Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

Megkezdődött az Országgyűlés

nyári ülésszaka

'# Az Elnöki Tanács új elnöke: Németh Károly

r

Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Országgyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadta az Országyűlés

Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával - érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt- felmentette;

Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta.

Ezt követően az Országgyűlés elnöke ismertette az Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ajánlása alapján javaslatot tett személyi kérdésekben. Ezt elfogadta az Országgyűlés

Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből- érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesévé történt megválasztása miatt - felmentette;

Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta;

Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből - érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt - felmentette;

Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta.

Csütörtökön az Országház Nándorfehérvár Termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemeit az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről: a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.) választották. Ugyancsak határoztak arról, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik.

A képviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról:

1. A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat;

2. A Büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása;

3. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH munkájáról.

Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját.

A pénzügyminiszter expozéja

Személyi változások a párt vezető testületéiben

Bevezetőben elmondta: a gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerő kiindulni, hogy az 1983-84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi, folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve, a gazdaságirányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985- :ől külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban ennálló adósságunk tovább növekedett. Ebben szerepe volt a múlt évben a cse- earányok 1973 óta legnagyobb mértéül, több mint 7 százalékos romlásának, vléhány, remélhetőleg nem ismétlődő kedvezőtlen esemény, például a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult ahhoz, íogy az öszes hazai termék mennyisége ;sak 1,3 százalékkal növekedett. Sem az parban, sem az építőiparban gyakorlati- ag nem volt növekedés. A mezőgazda- :ági ágazat termelése meghaladta ugyan i gyenge 1985. évit, de az 1984. évit nem :rte el. A növekedéshez ugyanakkor :edvezően hozzájárultak a kisvállalkozá- ,ok is. A rosszabbodó feltételek ellenére i lakosság fogyasztása összességében > százalékkal bővült, de ez társadalmi ré- agenként igen eltérően alakult. A nép- azdasági beruházások növekedése a arvezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 zázalékot.

Az ismertetett folyamatok egy része 987 első felében is érvényesült. A kü- ánféle forrásokból származó, vállalatok- ak nyújtott támogatások tavaly több íint 20 százalékkal haladták meg az 985. évit, s így összességében annyi tá- logatást nyújtott a költségvetés, mint mennyi nyereség létrejött a népgazda- ágban.

Az összes ipari beruházás több mint Hét az alapanyag- és energiaszektorra irditottuk, a feldolgozóipar fejlesztésére ezáltal a szükségesnél kevesebb maradt. Ennek is mindössze egyharmada szolgálta az új technológiák meghonosítását. Szerencsére vannak azért gyorsan megvalósuló, piacképes termékeket előállító hatékony beruházások is.

Az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, nem eléggé kény- szeritett alkalmazkodásra. A magyar termékek külpiaci leértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerése és a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez összességében igen bonyolult helyzetet teremtett. A lakossági fogyasztás növekedésének mértéke ahhoz kevés, hogy a közhangulat elégedett legyen, ahhoz viszont sok, hogy az egyensúly ne romoljon. Ebben a helyzetben tulajdonképpen a holnapi termelés még nagyon is bizonytalan hozamait éljük fel. Nehéz elfogadtatni és érvényesíttetni azt a kikerülhetetlen állapotot, hogy még az azonos fogyasztási lehetőségért, reáljövedelemért is évről évre egyre többet kell teljesíteni.

A költségvetés hiányának oka;

Azállami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési, az ipái és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben-keres- hetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani.

Ezt tükrözi, hogy a költségvetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a (Folytatás a 2. oldalon.)

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén - mint az arról kiadott közlemény tartalmazta - szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére.

