Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

1987. június 29. 'tolna'N _ _ “ísTÉPCUSAG 3 Az adóreformról I. Mi indokolja a korszerűsítést? Az adóreform bevezetésének eset­leges időpontja - 1988. január 1. - nincs már messze. A változások mindannyiunkat érinteni fognak. A vállalati szakemberek, az államap­parátusban dolgozók jórészt tájé­kozódtak is már a tervekről, a la­kosságról azonban kevésbé lehet ezt elmondani. E hét minden napján egy-egy írásunkkal kívánjuk olva­sóinkat közelebb vinni a reform - még változóban lévő - rejtelmeihez. A sorozat összeállításában Antus Gyula, a PM Ellenőrzési Főigazgató­sága Tolna Megyei Igazgatóságá­nak igazgatója, valamint munkatár­sai, dr. Gál József és dr. Tóth Tiva­dar volt segítségünkre. Napi életünkben érzékeljük, hogy ne­hezebben élünk, mint néhány évvel ez­előtt. Sokan lényegesen többet dolgoz­nak - különmunkát vállalnak, géemkáz- nak, földet művelnek -, hogy korábban elért életszínvonalukat legalább tartani tudják. Óhatatlanul felvetődik bennünk a kérdés, hogy miként kerülhettünk ebbe a nehéz helyzetbe? Az okok keresésében vissza kell men­nünk a múltba, ahol a gazdasági mecha­nizmus reformjának felemás megvalósí­tásáig, a visszarendeződésig, a kétszeri olajárrobbanásra való késedelmes rea­gálásunkig, a külföldi hitelek nem haté­kony felhasználásáig nagyon sok min­dent találunk. A legutóbbi időknél járva azt a felismerést is, hogy gazdasági szer­kezetünk elavult, drágán termeljük meg a külföldön gyakran olcsón is alig eladható termékeket, s ezekbe még sok tőkés importból származó anyagot, alkatrészt is beépítünk. Mindezek persze csak kira­gadott példák azon összetevők közül, melyek külkereskedelmi mérlegünk ked­vezőtlen alakulásához, a nagy költségve­tési deficithez, túlzott eladósodásunkhoz vezettek. Sürgető szükségszerűség te­hát egy olyan gazdasági, társadalmi program kidolgozása, amelynek elsődle­ges célja a jövedelmezőbb exportot ser­kentő, radikális ütemű szerkezetváltás, szelektív fejlesztés. E programnak lehet jó eszköze egy korszerűbb adórendszer, mely - hangsúlyozzuk - csak egy eleme a változásoknak. Az adóreformmal a szakemberek szű- kebb köre már évek óta foglalkozik, a nyilvánosság a múlt év novembere után kezdett ismerkedni a fogalommal, amikor az MSZMP KB határozata leszögezte, hogy elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszert. Tulajdonképpen mi indokolja az adó­zás változását? A különféle vállalati adók, elvonások - nyereségadó, város- és községfejleszté­si hozzájárulás, termelési adó, bér- és kereseti adó, felhalmozási és vagyon­adó, vám (korábban eszközlekötési járu­lék, az amortizáció központosítása) - aránya egyrészt magas, másrészt a tá­mogatásokkal együtt szövevényes rend­szert alkot. Az adóterhek túlzottan a termelésre koncentrálódnak, a forgalmi szférákat alig érintik. A termelés egymás utáni fázi­saiban az adók halmozódnak, rontják a végtermék versenyképességét. Mind­ezek együttesen akadályozzák a közgaz­dasági tisztánlátást, azaz annak megálla­pítását, hogy az egyes termékek előállí­tása mennyibe kerül. Jelenleg az elvonások magas szintje a jövedelmező gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségét is korlátozza. Az adóreform során többféle adó meg­szűnik, más adónemek mérséklődnek. Az állami kiadásokhoz szükséges költ­ségvetési bevételek nagyobb arányban származnak majd a forgalmi szférából. (Látnunk kell, hogy az adónak a termelő­től a fogyasztó felé történő „terelése” nem jelenti azt, hogy ezentúl ránk több teher jut, mint eddig. Az adóterheket lényegében minden adórendszerben a lakosság viseli, mert a termelővállalat vagy magasabb árakban hárítja azt ránk, vagy úgy, hogy a magas adóterhek miatt kisebb béreket képes fizetni.) Az új adórendszertől azt várjuk, hogy javítsa a jól gazdálkodók esélyeit, segítse a szerkezetváltást, a műszaki fejlesztést, járuljon hozzá az igazságosabb közte­herviseléshez, miközben a költségvetés adóbevételei nem csökkenthétnek. Tud­nunk kell azonban, hogy az adóreform nem csodaszer, nem oldhatja meg mé­lyen gyökerező gondjainkat, de megfele­lő időben jól bevezetve egyik eszköze le­het a gazdasági átalakulásnak. Következik: Hogyan fizetnek a vállala­tok? ROSTÁS ILONA alapján, ha ezeket nem a házassági, a szülői felügyelet megszüntetése iránt, vagy gyermekelhelyezési perben ter­jesztették elő. A bíróság a szülői felügyeletet meg­szünteti, ha a szülő felróható magatartá­sával gyermeke javát, különösen testi jó­létét, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését sú­lyosan sérti, vagy veszélyezteti; a gyer­meket más személynél, vagy intézetben helyezték el, és a szülő a nevelést - a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon - felróhatóan megakadályozza; ha a szü­lőt a bíróság valamelyik gyermeke sze­mélye ellen elkövetett szándékos bűn- cselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte, továbbá akkor is, ha a szülő életkö­zösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellát­ni. Amikor a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekinteté­ben megszüntette, a megszüntető hatá­rozat hatálya kihat a később született gyermekekre is. Szünetel a szülői felügyelet akkor, ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvő- képességében korlátozva van; ha isme­retlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van; a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el. Szüne­tel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szü­lőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti iogát a bíróság nem szüntette meg. A gyermek szülő kapcsolattartásáról - a szülők megegyezésének hiányában, il­letőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha há­zassági, vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezé­sének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezési per­ben a bíróság a felróható magatartást ta­núsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásá­nak szünetelését rendelheti el. Ha a kap­csolattartás kérdésében a bíróság dön­tött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámható­ság gondoskodik. A gyermek tartózkodási helyének kije­lölése kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút tartósan, állandó lakásán kívül más személynél (intézményben), vagy tartósan (egy évet meghaladóan) külföl­dön kívánja elhelyezni. Ha a különélő szülők a gyermek kép­zési irányának, vagy életpályájának megválasztásában nem tudnak meg­egyezni, a gyermek továbbtanulásra való jelentkezését megelőző év október 31. napjáig, a bírósági eljárást meg kell indí­taniuk. Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap elteltével iga­zolásnak akkor sincs helye, ha a mulasz­tás csak később jutott a szülő tudomásá­ra, hogy az akadály csak később szűnt me9 dr. nyíró Géza, megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos A tejipari szállítási sofőr olyan ember, mint a hosszútávfutú. Magányos. Strasz- szer László 21 éve magányos. Vigasztalja viszont az a tény, hogy milliomos. Azaz már annál is több, hisz tavaly, meg az idén még hozzácsapott az egymilliójához nyolcvanezret. Kilométerben, persze. * A szállítási üzem irodájában találko­zom a milliomossal, éppen most üríti a tartálykocsiból a kilencezer liter tejet. Még a tartálymosás vár rá, aztán vége a napnak.