Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
2 Képújság 1987. június 17. Reagan a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását javasolja Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számának gyökeres csökkentéséről szóló szerződésbe „szerves részként" foglaljanak bele megállapodást valamennyi szovjet és amerikai rövidebb hatótávolságú rakéta világméretű felszámolásáról is. Ezt Reagan elnök jelentette be hétfői televíziós beszédében. Reagan közölte: utasítást adott az amerikai küldöttségnek, hogy Genfben terjesszék elő ezt a javaslatot. Mint ismeretes, a rövidebb hatótávolságú eszközök felszámolását a Szovjetunió javasolta eredetileg az Európa területén levő ilyen rakétákkal kapcsolatban. Az Egyesült Államoknak jelenleg nincsenek olyan fegyverei, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, azonban tervbe vette, hogy a Nyugat-Európába telepített Pershing-2 rakéták átalakításával létrehozza saját rövidebb hatótávolságú rakétáit. Az elnök ezúttal is azt mondotta, hogy a genfi tárgyalások „történelmi jelentőségű leszerelési egyezményhez vezethetnek” a közepes hatótávolságú eszközökről. Kijelentette, hogy a NATO Reykjavíkban megtartott értekezletén „tökéletes egyetértés jött létre a tárgyalási álláspontról", s az amerikai elképzeléseket korábban Velencében a vezető tőkés országok is támogatták. Szerinte Velencében abban is egyetértettek, hogy „nyomást kell gyakorolni a Szovjetunóra a leszerelési tárgyalások más fontos területein történő előrehaladás érdekében”, így például a hadászati nukleáris fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentéséért. Mindössze húszperces beszéde egy részét Reagan arra használta, hogy bizonygassa: a velencei csúcstalálkozó - az általános véleménnyel ellentétben - hasznos és az Egyesült Államok számára eredményes volt. A TASZSZ szovjet hírügynökség washingtoni tudósítója Reagan hétfő esti televíziós nyilatkozatáról beszámolva felteszi a kérdést, valóban kész-e már az Egyesült Államok a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolására? Majd kiemeli, hogy Reagan „sokat jelentő hallgatással siklottéi a hetvenkét darab Pershing- 1A kérdése fölött. Ezek a rakéták a bonni Bundeswehr fegyvertárában vannak, de a hozzájuk tartozó robbanófejeket az Egyesült Államok tartja kézben”. Az elnök semmit sem szólt azokról a hadműveleti-hadászati rakétákról sem, amelyekkel az amerikai haditengerészet hajóit és a légierő repülőgépeit szerelték fel, s amelyek vagy európai vizeken, a szovjet határok közelében tartózkodnak, vagy pedig a Szovjetunió területének tőszomszédságában állomásoznak”. A TASZSZ szerint megállapítható, hogy Reagan beszéde több kérdést hagyott válasz nélkül, mint amennyire választ adott. Vendégünk: Eduard Sevardnadze Eduard Amvroszijevics Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere 1928-ban születet. Nemzetisége grúz. Elvégezte a Grúz KP Központi Bizottságának pártiskoláját és a kutaiszi pedagógiai főiskolát. Azután a Komszomol különböző szerveiben dolgozott, s egy ideig a Grúz Kommunista Párt kutaiszi városi bizottságának instruktora volt. 1961 -ben a grúziai mohe- tai járási pártbizottság, később a tbiliszi Pervomajszki kerületi pártbizottság, majd 1972-ben a Tbiliszi városi pártbizottság első titkárává választották. Még abban az évben megválasztották a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárává. Eduard Sevardnadze 1976 óta tagja az SZKP Központi Bizottságának, 1978-tól a KB Politikai Bizottságának póttagja volt, s 1985 óta tagja az SZKP KB Politikai Bizottságának. A politikus pártfunkcióin kívül számos állami funkciót is betöltött. 1964- ben kinevezték a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság belügyminiszter-helyettesévé, majd egy évvel később belügyminiszterévé. Az utóbbi három választási ciklusban a Szovjetunió és a Grúz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1985 óta a Szovjetunió külügyminisztere. Közéleti tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték már el: birtokosa a Szocialista Munka Hőse kitüntetésnek is. Kuba és a „hátsó udvar” A közelmúltban politikai eseményekés állásfoglalások sora tehette egyértelművé minden kételkedő számára, hogy az Egyesült Államok „hátsó udvarának” tekintett Latin-Amerika nemcsak véglegesen visszafogadta az általa sokáig kirekesztett Kubát, hanem számos térségbeli ország rendszeres és termékeny párbeszédet alakított ki vele. Ez a folyamat jelzi egyben a közvetlen amerikai külpolitikai befolyás gyengülését a térség országaiban. A washingtoni kormányzat a kubai forradalom győzelme után nyomást gyakorolt a dél- és közép-amerikai államokra, melyek egy része amúgy is bizalmatlanul szemlélte a „cukorszigeten” végbemenő példátlan átalakulásokat. Az Amerikai Államok Szervezete emiatt 1964-ben Kubát elítélő és az AASZ-ból kizáró határozatot fogadott el, s a szigetország csaknem magára maradt: csupán az amerikai erőpolitika miatt talán a legtöbbet veszített Mexikó védelmezte kitartóan a népek önrendelkezési jogát és nem szakított Kubával. A kubai külpolitika hatvanas évekbeli latin-amerikai megítélését befolyásolta egyebek között az a tény, hogy a sziget- ország támogatást nyújtott a térségbeli országokban - így Bolíviában Che Guevara vezetésével - kifejlődő gerillamozgalmaknak. Időközben módosultak a földrész politikai realitásai, s a hetvenes évtizedben Kuba közös hangot talált több latin-amerikai ország - így Peru, Panama, egy ideig Chile - kormányával. 1974-ben helyreállt diplomáciai viszonya Argentínával, mellyel akkor széles körű árucsere-forgalmat alakított ki. Az áttörést a nyolcvanas évek gazdasági és politikai fejleményeinek hatásai hozták meg. Mindenekelőtt a Falkland- (Malvin)-szigetekért folyt brit-argentin háború, a valamennyi országot érintő adósságválság és a közép-amerikai konfliktus változtatott Latin-Amerika gondolkodásmódján: az amerikai stratégiai prioritások érvényre juttatását a legkevésbé sem kérdőjelezhetik meg a térség fejlődő országainak érdekei. A katonai uralomtól megszabadult Uruguay, Fidel Castro és Lopez Portilló mexikói elnök találkozásai rendszeresen ismétlődtek a Kuba elleni hajsza csúcspontján is majd nagyjelentőségű lépésként Brazília is helyreállította tavaly teljes körű diplomáciai viszonyát Kubával, ami a latin- amerikai-kubai kapcsolatrendszerben új szakasz kezdetét sejtette, Kuba és Latin-Amerika kapcsolatai jelenleg jobbak, mint eddig bármikor - ezt hangsúlyozta a napokban Havannában újságíróknak Ricardo Alarcon kubai külügyminiszter-helyettes. A latin-amerikai és karibi országok közül Kuba Mexikóval, Bolíviával, Uruguay-jal, Brazíliával, Ecuadorral, Peruval, Argentínával, Panamával, Nicaraguával, Guyanával, Trinidad ésTobagóval és Barbados-szal létesített eddig diplomáciai viszonyt. Kuba és a latin-amerikai országok közeledését még ma is befolyásolja az Egyesült Államok jelenléte és hatása a térség államaira. Joaquin Balaguer, a Dominikai Köztársaság államfője nyíltan is megfogalmazta, hogy támogatja a kétoldalú sport- és kulturális kapcsolatok fejlesztését Kubával, de az Egyesült Államoktól való függőség miatt nem lehet szó a hivatalos viszony helyreállításáról. Nem lehetne állítani, hogy a latin-amerikai országok ideológiailag feltétlenül rokonszenveznének Kubával, de vitathatatlan, hogy a mai latin-amerikai politikai szemlélet nem azonos a negyedszázaddal ezelőttivel. Az elmúlt két évben az ecuadori és az argentin államfő, a legutóbbi hónapokban egyebek között az Uruguay-i és a brazil külügyminiszter tárgyalt Havannában. Máig, s a jövőben is ható következményei vannak az emberi jogok bizottságának márciusi, genfi ülésszakán Kubával kapcsolatban lezajlott vitának, illetve az akkori szavazásnak. Az Egyesült Államok az emberi jogok megsértésére hivatkozva Kubát elítélő határozattervezetet terjesztett be a genfi fórumon. Az amerikai számításokkal ellentétben a 43 tagországból álló testület az indítvány ellen foglalt állást. Éppen az bizonyult döntőnek, hogy a latin-amerikai országok közül Argentína, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua és Venezuela nem támogatta az amerikai elképzelést, ezt fejezte ki a brazil tartózkodás is, miközben