A Központi Bizottság:- Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát, Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét, Medgyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB osztályvezetőjét és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatóját tagjai sorába választotta;- Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből;- Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkárhelyettesének;- Losonczi Pált saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából;- Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette politikai bizottsági tagságából;- Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának;- Havasi Ferencet felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;- Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

Csütörtökön ülést tartott a Budapesti Pártbizottság, amelyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület személyi kérdésekben döntött. Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a pártbiA pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatait vette számba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára előadói beszédében, amelyet a Központi Bizottság csütörtökön Moszkvában megkezdődött ülésén mondott el. Hangsúlyozta, hogy gyökeres reformról, a gazdasági mechanizmusban végrehajtandó minőségi változtatásokról van szó.

Az utóbbi két év alatt végzett munkát értékelve a szovjet vezető kijelentette, hogy a társadalomban mindinkább elmélyül és felerősödik az átalakítás, szélesen kibontakozik az ország életében a minden területre kiterjedő demokratizálási folyamat, a szellemi élet felélénkülése tapasztalható, változik az emberek munkához való viszonya. Valamelyest javultak a gazdasági mutatók is, így például a korábbinál gyorsabb ütemben növekszik a munka termelékenysége és az ipar termelése. Jelentősen felgyorsult a szociális fejlesztés üteme. Ez évben az e célra szánt beruházások háromszorta gyorsabban nőnek, minta népgazdaság egészében.

Mihail Gorbacsov a továbbiakban rámutatott, hogy a pozitív változtatások folyamán ellentmondásba került egymással egyrészt a tömegek növekvő aktivitása, másrészt a konzervatizmus és a gazdaságirányítás bürokratikus módszerei között.- Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának.

*

A Központi Bizottság legutóbbi ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, a Közgazdasági Munkaközösség és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöki tisztéből;

Németh Károly elvtársat a Káderpolitikai Bizottság, a Pártépítési Munkaközösség és az Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB által kiküldött - a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó - munkabizottság vezetése alól.

A Központi Bizottság kinevezte

Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, valamint a Közgazdasági Munkaközösség elnökévé;

Szabó István elvtársat a Szövetkezet- politikai Munkaközösség elnökévé;

Lázár György elvtársat a Káderpolitikai Bizottság elnökévé, és megbízta a KB által kiküldött - a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó - munkabizottság vezetésével;

Lukács János elvtársat a Pártépítési Munkaközösség, valamint az Ifjúsági Bizottság elnökévé;

Bereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB meliett működő Agitációs és Propaganda Bizottság tagjává.

Ennek az ellentmondásnak a felszámolása a gyors és energikus intézkedéseket követel. Ezeket a demokrácia széles körű fejlesztésével a követelmények minden szinten törté» megszigorításával, továbbá a munkaiiyagi ösztönzésének és a társadalomén élvezett erkölcsi tekintélyének megAsítésével kell végrehajtani.

Minden irányban mutayozik előrehaladás, ez azonban még rjjem jelent áttörést - hangsúlyozta a főtitkár, majd megállapította: a fékezőmechanizmust még nem sikerült felszámolni és a gyorsítás mechanizmusával felváltani. Mihail Gorbacsov egyebek között javasolta: a nép- gazdasági tervezés nyújtotta előnyökkel együtt bátrabban használják ki az áru- és pénzviszonyokat az irányítási rendszerben.

Beszédében a főtitkár meghatározta, hogyan lehet a népgazdaság irányításának minden szintjén áttérni a főképpen adminisztratív vezetési módszerekről az elsősorban gazdasági módszerekkel történő irányításra.

A főtitkár kijelentette, hogy az ilyen áttérés feltételezi a vállalatok és egyesülések önállósága határainak jelentős bővítését, a gazdaság központosított irányításának gyökeres átalakítását és minőségi színvonalának emelését, a tervezés, az árképzés, a pénzügyi és hitelmechanizmus nagy szabású reformját.

Az SZKP KB plénuma

Munkában az Országgyűlés

zottság első titkárát érdemei elismerése mellett felmentette első titkári funkciójából, mivel az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját megválasztotta a Budapesti Pártbizottság első titkárának.

Ülést tartott

a Budapesti Pártbizottság