Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

1987. június 25. /'’tÖlna'n 4 IKiÉPÜJSÁG Ruhából - kétrészes kompié A szekrényben hosszú idő óta árválkodó, néhány éve még igencsak divatos bő­vonalú huzatruhából jól kihasználható kétrészes együttest varrhatunk, ha a 2. ábrán láthatóan átalakítjuk. A felsőrész alakításához kétféle megoldás is kínálkozik: A 3. rajz szerint megma­rad a hosszú ujja, csak patentkötéssel csíkos kézelőt és övrészt toldunk hozzá. Á 4. ábra alapján pedig elől végig nyitott lesz, s visszahajtott háromnegyedes ujjal, derék­részen bujtatott, megköthető övvel variáljuk. A szoknya mindkét esetben elég maga­san nyitott, ám alatta azonos színű selyem, vagy horgolt, legyezőformájú bélésbetét biztosítja a diszkrét és kényelmes járást. Hűvös nyári napokon kellemes viselet.B. K. A fejfájás és gyógyszeres kezelése Szabatos meghatározás szerint fejfá­jásnak az agykoponyán belül érzett fáj­dalmat nevezzük. Itt különösen érzékeny területek vannak: a bőr, a bőr alatti kötő­szövetek, a szemgolyó, a szemüreg kö­tőszövete, az orrmelléküreg, a kemény agyburok és az erek. E szervek mind­egyike a legkülönbözőbb behatások kö­vetkeztében izgalmi állapotba kerülhet, és ezzel fejfájást válthat ki. Szinte alig van olyan ember, akinek egy-egy alkalommal ne fájna a feje. A probléma inkább a tartós, vagy az idő­szakos, de rendszeresen ismétlődő fej­fájásoknál van. A fejfájásnak ugyanis na­gyon sok oka lehet, de legtöbb esetben jelzése valaminek, esetleg társul vala­mely betegséghez, illetve annak kisérő tünete. Oka lehet - többek között - érbe- idegzési zavar, fertőző lázas betegség, agyűri folyamat (agyhártya-, agyvelő- gyulladás, daganat, agyvérzés), esetleg a szem törési hibája (mely szemüveggel megszüntethető), rossz szemüveg vise­lése; vagy a fül, az orr, a fogak, a mellék­üregek megbetegedése, a gerinc nyaki elváltozásai (amelyek többnyire mesze- sedéssel járnak); sérülés, agyrázkódás, a fej, az arc, a tarkó tájékán fellépő ideg- bántalmak, ideggyuladás, stb. Okozhatja napszúrás vagy frontbetörés is. Hiszen nem biztos, hogy valamilyen betegség­ben is szenved az, akinek fáj a feje. A helytelen, egészségtelen életmód, az is­métlődő éjszakázások, a nagyobb mér­tékű dohányzás, az italozás, a túlfeszített (többnyire szellemi) munka, az idegfe­szültség; a pihenés, a kikapcsolódás hiánya szintén kiválthat nemcsak múló, hanem hosszabb ideig tartó fejfájást is. Azt a fejfájást, amely nem tünete vala­milyen más betegségnek, hanem önálló kórkép, az orvostudomány migrénnek nevezi. Bár elsősorban a nők betegsége, mely már a serdülőkorban kezdődik, és jóval túlmutat a klimaxon, mégis nem egy férfi is szenved benne. Vezető tünetei: általá­ban féloldali fejfájással jár, hányingerrel, hányással szokott párosulni, és roha­mokban jelentkezik. Egy-egy roham tart­hat viszonylag rövid ideig, de tarthat órá­kig, sőt napokig is, bár ez utóbbi ritka. Súlyos esetekben vegetatív zavarok, rit­kán akár idegrendszeri működésben ki­esési tünetek (kettöslátás, átmeneti bé­nulás, beszédzavar) is előfordulnak. Sú­lyos migrénnél a fény-és zajingerek fo­kozzák a fájdalmat, ezért ilyenkor taná­csos sötét, csendes szobában lefeküdni. Egyébként a migrénre való hajlam általá­ban öröklődik. Sajnos, bármilyen sokat tud is az or­vostudomány a migrénről, pontos okát még mindig nem ismeri. Ez annál is érde­kesebb, mert már forgalomban van olyan gyógyszer is, amely kifejezetten a migrén megelőzését hivatott szolgálni (tehát nem fájdalomcsillapító). . Mindenféle heveny fejfájás esetében (akár migrénes természetű, akár nem) in­dokolt a fájdalomcsillapítók alkalmazása. Ma már - egy-egy doboz erejéig - a vi­szonylag erős fájdalomcsillapító gyógy­szerek is megvásárolhatók vény nélkül is. Abban az esetben, ha a hányinger kö­vetkeztében a szájon át bevehető gyógy­szerek nem jöhetnek szóba, célszerű le­het a fájdalomcsillapító kúpok alkalma­zása. Egy-egy doboz ezekből is vény nél­kül kapható. Mindazonáltal