- Mikor kezdett hétfőn reggel?- Pontosan egy órakor.- És mennyi kilométer van mögötte?- Ma csak kettőszázkilencven. (- Mondd azt is, hogy van, amikor fél­ezret vagytok a nyergesben - biztatja Szabó László üzemigazgató.)- Hát, az is gyakorta előfordul. El kell menni tejért például Csongrádba vagy Vas megyébe. Oda is korán kell indulni. De az ilyen távoli fuvarok fárasztóbbak, mint a Tolna megyei, vaggy a környékbeli gazdaságok megközelítése.- Szóval begyűjti a tejet...- Be. Már több mint huszonegy éve. A kezdetben Csepel tehergépkocsival jár­tam. Háromezer-nyolcszáz literes volt a tartálya és a „galériára" körbe meg hu­szonkét kanna fért el. Azok a régi szok­nyás Csepelek voltak. Gyönge szivatyú- val, a kardán hajtotta. A mostaniakat már olajnyomás.- A munka hogyan kezdődik?- Amikor odaérek a tejcsarnokhoz, leállítom a motort. Megkeresem a kul­csot. Kinyitom a tejházat, megnézem a bárcát, arra föl van írva, hogy mennyi a tej. Megnézem a hőfokot, a mennyiséget is megmérem, azt is, hogy savanyú-e, vagy egészséges a tej. Aztán a zsírtartal­mat ellenőrzőm. S aztán ráengedem a te­jet a szivattyúra, mert az csak akkor mű­ködik, ha van benne folyadék, üres álla­potban nem megy. Ekkor újra indítom a motort, hogy legyen olajnyomás.- És?- Ha kiürítettem a tartályt, lezárom a házat, és megyek a következő begyűjtő­helyre. Ma például három helyről hoztam a második fuvart, a paksi Dunamente téeszből, a dunaszentgyörgyi istállótól, meg Földespusztáról. Pontosan 9500 li­ter volt a rakomány. Van amikor tíz hely­ről kell tankolni. Akkor pedig ugyanezt a vizsgálatot minden tartálynál el kell vé­geznem, amelyikben csak félezer liter tej van, abban is.- Aztán irány haza...-Van, amikor csak irány volna. Ugyan­is télen a nyergessel nagyon nehéz köz­lekedni. A csúszós, sáros utat sem szere­ti az IFA, amelyet már két éve hajtok. Olyan nyolcvanezer kilométer körül já­TEJ­MILLIOMOS runk már ezzel a géppel, váltótársammal, Balázs Gyurival.- Tehát ott tartunk, hogy hazaért.- Beállók a leszivatók helyére. Meg­vizsgálják a tejet. Csak, ha egészséges, akkor engedik ki a tartályból. Ha végez­nek, ha végzek a gépemmel, akkor kö­vetkezik a tartálymosás. (Ennek különleges szabályai vannak, meg egyáltalán a tej szállításának, tájé­koztat az üzemigazgató. Bizalmi munka a tejszállítás. A sofőrök szinte alig-alig ta­lálkoznak a tejházak kezelőivel. A meg­bízhatóság nagyon fontos náluk. És eh­hez tartozik szorosan a tartály mosása, forró vízzel, ide passzoló vegyszerrel. Mert nemcsak tejet visznek a szekszárdi, meg a tamási sofőrök - ott is van egy ki­sebb csoport -, hanem más élelmiszert is. Például étolajat. És más folyékony élelmiszeripari alapanyagot.- A tejzsírt is ki lehet mosni a tartály­ból? - Mindent. Megfizetik ezt a munkát is, amint az átvételi vizsgálatot is. Akkor van gubanc, ha a kocsi elromlik az úton. Ugyan a tejet tartályból 3-5 Celsius fokon vesszük ki, de ha úgy áll a helyzet, hogy a helyszínen nem tudjuk a gépet kijavítani - általában kuplung, meg elektromos hibák vannak -, akkor segítséget kérünk. Azonnal küldenek új tartálykocsit, az or­szágúton átszivattyúzzuk a másik kocsi­ba a tejet. És vontatás következne, de a nyergest a műhelykocsi nem bírja el. Plá­ne nem, ha síkos az út. És ha nincsen, vagy nem találnak tartalék sofőrt, akkor az ügyeletes ugrik be. Nálunk épp úgy an ügyeleti, munkára fogható személyzet és eszköz, mint a mentőknél vagy a tűzol­tóknál. (S a szivattyút gyakorta kell szét­szerelni, tisztítás meg az üzembiztonság okán is. Hiszen képzeljük el Földespusz­tát. Ott van a tartályakban ötezer liter tej. Ha a gép nem működik, marad a tej, megsavanyodik és ki lehet engedni a pa­takba, a szennyvízbe - hacsak nem használják ipari célra. De ez már feldol­gozási téma, nem a tejszállítókra tartozik. Ok a diszpécser útján kapják a paran­csot. A diszpécser pedig szoros kapcso­latban áll a feldolgozó üzemmel. Üze­mekkel is. Például azért kell iszonyatos messzeségekből, Csornáról Szekszárd- ra hozni a tejet, mert sok a tej, ott nincsen feldolgozó kapacitás, nálunk pedig van, több is a kelleténél. De ez ugyancsak egy másik téma, amit körül kellene járni, ala­posan, hogy miért szüntették meg a kis­üzemeket, amelyekhez a szállítási költ­ség is kevesebb volt, és olyan terméke­ket gyártottak, amelyek csak arra a kis­üzemre voltak a jellemzőek. A mostani tejtermékek’ között például ezért is egy­forma a - például a sajt íze... No de ez más téma.)- A család mit szól a hosszú távú fuva­rokhoz, a napi nagy műszakokhoz.- Fácánkertben lakom. A vállalatom ugyancsak igen szigorú szabályok sze­rint engedélyezi, hogy a ház előtt álljon a kocsi. Nyolc napot vagyok egyhuzamban szolgálatban. Aztán nyolc nap pihenés, addig Balázs Gyuri ül a gépen. Ha sza­badidő jut azt a családra, a házi kertre, meg a pihenésre fordítom.- Úgy tudom, a tejszállítók körében nem nagyon vándorolnak az emberek.- Jól tudja. Nyolcvannégy kocsink van, de aki fiatalon idekerül, és ha egy évet ki­húz, abból öreg pilóta lesz. Itt köröttem van példának okáért a Pordán Anti, a Né­meth Feri, meg a váltótársam is öreg róka. A tamási csoportnál is van néhány régi ismerősöm, üdvözöljük egymást az úton, aztán megyünk dolgunkra. Gyűlé­sen, ha találkozunk, de mindannyian ott sem lehetünk. Hiszen a tejet télen-nyá- ron, hidegben-melegben vinni kell. A te­heneket vasárnap is fejik. (Az YN 10-15-ösről leveszik az elszívó­csövet. Strasszer Lászlótól elköszönünk. Vár rá még a tartály mosása, a kocsi át­nézése, mert holnap hajnalban ismét egy órakor csörög az óra. A tejmilliomosok­nak „be van építve a vekker”...) * 1985. december 31 -én kapta meg mil­liomosunk a teljesítményét igazoló diplo­mát. Mellé tisztes jutalmat. S azóta is egyedül, magányosan rója a kilométere­ket, jár tejháztól a feldolgozó üzemig. Egyedül, mindig egyedül. Még két évig tart a szolgálata. PÁLKOVÁCS JENŐ - Fotó: G. K. Attalán már érdemes építeni Attala 12 éve tartozik Tolna megyéhez, helyzetét máig meghatározta, hogy köze­lebb van Somogy megye székhelyéhez, mint Szekszárdhoz. Igaz, az örökségből annyi megmaradt, hogy az autóbusz-, vo­natközlekedés szokatlanul jó - természete­sen a hasonló településekhez viszonyítva. És ami nem változott: az itt élők szorgalma, munkaszeretete. Első pillanatásra erről árulkodnak a rendben tartott régi házak, vi­rágos porták és az újonnan épített több­szintes otthonok. A fiatalok is helyben ter­vezik már a jövőt és sokan települnek be a külterületekről, hiszen a város közelsége, a község gyarapodása biztat: érdemes. A közeljövőben ez az orvosi rendelő fel­újítását, az iskola kertjében sportudvar ki­alakítását, a két vegyesbolt mellett 1,5 millió forintért ABC-áruház építését jelenti. A terv­időszak végére tervezik 30 új telek parcel­lázását, út- és járdaépítését, amiben a he­lyiek erejére is számítanak. Joggal, hiszen tavaly a társadalmi munka értéke 1,3 millió forintot tett ki a 900 lelkes településen. takács-kapfinger Özvegy Csillag Jánosné: „Most éppen szatyrokat varrunk az idő­sek klubjában, ebből a pénzből utazunk a nyáron Zalakarosra.” Két megye vonzásában Az új soron, az Ady Endre utca folytatásában 1988-tól harminc új telket par­celláznak

Next

/
Thumbnails
Contents