Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

íV.' . AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA 1987. május 14. CSÜTÖRTÖK XXXVII. évfolyam, 112. szám ÁRA: 1,80 Ft Pályarajz (3. oldal) Befejezte látogatását a görög külügyminiszter Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke szerdán a Parlament­ben fogadta Karolosz Papuliaszt, a Gö­rög Köztársaság külügyminiszterét. A találkozón áttekintették a két ország kapcsolatrendszerének területeit. A gö­rög diplomácia vezetője - mintegy láto­gatásának tapasztalatait összegezve - elmondta, hogy a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásai teljes mértékben igazolták azokat a pozitív várakozásokat, amelyekkel Budapestre érkezett. Valamennyi találkozón meggyőződhe­tett róla, hogy magyar részről is meg van az akarat a két ország hagyományosan jó kapcsolatainak további fejlesztésére, beleértve a gazdasági együttműködés bővítését is. Elismerően szólt a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásainak nyíltságáról, őszinte és baráti légköréről. Trautmann Rezső és Karolosz Papu- liasz találkozóján kölcsönösen hangsú­lyozták annak jelentőségét, hogy Ma­gyarország, illetve Görögország - társa­dalmi rendszerük és nemzetközi elköte­lezettségük ellenére - azonosan vagy hasonlóan ítéli meg a legfontosabb nem­zetközi kérdéseket. A megbeszéléseken részt vett Emma­nuel Kalpadakis, Görögország budapes­ti, valamint Hollai Imre hazánk athéni nagykövete. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese délután fogadta a görög diplomácia vezetőjét. A találkozón jelen volt Emmanuel Kalpadakis és Hollai Imre. Új gyár alapkőletétele a BVK-ban Új műanyag-alapanyaggyár épül a ka­zincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát­ban; az üzem ünnepélyes alapkőletételé­re szerdán került sor, az eseményen je­len volt Marjai József miniszterelnök-he­lyettes. A 3,9 milliárd forintos beruházás elő­készítésében és kivitelezésében résztve­vő vállalatok, köztük a japán partner cé­gek képviselőit, a minisztériumi és bank- szakembereket, valamint a kombináttal kapcsolatban álló külkereskedelmi válla­latok munkatársait a BVK Radnóti Miklós Művelődési Házában Tolnai Lajos vezér- igazgató tájékoztatta a nagyüzem dina­mikus fejlesztési programjáról s az en­nek keretében megépülő MDI (metilén- difenil-dizocianát) üzem jellemzőiről, lét­rehozásának jelentőségéről. Elmondta, hogy a csúcstechnológia alkalmazásával évi 25 ezer tonna poliu- retán-alapanyagot gyártó üzem - amely­nek tervezője a japán Chisso Enginee­ring cég, a licencadó és a technológiai berendezések egy részének szállítója pedig a Mitsui Toatsu Chemicals - rész­ben világbanki támogatással, igen rövid idő, 27 hónap alatt készül el. A létesít­mény megépítésében a japán vállalkozó­kon és a BVK saját szakemberein kívül nyolc hazai építőipari és szerelőipari vál­lalat vesz részt. A mintegy hétezer négyzetméter alap- területű, teljesen automatizált, számító­gép vezérelte gyárban mindössze 130 ember dolgozik majd. Termeléséhez kü­lönböző adalékanyagokat szállítanak majd csehszlovák, jugoszláv és bolgár vállalatok is, ezért a BVK késztermékkel fizet. (Az új üzem készítményének föl- használásával előállított poliuretán lágy és kemény habot egyébként számos iparág használja majd fel, a járműipar például műszerfalat, ülést, a bútoripar habszivacs székeket készít belőle, nyersanyagul szolgál az egybeöntött ci­pőtalphoz, az építö-és építőanyag-ipari szigetelőanyaghoz.) Az alapkőletételnél a felállított beton emlékoszlop mellett egy rozsdamentes acélhengerbe helyezték a beruházás do­kumentumait, és a japán vegyi gyár cí­merével ellátott két kőkockát. Az ünnep­séget követően a vendégek gyárlátoga­táson ismerkedtek a BVK üzemeivel és termékeivel. Kapcsolatépítő bizottság Szerdán, a Nemzetközi Kulturális Intézet székházában bizottság alakult a magyar- ausztrál kapcsolatok előmozdítására. A közelmúltban Sydneyben létrejött hasonló rendeltetésű társadalmi testülettel együtt­működve a két ország gazdasági-kereske­delmi, kulturális-tudományos, idegenfor­galmi és sportkapcsolatainak ápolását tűzték ki célul. A neves szakemberekből álló bizottság Simái Mihály akadémikust választotta el­nökéül. Az alakuló ülésen részt vett Loraine Margaret Swainson, Ausztrália budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Pártvezetők látogatásai Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyű­lés elnöke kétnapos látogatást tett Zala megyében. Kedden Keszthe­lyen és Zalaegerszeg életével ismer­kedett és felszólalt a megyei ideoló­giai aktívaértekezleten. Szerdán Za- laszentgrótot, Zalaszentlászlót és Zalakarost kereste fel. Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán a főváros II. kerületébe látogatott. Felkereste az Országos Energiagaz­dálkodási Intézetet, majd pártaktíva- értekezleten előadást tartott a nem­zetközi helyzetről, a békemozgalom időszerű feladatairól. Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnö­ke tegnap a főváros XV. kerületében tett látogatást. Felkereste a Com- pack Kereskedelmi Csomagoló Vál­lalat rákospalotai gyárát, majd a vá­rosrész párttitkárával időszerű politi­kai kérdésekről beszélgetett. Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán Komárom megyében járt. A Tatabányai Szén­bányák központjában a vállalat hely­zetéről tárgyalt, majd a városi tanács vezetőivel tanácskozott az állam- igazgatás időszerű feladatairól. Ipari megújulás z első intő jeleket két esztendeje érezhettük. Iparunk, amely nem- | zetgazdaságunk szilárd bástyája volt, megingott. A laikus számára ma úgy tűnik, hosszú időt vesz igénybe mire vállalataink ismét ma­gukra találnak, eredményességük ívelése dinamikussá válik. Mindaz kétségtelenül igaz, hogy 1985-től folyamatosan beszűkült a vállalatok mozgástere, a pénzügyi egyensúly javításához mind ki­sebb mértékben tudtak hozzájárulni, az import jelentős megszorítása hatással volt és van konvertibilis kivitelünkre. S nem utolsósorban a beruházások, illet­ve fejlesztések nagyarányú csökkenése miatt műszaki-technikai kultúránk - néhány ágazattól eltekintve - elmaradottsága tovább nőtt. Elodázhatatlanná vált tehát a szerkezetátalakítás kidolgozása, annak mi­előbbi gyakorlati megvalósítása. Iparunk megújulása csak ily módon képzel­hető el, csak igy felelhet meg az alapvető feltételeknek, amely a XIII. kongresz- szuson is megfogalmazódott. A lépésváltás óhajtása önmagában nem elegen­dő. Ideje, hogy az egészséges szemlélet kialakulását immár a gyakorlati meg­valósulás kövesse. Ezért is üdvözlendő az Ipari Minisztérium kezdeményezé­se, amely a minap a Budapest Kongresszusi Központba invitálta a hazai válla­latok vezetőit, a párt- és társadalmi szervek képviselőit, a kormány illetékeseit. Jó volt hallani ipari miniszterünk referátumát követően, hogy a szót kérő válla­lati igazgatók véleménye összecseng a kormányzati elhatározásokkal. Manapság nem elegendő egy piacra figyelnünk a kivitelt illetően, mert a fennmaradás záloga, elvesztett partnereink ismételt visszaszerzése feltételezi a minden piacon helytálló korszerű termékeket. Ezt segíti elő a hároméves program, amely szerkezetátalakítási teendőinket határozza meg; nem hagyva figyelmen kívül annak egyensúlyjavító hatását sem. Mindezt oly módon kell megvalósítanunk 1990-ig, hogy felterjesztéseink illeszkedjenek a hosszú távú tervekhez is. A szerkezetváltást természetesen szelektív módon kell értelmez­ni, amely maga után vonja némely terület visszafejlesztését, míg más ágazatok ugrásszerű előretörését. Ám az intenzív technikai fejlesztés az iparban csak a rendszerszemlélet általános meghonosodásával képzelhető el, mint ahogy az a hazai energetikai ágazatra jellemző. fejlett nemzetgazdaságok, így a nyugatnémet és a japán némely ágazatban olyan csúcstechnológiákat honosítottak meg, amelyek a magas színvonalú termékekben öltenek testet. Kormányzati programunk is azt célozza, hogy e tekintetben felzárkózzunk, s ez eleve feltételezi a magas színvonalú tudományos ismereteket, ami a nemzeti vagyon legféltettebb kincsének tekintendő. SALAMON GYULA ■■■ Ülést tartott a megyei tanács vb Fejlődött az üzemegészségügyi ellátás További intézkedések a munkaidőalap védelméért Tegnap Szekszárdon ülést tartott a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága, melyen meghívottként részt vett a testvérkerület képviseletében Ákos Zsu­zsa, a budapesti XII. kerületi tanács elnö­ke és Romhányi József a kerület nép­fronttitkára. A megyei tanács vb többek között megtárgyalta dr. Erdösi Mária osztályve­zető előterjesztésében megyénk üzem­egészségügyi ellátásának helyzetét és fejlesztési feladatait. A napirend munká­jában részt vett dr. Birinyi Margit, az Egészségügyi Minisztérium osztályveze­tője és dr. Koltai Imre, a megyei kórház főigazgató-helyettese. Alapvetően biztosított az ellátás Tolna megyében, jelenleg 23 főfoglal­kozású üzemorvos és 13 üzemi körzeti orvos dolgozik. Tíz üzemben van fogá­szati szakrendelés, ezek közül 7 üzemet főfoglalkozású fogorvos lát el. Az üzem­egészségügyi szakrendelést 1979-ben indították be Szekszárdon egy orvossal, kedvezőtlen elhelyezési körülmények ATolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál korszerűen felszerelt orvosi rendelő áll a dolgozók rendelkezésére között. A szakrendelés 1982-ben a Köjál-székházban új, korszerű elhelye­zést kapott, műszerezettsége és szemé­lyi feltételei is jelentősen javultak. A me­gyeszékhelyen kívül 1983 elejétől Bony­hádon, 1984 végétől Pakson működik üzemegészségügyi szakrendelés. A fő­foglalkozású üzemorvosok közül 20 ren­delkezik valamilyen szakorvosi képesí- (Folytatás a 2. oldalon.) TOT-ülés a nyugdíjrendszerről A Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége szerdán Szabó Ist­ván elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta és véleményezte a nyugdíjrend­szer változtatása, valamint az adórendszer átalakítása irányelveinek a tervezetét. A testület a téeszek gazdálkodását és a tsz- tagságot egyaránt érintő irányelvekről ala­pos és elemző vitában alakította ki állás­pontját, és megküldi az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak. Az új máltai kormányfő külpolitikai tervei „Málta biztonságát a baráti nyugat­európai országoknak kell garantálniuk” - mondta televíziós beszédében a ked­den beiktatott Eddie Fenech Adami, Mál­ta új miniszterelnöke. A vasárnapi parla­menti választás nyomán a földközi-ten­geri szigetországban 16 évi munkáspárti kormányzás után a Nacionalista Párt ke­rült hatalomra. Adami közölte, hogy szo­rosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat Olaszországgal és az Egyesült Államok­kal, valamint az Európai Gazdasági Kö­zösséggel. Kilátásba helyezte olyan egyezmények aláírását, amelyek „Málta biztonságáról” gondoskodnak. Ugyan­akkor emlékeztetett arra, hogy az alkot­mány nem teszi lehetővé külföldi katonai támaszpontok létesítését az országban. Az új máltai vezetés nyugatbarát kül­politikát kíván folytatni, de jó kapcsola­tokra törekszik Líbiával és a Szovjetunió­val is - közölte Adami. Hazánkba érkezett Manfred Gorywoda Maróthy Lászlónak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhi­vatal elnökének meghívására szerdán Budapestre érkezett Manfred Gorywoda miniszterelnök-helyettes, a Lengyel Mi­nisztertanács mellett működő tervbizott­ság elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László fogadta, jelen volt Ta- deusz Czeczhowicz, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Külügyminiszter­helyettesek moszkvai konzultációja Május 13-án Moszkvában a szocialista országok külügyminisztériumainak ve­zető képviselői tanácskozást tartottak. Áttekintették azokat a feladatokat, ame­lyek a szocialista államok által a nemzet­közi béke és biztonság átfogó rendsze­rének létrehozásáról az ENSZ-ben közö­sen előterjesztett kezdeményezéssel kapcsolatosak. A tanácskozást, amelyen magyar részről Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár vett részt, konst­ruktív, elvtársi légkör jellemezte. Kapolyi László bukaresti megbeszélései Kapolyi László ipari miniszter szerdán hazaérkezett Bukarestből, ahol részt vett a KGST-országok atomenergetikai gép­gyártását koordináló kormányközi bi­zottság XVI. ülésén. A tanácskozáson Ivan Szilajev szovjet miniszterelnök-he­lyettes elnökölt. A delegációkat fogadta Constantin Dascalescu, a román minisz­tertanács elnöke. A magyar ipari miniszter kétoldalú tár­gyalásokat is folytatott Mihai Moraru ro­mán nehézgépipari, Alexandru Necula elektrotechnikai, Serban Teodorescu gépipari és Gheorghe Dinu vegyipari mi­niszterekkel, valamint loan Ursuval, a ro­mán műszaki-fejlesztési bizottság, a CNST első elnökhelyettesével az ipari kapcsolatok fejlesztéséről. A megbeszé­léseken megállapították, hogy a kétolda­lú együttműködés, a gyártás- és gyárt­mányszakosítás lehetőségeit elsősorban az elektronika, a robottechnika, a bio­technológia, a vegyipar és a közúti jár­műgyártásban kell fokozottabban ki­használni.

Next

/
Thumbnails
Contents