a fájdalomcsillapítók valóban csak arra valók, hogy az akut fáj­dalmat csillapítsák. Semmi esetre sem jár el helyesen az, aki rendszeresen je­lentkező fejfájásai ellenére nem megy or­voshoz, hanem a tüneteket - újra meg új­ra - valamilyen fájdalomcsillapító gyógy­szerrel nyomja el. Különösen fontos ez olyan embernél, akinek korábban nem igen fájt a feje, hiszen itt valószínűleg olyan probléma húzódik meg a háttér­ben, ami orvosi kivizsgálást igényel. Az okok a legkülönfélébbek lehetnek; talán csak egy új szemüvegre van szükség. Jó tudni, hogy hazánkban létezik un. migrénszakrendelés: ide az fordulhat, akinek a problémáját nem tudták az ala­csonyabb orvosi szinteken megoldani. Ez a szakrendelés a budapesti Neuroló­giai Klinikán működik (Vili., Balassa utca 6.). Ezt megelőzően azonban elsősorban az életmódot kell rendezni, fokozott mér­tékben kell pihenni, kikapcsolódni, hi­szen első megközelítésben (ha ezek a ki­váltó stresszorok fennállnak) minden or­vos is elsősorban ezt fogja tanácsolni. Azt sem árt figyelembe venni, hogy a migrénnel bajlódó beteg maga is sokat tehet a rohamok megelőzésére: egy idő után a beteg maga is megfigyelheti, hogy milyen okok, cselekvések, történések azok, amelyek nála ezt a rohamot ki szokták váltani. Ha ezeket elkerüli, sok­kal ritkábbá válik a roham. Némi vigasz a nőknek: különösen a menstruációval kapcsolatban jelentkező migrének a klimax után, általában 60 éves korra maguktól meg szoktak szűnni, de legalább is jelentősen megritkulnak. Dr. KEMPLER KURT A legkisebb királyfi és a táltos paripa (német népmese) Volt egyszer egy király, és annak há­rom fia. Ennek a királynak az egyik sze­me sírt, a másik nevetett. Megkérdezte egyszer tőle a legkisebb fia:- Mi az oka annak, hogy az egyik sze­med sír, a másik pedig nevet?- Nagy oka van annak, édes fiam - mondta a Fehér király, mert ez volt a ne­ve. - Volt nekem egy barátom, a Fekete király. Bizony sok ellenséggel megvív­tunk mi legénykorunkban. Aztán egyszer úgy esett, hogy el kellett válnunk. Volt az én barátomnak egy tündérkeresztanyja, ö megjósolta nekem, hogy három derék fiam lesz, de jó király csak abból lehet, aki majd megtalálja és országomba el is hozza a Fekete király birodalmában nyíló aranyvirágot, és melléje egy aranyalmát is. Nevet az egyik szeme, mert három de­rék fiam van, sír a másik, mert azt sem tu­dom, hol, merre van a Fekete király biro­dalma. így hogyan is várhatnám, hogy valamelyik fiam szerencsével jár majd.- Egyet se búsuljon édesapám! - mondta a legkisebb királyfi. - Elmegyek én is, meg a két bátyám is, haza sem jö­vünk az aranyvirág és az aranyalma nél­kül. így is lett. Csakhogy a király istállójá­ban csak két szép paripa állt, a harmadik egy sovány, legyengült gebe volt. A két idősebb testvér felpattant a paripák hátá­ra, a kicsinek csak az öreg, sovány hátas jutott. Azért odament hozzá, meg­veregette az oldalát, és szelíd szóval bíz­tatta:- Egyet se félj, derék, öreg jószágom! Megitatlak, megetetlen, minden reggel, minden este, valahogyan majd csak elju­tunk a Fekete király országába. - Azzal felült a hátára, s testvérbátyjai után ő is elindult a hosszú útra. Mikor esteledett, megszólalt az öreg ló:- Mit parancsolsz, édes gazdám? Szálljak-e, mint a szél, vagy repüljek, mint a gondolat? Mert tudd meg, hogy táltos vagyok én, csak azt vártam, hogy szelíd szóval szóljanak hozzám, gondo­san ápoljanak engem.- Repülj lovam, táltos lovam, mint a gondolat! - kiáltotta boldogan a legki­sebb királyfi. Röpült is a táltos, s még fel sem jöttek a csillagok, a kis királyfi máris a Fekete ki­rály palotájának udvarába ért. A palota ablakából éppen ekkor nézett ki a király szépséges leánya.- Hát te ki vagy? - kérdezte a királyfi.- Én a király leánya vagyok, de mit ke­resel az apám udvarában, te idegen vi­téz?- Téged kereslek, csillagom, mert ná­lad szebb aranyvirágot még nem láttam. Most már csak az aranyalmát kell megta­lálnom. A király leánya becsapta az ablakot, sehogy sem értette mit akar az idegen lo­vas. Ekkor a kis királyfi meg a táltos paripa háromszor megkerülte a palotát. A Feke­te király és szépséges leánya kijöttek a palotából, de amint átlépték a küszöböt, a király aranyalmává, a királylány pedig aranyvirággá változott. A királyfi kalapja mellé tűzte a virágot, az almát pedig a ta- risznájába tette, s vágtatott haza édesap­jához. Amint az öreg király meglátta az almát és a virágot, azon nyomban abbahagyta a sírást, s nevető két szemével az addigra visszaváltozott két vendégére tekintett. A fiatalok azonnal egymásba szerettek, s nem telt bele sok idő, hetedhétörszágra szóló lakodalmat csaptak. Tán még ma is élnek, ha azóta meg nem haltak. Fordította: SZABÓ BÉLA Bélyeggyűjtőknek A betű munkásainak 125 éves A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete. Ebből az alkalomból a Magyar Posta június 25-én négy forint névértékű bélyeget bocsát ki. A jubileumi címletet a Pénzjegynyomda készíti réz- és ofszetnyomás kombinációjával 1 309300 fogazott és 4700 vágott pél­dányban. Vagyóczky Károly grafikusmű­vész tervrajza segítségével egykori nyomdai műhelybe pillanathatunk be a bélyegen. János-napot köszönt az új címlet, a könyvnyomtatás feltalálójának J. Guten- bergnek névnapját és az e szakszerve­zethez tartozó dolgozók mindenkori ün­nepét. A szakszervezet centenáriuma al­kalmából 1962-ben e napra jelent meg Gutenberg (1948 után már másodszor) és a jeles magyar könyvkészítő, Misztót- falusi Kis Miklós arcképével bélyegpár. Az utóbbi emlékezetét 1985-ben Tótfalu­si néven hirdette 300 éve nyomtatott bibliája címlapjának reprodukciója két forintos bélyegen. Két címlet szólt a hazai könyvnyomtatás 500 évéről. A szép könyvek műhelyei közül az Atheneum és a Kner Nyomda, a bélyegekért az Állami Nyomda, a bankjegyekért a Pénzjegy- nyomda kapott bélyeget. A papíripart Diósgyőr képviseli. A sajtót a Vörös Újság és a Népszava, valamint Rózsa Ferenc bélyegei, továbbá a Nemzetközi Újságíró Szervezet 1 forintosa örökíti meg. 1848 centenáriumán kiadott sorozat 10 fillére­se elénk tárja az első szabad magyar saj­tót, a nyomdagépet, amelyen a szabad­ságot követelő és hirdető röplapok ké­szültek. Mit főzzünk vasárnap? A Gemenc Szálló konyhafőnökének Ragoncsa Istvánnak ajánlata Pásztorhús Hozzávalók: 5 főre. Marhalábszár 60 dkg, zsír Í2 dkg, hagyma 15 dkg, pirospaprika 2 dkg, só 3 dkg, gomba 25 dkg, füstölt szalonna 15 dkg, őrölt bors fél dkg, petrezselyemzöld 1 csomag, liszt 8 dkg, egy pohár tejföl. Lehetőleg marhalábszárból ké­szítsük, a húst a pörköltnél valamivel kisebb kockákra vájuk és megmos­suk. Felhevített zsírban hagymát pirí­tunk, paprikát teszünk bele, majd a húst megsózzuk és fedő alatt párol­juk. Közben a gombát gondosan meg­tisztítjuk, megmossuk és cikkekre vágjuk. Húsos füstölt szalonnát koc­kákra vágjuk, félig kiolvasztjuk, hoz­zátesszük a gombát, gyengén sóz­zuk, törött borssal, petrezselyem­zölddel fűszerezve erős tűzön gyor­san rövid ideig pároljuk, hogy a gom­ba felesleges nedvessége elpáro­logjon. A puhulóban lévő húshoz ad­juk a gombát és kis ideig együtt pá­roljuk. Befejezésül liszttel elkevert tejfölt adunk hozzá (habarást), s még kis ideig főzzük. Köretnek párolt rizst, vagy főtt bur­gonyát adunk. Fejes saláta illik hoz­zá. Elkészítési ideje másfél-2 óra. G. Nagy Ilién: Billegő­Izának ­A patakon két kacsa billeg sugáron billeg a csönd hátukon billeg a vízcsepp a csenden billeg a Föld vízcseppen billeg a szellő A Földön billegnek hegyek szellőcskén billeg a felhő a hegyeken billegnek vizek felhőkön billeg az ég vizekből billen a patak az égen billeg a kék patakban billegnek halak kék égen billeg a Nap halakon billeg a sodrás napocskán fénysugarak sodráson billeg a zúgás Lo etika. A vízszintes sorokban az ábrák bizonyos logikai sorrendben követik egy­mást - kettő kivételével. Mondjátok meg, melyik két ábra bontja meg a logi­kai sorrendet?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents