Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

2 Képújság 1987. június 29. Hét végi tolnai krónika (Folytatás az 1. oldalról.) ha elnyomja a gaz a töveket, hiába dol­goztunk. A permetezést a téesz szakem­berei végzik, hétközben a nyugdíjas asz- szonyok öntöznek, csak hét végén kell nekünk.- Milyen az idei termés?- Közepesnek mondható, sajnos, so­káig nagyon hideg volt az idő, nem ked­vezett az érésnek. Korábban Pestre vitték a termést, most a Zöldért, meg a masze­kok viszik el. Sietünk a szedéssel, hogy mielőbb készen legyünk, mert szeret­nénk bemenni a szekszárdi vásárra. Utá­na meg ebéd, pihenés a vasárnapi prog­ram - de ha az eső miatt nem lenne vizes a talaj, sarabolnám otthon a szabadföldi paprikát. Hétvégi házat hét végén A 6-os számú főút mellett, a sióagárdi völggyel szemközti akácos erdő aljában, szin­te egyik napról a másikra nőtt ki egy hétvégi házikó. Szombaton még semmi, vasárnap dél­előtt már a fémvázas tetőszerkezet hívta fel a figyelmet. A tulajdonos Nagy Ferenc, Szekszárd, dr. Berze Nagy János utcai lakos. Akik vasárnap délelőtt segítenek az építkezésen: barátok, ro­konok, de leginkább hívei a méhészeknek. Nagy Ferenc ugyanis mézpörgetöt szán a hat­szor négyméteres hétvégi házba, amely körül már kaptárok sorakoznak rendben. A gazda huszonhat éve a méhészszakcsoport elnöke, ebből tizenhatot vándorlással töltött. Úgy gon­dolja, hogy a saját készítésű berendezési tár­gyai, méhészeti eszközei alkalmatlanok a szállításra. így telepedett le itt. Panaszkodik az időjárásra, ami nem kedvezett sem a virágok­nak, sem a méhészeknek. Ez a termésen, is érezteti hatását. Míg korábban 20-25 kiló­gramm mézet hozott egy-egy család, most csak 13-at adott. A szebb idő reményében szépül minden hét végén kevéssel gyarapodva a méhész hétvégi háza. Vasárnap - vásárnap Bonyhádon ez év január elsejétől a hétfői napok helyett vasár­nap lett a vásárnap. Tegnap a szokásos rendben érkeztek a város­széli régi vásártérre az árusok. Többen visszatérő eladók itt, ám akad olyan is, aki most kóstolgatja a bonyhádi vásár ízét. Ezekről beszélgetünk Szabó Vilmossal, a városi tanács kereskedelmi fel­ügyelőjével és Ledényi Lajos helypénzszedővel. . \- Ez a mai vásár közepesnek számit - mondja a helypénzszedő. - Az idő is befolyásolja talán. Valamikor nagyobbak voltak. Most a pénteki piacon több állatot lehet találni, mint ebben a vásárban. Csak malacok vannak. A hathetesek darabja ezer, ezeregyszáz fo­rint.. - Szarvasmarha már nincs is - szólal meg a felügyelő. - A mai vásárnapra az is rossz hatással van, hogy Szekszárdon is ma rendeztek. Nem tudom, ez kinek jó. Mert igy mindkét helyen gyen­gébb a kereslet. Volt már olyan eset is, hogy Szekszárdon vett va­laki olcsóbban malacot, pár száz forinttal többért adta el itt Bony­hádon. A kirakodók között a szokásos árusok vannak. Ruhanemű, kárpitozott ülőgarnitúrák, aprócikkek várnak gazdára a reggeli órákban. Sültkolbász és pecsenyeillattal száll a 3 + 2 együttes ka­zettára rögzített lakodalmas rockmuzsikája. Prospektusokért is jönnek Az Idegenforgalmi Hivatal - Tolna Tou­rist szekszárdi irodájában Csótiné Pázmándi Erzsébet ügyeletes, valutás ügyintéző és Szi­lágyi Dezsőné idegenvezető beszélget. Éppen csoportot várnak Balatonboglárról.- Vasárnap reggel nyolc órától délig tartunk ügyeletet - tájékoztat Csótiné Pázmándi Er­zsébet.- A tapasztalat azt igazolja, hogy tíz óra után már csak egy-egy betévedő turista vagy hely­béli kisdiák szalad hozzánk és prospektust kér a városról, megyéről.- Ma milyen teendői akadtak?- Veresegyházáról, Békéscsabáról, Szent- gotthárdról, Budapestről érkezett egy-egy csoport, itt találkoztak az idegenvezetővel, aki bemutatta nekik Gemencet, a decsi tájházat. Programjainkat a megyében már sokan isme­rik, így aligha kell azt most elmondanom. A hétvégi két napon mi tizennyolc csoportot fo­gadtunk, szám szerint körülbelül ötszázan vol­tak. Szombaton esküvő, vasárnap takarítás Ábel Ferenc és Sütő Erika szombaton esküdött örök hűséget egy­másnak Őcsényben, az esküvőre 250 vendéget hívtak. Az előkészüle­tek jóval korábban, a levestészta gyúrásával kezdődtek, az asszonyok kopasztották a tyúkokat, süteményt sütöttek, a férfiak pedig csütörtö­kön hajnali háromkor kezdték a disznóölést. Az esküvői lakomát a kul- türházban tartották, itt volt a tánc, a menyasszonytánc, s innen indult a tikverőzés. A tyúk mindenki vigaszságára Borza Márton zenekarának az ütemére járta az őcsényi utcákat. A vendégek reggel 7 óra felé tártek nyugovóra - az örömapákra, örömanyákra, illetőleg most már nászokra és nászasszonyokra azon­ban még sok dolog várt: haza kellett vinni a kölcsönkért vaslábasokat, tepsiket, vájlingokat, üstházakat, bográcsokat, padokat a kézikocsikkal, utánfutókkal. Visszavitték a kölcsönzőbe a tányérokat, abroszokat, kan­osokat. A jó szomszédok, jó barátok ilyenkor a segítők. Ők szolgálták föl az ételt, italt, el is fáradtak hát. Vasárnap délelőtt tíz órára mindent elpa­koltak, pihentek egy kicsit, megbeszélték a lakodalom eseményeit, megittak még egy kisfröccsöt, s aztán hazamentek a jó barátok, jó szomszédok is. Reggel kilenckor még kevés, a vásárló Sütő Jenő portáján vasárnap délelőtt végre leülhettek a „segítők” Mai kommentárunk Brüsszeli útvesztők Találó, ám a gúnyos felhangoktól távolról sem mentes elnevezést találtak ki az új­ságírók arra a körutazásra, amelyet a Közös Piac soros elnöke tett az elmúlt napok­ban a Nyugat-Európai Gazdasági Közösség tagországaiban. A sajtó csípős nyelvű munkatársai „eurozarándoklatnak” titulálták Wilfried Martens látogatássorozatát, utalva arra, hogy a belga kormányfő útjának valamennyi állomásán szinte ugyan­azokkal a porblémákkal került szembe, s tárgyalásai során ugyanazokat az ellentéteket próbálta meg partnereivel áthidalni. A jelek szerint a ma kezdődő bürsszeli EGK-csúcsértekezleten fog kiderülni, mi­lyen sikerrel járt, csakúgy, mint ahogy most dől el, közelebb tudták-e hozni az állás­pontokat a hét végén rendkívüli ülést tartó külügyminiszterek. A viták - ez persze korántsem újdonság a Közös Piac történetében - ezúttal is jobbára kereskedelmi és pénzügyi kérdések körül összpontosulnak. Mindenekelőtt a költségvetési hoz­zájárulások illetve a mezőgazdasági kiadások terén jelentkeztek az érdekellentétek - ez utóbbi problémában az illetékes szakminiszterek például április óta nem voltak képesek dűlőre jutni. Minden bizonnyal szóba kerül a közösség külső kapcsolatrendszere, elsősorban az Egyesült Államokkal és Japánnal fenntartott viszony. Az állásfoglalásokat nyil­vánvalóan az nehezíti meg, hogy a tőkés világ e két óriása nemcsak kiemelkedő fontosságú kereskedelmi partner az EGK számára, hanem egyben félelmetes ve- télytárs is; a kapcsolatokat hagyományosan az együttműködés illetve a vetélkedés tényezői egyszerre határozzák meg. Ugyanakkor érezhető a csúcstalálkozón résztvevő kormány- és államfők leg­alábbis egy részénél az igény a konkrét, tradicionális vitatémákon való felülemelke­désre. Ezt fogalmazta meg például Jacques Delors, az európai közösségek bizott­ságának elnöke, kijelentve: az átfogó, piacegységesítési program megvalósításá­nak kell szentelni a fő figyelmet, különben - volt már rá példa - a résztvevők óhatat­lanul elvesznek a különböző konkrét (agrár, költségvetési, adózásai és hozzájárulá­si) probléma útvesztőiben. A mostani brüsszeli csúcs eredményei mutatják majd meg, sikerült-e megtalálni a kiutat ebből az útvesztőből, vagy - ez sem először for­dulna elő - a legérzékenyebb kérdések mevitatását a következő értekezletig elna­polják... (e.é.) A JKSZ KB ülése Napirenden a koszovói helyzet Belgrádban szombatra virradóra befejező­dött a JKSZ Központi Bizottságának a koszo­vói helyzetről tárgyaló bővített, teljes ülése, amelynek vitája 17 órán át tartott. A plénum határozatban rögzítette a párt, a kommunis­ták, a szervezett szocialista erők soronlévö teendőit az autonóm tartomány politikai, tár­sadalmi és gazdasági problémáinak mielőbbi megoldásában, viszonyainak rendezésében és megszilárdításában. A Központi Bizottság nyomatékosan alá­húzta, hogy az 1981 -es pristinai ellenforradal­mi események után kialakult bonyolult, fe­szültségekkel és ellentmondásokkal terhes koszovói helyzet egész Jugoszlávia problé­mája, amelynek rendezésén együttes erővel kell munkálkodni. Alapvető feladatként jelölte meg az albán szeparatizmus és mindenfajta nacionalizmus visszaszorítását, a gazdálkodás megjavítását és a gazdaságfejlesztés gyorsítását, a koszo­vói szerbek -és crnagoracok kivándorlási folyamatának megállítását, a tartomány nem­zetei és nemzetiségei közötti viszony rendezé­sét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élet min­den területén elvszerüen, következetesen és hatékonyan kell dolgozni a gondok mielőbbi megszüntetéséért. A plénum tanácskozása közben Koszovó- ról vonaton, autóbuszon és gépkocsikon mintegy 500 szerb és crnagorac érkezett a fő­városba, ahol a helyi lakosok népes csoport­jaival együtt összegyülekezett a nemzetgyűlés épületével szemben, az úttörőparkban. A felvonulók így akartak nyomátékot adni annak a követelésüknek, hogy az illetékes ha­tóságok foganatosítsanak sürgős intézkedé­seket az autonóm tartomány szerb és crnago­rac lakóinak kivándorlását előidéző albán nyomás megszüntetésére. Az összegyűltek megbízottait, a Központi Bizottság döntése alapján fogadta Ivica Rá­csán, a pártelnökség tagja és Ljubomir Varos- lija, a pártelnökség végrehajtó titkára. A cso­port tagjainak egy része a parkban megvárta a késő éjszakába nyúló tanácskozás befejezé­sét. Ezt követően - mint a Tanjug hírügynök­ség jelentette - a biztonsági szolgálat embe­reinek kíséretében, nagyobb incidens nélkül beszálltak a helyszínen várakozó autóbuszok­ba és visszaindultak Koszovóra. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből A naptár szerint rögtön belépünk júliusba, a nemzetközi politika eseményein azonban nemigen érződik a nyár. Csúcstalálkozók, miniszterelnöki és államfői utazások sora jelzi, hogy egyelőre nem köszöntött még be az inkább augusztusra jellemző „diplomáciai uborkaszünet’’. Egyelőre inkább az jelent gondot, melyik napra milyen eseményt emeljünk ki az előttünk álló héten a hírügynökségi előre­jelzések közül. Hétfő: Brüsszelben tartanak találkozót az Európai Gazdasági Közösség állam- és kormányfői. A csúcsértekezleten a külpolitika aktuális problémái mellett leginkább a Közös Piac tagállamai közti hagyományos kereskedelmi, pénzügyi és más szabályozási kérdések kerülnek terítékre. Az európai közösségek elnöki tisztét egyébként szintén a héten veszi át Belgiumtól a soron következő Dánia. Kedd: Argentínába látogat a brazil kormányfő, a karitf-tengeri közösség kormányfői pedig Santa Lucián tanácskoznak. A megbeszélések napirendjén a közös gazdasági terhek mellett (Latin-Amerikát közismerten sújtja az adósság- válság) várhatóan a feszült közép-amerikai helyzet is szóba kerül. Szerda: Hivatalos látogatást tesz Jordániában az osztrák államfő. A Kurt Wald­heim személye körül az elmúlt hónapokban sűrűsödött viták tükrében különös fi- gelem kíséri e mostani utazást is - akárcsak a múlt héten Waldheimnek vatikánvá- rosban tett vizitjét. Csütörtök: Összeül a június közepén megválasztott olasz parlament. Emléke­zetes, hogy a voksolás idő előtti kiírását az eddig ötpárti koalíció felbomlása tette szükségessé, ám tény, hogy a választások csak kismértékben módosítottak az erőviszonyokon. Kérdés tehát, hogy az elhúzódó pártharcok és koalíciós tárgya­lások milyen eredménnyel járnak Itáliában. Péntek: Hivatalos látogatáson Kínában tartózkodik a bangladesi köztársasági elnök. Hosszain Mohammed Ersad pekingi megbeszéléseinek középpontjában - a kétoldali kérdések mellett - a dél-ázsiai régió konfliktusai állnak majd. Szombat: Befejezi háromnapos látogatását a Szovjetunióban Radzsiv Gandhi. Az indiai miniszterelnök útjára a két országot összefűző hagyományos barátság légkörében kerül sor, a csúcsszintü megbeszéléseken várhatóan a világpolitika legfajsúlyosabb kérdései is szóba kerülnek. Vasárnap: Kiéiben tartja kongresszusát a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt. A kis FDP az utóbbi tartományi választásokon jól szerepelt, s a bonni koalí­ciós kötélhúzásban is eredményesen érvényesítette befolyását. így közérdeklő­désre tarthat számot, hogyan foglalnak állást a küldöttek a pártértekezleten az eu­rópai biztonság és fegyverzetkorlátozás ügyével összefüggő kérdésekben. A családjogi törvény módosítása V. Szülő-gyermek kapcsolata Alapvető rendelkezés, hogy a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyako­rolják. Természetesen, amíg a család együtt él, addig a szülői felügyelet mikén­ti gyakorlása körében különösebb gond nem áll elő. Viszont ha a szülők nem élnek együtt és akár megegyezésük, vagy a bírósági döntés alapján valamelyiküknél van el­helyezve a gyermek, ez a tény maga után vonja a szülői felügyeleti jog gyakorlását is. Előzőleg már említést tettünk a házas­ság egyező akaratnyilvánításra alapított felbontása során, hogy a gyermek elhe­lyezése és tartása körében a szülőknek egyezséget kell kötnie. Tehát akár köz­vetlenül bírósági határozat nélkül, akár a felek bíróság által jóváhagyott egyezsé­ge alapján rendeződik a gyermek elhe­lyezése, de abban az esetben is, ha a bí­róság ilyen tárgyú perben a gyermeket valamelyik szülőnél elhelyezi, mindez a szülői felügyelet gyakorlását is már meg­határozza. Viszont ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszé­lyezteti, a bíróság a gyermeket máshol is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ha a bíróság a gyermek-elhelyezési perben hozza meg határozatát, ennél a határozatnál figyelembe kell venni, hogy melyik szülőnél kedvezőbb a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének biz­tosítása. Értékelni kell a szülők egyénisé­gét, világnézetük erkölcsi tulajdonságait, életmódjuk mikénti alakulását, a gyer­mekhez történő ragaszkodás őszintesé­gét, a gyermeknek a szülő iránt táplált ér­zelmeit, a szülők valamelyikéhez való kö­tődésének jellegét, a szülő nevelési ké­pességét és az iskoláztatási lehetősége­ket. Természetesen nem hagyható fi­gyelmen kívül az anyagi és a lakáshely­zet mikénti alakulása. A gyermek állandó nevelésére való törekvés ugyancsak lé­nyeges, mert a környezetváltozás a gyer­mek fejlődésében törést eredményezhet. Figyelemmel kell lenni arra is a gyer­mekelhelyezési döntésnél, hogy a test­vérek a lehetőséghez képest továbbra is együtt nevelődjenek. Hiszen a család szétesése is már súlyos válságot idéz elő a gyermeknél és ennek hátrányos követ­kezményei fokozódhatnak, ha a szerető testvérek egymástól elszakadnak. Vagyis csak jelentős indok esetén van mód arra, hogy egymástól különválaszt­va helyezze el a gyermekeket a bíróság. Amíg valamelyik szülő a gyermek ne­velésére alkalmas, addig nem kerülhet sor arra, hogy a gyermeket a bíróság harmadik személynél helyezze el. Ilyen­kor leginkább a közeli rokonok közül vá­lasztható ki a gyermek gondozására al­kalmas személy (például nagyszülő stb.). Amennyiben harmadik személynél sem helyezhető el a gyermek és a szülők egyike sem alkalmas annak nevelésére, a kiskorú érdekében haladéktalan in­tézkedés megtétele iránt a gyámhatósá­got kell értesíteni a bíróságnak. Ugyancsak az egyező akaratnyilvání­tásra alapított házassági felbontás kér­déseinél tettünk említést arról, hogy a fe­lek által kötött egyezség két éven belül nem támadható meg. E rendelkezések fi­gyelembevétele mellett utalunk arra is, hogy e határidő letelte után is csak akkor lehet az elhelyezés megváltoztatását kér­ni, ha azok a körülmények, amelyre a bí­róság döntését alapította, utóbb lénye­gesen megváltoztak, s a gyermek fejlő­dése addigi környezetében már nincs biztosítva. Vagyis e törvényi feltételeknek együttesen kell meglennie ahhoz, hogy a bíróság a korábbi elhelyezést megvál­toztassa. Ha a házastársak házassága felbon­tásra kerül és házasságukból gyermek származott, mindez nem jelenti azt, hogy a gyermek sorsáért való szülői közös fe­lelősség is megszűnt volna. Vagyis a gyermekétől külön élő szülő joga és kö­telessége, hogy gyermekével kapcsola­tot tartson fenn, vele rendszeresen érint­kezzen. A gyermeket nevelő szülő, vagy más személy köteles a zavartalan kap­csolattartást biztosítani. A szülő kapcso­lattartási jogosultsága akkor is fennáll, ha szülői felügyeleti joga szünetel, vagy indokolt esetben akkor is, ha a szülői fel­ügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság nem peres eljárásban soron kí­vül határoz a gyermek sorsát érintő lé­nyeges kérdésekről, valamint a szülői jo­gok kiterjesztése, illetőleg korlátozása felől, továbbá annak a szülőnek a kap­csolattartásra való feljogosításáról, aki­nek a felügyeleti jogát a bíróság meg­szüntette, de a gyermek nem került álla­mi nevelésbe. Mindezek a kérdések ak­kor bírálhatók el az előző rendelkezések

Next

/
Thumbnails
Contents