Costa Rica állt csak az Egyesült Államok oldalára. Vernon Walters amerikai ENSZ-nagykö- vet meglepetten tapasztalhatta, hogy a Kubával diplomáciai viszonyban nem lévő Kolumbia és Venezuela sem követte a megszokott módon az amerikai kormányzatot. Kuba tagja a Latin-amerikai Parlamentnek, a térségbeli gazdasági együttműködést előmozdítani szándékozó SE- LA-nak és ALADI-nak, melyek valamilyen formában egyúttal kihívást is jelentenek az észak-amerikai diktátummal szemben. Kuba és a latin-amerikai országok gazdasági kapcsolatai ugyanakkor még nem bővültek ugrásszerűen. Az utóbbi időben több magas rangú kubai küldöttség tárgyalt latin-amerikai országokban, és sor került viszontlátogatásokra is. Kuba szívesen váltaná fel a Nyugat-Európá- val és Japánnal fennálló árucsere-forgalmának egy részét a közelebbi, kontinensben országokkal kialakítandó szállításokkal. A Havannában járt latin-amerikai küldöttségek állásfoglalásai szerint országaik ugyancsak készek a kapcsolatok fejlesztésére a gazdaság területén IS SIMÁRDI TAMÁS (Havanna) Mai kommentárunk Tiberis-parti változások Vasárnap délig még úgy tűnt, hogy teljes érdektelenség kiséri az előrehozott olaszországi választásokat, mert az állampolgárok többsége a kánikulában inkább a hüsölésre alkalmas helyeket kereste fel a szavazóhelyiségek helyett. Ám estére teljes fordulat következett be, amely hétfő délelőtt is folytatódott - különösen, hogy a gyárak, intézmények e napon kivételesen nem büntettek a tetemes reggeli késésekért. S amennyire közömbösség volt megfigyelhető a szavazás előtt, meglepő módon annyira felfokozott várakozás kísérte az első eredmények nyilvánosságra hozását. Nos, a számok ismeretében már elmondhatjuk, hogy a túlzott várakozás tulajdonképpen feleslegesnek bizonyult: az itáliai erőviszonyokban nem következett be alapvető változás - mint ahogyan már évtizedek óta. A Kereszténydemokrata Párt megmaradt az ország legerősebb pártjának, a kommunisták követik őket, míg a szocialisták jelentősen lemaradva a harmadikak. Más kérdés, hogy nem egyformán örül mindenki, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokratákat és a szocialistákat elégedettséggel tölti el a megizmosodás, míg a kommunisták keserű szájízzel konstatálhatják újbóli szavazatveszteségüket. (Úgy tűnik, hogy a különböző kis pártok, baloldali irányzatú csoportosulások leginkább az OKP-tól vettek el voksokat.) Az olasz viszonyokat ismerve nehéz még pontos jóslatokba bocsátkozni, kik is fognak végül kormányozni „csizmaországban”, hiszen mint ismeretes, éppen az utóbbi időben sikerrel tevékenykedő ötpárti kabinet megoldhatatlan viszályai miatt kényszerültek a tervezettnél korábban az urnákhoz. Most pedig a legnagyobb valószínűsége ismét csak a fenti kormányzási módnak van, mivel a második legnagyobb politikai erő, az OKP hatalomba kerülésére nincs esély. Elkezdődnek tehát a pártközi alkudozások, amelyek akár hosszú hetekig is eltarthatnak. A kérdések kérdése, hogy a Bettino Craxi vezette szocialisták milyen álláspontra helyezkednek az alkudozások során. Feltehetően Craxi - aki mellesleg rekordhosszúságú időt töltött s nem is eredménytelenül a kormányrúdnál - ismét miniszterelnöki bársonyszék felé kacsintgat. Ám a kereszténydemokraták természetesen saját jelöltjüket szeretnék látni az említett székben. (Mondván: elég volt a kisebbségi Craxi diktatórikus módszereiből, s különben is, a szavazatok megmutatták ki a vezető erő.) A szocialisták, ha ismét adnak is minisztereket a kormányba - vezetni minden bizonnyal nem fogják azt. Ha pedig ez így nem felel meg nekik, lehet, hogy önmagukat zárják ki a koalícióból. Akkor viszont felbukkan a Tiberis partján nem ritka kérdés: meddig lehet működőképes egy ekkora ellenzékkel rendelkező kabinet? Pedig mihamarabb szükség lenne egy eredményesen tevékenykedő kormányra ahhoz, hogy megőrizhessék az olasz líra előkelő helyét az európai valutaháborúban, s hogy megoldást találjanak az energiapolitika és a közszolgáltatások egyre sokasodó problémájára. DARÓCZI Irán kész lenne beszüntetni az Öbölben a hajók támadását Kuranari Tadasi japán külügyminiszter - aki vasárnap este érkezettTeheránba - hétfőn iráni kollégájával folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy „semmi sem igazolhatja az öbölbeli hajók elleni iráni és iraki támadásokat”. A hajózás kérdése fontos szerepet kap Tadasi tárgyalásain, mert Japán e térségből kapja olajszükségletének hatvan százalékát. Tadasit egyébként Velajati után még hétfőn fogadta Ali Hamenei iráni államfő is. Irán szerint nem szabad összekötni az iraki-iráni háború, illetve az öbölbeli biztonság kérdéseit. Ha Irak befejezné a hajók elleni támadásokat, „többé egyetlen hajót sem érne támadás” - idézi az ÍRNA teheráni hírügynökség Hamenei szavait. Az iráni államfő kijelentése kapcsán az AP amerikai hírügynökség emlékeztet rá, hogy a Stark amerikai fregatt elleni május 17-i támadás óta Irak egyetlen iráni tartályhajót sem támadott meg az Öbölben. Ennek ellenére Latif Naszif Dzsaszem bagdadi tájékoztatási miniszter hétfőn újságírók előtt kijelentette, hogy országa nem állította le az iráni olajszállítók elleni légitámadásokat, s az iraki fél továbbra is tüzet nyit majd minden hajóra, amely belép a Bagdad által az Öböl északi részén létesített „kizárási övezetbe”. PANORÁMA MOSZKVA - Mathias Rust szülei hétfőn a Szovjetunióba érkeztek, és kedden a nyugatnémet konzul jelenlétében találkoztak fogságban lévő fiukkal, valamint az ügyében vizsgálatot folytató illetékessel. A sportrepülőn Moszkvába repült fiatal ügyében számos kérdésre még nem adott választ a nyomozás, a vizsgálatot folytatják. PRAGA - A csehszlovák biztonsági szervek letartóztatták azokat a bűnözőket, akik május 31-én vandál cselekményeket hajtottak végre a prágai Olsany temetőben - közölte a CTK csehszlovák hírügynökség. Az Olsanyban eltemetett szovjet katonák és bolgár antifasiszták sírjait két büntetett előéletű személy gya- lázta meg. BÉCS - Az osztrák kormány diplomáciai jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államoknál a Waldheim-ügyben, illetve az egykori mauthauseni koncentrációs tábor egyik őrének Ausztriába toloncolása miatt, közölte kedden Alois Mock alkan- cellár és külügyminiszter. „ . LONDON - Paul Channon brit közlekedési miniszter bejelentette, hogy „piacra dobják” a szigetország repülőtereit: jövő héten prospektust hoznak nyilvánosságra az állami tulajdonban lévő részvények megvásárlásának feltételeiről, majd július elsején megkezdődik a Brit Repülőtér Hatóság (BAA - British Airport Authority) részvényeinek eladása. A kiárusításra kerülő BAA értékét 1,2 milliárd fontra becsülik. BELGRÁD - Joseph Blatter főtitkár aláírásával a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségtől (FIFA) kedden telexüzenet érkezett a Jugoszláv Labdarúgó Szövetséghez. Az üzenet követeli, hogy a JLSZ ne fellebbezze meg a belgrádi társult munkaügyi bíróság ítéletét, hanem szólítsa fel a bírósági pert elindító klubokat, hogy azonnal vonják vissza keresetüket, kérjék a bírósági eljárás megszüntetését. A RFA - hangzik az üzenet - diszkvalifikálni fogja azokat a klubokat, amelyek nem tartják tiszteletben nemzeti labdarúgó-szövetségük döntéseit. A FIFA felajánlja a JLSZ-nek, hogy az egyesületekkel támadt vitájában elvállalja a döntőbíró szerepét. PEKING - Kína és India megállapodott abban, hogy ez év második felében - ezúttal Új-Delhiben - újrakezdik a vitatott határkérdések rendezését célzó tárgyalásokat. Narajan DattTivari indiai külügyminiszter kedden fejezte be háromnapos - nem hivatalosnak minősített - pekingi látogatását. Mind a kínai, mind az indiai fél megerősítette azon szándékát, hogy fenntartja a békét és a nyugalmat a határvidéken - közölte Tivari hazautazása előtti nyilatkozatában. BRÜSSZEL - Dél-Afrika első helyen áll azoknak az országoknak a sorában, amelyek durván megsértik a szakszervezeti jogokat. Ez derül ki a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szövetsége (CISL) jelentéséből. A beszámoló megállapítja, hogy a dél-afrikai hatóságok tavaly 3400 szakszervezeti vezetőt, aktivistát börtönöztek be. Ez év áprilisában a rezsim rendőrei öt tüntető vasutast lőttek agyon egy megmozduláson.
