Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

\ MA Hivatalos 1987. JÚNIUS 16. látogatáson KEDD Szíriában XXXVII. évfolyam, 140. szám w (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Megkezdődtek a magas szintű magyar-kínai tárgyalások Csao Ce-jang ünnepélyes fogadtatása Ünnepélyesen, katonai tiszteletadás­sal fogadták hétfőn a Kossuth Lajos téren Csao Ce-jangot, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának meg­bízott főtitkárát, az Államtanács elnökét, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitká­rának és Lázár Györgynek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Minisztertanács elnö­kének meghívására hivatalos, baráti láto­gatásra érkezett hazánkba. A magyar és kínai nemzeti zászlókkal fellobogózott téren Kádár János, Lázár György, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi Lász­ló ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Ta­nács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető sze­mélyisége fogadta a magas rangú kínai vendéget, aki Maróthy Lászlónak, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének és Kótai Gézának, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjé­nek kíséretében érkezett az ünnepség helyszínére. Csao Ce-jang Kádár János társaságá­ban fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a kínai és a magyar himnusz elhangzása után ellépett a katonák sorfala előtt. A vendé­Csao Ce-jang Kádár János kíséretében ellép a felsorakozott díszszázad előtt (Telefotó) gek és a vendéglátók ezután kölcsönö­sen bemutatták az ünnepélyes fogadta­táson megjelent magyar és kínai vezető­ket, illetve a budapesti diplomáciai képvi­seletek vezetőit és tagjait. A fogadtatási ünnepség katonai díszmenettel zárult. Plenáris tanácskozás az Országházban az együttműködés elmélyítéséről A Kossuth Lajos téri tiszteletadást kö­vetően az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar-kínai plenáris tár­gyalások. A magyar tárgyaló csoportot Lázár György vezeti; tagjai: Maróthy László, Marjai József, Veress Péter, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Nyers Jó­zsef, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Gál Bálint, a Külügyminisztérium főosztályve­zetője, valamint Iván László, hazánk pe­kingi nagykövete. A Csao Ce-jang vezette delegáció tag­ja Ven Csia-pao, a KKP Központi Bizott­sága.Irodájának vezetője, Cseng To-pin, külgazdasági és külkereskedelmi mi­niszter, An Csi-ven, az Állami Gazdasági Reformbizottság tanácsadója, Csien Csi- csen külügyminiszter-helyettes, Li Su- cseng, a KKP Központi Bizottsága nem­zetközi osztályának helyettes vezetője, Paj Mej-csing, az Államtanács főtitkárhe­lyettese, Tang Lung-pin, a Külügyminisz­térium csoportfőnöke, valamint Zhu An- kang, Kína budapesti nagykövete. Az MTI tudósítójának értesülései sze­rint a megbeszéléseken kölcsönösen hangsúlyozták, hogy a két ország baráti, szívélyes kapcsolatai - amelyek számos (Folytatás a 2. oldalon.) JELENTÉSEK Érdemes lenne lemérni, hogy kilóra mennyit nyom az a tetemes paksaméta, amely legutóbb érkezett az érdekképviseleti szervtől - mondta nemrég az üzem­vezető. Úgy két két és fél kiló körülire taksáltuk a súlyát, s meglehet általában na­gyon hasznos, megszívlelendő, okos és pontos dolgokat tartalmaz - annak a ve­zetőnek, aki elfoglalt s lelkiismeretesen végzi a munkáját, nemigen van ideje arra, hogy hűvös szobában üldögélve általános, az üzemet többnyire nem vagy alig érintő jelentéseket olvasson. Bizony meglehetősen terjedelmes az összefoglaló jelentések többsége, egyik­másikukban hosszadalmas, semmitmondó a bevezető rész, s a lényeg sem min­dig arról szól, amiről kellene. Hallani arról, hogy némely helyen maximum nyolc ol­dalban határozták meg a jelentések hosszát s ennyi bőségesen elegendő is ah­hoz, hogy alaposan kifejtsék mindazt ami a témához tartozik, regisztrálják a hely­zetet, levonják a következtetéseket, s meghatározzák a fejlődés, a továbblépés út­ját. Magyarul, világosan, és közérthetően. Egyre gyakrabban találkozni efféle ösz- szefoglaló jelentésekkel, s ezek majd mindegyikének sajátja, hogy trendekkel, grafikonokkal, adatösszehasonlításokkal igyekszik bemutatni a valós helyzetet. Vissztérve a „túlsúlyos” jelentésekre: igen sok ember dolgozik ezeken minde­nekelőtt azokban az üzemekben, gyáregységekben, vállalatoknál, ahonnan az alapadatok származnak. Statisztikusok, üzemgazdászok, könyvelők a megmond­hatói: egy-egy üzemi adat összegzése gyakran napokat, órákat vesz igénybe. Ah­hoz például, hogy tudja az üzem, hogy egy-egy árucikkből az adott hónapban mennyit értékesített, minden üzemrész termelését le kell zárnia, ki kell mutatni a késztermék mennyiségét, azt, hogy ebből mennyi hagyta el az üzem területét. Egyszerűnek tűnő munkamenet - mégis gyakran napokig tart Ezt valóban szük­séges elvégezni, nem pedig fölösleges, hisz így lehet pontos információt kapni, például arról, hogy van-e piaca az adott terméknek avagy sem. Ezek a kimutatá­sok, - további összegzés után - más adatokkal együtt havonta, negyedévenként félévenként és évenként a felügyeleti szervhez, - a pénzintézetekhez, a statisztikai hivatalhoz, és az érdekképviseleti szervekhez kerülnek. A termelés tendenciájá­nak irányát, az elkövetkező időszak munkáját regisztrálják. Az, hogy ezek szüksé- gesek-e, vagy fölöslegesek, itt, ebben az esetben föl sem merülhet. Minden olyan üzemi adat jelentés, amely azt vizsgálja, hogyan reagál az adott termelési egység például a szabályozóváltozásokra, miként vélekedik ezekről, ho­gyan hatnak az egyes jogszabályok - nem hiábavaló. Ha az információk, adatok begyűjtése, összegzése hasznos intézkedést eredményez, pláne nem beszélhe­tünk fölösleges adminisztratív eljárásokról. Kérdés persze, hogy hol a hasznos és a szükséges határa? Vajon kell-e nekünk olyan terjedelmes jelentés, amelyben egyetlen egy konkrét név, szám, adat nem szerepel, s amelyben például ilyen lehetetlen, érthetetlen kifejezésekkel találkozni, mint például a következők: „az ügy intéződik”, vagy ami még szebb: „ki kell küszö­bölni a szűk keresztmetszetet”. Bizony azt kell tenni: azaz hát teljesen fölösleges olyan jelentéseket készíteni, amelyekből soha senkinek semmi haszna nincs. D. VARGA MÁRTA A nők világkongresszusának előkészületei A nők világkongresszusának elkészü­lteiről tájékoztatta a sajtó képviselőit Czerván Mártonné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának alelnöke hétfőn, a MNOT székházában. Elmondta: a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség - több más nemzetközi szervezettel együttműködve - június 23. és 27. között Moszkvában rendezi meg a nők világ- kongresszusát. A nagyszabású nemzet­közi találkozón csaknem. 150 országból, több mint 2000 vendég: különböző politi­kai, világnézetű nőszervezetek, valamint -mozgalmak küldöttei vesznek részt. Vízvezeték épül Kétyen és Felsőnánán Megyénk települései közül egyre több azoknak a száma, amelyekben az udvari ásott kutak helyett vezeté­ken juthat a lakásokba az ivóvíz. Sor­ra épülnek a hidroglóbuszok, a gyakran két-három községet is ellá­tó víztározók. így van ez Kéty és egyik társközsége, Felsőnána eseté­ben is. A több éve megkezdett terve­zés, próbafúrások után mosta végső szakaszához érke­zett a munka. A Tol­na Megyei Víz- és Csatornamű Válla­lat tamási kiren­deltségének dol­gozói Kétyen, a 65. számú út mellett (a község főutcáján) helyezik el a ge­rincvezetéket, s a házi bekötéseket is azonnal elvégzik. A többi utcában és Felsőnánán már el­készültek, s a ter­vek szerint augusz­tus 20-án mindkét községben üzem­be helyezik a 17 millió 600 ezer fo­rintba kerülő háló­zatot. Munkák Kéty főutcáján Minőség a vázkerámiában Méret- és súlyellenőrzés közben (Riport a 3. oldalon) Szállítás előtti cserépvizsgálat Szentmártoni Istvánné és Varsányi Ottó munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents