Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

2 ^PÜJSÄG 1987. június 30. Magyar-spanyol kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság államközi kap­csolatai rendezettek; a két ország egyezmények alapján fejlődő együttműködését nem terhelik meg­oldatlan, vitás kérdések. Napjaink viszonyrendszerének alapját 1970-ben konzuli és keres­kedelmi képviseletek kölcsönös lé­tesítésével vetették meg, majd hét évvel később a diplomáciai kapcso­latok helyreállítása nyitotta meg az utat a fokozatos fejlődés előtt. A politikai kapcsolatok szorosabb­ra fűzésének új lendületet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt - PSOE - hatalomra kerülése 1982- ben. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a PSOE magas szintű veze­tőinek kölcsönös látogatásai kedve­zően hatottak az államközi együtt­működés alakulására is. A pártközi kapcsolatok fejlődésének jelentős állomásaként 1984-ben hazánkban járt a spanyol szocialisták küldöttsé­ge, majd a rákövetkező évben az MSZMP XIII. kongresszusára érke­zett delegáció Spanyolországból. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára 1984-ben, Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára 1985-ben, az idén pedig Aczél György, a Politikai Bizottság tagja tett látogatást a dél-európai országban. A pártvezetők találkozóit a két kor­mány tagjainak megbeszélései, par­lamenti vezetők tapasztalatcseréi egészítik ki. E látogatások sorában Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese 1985-ben Budapes­ten tárgyalt Alfonso Guerra minisz­terelnök-helyettessel, akinek ma­gyarországi útja lehetőséget adott a gazdasági együttműködés kérdései­nek, illetve a kapcsolatok más terüle­teinek áttekintésére is. Sarlós István­nak, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével 1985-ben magyar parla­menti küldöttség járt Spanyolor­szágban; látogatásukat az idén má­jusban viszonozták spanyol képvi­selők a szenátus elnökének vezeté­sével. Emellett gyakoribbá váltak a különböző szakminiszteri találkozók; elsősorban a mezőgazdaságot, az igazságügyet és a turizmust érintő problémákban, illetve a külügyi kér­désekben rendszeresek a konzultá­ciók. A kapcsolatok fejlődésének ki­emelkedő eseménye a spanyol ural­kodó, I. János Károly közelgő ma­gyarországi látogatása, amely mind szélesebb területen adhat további lendületet az együttműködésnek. A politikai kapcsolatok kedvező alakulását lassabban követi a két or­szág gazdasági együttműködésé­nek fejlődése. Ezzel kapcsolatban magyar és spanyol részről egyaránt rámutat­nak, hogy a kereskedelmi forgalom nincs összhangban a két nemzet- gazdaság adottságaival. A tavalyi eredményeket alapul véve - 26 millió dollár értékű magyar export és mint­egy 45 millió dolláros spanyolorszá­gi behozatal mellett - hazánk csak­nem 19 milliós deficittel zárta az évet. Új árualapok felkutatásával, a köl­csönös kereskedelem hagyomá­nyainak hiányából fakadó „érdekte­lenség” áttörésével azonban jelentő­sen növelhető a szállítások mennyi­sége. Emellett az áruszerkezetet is összhangba lehet hozni az újabb kö­vetelményekkel. A gazdasági kapcsolatok alakulá­sának új fejleménye, hogy Spanyol- ország 1986 elején az Európai Gaz­dasági Közösség tagjainak sorába lépett. Ezzel kapcsolatban magyar rész­ről hangsúlyozzák, hogy az árucse­reforgalom bővítésében, az együtt­működés fejlesztésében - tekintettel hazánk GATT-tagságára - korláto­zásoktól, hátrányos megkülönbözte­tésektől mentes kapcsolatokat kell kialakítani. A magyar megítélés sze­rint a gazdasági kontaktusok elmé­lyítése még számos kiaknázatlan le­hetőséget tartogat a gazdálkodás minden ágában. Ennek megfelelően hazánk mindenekelőtt az együttmű­ködés korszerű formáinak - köztük tartós termelési kapcsolatok kialakí­tásának, közös vállalatok létrehozá­sának - elterjesztését szorgalmazza az iparban és más ágazatokban egy­aránt. A törekvésekhez megfelelő hátte­ret biztosít az egyezményes kapcso­latok elmélyítése; így magyar részről javaslatot tettek a vállalkozóknak kölcsönös garanciát