát ezek jórészét szaná­lással tudjuk megoldani. A szanálással nyilvánvaló, hogy a volt lakóknak lakást kell biztosítanunk. S ez hogyan lehetsé­ges? Csak úgy, ha folyamatosan - a terv­nek megfelelően - épülnek az újak.- Szíveskedjen erre egy konkrét pél­dát mondani.- Kívánatos lenne, ha a TÁÉV még eb­ben az évben befejezné a vállaltakat. Hiszen a Kecskés Ferenc utcától délre eső területen ötszáz lakás építését ter­vezzük még a VII. ötéves tervben. Ameny- nyiben késik az építkezés, nem tudjuk el­helyezni a szanálásra kerülő épületek lakóit, s akkor a következő építési terület előkészítését sem lehet megoldani. Te­hát ez egy ördögi kör... S ami a legna­gyobb baj, hogy kárát a lakásra várók lát­ják. - hm ­Kuvaiti lakások dísze lesz

Next

/
Thumbnails
Contents