Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
mmmaam K elet-nyugati vegyes vállalatok---------- inamikusan bővült a hatvanas évek közepétől egészen évtizeD d ünk elejéig a kelet-nyugati kereskedelem: az 1970. évi mintegy 7 milliárd dolláros forgalom napjainkra a hétszeresére emelkedett. A megtorpanás jelei első ízben a nyolcvanas évek derekán mutatkoztak. A fejlett tőkés országok oldaláról a kon---------- junktúra lanyhulása és az importigények ezzel kapcsolatos m érséklődése volt ennek az elsődleges oka, a szocialista országokban pedig a behozatallal való kényszerű takarékoskodás volt a ludas. Mint köztudott, napjainkban a legtöbb szocialista ország gazdaságpolitikai céljai rangsorában az első helyre teszi a külső pénzügyi stabilitás javítását, más szóval a kivitel felfuttatására és a felhalmozott adósságok maradéktalan visszafizetésére törekszik. „Konjunktúraérzékeny" tehát a kelet-nyugati árucsere, aminek indoka az is, hogy a forgalom szerkezete rendkívül elmaradott. Az Európai Gazdasági Bizottság szerint az iparilag fejlett tőkés országok „Keletre” 75 százalékban késztermékeket exportálnak, onnan viszont döntő részben nyersanyagokat, energiahordozókat, félkésztermékeket vásárolnak, és ez nemcsak a Szovjetunióra igaz, amely kivitele tört részében szállít nyugatra gépipari gyártmányokat, de a kisebb szocialista országokra is. Az EGB ebből a „zsákutcából” a kiutat azoknak az együttműködési formák- 1 nak az elterjesztésében látja, amely szakít a hagyományos „egyszerű árucserével” és amely a kelet-nyugati áruforgalom tartós dinamizálá- | Sára képes. Az ipari együttműködés jelentheti a megoldást, ennek keretében ugyanis a szocialista országok úgy juthatnak a fejlettebb nyugati technológiához, gyártási eljáráshoz, hogy egyidejűleg fokozni képesek a ter- I mékexportot is. Értelemszerű, hogy ilyen kettős követelményt támaszta- k nak a szocialista országok, hiszen helyre kell állitaniok a fizetési mérleg megbomlott egyensúlyát. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert számos nyugati vállalat kifogásolja, hogy a keleti partner úgymond a gyártott termék egy részének vi- szontvásárlását „kényszeríti” nyugati partnerére. A fejlett tőkés országokat tömörítő OECD szervezetnek a technológia átadásáról közzé tett tanulmánya sorra veszi, milyen gondokba ütköznek a felek a kooperációs kapcsolatok kiépítése során. A technológia szállítói sok esetben panaszkodnak arra, hogy a legfejlettebb technika nehezen adaptálható a partnervállalatnál, vagyis a gyártott termék nem áll a legmagasabb minőségi színvonalon. Mint mondják: „gond van a technológia meghonosításával, megemésztésével.” Nézeteltérések adódnak abból is, hogy a szocialista gyártó a legkorszerűbb techológiát kívánja megszerezni, e helyett azonban csak a „tegnap” műszaki szintjét kaphatja meg, mert a technológia szállítója tart a termékeladásból származó konkurenciától. Az OECD tanulmánya megírja, hogy ez esetben a „Kelet” passzív szerepre van kárhoztatva az együttműködésben, nincs esélye a technológiai lépéstartásra, a termékszerkezet korszerűsítésére, holott ezt várja legfőképpen az együttműködéstől. A lengyel gépipar például több esetben a legegyszerűbb alkatrész alvállalkozói kapcsolatot építette csak ki a nyugati partnerekkel, nem volt módja részt venni az egész termelési ciklusban, a kutatástól, a fejlesztésen, a gyártáson át a termékek közös értékesítéséig. A szocialista országbeli szállítók gyakori kifogása az, hogy az együttműködési szerződések korlátozó záradékot tartalmaznak, vagyis megfosztják a termékeladót a nyugati piacokra történő szállításoktól, a ke- ményvaluta-szerzés képességétől. Nemrégiben vitatták meg az NSZK- beli Hessenben azt a tanulmányt, amely kimondottan csak a nyugatnémet-magyar vegyes vállalatok gondjait, eredményeit értékelte, és amelyet a Friedrich Ebert-alapítvány készített a hesseni gazdasági minisztérium megbízásából. Ez az elemzés megjegyezte azt, hogy sok még a tennivaló az ügyintézés gyorsításában, a bürokratizmus felszámolásában. Gyakran a vállalatokra vonatkozó jogi előírások sem elég egyértelműek, ami gyakran viták forrása. Mindemellett a tanulmány alapvetően kedvezőnek mondta a vegyes vállalatok működésének eddigi tapasztalatait. A hazánkban működő húsz nyugatnémet-magyar vállalat közül 15 elemzése alapján állapították meg, hogy azok jól szervezettek, sőt, „mintaüzemnek” tekinthetők. Már az első működési év után nyerségre tettek szert, növelni tudták alaptőkéjüket is, és bővítették tevékenységi körüket. Dicséri a tanulmány a „lehető legjobb képzettséggel rendelkező, dinamikus igazgatókat” és a szakmunkások általános jó felkészültségét. Elismeréssel szól a közös vállalatokra vonatkozó működési feltételekről, nem utolsósorban arról, hogy 1986-ban kétoldalú beruházásvédelmi megállapodással javultak a további vegyes vállalatok alapításának feltételei. tapasztalatokra építve és a gondokból okulva érdemes is növelni az egyszerű termékcserén túlmutató üzleti kapcsolatokat, mert hosszú távú gazdasági előnyökkel kecsegtetnek. Az OECD tanulmánya - 38 együttműködés elemzése alapján - állapítja meg, hogy a kooperációk súlya még elenyésző a kölcsönös forgalomban. A kelet-nyugati árucsere egészével szemben azonban a kooperációk a technikai fejlődés élvonalába tartozó iparágakban valósultak meg és alkalmasak arra is, hogy idővel az árucsere megélénkülését vonják magukkal. M. j. Hét végi tolnai krónika Igyekszünk mindannyian jó előre megtervezni, hogy mit csinálunk a hét végén, szombaton és vasárnap. A legjobb lenne persze pihenni, olvasgatni, társaságban elbeszélgetni egy keveset, de mostanában többnyire munkával töltik az emberek a szabadidejüket. Azt, hogy mégis mivel foglalatoskodunk a hét végén, az időjárás dönti el. Most például szombaton 34 milliméter csapadék hullott, óriási felhőszakadás volt szinte az egész megyében. Ez azonban nem jelentette azt, hogy mindenki a szobába kényszerült - dolgoztak a kórházakban, a folyamatos műszakú üzemekben, gyárakban, az állatokat etetni kellett otthon is és a nagyüzemekben is. Aki tehette, horgászni ment, nézelődött a vásárban, s mint összeállításunk egyik cikkében is olvashatják: az esküvői vidám táncmulatság után is bőven akad tennivaló. Gabonaberakó épül Domboriban A gabonasiló tövében szorgos munka folyik Daruk, gépek, kompresszorok hangja hallatszik már messziről Domboriban: a bajai Alsódunavőlgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói vasárnap is készítették az új, modern, biztonságos gabonaberakót. A segítségével közvetlenül az uszályba kerül a gabona. Jelenleg bontják a betont, s a Cs-2-es lemezt a talajszint alá helyezik. Az építkezés befejezésének határideje a vízállástól függ, hisz magas a vízállás, a jászolgát nem készül el időben. Egyébként a 10 millió forint értékű beruházás dokumentumaiban is rögzítették, hogy a határidőcsúszás oka a Duna magas vízállása is lehet. Eső után: vízbetörés A szombati, késő délutáni felhőszakadás mázsaszám hordta le az iszapot a szekszárdi szőlőhegyről, elárasztotta például a Bottyán-hegyen kiásott gázvezetékárkokat, alámosta az árkok körül a talajt, a 9-es és 11 -es számú ház pincéiBeomlott a pince, elfolyt a bor ba is befolyt a víz. Szekszárdon Finta István, Bocskai utca 48. számú háza mellett is elöntötte a víz a pincét, s itt is a kiásott, de még be nem temetett vízvezeték-munkaárokból talált utat a pincébe a csapadékvíz. A Bocskai utcának ezen az oldalán viz- vezetékcsöveket fektettek, az árkot a két végén 10-10 méter hosszan nem temették be, hiszen a csövekbe még nem kötötték be a vizet. Finta István pincéje az alsó 10 méteres munkaárok végén van Párás, borongós reggel, az óra alig mutat még hetet, amikor a mözsi téesz majorjába érünk. A falu teljesen kihalt, de a téeszmajorban, s a mögötte lévő fóliasátor-városban rengetegen dolgoznak. Harminckét család vállalt paprikát, s most hárman-négyen szedik egy-egy fóliaalagútban a sárgára érett fehér- özönt. Fordított a helyzet: most az úton csak gumicsizmában lehet közlekedni - a fólia alatt viszont száraz a talaj.- a víztömeg itt törte át felülről a pince polbivét. Azonnal menteni kezdték a bort, a hordókat, az edényeket, bár 50 liter bor így is „elpatakzott”. A pincében 1 méter 80 centi magasan állt a víz, s így azonnal hívták a vízügyeseket és a tűzoltókat. A vizet a vízügyesek szivattyúzták ki a pincéből. Egyébként a tűzoltóság központi ügyeletére vasárnap délután 3 óráig 13 vízbetöréssel kapcsolatos bejelentés érkezett. Segélyszolgálati szerelő Kovács Imre a Gróf Pál utcába indul A Magyar Autóklub szekszárdi műszaki állomásán Kovács Imre segélyszolgálati szerelő csendesnek ítéli a napot. Egy Skodát kellett indulásra bírni Szekszárdon a Gróf Pál utcában, helyben az állomáson két Wartburghoz nyújtott segítséget. Egyik porlasztóját javította, a másiknál a féltengely gumiharmonikájának cseréje vált szükségessé. Maradt tehát idő, hogy a tegnapi esőzéssel aliszapo- sodott udvart is megtisztítsa a felgyülemlett sártól, ó maga 1976 óta lát el másodállásban segélyszolgálati szerelői teendőket. Rajta kívül - az állomáshoz tartozó két kollégája - Mecseknádasdon és Du- nakömlődön áll rendelkezésre a bajba jutott autósoknak. Faiertag János, a növénytermesztésben dolgozik, hat-hét éve foglalkozik paprikával.- A szabadidőmet szinte teljesen lefoglalja a paprika, s így megy ez kora tavasztól egészen addig, míg a dér meg nem csípi - mondja a gazda. - Ez most már a harmadszori szedés, először darabra fizettek, most már kilóra viszik. Állandóan kapálni, gazolni kell a paprikát - (Folytatás a 2. oldalon.) Paprikaszedés - hajnalban / Közepes termést hozott a paprika a fólia alatt