nyújtó beruhá­zásvédelmi megállapodás megköté­sére. A kulturális kapcsolatok a két or­szág érvényben lévő megállapodá­sainak megfelelően alakulnak, azon­ban ezeket is a fokozottabb magyar érdeklődés jellemzi. Az egyezmé­nyes kapcsolatok ígéretesen fejlődő területe a magyar-spanyol műszaki­tudományos együttműködés, amely­nek két évre szóló új munkatervét márciusban írták alá. Ennek meg­felelően kölcsönösen szorgalmaz­zák közvetlen közlekedési, posta­ügyi, vasúti kapcsolatok kiépítését, s a főbb kutatási témák között jelölték meg a növénytermesztést, az állatte­nyésztést, a geológiát, a hidrológiát, az energiagazdálkodást és az egészségügyet. Az egyezményes együttműködés kereteit hasznosan egészítik ki a két ország történelmét, kulturális örökségét bemutató kiállítások, ren­dezvények, évfordulós megemléke­zések, s egymás megismerésében mind fontosabb szerepet kap a nö­vekvő turizmus. PANORÁMA BUDAPEST - Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hétfőn fogadta Ber­nard Jeune-t, és lb Norlund-ot, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjait. *- Vernon Walters nagykövet, az Egye­sült Államok állandó ENSZ-képviselője - aki magánlátogatáson tartózkodik ha­zánkban - hétfőn megbeszéléseket foly­tatott a Külügyminisztériumban a világ- szervezet tevékenységével kapcsolatos kérdésekről. Az amerikai diplomatát fo­gadta Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. *- Öt évre szóló együttműködési meg­állapodást írt alá hétfőn a rádió székhá­zában a Magyar Televízió és a Magyar Rádió a Spanyol Rádió és Televízióval. A megállapodást Murai György, az MTV el­nökhelyettese és Agárdi Péter, a Magyar Rádió elnökhelyettese írta alá Jesus Pi- catoste-vel, a Spanyol Rádió és Televízió külügyi igazgatójával. PEKING - Kudarcra van ítélve minden olyan próbálkozás, amely arra irányul, hogy befeketítse Kínát, viszályt szítson közte és az Öböl-menti államok között - szögezte le kommentárjában a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommupista Párt Köz­ponti lapja. Az írás válasz volt azokra a közelmúltbeli amerikai sajtójelentésekre, illetve nyilatkozatokra, amelyek szerint Kína Irán legfontosabb fegyverszállítójá­vá lépett elő. LUANDA - Két zászlóaljnyi dél-afrikai katona tört be Namíbia felől Angolába; az angolai néphadsereg erői felvették a har­cot a légi és tüzérségi fedezet alatt vonu­ló betolakodókkal - jelentette vasárnap az angolai ANGOP hírügynökség. BUKAREST - Berecz Frigyes, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a ma­gyar-román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tago­zatának elnöke hétfőn Bukarestbe érke­zett. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről fog tárgyalni Gheorghe Petrescu miniszterelnök-he­lyettessel, a bizottság román társelnöké­vel. A Minisztertanács elnökhelyettesét Gheorghe Petrescu fogadta az otopeni repülőtéren. Jelen volt Hodicska Tibor, bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő. KABUL - Az Afgán Demokratikus Köztársaságban hamarosan nyilvános­ságra hoznak egy törvényt, amely enge­délyezi és szabályozza új politikai pártok létrehozását - közölte vasárnap egy ka- buli sajtóértekezleten Nadzsib, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára. Hozzáfűzte, hogy a törvény megteremti majd a szük­séges feltételeket minden olyan erő tevé­kenységéhez, amely az ország haladását és békéjét kívánja. Nadzsib azt is jelen­tette, hogy az idén januárban egyolda­lúan vállalt tűzszünet esetleges meghosz- szabbításáról július 14-én hoz döntést a kabuli vezetés. Az afgán pártvezető cá­folta, hogy az ország területének 80 szá­zalékát az ellenforradalmárok ellenőriz­nék, amint azt vezetőik állítják. Mint el­mondta, a néphatalom kezén van 45 vá­ros, köztük az összes tartományi köz­pont. OSLO - A leszerelési és nemzetközi biztonsági szakértőket tömörítő Palme- bizottság háromnapos oslói tanácskozá­sa befejeztével vasárnap nyilatkozatban sürgette az európai közepes hatótávol­ságú és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolására vonatkozó egyezmény mielőbbi megkötését és síkra szállt a dél­afrikai rezsim teljes légiforgalmi bojkott­jáért. A bizottság tagjai üdvözölték a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének Budapesten és Berlinben elfo­gadott kezdeményezéseit, és felszólítot­ták a NATO tagállamait, adjanak pozitív választ e javaslatokra. A bizottság tagjai bírálták az amerikai kormányzat csillag­háborús terveit, és rámutattak az ABM- szerződés betartásának fontosságára. Síkra szálltak a nukleáris kísérleti rob­bantások általános és teljes betiltását rögzítő nemzetközi szerződés megköté­séért, és javasolták, hogy közbenső lé­pésként rendeljenek el moratóriumot minden nukleáris robbantásra. A dél-af­rikai helyzetet elemezve a bizottság el­ítélte a pretóriai rezsim agresszív, fajül­döző politikáját, és javasolta, hogy min­den európai és afrikai állam bojkottálja a Dél-Afrikába induló, illetve az onnan ér­kező légi járatokat. Dél-Korea Utódlási csaták - könnygázfelhőben Olcsó élcelődésnek hat, mégis köny- nyen igaz lehet a gúnyos megállapítás, hogy a jelenlegi, hetek óta húzódó, s egy­re feszültebbnek tűnő dél-koreai politikai krízisnek két igazi haszonélvezője akad. Az egyik az a vegyi konszern, ahol a rendőrségi használatra szánt könnygázt előállítják, a másik viszont az a gyár, amely - gyors helyzetfelismeréssel - ut­cára dobta fölös gázálarckészleteit. Legkésőbb februárban Abban az utcai összecsapásokban, tömegtüntetésekben bővelkedő válság- periódusban ugyanis, amely az utóbbi időben jellemzi a távol-keleti államot, gyakorlatilag mindennapossá vált a kar­hatalmi egységek könnygázgránát sor- tüze. Ezt többnyire a pajzsos-gumibotos rendőrök rohama követi a szembenálló, jobbára a fiatalabb korosztályokból kike­rülő tiltakozók szétoszlatására. Ám ko­rántsem csupán a diákok ezreivel „üt­köznek meg” a jól felszerelt rendfenntar­tó alakulatok - hamar bejárták a világsaj­tót azok.a felvételek is, amelyeket asszo­nyok vagy éppen lelkészek csoportjának erőszakos feloszlatásakor készítettek a fényképészek. Mindennaposak az utcai összecsa­pások Szöulnak még a belső kerületeit is naphosszat köhögtetö, - szemet csípő füstfelhőmaradványok ülik meg - szá­moltak be egyöntetűen a tudósítók. Az el­múlt napokban az elégedetlenség hullá­ma a fővárosból tucatnyi vidéki telepü­lésre is átcsapott. Puszanban, a második legnagyobb városban is barikádokat emeltek, s zavargásokról érkeztek jelen­tések Incsonból, valamint a hét évvel eze­lőtti emlékezetes, véres eszközökkel le­vert diáklázadás helyszínéről, Kvangd- zsu városából. Ma már aligha lehet kétséges, hogy Csőn Tu Hvannak elnöksége legsúlyo­sabb válságával kell szembenéznie - épp akkor, amikor voltaképp már meg­kezdte a posztja átadását célzó manőve­reket. Az érvényben lévő előírások sze­rint ugyanis legkésőbb jövő februárban át kell adnia helyét az ország élén. Mi több, a kormányzó Demokratikus Igaz­ságpárt júniusi országos konvencióján meg is született a döntés az utódjelölt személyéről. Váratlan halasztás A kiszemelt politikus, Ro Te Vu együtt végezte Csőn Tu Hvannal a katonai aka­démiát, s az utóbbi években jó néhány kormányzati megbízatást kapott, több­ször viselt miniszteri tisztet is - így kivá­lasztása aligha okozhatott meglepetést. Maga is sokáig tábornoki rangot viselt- igaz, a sajátos dél-koreai közeghez a hadsereg befolyásos felső vezetésének támogatása nélkül nem is igen számít­hatna sikerre. Csakhogy a kormányellenes indulatok kiéleződése részben épp az utódlás ezen „automatikus” voltával függ össze. A jelenlegi szabályok alapján a decem­berben esedékes elnökválasztásokon egy szűk elektori testület határozna, s ez- állapítja meg joggal az ellenzék - gya­korlatilag eleve „lefutottá" tenné a ver­senyt. Fő követelésük ezért a közvetlen szavazás bevezetése, illetve - első lé­pésként -, hogy Csőn Tu Hvan újítsa fel az áprilisban egyoldalúan megszakított tárgyalásokat az alkotmány reformjáról. Az államfő ugyanis tavasszal váratla­nul bejelentette: a jövő szeptemberben rendezendő szöuli olimpia „nyugalmá­nak és zavartalan légkörének” biztosítá­sa érdekében elhalasztja az alaptörvény megváltoztatásáról folyó párbeszédet az ötkarikás játékok befejeztéig. A mostani, ritka hevességű tömegmegmozdulások nyomán azonban az elnöknek máris egy Csőn Tu Hvan (jobbra) és kijelölt utódja, Ro Te V fél lépést kellett tennie hátrafelé: kényte­len volt tárgyalni az ellenzék egyik legte­kintélyesebb vezetőjével, Kim Jung Számmal. Áthidalni a szakadékot? A nagy kérdés pillanatnyilag az, bele- nyugszanak-e a polgári ellenzék derék­hadát képviselő erők ebbe a felemás helyzetbe, vagy most, a diákság jóval ra­dikálisabb csoportjainak hullámát követ­ve, igyekeznek-e kenyértörésre vinni a dolgot? Megkockáztatja-e Csőn Tu Hvan, hogy - fő szövetségese, az Egye­sült Államok rosszallását is kihiva maga ellen - csupán az erőszakra hagyatkoz­va próbáljon túljutni a legújabb válsá­gon? Egyáltalán lecsendesítheti-e az eluralkodott indulatokat a rendkívüli álla­pot kilátásba helyezésével? Fel lehet még általánosabban is tenni a kérdést: át lehet-e hidalni azt a szakadékot, ami Dél- Korea hétmérföldes léptekkel fejlődő, si­kert sikerre halmozó gazdasági élete, s ettől jócskán elmaradt politikai intéz­ményrendszere között feszül? Ami Washingtont illeti, szintén kérdé­ses, hogyan hozza közös nevezőre saját stratégiai érdekeit, a szöuli vezetéshez fűződő szoros kapcsolatait (Dél-Koreá- ban 40 ezres amerikai haderő állomáso­zik) a demokratizálódási folyamatok tá­mogatásával. Mindeddig kevés konkrét lépés történt. Reagan elnök Csőn Tu Hvanhoz küldött magánlevelében a hírek szerint jobbára csupán „mélységes ag­godalmáról” szólt. Shultz külügyminisz­ter sem igen ment túl azon, hogy a „békés rendezés” és a politikai párbeszéd fon­tosságát hangsúlyozza. A szükségálla­pot kihirdetése persze esetleg módosít­hatja ezt az óvatos magatartást. Bizonytalanság, nyitott kérdések sora jellemzi tehát napjaink Dél-Koreáját. Any- nyi azonban bizonyos, hogy Szöulban -, aki beszerezte - tanácsos, ha magával is viszi a gázálarcot. Akad már olyan rádiós és televíziós állomás is, amely rendsze­resen bemondja, melyik városrészt ajánlja éppen elkerülendőnek az utcai csatározások és a terjengő könnygáz­felhők miatt... _ SZEG Ő GABOR A szúnyogok nem terjesztik az AIDS-t Bár az AIDS-ről az utóbbi hónapokban sok folyóiratban, napilapban jelentek meg összefoglaló ismertetések, valamint a tévé és a rádió is több műsorban foglal­kozott e súlyos fertőző betegség világ­méretű terjedésével, úgy tűnik, hogy az AIDS-szel kapcsolatban a hazai lakos­ság körében mégis vannak tévhitek, és ennek következtében félelmek is. Ezek egyike az, hogy az AIDS-t szúnyogok is terjeszthetik. Az MTI munkatársa dr. Vass Ádám főorvost, az Egészségügyi Minisz­térium járványügyi osztályának vezetőjét kérdezte meg: Mi az igazság: terjesztheti-e a szúnyog az AIDS-t?- Bár az AIDS járványtanában még vannak tiszázandó kérdések, de ami azt illeti, hogy. a szúnyog terjesztheti-e az AIDS-t, arra határozottan nemleges a vá­lasz. Nemzetközi járványügyi adatok bi­zonyítják ugyanis, hogy AIDS terjedésé­ben a szúnyog nem játszik szerepet. Közismert, hogy Közép-Afrikában pél­dául a szúnyogok nem egy betegséget terjesztenek. Jelentős például a maláriá- sok száma, s e kór terjesztésében bizo­nyos szúnyogfajták szerepet játszanak. Ha viszont a közép-afrikai AIDS-es bete­gek korösszetételét vizsgáljuk, kiderül, hogy a betegek csaknem 90 százaléka a 20-50 éves korosztályokból kerül ki. Ami érthető, mivel az AIDS elsősorban szexuális és ezen belül is heteroszexuá­lis nemi kapcsolat útján terjed Afrikában. Ha a szúnyog terjesztené, akkor nem len­ne ilyen körülhatárolt életkorú a betegek korösszetétele, hanem valószínűleg min­den korosztályban lennének betegek. Szakértők valószínűsítik: ha a szúnyog AIDS-fertőzött személyt csíp meg, a ki­szívott vérben lévő vírusok mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy egy másik emberbe azt csípéssel átvive fertőződést okozzon.

Next

/
Thumbnails
Contents