Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

1 2 Képújság 1987. június 25. Rendteremtés és megújulás Az uj vietnami kormányfő nyilatkozata Vietnam a kedvezőtlen feltételek da­cára folytatja a rendteremtés és a megújulás irányvonalát - jelentette ki szerdai nemzetközi sajtóértekezleten Pham Hung vietnami miniszterelnök. Az MTI hanoi tudósítójának kérdéseire válaszolva Pham Hung megerősítette: a kormány még ebben az évben bevezeti a szocialista vállalatok önálló, önfinan­szírozó gazdálkodásának rendszerét. Folytatják az államapparátus megtisztítá­sát, a kormány tevékenysége a nyíltság jegyében folyik majd. A demokratizálási folyamattal párhuzamosan intézkedése­ket hoznak azért, hogy növekedjen a kor­mányzati munka törvényessége, haté­konysága. Az infláció megfékezése érdekében a kormány tovább ösztönzi minden szek­torban a termelést, fokozatosan meg­szünteti a központilag szabályozott elosztási mechanizmusokat, s az ár- és bérarányokat az értéktörvény figyelem- bevételével határozzák meg. A miniszter- elnök megerősítette, hogy nemcsak csökkentik az államapparátus létszámát, hanem képzettebb, az új iránt fogékony szakemberek kinevezésével átalakítják a káderállományt. A vietnami nemzetgyű­lés ülésszakának zárónapján elmondott beszédében Pham Hung külpolitikai kér­désekről szólva megerősítette: kormá­nya továbbra is az egyetemes béke meg­őrzését tartja fő céljának. Támogatja a szovjet biztonságpolitikai kezdeménye­zéseket és tovább törekszik a délkelet­ázsiai viszályok igazságos tárgyalásos rendezésére. Vietnam - mondotta a kormányfő - kész a kapcsolatok rendezésére, a ha­gyományos barátság helyreállítására Kí­nával. Nem lesz jobb a feketéknek Kivonul a külföldi tőke a Dél-afrikai Köztársaságból Mintegy félszáz amerikai és brit nagy- vállalat szüntette meg tavaly óta dél-afri­kai érdekeltségét - mindez azonban so­kak várakozásával szemben a legkevés­bé sem gyengítette meg a pretoriai rend­szert, sőt, éppen fordítva. Olyannyira, hogy miközben a vezető tőkés országok­ban az apartheid ellen küzdő csoportok még mindig egyre erőteljesebben köve­telik „a teljes tőkekivonást”, Dél-Afriká- ban a feketék nem egy szakszervezete már inkább maradást parancsolna a kül­földi tőkének. Valóban, a tőkekivonás­nak, a „desinvestmentnek” nevezett in­tézkedések eddig inkább erősítették a rendszer anyagi bázisát és semmilyen hasznot nem hoztak a fekete bőrű lakos­ságnak. Újabban már nem is elvi politi­kai okokra hivatkozva szüntetik meg dél-afrikai jelenlétüket a nagy konszer­nek, az IBM, a GM, vagy az EXXON. Be­vallják: nem találják annyira jelentősnek, vagy kifizetődőnek ottani üzleteiket, hogy érdemes legyen miattuk eltűrni a hazai apartheid-ellenes aktivisták szidalmait, bírósági feljelentéseit. Egyszerű üzleti aktusnak, nem pedig politikai tettnek számítanak a tőkekivo­nások, lebonyolításukba a fekete több­ség érdekeit képviselő szakszervezetek­nek semmilyen beleszólásuk nincs. Ami­kor valamelyik amerikai konszern eladja részesedését a helyi vállalkozónak, vagy valamelyik helyi tőkés csoportnak - ed­dig leginkább a dél-afrikai vállalkozás helyi igazgatósága tagjainak -, az első, hogy törlik a céget a Sullivan-törvény aláíróinak sorából. A Sullivan-törvény- hez csatlakozó amerikai vállalatok leg­alább kötelességüknek tekintették a faji diszkrimináció megszüntetését. A Coca Cola és az EXXON azon kevesek közé tartozott, amely törődött a tőke eladásá­nak körülményeivel, a részvények egy részét fekete üzletembereknek juttatta, és alapot is létesített különböző szociális programok finanszírozására. A tőkekivonás azonban az esetek na­gyobb részében nem volt több egyszerű tulajdoncserénél, ugyanakkor azt jelen­tette, hogy a legalább papíron etikusabb amerikai, vagy nyugat-európai vállalati , erkölcs helyébe a dél-afrikai lépett. A dél-afrikai kormány pedig szigorította a vállalati kötelmeket, az úgynevezett terü­leti rendelkezések szigorú betartására kötelezte a vállalatokat - e törvény lehe­tetlenné teszi, hogy egy fekete bőrű vál­lalatvezető a fehérek lakta városrészbe költözzék. A rendeletek a vállalatok köte­lességévé teszik, hogy levonják a fizeté­sekből a ki nem fizetett lakbéreket. Dél- Afrika több nagyvárosában a lakbérfize­tés bojkottja is része az apartheid-elle­nes harcnak. A dél-afrikai kormány szempontjából talán az a legfontosabb, hogy a külföldi tulajdonban lévő helyi cégek egyike-má- sika - betartva a vonatkozó ENSZ-hatá- rozatokat - eddig nem fogadott el állami megrendeléseket katonai célra is hasz­nálható termékek szállítására. A cégek helyi felvásárlása után ez az akadály is elhárul. A látszólagos tőkekivonással tehát végeredményben gyengül a dél-afrikai rendszerre gyakorolható nyomás és en­nek veszélyét már fölismerte a feketék legnagyobb szakszervezeti szövetsége, amely jövő hónapban tartja éves konfe­renciáját. Több munkásvezetö borúlá­tóan ítéli meg a „tőkekivonások” hatását, de még többen bizonytalanok. Nem tud­ják eldönteni, mit is tegyenek a szakszer­vezetek: elégedjenek meg a bérharccal, vagy inkább politikai követeléseket tá­masszanak? Támogassák, vagy ellenez­zék inkább, hogy a helyi vállalkozóknak eladott üzlet vezetésébe bevonják a fe­kete bőrű szakembereket, a részvény- eladásokon keresztül pedig a szélesebb munkásrétegeket? Az Afrikai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára szerint a vállalati kivonulás si­kertelenségének oka az, hogy a tőkeki­vonást csak színlelték, valójában tőkeát­adás történik. A kiárusítások mesés üzle­tet jelentettek a dél-afrikai tőkének és olyan technológiához, vezetési módsze­rekhez, márkanévhez, meg piaci része­sedéshez jutnak, amelyet egyébként csak hosszú évek kemény munkájával szerezhették volna meg. Az IBM, a GM ki­vonulásakor például garanciát adott az új tulajdonosoknak, hogy fenntartja az al­katrész- és a technológiaellátást. Gazdasági veszteség nem éri a dél-af­rikai fehéreket, a fekete többség viszont már csak amiatt is hátrányba kerülhet, hog gyengül liberális vezetői támogatói­nak köre a nagy amerikai, meg nyugat­európai vállalatok kivonulásával. „Kemé­nyebb időszak jön” - mondta a minap az egyik multinacionális társaság irányítá­sát átvevő dél-afrikai vezető, akitől a le­hetséges változások iránt érdeklődtek az újságírók. MARTON JÁNOS Mai kommentárunk Hajózni m... Öt hónapig tartó tárgyalássorozat, két- és többoldalú egyeztető megbe­szélések, tucatnyi szövegtervezet^ áll annak a kilencpon­tos határozati javas­latnak a hátterében, amelyet a Biztonsági Tanács állandó tagjai terjesztettek a világ- szervezet e magas Amerikai flottafelvonulás az Öbölben rangú fóruma elé. Si­kerre, diplomáciai áttörésre persze ez a kezdeményezés sem kínál biztosítékot, mégis, önmagában az a tény, hogy a hosszú évek óta húzódó iraki-iráni háború befejezésére újabb, e szinten igen ritkának mondható egyetértés nyomán történik próbálkozás, mégis jelez valamilyen esélyt a kibontakozásra. A jelek szerint ugyanis a két közép-keleti ország közti ellenségeskedés túllépte azt a fokot, ameddig az - már amennyire ez mai világunkban egyáltalán le­hetséges - egy szűk körzet ügye maradhat. Az incidenseknek, rajtaütéseknek az a sorozata, amely napjainkra az öbölbeli hajózást gyakorlatilag egyetlen hatalmas ri­zikófaktorrá változtatta, úgy tűnik, hatékonyabb beavatkozásra ösztönözte a nagy­hatalmakat is. A hét elején jött híre például, hogy elindultak útjukra az első szovjet tankhajók, amelyek Kuvait felkérésére szállítanak kőolajat - így csökkentve az esetleges raké­tatámadások veszélyét. Szintén rövid idő kérdése, és kifutnak a kikötőikből a - ha­sonló meggondolásból - amerikai lobogó alatt közlekedő vízíjárművek. Navigare necesse est - hajózni muszáj, szólt a hajdani latin aranymondás, s ennek igazsága az energia-utánpótlás szempontjából létfontosságú Öböl eseté­ben ma is érvényes. Más kérdés, hogy az idegen zászlók feltűnése a feszültséggel terhes vízi utakon önmagában aligha vezethet megoldáshoz - csakúgy, mint ahogy a Biztonsági Tanács határozattervezete is csak a közvetlenül érintett két fél, Irak és Irán megfelelő reagálása nyomán adhatna okot a derűlátásra. A legutóbbi napok eseményei, a friss teheráni és bagdadi hadijelentések azonban nem épp a kiegye­zés közeledtére utalnak. Mint ahogy nem egyszerűsíti a helyzetet az amerikai- szaúd-arábiai katonai együttműködés kiszélesítésének néhány újabb fejleménye sem. Pedig a zaklatott múltú - és jelenű - térségben aligha van valami, amire nagyobb szükség lehet, mint az olyannyira áhított békére. A hét év óta tartó tragikus háború halálos áldozatainak a száma - adja hírül egy néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott összesítés - immár meghaladja az egymilliót. A hadifoglyok létszámát körül­belül hetvenezerre becsülik, míg a sebesültek és nyomorékká váltak seregéről még hozzávetőleges adat sincsen. SZEGŐ GÁBOR Ülésezett a szekszárdi városi pártbizottság Tegnap ülésezett az MSZMP Szek- szárd Városi Bizottsága. Tájékoztatót hallgatott meg a gaz­daságpolitikai munka I. féléves tapasz­talatairól, majd személyi kérdésben dön­tött: Szajki László titkárt felmentette - ko­rábban a megyei pártbizottság osztály- vezetőjévé nevezték ki - és Csáki Bélát megválasztotta a városi pártbizottság tit­kárának.­PANORÁMA A családjogi törvény módosítása IV. BUDAPEST - Szerdán elutazott Bu­dapestről Sanni Abacha vezérőrnagy, a nigériai szárazföldi haderők vezérkari fő­nöke, a fegyveres erők irányító tanácsá­nak tagja, aki négynapos hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Sanni Abacha vezérőrnagyot fogadta Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. * A koreai néppel vállalt nemzetközi szo­lidaritás hónapja alkalmából Ju Jong Goi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete szerdán saj­tótájékoztatót tartott a KNDK diplomáciai képviseletében. A félszigeten kialakult jelenlegi helyzetet értékelve felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a KNDK már több ja­vaslatot terjesztett elő a haza önálló, bé­kés egyesítése érdekében. MOSZKVA - Szerdán Moszkvába ér­kezett Javier Pérez de Cuellar. Az ENSZ főtitkára’ ellátogat Minszkbe és Kijevbe, majd június 29-én kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel, s június 30-án nem­zetközi sajtóértekezletet tart a szovjet fő­városban. * Nyolc bizottságban és három vitaköz­pontban folytatta munkáját a nők világ- kongresszusa, amely tegnap kezdődött el Moszkvában. A több mint kétezer résztvevő a nap folyamán számos témát vitatott meg. Este szolidaritási gyűlést tartottak a kongresszus résztvevői és szovjet vendéglátóik. * Már századunk kilencvenes éveinek második felében sor kerülhet egy nagy méretű, állandóan lakott űrállomás léte­sítésére - jelentette ki Pavel Popovics, a szovjet űrhajósok kiképzéséért felelős parancsnokhelyettes. A kocsikerék for­májú, a Földtől 400-450 kilométer távol­ságra keringő űrállomást akkor tudják üzembe helyezni, amikor sikeresen befe­jeződik az új atom-, illetve ionrakéta-haj- tóművek kifejlesztése. ULÁNBÁTOR - Mongólia következe­tesen arra törekszik, hogy helyreálljanak és fejlődjenek baráti kapcsolatai Kínával - jelentette ki Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitká­ra, a Nagy Népi Hurál (parlament) elnök­ségének elnöke a Kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) Állandó Bizottságá­nak elnökhelyettesével folytatott szerdai megbeszélésein. Peng Csüng parlamen­ti küldöttség élén tartózkodik Mongóliá­ban. ATHÉN - A görög fővárosban tartóz­kodik Weizsäcker nyugatnémet államfő. Vendéglátójával, Szárcetakisz görög el­nökkel sikraszálltak a leszerelésért, han­goztatva, hogy a szovjet-amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalások sikere mindenkinek érdekében áll. Jogszabályaink általánosságban a ro­konok tartásával összefüggésben Írják elő, hogy az jogosult rokonaival szemben tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. Elsősorban a ieszármazók kötele­sek az eltartást biztosítani, de ha leszár­mazó nincsen, akkor a felmenő rokont terheli a tartás. Mindezen túlmenően a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, azt nagykorú testvére köteles - bizonyos kivételektől eltekintve - eltartani. Általános rendelkezés, hogy tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető, visszamenőlegesen, hosszabb időre csak abban az esetben, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Van mód arra is, hogyha rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló kö­rülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatá­sát, vagy a tartás megszüntetését lehet a bíróságtól kérni. A gyermek tartása Az előző rendelkezések gyakorlati al­kalmazása kapcsán kiemeljük azt, hogy a szülő saját szükséges tartásának rová­sára is köteles megosztani kiskorú gyer­mekével azt, ami kzös eltartásukra ren­delkezésre áll. Amennyiben a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van, akkor az előző rendelkezés nem irányadó. A gyermektartásdíjról a szülök mege­gyezésének hiányában a bíróság dönt. Általában a kötelezett átlagos jövedel­mének 15-25 százalékában kell megál­lapítani gyermekenként a tartásdíj ösz- szegét. Viszont a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jö­vedelme 50 százalékát nem haladhatja meg. Abban az esetben, ha két vagy több gyermek tartását kell biztosítani, a tartás­díjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedve­zőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. A tartásdíj összegének meghatározá­sánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szü­lők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre, a gyer­mek saját jövedelmére is. Mindezek is­meretében a tartásdijat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatá­rozni. Amennyiben százalékos megálla­pításra is sor kerül, akkor is a tartásdíj alapösszegét meg kell állapítani. A gyer­mektartásdíj iránti pereknél mindkét szü­lő jövedelmi és vagyoni viszonyait vizs­gálni kell, a tartásdíj alapja elsősorban a tartásra kötelezett személy főállásban elért, a bérköltség terhére kifizetett ösz- szes munkabére (munkadíja, szövetke­zeti és egyéb járandósága, stb.), valamint az érdekeltségi, rendelkezési vagy más hasonló alap terhére kifizetett egyéb jut­tatás (részesedés, prémium, jutalom, stb.). Abban az esetben, ha a fentiek sze­rinti jövedelem nem biztosítja - a gyer­meket gondozó szülő jövedelemi viszo­nyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét, a tartásdíj megállapításá­hoz a más munkaviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rend­szeres jövedelmet (például újítási díj, táppénz, nyugdíj, elhelyezkedési támo­gatás stb.) is alapul kell venni. A tartásdíj alapjául szolgáló jövedel­met általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi öszes munkabér, jutta­tás és egyéb jövedelem figyelembevéte­lével kell kiszámítani. Természetesen le­vonásba kell helyezni a jövedelmet ter­helő adó és nyugdíjjárulékot és csak a fennmaradó összeg szolgálhat alapul a tartásdíjnál. A sorkatonát terhelő tartásdíjat családi segély útján folyósítja a sorkatona állan­dó lakhelye szerint illetékes tanács szak- igazgatási szerve. Amennyiben a sorka­tonai időtartam alatt hozza meg a bíróság marasztaló határozatát, akkor azt a fen­tieknek megfelelő szerv részére kell kéz­besíteni. A családi segélyt meghaladó tartásdíjat hátralékként nyilvántartani nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents