Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
1987. június 17. iRÉPÜJSÁG 3 A jól képzett szakemberek keresettek Egy tőkeerős cégre lenne szükség... Kereskedelmi helyzetkép Pakson A város kiskereskedelmi forgalma 25 százalékkal a egyei átlag alatt van Az ÁBMH Munkaügyi Információs Központja által közzétett adatok szerint a munkaerő keresletét és kínálatát az év első negyedében a korábbiaknál erőteljesebben befolyásolta a vállalatok szelektív munkaerő-gazdálkodása, valamint termelési és termékszerkezetük átalakítása. A vállalatok munkaerőigénye az év első három hónapjában a múlt év utolsó negyedéhez képest több mint 11 százalékkal csökkent, a felkínált munkakörök összetételében is jelentős változás tapasztalható, s mind több az olyan munkát vállalni szándékozó, aki csak a munka- közvetítő szervek segítségével tud ismét elhelyezkedni. A vállalatok az év első negyedében 56 700 - 1986 utolsó negyedéhez képest 7200-zal kevesebb - betöltésre váró állást jelentettek be a közvetítő szerveknek. Új dolgozók felvételénél is inkább a meglévő létszám minőségi javítására törekedtek, főként jól képzett szakembereket kerestek. A szakmunkások iránt alig csökkent az érdeklődés, míg a betanított munkásoknak csaknem 23 százalékkal, a segédmunkásoknak pedig 18 százalékkal kevesebb álláslehetőséget ajánlottak fel. Összességében a szellemi foglalkozású dolgozók iránt is mérséklődött a vállalatok igénye, egyedül az ügyvitelben dolgozók létszámát kívánták bővíteni. Az év első három hónapjában valamivel több mint 10 ezren, az előző negyedévinél csaknem négyezerrel többen fordultak a munkaközvetítő szervekhez. A vállalati igények mérséklődéséből adódóan növekedett a betanított és a segédmunkát keresők aránya. A negyedév során jelentkezők 82 százalékának egy hónapon belül találtak új állást a munka- közvetítő szervek, az állást keresők 12 százaléka azonban csak három hónapon belül, 6 százaléka pedig ennél is hosszabb idő után tudott csak elhelyezkedni. A korábbi időszakhoz képest csaknem kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik egy hónapnál hosszabb ideig szerepeltek a munkaközvetítők várakozási listáin. A munkavállalás lehetőségei körzetenként és szakmánként, munkakörönAz autós főidényre az Áfornál az idén a nyári töltőállomás nyitva tartási rendet az országos hálózat teljes felülvizsgálata előzte meg. Az ellátásért felelős körzeti telepek az előző évi forgalmi tapasztalatok, a vásárlói igények és a helyi közigazgatás kívánsága szerint alakították ki a „benzinkút menetrendet”. Közel 80 benzinkútnál igazították a kínálatot az igényekhez: harmincöt helyen a tárolótartályok átállásával, másutt a kimérőoszlopok átrendezésében teremtették meg a kapacitásnövelés műszaki feltételeit. Legtöbb helyen - a nyáron egyébként sem keresett háztartási tüzelőolajat - váltották fel szuperbenzinnel, és 29 üzemanyagtöltő állomáson megteremtették a 98 oktános extrabenzin árusításának a lehetőségét. Olyan nagyforgalmú helyeken sikerült az extrakapacitást növelni, mint például Hegyeshalomban, Győrött, Balmazújvárosban, Kaposváron, Dunaújvárosban, Balatonföldvá- ron, Szegeden és Kecskeméten. A kétütemű gépkocsik változó igényeihez igazodva árusítanak szuperbenzinből készült keveréket is. A nyári idényben már 22 üzemanyagtöltő állomáson kínálják ezt a hajtóanyagot. Az Áfor töltőállomás-hálózata, ami az idén 405 közúti üzemanyag eladóhelyet, kisszervizet és autósboltot jelent, természetesen sok egyéb kisebb változtatással is készül az idényre. A vidéki kúthálózatban 180 helyen, Budapesten 19 helyen nyújtották meg a nyitva tartási időket, illetve bővítették az áruválasztékot. Három vidéki Áfor-állomáson - Kazincbarcikán, Fehérgyarmaton és Vácon a Diadal-téren - rekonstrukciós munkálatok folynak, Bátaszéken pedig június végén megszűnik az Áfor-kút. ként igen eltérőek. Az elhelyezkedni szándékozóknak 44 százaléka 4 megyében, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Borsod és Heves megyékben fordult a munkaközvetítő szervekhez. E körzetekben különösen nehezen találnak munkát a szakképzetlen dolgozók. A segédmunkások elhelyezkedési kilátásai bizonyos városokban igen kedvezőtlenek. Miskolcon például 239 jelentkezőnek mindösz- sze 76 álláshelyet tartanak nyilván, míg Karcagon 180 szakképzetlen dolgozó részére 6, Ózdon pedig a 229 segédmunkára jelentkezőnek már csak 7 állás- lehetőség kínálkozik. Ózdon a betanított munkásoknak és a szellemi dolgozóknak sem tudnak elegendő munkahelyet felajánlani. Míg országos átlagban csökkentek a munkaerő iránti igények, addig a Békés, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy és Vas megyei vállalatok 0,4-24 százalékkal több új dolgozót szándékoztak felvenni, mint negyedévvel korábban. A legtöbb betöltetlen álláshely változatlanul a fővárosban van. Az elhelyezkedési lehetőségek nagyban függnek attól is, hogy kinek milyen szakmája, milyen végzettsége van. Magasabb szintű vezetőket, képzett közgazdászokat és mérnököket például csak elvétve keresnek a munkaközvetítők segítségével a vállalatok. Változatlanul vannak olyan hiányszakmák is, amelyekben a jelentkezők akár több állásajánlat között is válogathatnak. A legkeresettebbek a lakatosok, s ezen belül is a géplakatosok. Számukra a kínálkozó álláslehetőségek felét Budapesten, illetve Pest és Borsod megyékben tartják nyilván. Ugyancsak szívesen vennének fel a vállalatok textilkonfekcio- nálókat, elsősorban Békés, Borsod és Hajdú-Bihar megyei munkahelyekre. A kőművesek szinte az egész országban keresettek, de Budapesten, illetve Veszprém, Szolnok és Pest megyékben az átlagosnál is több munkaalkalom kínálkozik számukra. Ugyancsak a hiányszakmák közé tartozik még a forgácsoló, a villanyszerelő, a gépjárműszerelő, az autóbusz-és a tehergépkocsi-vezető, az ács-állványozó és az élelmiszerbolti eladó. Az országos Áfor-hálózatban az éjjelnappali szolgálatot tartó töltőállomások száma 90, a vasárnap és munkaszüneti napokon is árusítóké pedig 278, ami hárommal több a tavalyinál. Az üzemeltetők minden olyan helyen változtattak az ügyeleti renden, ahol a forgalom ezt indokolta. Télen-nyáron keresett járműtartozék a gumiabroncs. Az Áfor az idén nyáron a korábbi 173 helyett már 195 állomáson kínálja ezt a fontos szerelvényt. Szaporodott a pénzbedobós autóporszívók száma is a benzinkutaknál; az idén 250 helyen vehető igénybe ez a szolgáltatás. Az egész évben üzemelő autómosók mellett a nyári szezonban az idényjellegű szabadtéri mosókat is igénybe lehet venni; Balatonfüreden, Siófokon, Kisújszálláson és Szegeden az Áfor-kutak mellett. Az elmúlt években sikeres kezdeményezésnek bizonyult a palackozott PB- gáz cseréje és a kis turistapalackok helyszíni utántöltése az Áfornál. Jelenleg 75 benzinkútnál lehet palackot cserélni, a helyszíni turistapalack töltést a balaton- földvári, a balatonszemesi, a balatonvilá- gosi, a keszthelyi, a siófoki, a szolnoki és a zamárdi Áfor-kutaknál vehetik igénybe az autós turisták. Nyári szolgáltatásokról lévén szó, feltétlenül említést érdemel az Áfor „üdítőital programja”. A legforgalmasabb országutak mentén 20 benzinkút eszpresszóval, snack bárral, vagy autós étteremmel várja a betérőket. Ezeken kívül pillanatnyilag 61 olyan töltőállomást tartanak nyilván, ahol hűtőpultból üdítő italokat is árusítanak, de még a nyár folyamán további húsz helyre kerül újabb hűtőpult, papírdobozos üdítőkkel pedig másik ötven kutat kívánnak ellátni a szomjas autósok örömére. Paks, az évtizedekig stagnáló lélekszámú, mezőgazdasági jellegű település több mint egy évtizede radikálisan új fejlődési szakaszába lépett. Az atomerőmű építésével, az ország legnagyobb beruházásával egyidejűleg a lakosság száma majdnem megduplázódott - ma már 25 ezer fölött van -, jelentős vonzáskörzet szerepét tölti be. Hatására megváltozott a község, majd város arculata: a helyben dolgozók több mint 30 százalékát az ipar, 34 százalékát az építőipar foglalkoztatja. Ez pedig nemcsak önmagához, de a megye több városához képest is óriási előnyt, fejlődést mutat. A megyei átlag alatt Mindezek felvázolására azért is volt szükség, hogy megértsük, a dinamikusan gyarapodó város komoly infrastrukturális feladatok megoldására kell, hogy vállalkozzon, nagy erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a falusias közműhálózatot, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi ellátást az itt élők számának megváltozott igényének megfelelő szinten alakítsák ki. Ez utóbbiról, a kereskedelmi hálózat mai kritikus helyzetéről, kilátásairól lesz szó ezúttal. Krónikusnak mondják néhányan Paks kereskedelmi helyzetét és a kategorikus kijelentés alátámasztására sajnos jó néhány adattal szolgál a KSH Tolna Megyei Igazgatósága. Eszerint a város bolti kiskereskedelmi hálózatának alapterülete 1975-höz viszonyítva 46 százalékkal emelkedett, 1986-ban 12 438 négyzet- méter volt. A fejlesztés mindamellett elmaradt a népesség növekedésének ütemétől. Az 1000 lakosra jutó bolti alapterület már 1980-ban sem érte el a megye városainak átlagát, mintegy 10 százalékkal alatta maradt. A népesség gyarapodásával pedig a mutató tovább romlik. Hasonló adatokkal találkozunk, ha a város kiskereskedelmi forgalmát vizsgáljuk, az egy főre jutó eladási forgalom 25 százalékkal kevesebb, mint a megyei átlag. Ez pedig annál is inkább kedvezőtlen helyzetet takar, mert a város nappali népessége - közel 3700 bejáró dolgozó - szintén itt szeretne vásárolni. Az alapellátás jónak mondható Talán nem érdektelenül terheltük az olvasót a sok számmal, adattal, hiszen legtöbben, mint a kiemelt beruházás előAz Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége felhívást bocsátott ki a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére; a szövetkezeti szolidaritás hagyományos nemzetközi ünnepére július 4-én kerül sor, sorrendben ezúttal 65. alkalommal. A felhívás kiemeli, hogy a tavalyi szövetkezeti kongresszusok nyomán a mozgalom mindhárom ágazata megújulva kezdte meg tevékenységét. A kongresz- szusi viták is kifejezésre juttatták, hogy a magyar szövetkezetek hasznosan szolnyeit élvező települést említik Paskot, sőt a megyei irányítás, szakemberek részéről is nemegyszer hangzott el, hogy „kiemelten kezelik” a település kereskedelmi helyzetét, illetve túlzottnak tartják az itt jelentkező türelmetlenséget. Egységes álláspontra van tehát szükség ahhoz, hogy valóban elmozduljon a város a holtpontról. A mai helyzetet áttekintve az alapvető élelmiszerek ellátása mondható egyedül jónak, nagyobb gondot csak a külterületek elérése jelenti. Erre a tanács külön figyelmetfordít, a lakossági erő bevonásával igyekszik gyógyírt találni. így a Malomhegyen és a 30. körzetben lakossági hozzájárulással, társadalmi munkával tervezik megvalósítani egy-egy élelmiszer-áruház építését. Az elmúlt években elért eredmények ellenére elmarad ugyanakkor a zöldségkínálat az igények mögött, a választék bővítésében, az árak leszorításában nagy segítséget jelenthet majd a lakótelepen helyet kapó piac. Dunaföldvárra, Szekszárdra utaznak Kedvezőtlenebb a kép a ruházati és a cipőellátásban. Szerény kínálattal, hiányos méretválasztékkal jellemezhető. Nem adhat megoldást a magánkereskedők fokozott bevonása sem, hiszen elsősorban a fiataloknak nyújtanak a divatot követő, igen drága portékákat. A vegyes iparcikkek, háztartási, műanyag-, műgálják tagjaik társadalmi-gazdasági érdekeit, tevékeny és megbecsült szerepet játszva szervesen illeszkedik a népgazdaságba. A felhívás hangsúlyozza: a gazdasági feladatokat a szövetkezetek tagsági kapcsolataik erősítésével és demokratikus döntési rendszerük továbbfejlesztésével oldhatják meg. Érdekük a társszövetkezetekkel, valamint az állami vállalatokkal való együttműködés fejlesztése. Összefoszaki áruk terén kedvezőbb, de korántsem optimális a helyzet. így ma is él, sőt erősödik az a gyakorlat, hogy nagyobb kiadásaik alkalmával Szekszárdra, vagy Dunaföldvárra utaznak a paksiak, a vásárlóképes kereslet nem helyben akkumulálódik. Ez pedig nem egészséges tendencia hosszú távon a településen. Próbálkozások ugyan vannak, így a helyi tanács tárgyalást folytat műszaki cikkek forgalmazása ügyében a Hunga- rotexszel, ezenkívül a Füszérttel, a Skálával. Szintén hasznosnak tűnik az a törekvés, amellyel a magánkereskedők fokozott bevonását tervezik a település kereskedelmi vérkeringésébe, jelenleg 30-40 vállalkozót tartanak nyilván, akik közül néhányan már be is indították üzleteiket. így többek között pékáru-, rövidáru-, zöldség-, gyermekruha-kereskedő, órás, halárus nyitotta meg boltját ebben az évben. Hiányzik a megfelelő szabályozás, a tőkeerő A megyei tanács hosszú távú koncepciójában több alternativa létezik a város kereskedelmére vonatkozóan, ezek között legreálisabbnak azt a lehetőséget tartják, amellyel új, 3000 négyzetméter fölötti áruház és az épülő lakások földszintjén mintegy 2000 négyzetméter alapterületű szaküzletek biztosítanák a város és környéke ellátását. A Duna utca sarkán építendő abc-áruház nagyban segítené közvetve az iparcikk-forgalmazást is, hiszen az általános Áfész-áruház- ból (a településen egyetlen ilyen jellegű létesítmény) az élelmiszer-részleg kiköltözhetne. Az áruház jelenlegi zsúfoltságát jellemzi az a tény, hogy a meglévő árukészlettel - nyolc osztály működik - háromszor ekkora alapterületre lenne szükség, ezért is égetően sürgős a fenti problémák megoldása. Erre pedig sem a város kereskedelmi ellátásában kiemelkedő szerepet képviselő Paks és Vidéke Áfész, sem a Tolna Megyei Népbolt Vállalat nem képes - legalábbis a jelenlegi központi szabályozás mellett. A megoldást akár egy referencia szabályozó rendszer felállítása is jelenthetné, hiszen a fent említett egységek tőkeerő híján, nem tudják követni a város dinamikus fejlődését, nem tudnak megfelelni a szokatlanul magas igényeknek. A másik lehetőség egy tőkeerős cég bevonása lenne. Ez pedig egyelőre hiányzik a Duna- parti településen. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS gásuk erősíti az ország intézmény- rendszerében fontos szerepet betöltő területi és országos szövetségek munkáját is. A dokumentum végül bejelenti: a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amelynek megalapításában a magyar szövetkezeti mozgalom már 1985-ben közreműködött, az idén ősszel, hazánkban tartja központi bizottsági ülésszakát. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 600 küldöttet várnak. Nagyobb áruválaszték, jobb kiszolgálás Ízelítő az Áfész-áruház zsúfoltságából Július 4-én: nemzetközi szövetkezeti nap Messze a megye városai mögött
