Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

1987. május 14. NÉPÚJSÁG 3 Magyar-osztrák vegyes vállalat A koncepció hiánya... Hogyan vélekednek a vezetők? Az Építögépgyártó Vállalat, a NIKEX, valamint az osztrák Leinweber és a Schmidt cég az ausztriai Voitsberg szék­hellyel, Krantechnik elnevezéssel ma­gyar-osztrák vegyes vállalatot alapított, amely - a cégbejegyzés után - hivatalo­san is megkezdte működését. Az alapí­tók egyedi feladatok ellátásához szüksé­ges daruk, emelő- és anyagmegfogó szerkezetek, magasraktári anyagmozga­tó berendezések tervezésére, gyártásá­ra, kereskedelmi forgalmazására és üzembe helyezésére hozták létre a közös vállalatot. Az osztrák partnerek főleg piackuta­tással, meghajtó részegységek szállítá­sával, a magyar közreműködők pedig a A Tolna Megyei Szövetkezeti Gasztro­nómiai Társaság nemrég ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját. Ez alkalomból a szervezet képviselői tegnap délelőtt Szekszárdon, a Mészöv tanács­termében taggyűlést tartottak. Csapó Je­nő elnök köszöntötte a megjelent vendé­geket, köztük Unger Károlyt, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségé­nek elnökét, majd Málinger István titkár számolt be a gasztronómiai társaság el­múlt évi tevékenységéről. Mint elhangzott, a munkatervben vál­lalt feladatok döntö többségét sikerült megvalósítani. Egyebek mellett elérte célját a hidegkonyhai továbbképző tan­folyam, nagy sikert arattak a különböző Tolna megyei intézményeknél, vállala­toknál tartott gasztronómiai napok, a vá­sárlással egybekötött cukrásztermék­bemutatók. Az ebből származó bevétele­Desszertport a A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat évi 1,3 milliárd forint értékű termékének a fele már nem paprikából készül. Az élel­miszer-kombináttá fejlődött vállalat nagy mennyiségben gyárt konzerveket és kü­lönféle ételporokat. A paprika a szegedi üzem profilja maradt, míg Makón konzer­veket, Röszkén Vegeta és Delikát ételíze­sítőt, a mórahalmi gyárban egyebek kö­zött gyümölcskocsonya-, jégkrém- és fagylaltport, valamint befőtt- és dzsem­tartósító porokat készítenek. A szakosi­Befejezéséhez közelednek az általános is­kolai tantervek korrekciós munkálatai: az új tanév elejére valamennyi érintett tantárgyhoz elkészülnek a szükséges változtatásokat és módosításokat tartalmazó útmutatók - hang­zott el azon a szerdai sajtótájékoztatón, ame­lyet e munkálatok eredményeiről és jelenlegi helyzetéről tartottak az Országos Pedagógiai Intézetben. Mint azt Benedek András, az OPI főigazga­tó-helyettese elmondta, az elmúlt évtized pe­dagógiai gyakorlata bebizonyította, hogy az 1978-ban bevezetett tanterv és tankönyvi re­form számos vonatkozásban módosításra és változtatásra szorul. Az akkori legfrissebb pe­dagógiai és szaktudományi eredményeket is beépítő oktatási dokumentumok ugyanis egyes tárgyaknál olyan túlméretezett ismeret- anyagot és követelményrendszert eredmé­nyeztek, amelyek figyelmen kívül hagyták a közoktatás feltételeinek romlását, és nem min­den esetben feleltek meg a tanulhatóság és a taníthatóság szempontjainak. Ugyanakkor vi­lágossá vált az is, hogy egyes tantervek túlsá­gosan is ismeretcentrikus megközelítésmódja nem teszi lehetővé a képességek és készsé­gek optimális kialakítását, a tananyagnak a ta­nulók eltérő adottságaihoz igazodó feldolgo­zását. Az 1984-ben megkezdett korrekció e szempontokat, s a gyakorló pedagógusok ta­pasztalatait is hasznosítva immár lehetőséget ad az ötnapos munkahét időkereteinek figye­lembevételére, valamint az új tudományos eredmények, új típusú komplex ismeretek, il­letve technikai vívmányok integrálására. Az elmúlt években az Országos Pedagógiai Intézet munkabizottságai, a különböző szak- tanácsadó testületek, valamint a Tankönyv- és Tantervfejlesztés Országos Tanácsának tagjai valamennyi hazai iskolatípus tantervét átte­kintették: ezek alapján néhány tantárgynál csupán kisebb módosításokra, más tárgyak­nál viszont átfogóbb változásokra került sor. gyártás nagy részének lebonyolításával és helyszíni szereléssel vesznek részt a közös vállalkozásokban. A vegyes válla­lat alapító tőkéjéből 51 százalékos a ma­gyar és 49 százalékos az osztrák része­sedés. A közös munka megkezdődött, s az első megbízás szerint egy bécsi cég­nek gyártanak betonszerkezet -elosztó sablonokat. Terveik szerint felkészülnek arra, hogy számítógéppel vezérelt tech­nológiák robotgépeinek, megmunkáló központjainak kiszolgálására rendkivü) pontos emelő- és adagoló-szerkezete­ket is készítsenek. Azzal számolnak, hogy az idén 10-12 millió, a továbbiak­ban évente több mint 15 millió schilling értékű munkát végeznek el. ken túl az sem lebecsülendő szempont, hogy növekedett a vendéglátás hírneve, versenyképessége. A gasztrohómiai társaság kiemelke­dően jól szerepelt a szövetkezeti hét ke­retében megtartott kétnapos rendez­vénysorozaton, nagy érdeklődés kísérte a nemrég befejeződött vadételkészítési tanfolyamot, ezenkívül a szervezet tagjai két alkalommal szakmai tapasztalatcse­rén vettek részt Veszprémben, illetve Bu­dapesten. Összegezve tehát megállapítható, hogy a gasztronómiai társaság esemé­nyekben gazdag, jó évet zárt, melynek eredményeképpen gyarapodott a dolgo­zók szakmai tudása, több egységnél ja­vult a végzett munka színvonala, növeke­dett az ágazat versenyképessége. A beszámolót követően a résztvevők az idei év munkatervét vitatták meg. paprikagyárból tott üzemekben nagyobb erőt tudnak for­dítani az újdonságok kidolgozására. A mórahalmiak legújabb kreációja például a desszertpor, amelynek az alapanyaga darált keksz, őrölt dió és kókusz. Ehhez csupán vizet kell hozzáadni, és könnyen, gyorsan készíthetnek belőle ízletes cse­megét a háziasszonyok. Ez az üzem, amelyet valamikor csak paprikaszáritás- ra használtak, az idén már több mint 100 millió forint értékben állít elő különféle élelmiszerporokat. Így például az általános iskolai alsó tagozatos matematikából és rajzból szükségessé vált a teljes tananyag és követelményrendszer új­raértékelése, illetve átrendezése is. Az előbbi­ben ezután az eddiginél nagyobb helyet kap a tényleges számolási készségek kialakítása: az új tipusú matematika mellett a hagyományos számtani oktatási módszerekre való visszaté­rés. Más tárgyakból, például a történelemből, földrajzból, fizikából csak kisebb módosítások lesznek. Vannak olyan tárgyak azonban, ahol olyan nagy volt a változtatás iránti igény - például környezetismeretből és az ének-zene tárgy­ból hogy új koncepció, illetve párhuzamos tanterv kidolgozását kell elvégezni. A gimnáziumban kisebb javítások lesznek a matematika, a földrajz, a biológia, a kémia és az idegen nyelvek tantárgyaiban, míg na­gyobb mértékűek a fizika, a technika, a törté­nelem, valamint a magyar nyelv és irodalom tanítási dokumentumaiban. A változásokat, módosításokat tartalmazó útmutatókat az Or­szágos Pedagógiai Intézet még e tanév végéig - a gimnáziumokban a jövö tanév végéig - megjelenteti, s folyamatosan tájékoztatást ad a tanárok számára a pedagógiai szaksajtó, va­lamint a pedagógusképző és -továbbképző intézetek segítségével. A tájékoztatón szóltak arról is, hogy az OPI - amely márciustól új alapokmánnyal országos szakmai fejlesztő intézetként működik - igyekszik az eddigieknél jobban támaszkodni a gyakorló pedagógusok véleményére és ja­vaslataira, s hozzájárulni az eredményes pe­dagógiai kísérletek, új módszerek elterjeszté­séhez. Növelni kívánják az intézet szolgáltató és szaktanácsadó szerepét, s kiemelt feladatként foglalkoznak majd egyebek között az általá­nos iskolai alsó tagozatos oktatás fejlesztésé­vel: az úgynevezett kommunikációs képessé­gek - írás, olvasás, beszéd - világszerte ta­pasztalható problémáival. Utalva sorozatunk tegnapi lapszá­munkban megjelent részére, szögezzük le ismét azt a tényt, hogy a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ kettős irányítású. Mint az a nevében is benne van, a megyei és a városi tanács a „gazdája”. Ez persze, azt is jelenti, hogy megyei és városi feladatokat is el kell lát­nia. A szakemberek véleménye szerint e tekintetben a legelfogadhatóbb arány a húsz, illetve nyolcvan százalék. Ez idáig nem is lenne gond, csakhogy a gyakor­latban ez úgy néz ki, hogy a két irányító, illetve a két feladatkör között lavíroz az in­tézmény. Lehet, hogy ez a fogalmazás durvának tűnik, így idézzük Péti Imrének, a megyei pártbizottság titkárának a sza­vait, melyek meglehetősen szabatosak:- Sajnos, nincs egységes koncepció, s ez kapkodást, néhol fejetlenséget okoz. Mi több, néha úgy látszik, mintha a két gazda ellenére gazdátlan lenne az intéz­mény. Sőt! A városi művelődési osztály néha a koordináló szerepétől is eltekint, ezért sok a párhuzamosság a város köz- művelődési intézményeinek programjai között. Ezt helyteleníteni kell, s az egy- másmellettiséget kell megteremteni. Az egészséges együttműködést. Azután az emberek, a közművelődési szakemberek folytonos, megállás nélküli cserélődéséről beszél Péti Imre, s leszö­gezi, hogy ez is komoly hátráltató ténye­ző, kára pedig a lakosságé. S itt tegyük hozzá, hogy az olvasó a ve­zetők nyilatkozatait joggal érezheti hiá­nyosnak, de pontosan a már említett cse­rélődés miatt nem szólaltat(hat)tuk meg a megyei művelődési csoport nemrégen kinevezett vezetőjét, a városi művelődési osztálynak pedig pillanatnyilag nincs ve­zetője. Az anyagi feltételek szerepe A magyar nyelv értelmező szótára a közművelődés címszó alatt így fogalmaz: „A dolgozó tömegek művelődése, szelle­mi, kulturális fejlődése”.- Napjainkban az emberek olyan is­meretek megszerzéséhez várják el a mű­velődési házak, központok segítségét, melyeket azonnal föl tudnak használni. Azt hiszem, hogy ezt magyarázni sem kell - mondja István József, a megyei tanács elnökhelyettese. - Csak azt teszem hoz­zá, hogy jelenleg ez teljesen érthető, hi­szen a gazdasági tényezők kényszerítő erejével egyre gyakrabban találkozunk.- Mi a véleménye az említett 20, illetve 80 százalékos arányról?- A húsz százalék vitatott. Azt szeret­nénk, ha a Babits Mihály művelődési köz­pont kizárólag városi lenne. Vélemé­nyünk szerint az volna az egészséges és kézenfekvő, ha a módszertani munkát leadná a városi művelődési házaknak. Korábban már kértük ezzel kapcsolat­ban a Művelődési Minisztérium hozzájá­rulását, de elképzelésünk nem talált tá­mogatásra.- Visszatérve az előbbiekhez... Sajnos, le kell szögezni, hogy közművelődésünk­ben is egyik meghatározó szerepe az anyagiaknak van. Meg kelle gondolni, hogy milyen színházi előadásokat „bír el” egy-egy ház, hogy a könnyű műfaj iránt érdeklődőknek mennyire „érdemes” rendezvényeket szervezni és így to­vább...- Ha már az anyagiaknál tartunk, szól­junk a pedagógusok és a népművelők bére közti különbségről. * A pedagógusok bérét, mint tudjuk, rendezték. A közművelődésben dolgozó­két nem. Tehát kérdésével régi, fájó pon­tot érintett... A népművelők - fogalmaz­hatunk úgy, hogy - fordított műszakban dolgoznak. A legtöbb rendezvény estén­ként, illetve szombaton és vasárnap van. S ha azt akarjuk, hogy esténként és ün­nepnapokon is biztosítsák az emberek szórakoztatását, művelődését, akkor meg kell fizetni őket. Bérük legalábtftíz százalékkal alacsonyabb, mint a peda­gógusoké, s nem részesülnek bizonyos kedvezményekben sem. Kínálat - igény szerint Kovács János, a városi tanács elnöke: - Véleményem szerint a módszertani munkát csak olyan népművelő tudja jól ellátni, aki az adott területen nap mint nap gyakorolja azt. Rá kell döbbennünk, hogy akkoriban, amikor még a városi művelődési hálózat nem alakult ki, mi­lyen óriási szerepe volt a Babitsnak. Ma már a megyei feladatkör nem a régi. Azt tapasztalom, hogy a városi művelődési központok közvetlenül nem profitálnak a megyei (és városi) művelődési központ módszertani tevékenységéből. Szerin­tem az intézménynek szinte csak szek­szárdinak, illetve városkörnyékinek kel­lene lennie, a módszertani feladatok ellá­tásával pedig a városi intézményeket kel­lene megbízni, mégpedig úgy szétoszta­ni, hogy egy-egy terület gazdája az le­gyen, aki azt a területet „otthon” is profi módon viszi. Hiszen az ő instruálásuk lenne tökéletes, szakmailag teljesen megalapozott.- A másik dolog, ami szintén fölmerül a téma kapcsán... A művelődési központ­nak - ezzel nemcsak a szekszárdira uta­lok - nem a kéréseket kell várni a fenn­tartóktól, hanem a lakosság mindenkori igénye szerint kellene biztosítani a kíná­latot, azaz a kínálatnak mindig idomulnia kell az igényekhez. Azt azért hozzáte­szem, hogy a szekszárdi művelődési központ ezt igyekszik komolyan venni. A népművelők hite- Miután megépültek városainkban a művelődési központok, azaz jó belső el­rendezéssel kialakult a városi közműve­lődési hálózat, az ott dolgozó népműve­lők ellátják a környék „kulturális gondo­zását” is - szögezi le beszélgetésünk elején Póla Károly, a megyei művelődési osztály vezetője, majd érvekkel alátá­masztva kifejti, hogy egyáltalán nem tör­vényszerű, hogy a megyeszékhelyen le­vő művelődési központban legyenek (vagy vannak) a legjobb tanácsot adni tu­dó szakemberek. - Mint ismeretes, az emberek kulturálódási szokásai megvál­toztak. Nehéz elképzelni, hogy a sokszí­nűbb, változatosabb igények alapján a módszertani feladatokat egy központ lássa el. Hiszen a változás miatt a külön­böző helyeken nem azonos formákat és nem azonos módszerrel kell menedzsel­ni.- Tény az is, hogy a tanácsi irányítás­nak szüksége van olyan szakmai tájé­koztatásra, információkra, mely segítsé­gével megítélheti a megyében folyó kul­túrpolitikai munkát... Amennyiben de­centralizáljuk a módszertani munkát, ak­kor is szükség van olyan szakemberekre, akik tájékozódnak, akik bizonyos felada­tokat koordinálnak, gazdái a megyei ren­dezvényeknek, akcióknak, melyekhez nyilvánvalóan biztosítani kell az anyagi feltételeket is. Véleményem szerint a Ba­bits Mihály művelődési központnak első­sorban a városi és környéki kívánalmak­nak kell eleget tennie, az itt élőket kiszol­gálnia, azaz oda kell tartoznia felelősség­gel, ahol az embereket kiszolgálja.- Az utóbbi időben sok gondot okozott az örökös konfrontáció, hiszen a Babitsot két helyről Ítélik meg, s az igényeket is két helyről támasztják. Ezt az állapotot meg kell szüntetni, s dolgozunk is a megoldá­son - mondja Póla Károly, s egy terveze­tet mutat, majd az emberek, a szakembe­rek állandó cserélődéséről is beszélge­tünk. Ennek az a kicsengése, hogy a közmű­velődési tevékenység és annak irányítá­sa nem tartozik a sok sikert adó foglalko­zások közé. E gondokkal teli tevékeny­séghez bárkinek is nevét adni - reméljük, átmenetileg - nem könnyű, s ez a „név adás” sok belső és külső konfliktusra ad okot. - Ha a tevékenységhez több pénz állna rendelkezésre, könnyebbé és tar­talmasabbá válhatna e munka. Napjaink­ban - néha sajnos - a szó szoros értel­mében meg kell fontolni, hogy például egy-egy rendezvény megszervezhetö-e mondjuk ötven ember művelődéséért. Mondhatnám, hogy az amatőr csoporto­kat, azok produkcióit jobban ki kellene használni, másképpen: kulturális érté­keinkkel jobban, okosabban kellene gazdálkodni... De ez sok mindenre vonat­kozik. Talán a lényeg az, hogy kicsit több forinttal és átgondoltabb munkával visz- sza lehetne adni a népművelők hitét! V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS (Folytatjuk) Tanfolyamok, továbbképzések, tapasztalatcserék Sikeres évet zárt a gasztronómiai társaság V v , .. ' ^ #f Újra tanítják az 1x1-et Sajtótájékoztató a tantervi-tantárgyi korrekcióról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents