Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYE 1987. JÚNIUS 17. SZERDA XXXVII. évfolyam, 141. szám ÁRA: 1,80 R Kereskedelmi helyzetkép Pakson (3. oldal) Új kombájnok Szekszárdon A jövő héten a gazdaságokba szállítják A szekszárdi növénytermelési rendszer, a KSZE ismét részt vesz az intenzív gabonaprogramban. Taggazdaságai részére az idei gabonaaratásig 98 Claas kombájnt hozat be. A hétfőről keddre virradó éjszakán az NSZK-ból egy különvonat hozotfc32 kombájnt. A gépeket speciális platós kocsikon hozták, külön a kerekeket és a vágóasztalokat. Tegnap reggel lehajtották a vagonokból az aratócséplőgépeket, s ma szerdán már hozzáfognak a szerelők az előkészítéshez, s várják az újabb húszva- gonos szállítmányt, majd pedig a harmadik szerelvényt két hét múlva küldik az NSZK-ból. Mire az aratás ideje eljön, már mind a 98 kombájnt kiviszik a gazdaságokba. Harminckét kombájn volt a speciális szállítóvagonokon. -Pj-CzS.A szocialista országok javaslata az atomfegyver-kísérletek betiltására Magyar felszólalás a genfi konferencián Moszkvában kedden nyilvánosságra hozták azt a megállapodástervezetet, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok június 9-én a genfi leszerelési konferencián terjesztettek elő a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról. A dokumentum a katonai célú robbantások betiltásához vezető fontos lépésnek minősíti, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok - mint a legjelentősebb nukleáris hatalmak - beszüntessék kísérleteiket. Az egyezmény általánossá tételéhez elengedhetetlen a többi nukleáris hatalom csatlakozása. Amennyiben sor kerülne a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, az egyezmény szavatolná, hogy ne születhessen újjá ez a fegyverfajta, s a nemzetközi biztonság rendszerének is fontos tényezőjévé válna. A javaslat értelmében az államok kötelezettséget vállalnának arra, hogy semmilyen közegben sem hajtanak végre területükön katonai célú nukleáris robbantásokat. Az egyezmény betartásának ellenőrzését nemzeti technikai eszközök, nemzetközi ellenőrzési intézkedések és helyszíni ellenőrzések biztosítanák. A tervezet értelmében létrehoznák a szeizmikus ellenőrzés nemzetközi rendszerét is, amelynek állomásain a nemzetközi felügyelőség ellenőrei is jelen lennének. A háború és a béke, a leszerelés kérdéseiben követendő új gondolkodásmódot sürgette a genfi leszerelési értekezlet június 16-i ülésén elhangzott felszólalásában Meiszter Dávid nagykövet. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris leszerelés nagyjelentőségű kérdéseivel foglalkozó szovjetamerikai tárgyalásokkal párhuzamosan a leszerelési értekezletnek is hatékonyabban kell törekednie eredmények elérésére a napirendjén szereplő nukleáris leszerelési kérdésekben. Emlékeztetett rá: a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői Berlinben kinyilvánították készségüket, hogy a nukleáris fegyverzetek csökkentésével párhuzamosan csökkentsék a hagyományos fegyverek számát és korrigálják az utóbbiak terén meglévő esetleges aránytalanságokat Sürgette a genfi tárgyalófórum tagjait, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságának erősítését célzó intézkedésekre. A magyar küldöttség vezetője rámutatott, hogy az értekezleten részt vevő szocialista országok által a közelmúltban előterjesztett munkaokmány - figyelembevé- ve más álláspontokat is - rugalmas, célratörő javaslataival a kísérleti nukleáris robbantások teljes tilalmára irányul. Az ellenőrzésre vonatkozó javaslatok pedig eloszlathatják azokat a kételyeket, melyek szerint a megfelelő ellenőrzési rendszer kidolgozása megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. Egy ipari és egy agrárüzem Csao Ce-jang látogatásai Vidéki látogatással folytatódott kedden Csao Ce-jangnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízott főtitkárának, az Államtanács elnökének magyarországi programja. A magas rangú vendégeket a vidéki útra elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az OrszágosTervhivatal elnöke és Iván László, hazánk pekingi nagykövete. Csao Ce-jang, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, elsőként a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár tevékenységével ismerkedett. A világszerte ismert vállalat kereskedelmi központjában Kapolyi Lászlő ipari miniszter, Győr-Sopron megye, illetve a gyár vezetői fogadták Csao Ce-jangot és kíséretét. A nagyvállalat gazdálkodásáról Horváth Ede vezérigazgató adott nagy érdeklődéssel fogadott tájékoztatást. Elmondta, hogy a termékszerkezetátalakító, kapacitásbővítő beruházások eredményeként a vállalat mintegy 17 ezer dolgozója évente csaknem 26 milliárd forint termelési értéket állít elő, s az itt készülő erőgépek, berendezések, motorok 85 százalékát exportálják; gyártmányaik a szocialista országokban és a tőkéspiacokon egyaránt jól ismertek. Kínával csaknem két éve tartanak fenn szorosabb kereskedelmi, illetve műszaki együttműködési kapcsolatokat. A kínai utakon futó több ezer magyar teherautó és autóbusz öregbíti a Rába hírnevét a távol-keleti országban. A vállalat az eddigi eredményekre alapozva a partnerkapcsolatok elmélyítésére törekszik. Ezt szolgálják a kínai autógyártókkal folyó kooperációs tárgyalások is, amelyek eredményeként a hetekben 350 kínai szakmunkás érkezik Győrbe. Hároméves továbbképzésük során gépi forgácsoló, autószerelő és hőkezelő szakmákban tökéletesíthetik tudásukat, s megismerkedhetnek a szakmájuknak megfelelő számjegyvezérlésű technikai alapjaival. A tájékoztatót követően a vendégek megismerkedtek két termelőegység, a műszaki színvonal reprezentánsának is tekinthető szerszámüzem, valamint a futómüüzem munkájával. Csao Ce-jang és Horváth Ede a Rába gyárban Csao Ce-jang és kísérete délután a kocsi Aranykalász Termelőszövetkezetet látogatta meg, ahol Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Komárom megye és a közös gazdaság vezetői üdvözölték a vendégeket. Az Aranykalász Tsz tevékenységét ismertetve Záborszky Zsigmond elnök elmondta a kínai vendégeknek, hogy a szövetkezet 5600 hektáron gazdálkodik, s évente mintegy 590 millió forint termelési értéket állít elő. Eredményéiket a növénytermesztés és az erre- épülő fejlett állattartás határozza meg. A kocsiak főként szarvasmarhával és sertéssel foglalkoznak, de számottevő a juhászatuk is. A gazdálkodás részleteiről szóló tájékoztató során élénk eszmecsere bontakozott ki Csao Ce-jang és a termelőszövetkezet elnöke között. A magas rangú látogató a többi között érdeklődött a műtrágyaellátás és - felhasználás helyi tapasztalatairól, a közös gazdaság dolgozóinak bérezési rendszeréről, s érdeklődéssel hallgatta a szövetkezet és a háztáji gazdaságok kapcsolatáról, együttműködéséről szóló beszámolót. A látogatás bejezéseként a vendégek László Kálmán tsz-tag portáján közvetlen tapasztalatokat is szereztek a háztáji gazdálkodásról. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik. A művelődési otthonok negyede dolgozik jól Országgyűlési bizottság ülése A művelődési ágazat 1986. évi költségvetésének végrehajtását vitatta meg az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével kedden a Parlamentben. A képviselők elé terjesztett Írásos anyaghoz fűzött kiegészítőjében Köpeczi Béla művelődési miniszter emlékeztetett rá: az elmúlt években a nemzeti jövedelemből a kultúrára, s ezen belül az oktatásra szánt összegek aránya csaknem változatlan: az oktatási intézmények a költségvetési kiadásokból 4-5, a beruházásokból 3-4 százalékkal részesednek. Jól haladt az általános iskolai tante- remépitési program - mintegy 3 milliárd forintból megépült 631 új tanterem -, csaknem mindenhol általánossá vált az égyműszakos oktatás, s valamelyest mérséklődött a pedagógushiány is. A gondok elsősorban a középfokú oktatásban jelentkeznek, itt ugyanis - bár tavaly 144 osztályterem létesült -, a tervezetthez képest mintegy 14 százalékos lemaradás tapasztalható. A közművelődési és művészeti intézmények tavalyi eredményeit és gondjait körvonalazva a miniszter hangsúlyozta: itt a piaci gazdálkodás törvényszerűsé-. geit, a gazdaságosság és a kultúrpolitika szempontjait egyszerre kell érvényesíteni. A kulturális intézményhálózat felesleges párhuzamosságai, a források jobb kihasználása kapcsán a felszólaló képviselők közül többen szóba hozták a művelődési otthoni hálózat egyenetlenségeit. Ezen intézményeknek csupán egynegyede működik megfelelő feltételekkel és elfogadható színvonalon: megszüntetésüket, illetve összevonásukat azonban úgy kell megoldani, hogy a kistelepüléseken élők alapvető művelődési lehetőségei megmaradhassanak. Mérték, beosztás Még diákkoromban, a vonaton utazva hallgattam, ahogyan egy idősebb nő tanítgatott egy kezdő háziasszonyt a pénzbeosztás fortélyaira. Azt ajánlotta, hogy - a rezsiköltségeket levonva - ossza be, egy napra mennyi pénz jut, és ebből kiindulva gazdálkodjon. A szükséges rugalmassággal persze, de azért következetesen. Akkoriban nem ragadott meg különösebben ez a párbeszéd. Nem nagyon foglalkoztatottá pénzgondja, hiszen jövedelmem sem volt. Csak most kezdem megérteni, amióta dolgozom, mire oktatta az az idősebb nő a fiatalabbat. Mert ha a módszer jellegétől eltekintünk is, hiszen ki így, ki úgy gazdálkodik, a lényeg megmarad, s ez nem más, mint a beosztás, a mértéktartás. Két olyan fogalom ez, amelyet kezdtünk elfelejteni az elmúlt években, de mostanában - szerencsére - újra visszanyerik presztízsüket. A konjunktúra idejérr kapott erőre az a felfogás - aminek aztán káros vadhajtásai is lettek - hogy a gyerekektől semmit nem szabad megtagadni, mindent meg kell adni nekik, még akkor is, ha ez a szülőktől erőn felüli teljesítményt kíván. Ez oda vezet, hogy sokan nem ismerik a dolgok értékét, és nem is tudják megbecsülni a megszerzésébe fektetett munkát. Pedig jó, ha korán megtanulják a gyerekek, hogy mindenért dolgozni kell. A szülőknek pedig tudni kell nemet mondani is. Ha nem vigyázunk, még az lehet a vége, hogy a rohanó élettempó mellett a szeretet, a bensőséges kapcsolat helyett is pénzzel, értékekkel fizet a szülő, s csak későn döbben rá, hogy többet vesztett, mint nyert ezen az „üzleten”. Ilyenkor már nem használ a „pedig mindent megadtam neki” kezdetű monológ. Keveseknek jut eszébe, hogy talán éppen ez volt a baj. Nemcsak az érték tiszteletét kell sokaknak megtanulniuk, .hanem a mértéktartást is. Manapság nehezen tudjuk elképzelni, hogy voltak olyan idők, amikor az ember nem ehetett mondjuk annyi kenyeret vacsorára, amennyit akart. A mi nemzedékünk nem ismeri a nélkülözést, a hiányt. Félreértés ne essék, szó sincs arról, hogy ezt sírnám vissza. Amit hiányolok, az az egészséges mértéktartás, a lemondás. Most, amikor aggasztó gond az ország lakosságának romló egészségi állapota, talán nem túlzó ez az elvárás. Annyit hallunk súlyfelesleggel bajlódókról. Talán nem küzdenének ezekkel a gondokkal, ha idejekorán megtanulták volna a mértéktartást, a beosztást. Nem arra gondolok, hogy a jóízűen falatozó gyerek elől vegyük el az ételt, hanem arra, hogy - elsősorban személyes példamutatással - értessük meg vele, hogy legyen mértékkel az ember minden dologban. Az egészsége a lelkiismerete és nem utolsósorban a pénztárcája érdekében. W. M. Ed yard Seyard nadze ma Budapestre érkezik
