Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

1987. május 13. ^PÜJSÄG 5 NEGYEDÉV MÚLTÁN: bizonyos mértékig határköve munkánknak, életünknek, gazdálkodásunknak a negyedév ami már számba vehető eredményei­vel, sikereivel esetleges kudarcaival együtt. Százharminchárom nap telt el eddig az évből, már tudunk egyet s mást a teljesít­ményekről, már korrigálunk ha éppen arra van szükség, és tesszük a mindennapok szabta feladatok sorát. Gazdasági életünk megköveteli a céltudatos, a követelményekhez igazodó jól szervezett és fegyelmezett munkát. Lassan félévhez közelítünk. Ho­va jutottunk akár egyénileg, akár családi boldogulásunkban, vagy éppen nagyobb gazdasági egység eredményein mérve a tel­jesítményt? A terjedelem adta lehetőségeken belül erre próbáltunk válaszokat keresni. Lesz elég kenyerünk, húsunk? A megye mezőgazdaságának örömei, gondjai A szakma becsülete Az MSZMP Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről kiadott közle­ményben olvashattuk, hogy a mezőgaz­daságban az idei hozamokat megalapo­zó őszi munkákat időben elvégezték, ám a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlő­dést és növelte a ráfordításokat. A vá­góállat- és állatitermék-felvásárlás a múlt év hasonló időszakához viszonyítva ki­lenc százalékkal nőtt. Most negyedév után, a félév közelében milyen összképet nyújt megyénk mező- gazdasága? Mennyire volt képes a me­gye mezőgazdasága még tavalyról a nyakába szakadt gondokat enyhíteni, az idei tavaszkésés miatt mit várhatunk majd? Az egyértelműen elmondható, hogy a népgazdasági terveknek megfelelően a mezőgazdasági üzfemek - természete­sen szem előtt tartva a szabályozórend­szer által diktáltakat - igyekeznek a piac- orientált szemléletnek megfelelően dol­gozni, de ennek szellemében indították már az 1987-es évet is. Valójában ebben a kérdésben az is megbújik, hogy a me­zőgazdaság sajátosságából követke­zően az évkezdés végső soron mindig kétszer kerül elő, hiszen az őszi „jövőn­ket” befolyásoló kampánymunkákat kö­veti még egy tavaszi is. Mindez csak elő­relátó tervezéssel hozhat eredményt. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya intézkedési ter­vet dolgozott ki, melyben „aprópénzre" váltotta az ágazat számára kiszabott fel­adatok rendszerét. Mindenesetre az ex­portárualapok növelése érdekében a ga­bonatermés mennyiségi növelését tűzték ki célul. A megvalósításban éppúgy az üzemek segítségére vannak, mint ahogy annak ellenőrzését sem mulasztják el. Az ágazatot segítő intézkedés az is, hogy a földterületek intenzívebb hasznosítására igyekeznek minden érdekeltet rábírni, de a termőterület hasznosítását sem tévesz­tik szem elől. Ebben a helyi tanácsok se­gítségét is igényelik. Ez országosan elfo­gadott elvekre épül. Cél, hogy ne legye­nek parlagon heverő földek. A földhivata­li munkának is a segítő oldalát igyekez­nek a szakemberek erősíteni, de a nö­vényvédő és gyomirtó szerek takarékos felhasználását is kérik az üzemektől, me­lyet a Növényvédelmi és Agrokémiai Ál­lomás szakemberei kísérnek figyelem­mel, mi több technológiai segítséggel is szolgálnak. Csak a tavasz késik?! A takarékos felhasználásnak azonban vannak objektív feltételei is, mivel arra is adódik példa, hogy nincs mivel takaré­koskodni. Az ellátásban folyamatosan je­len van egyfajta hiánygazdálkodás? Ta­lán még ennél is több ez, mert úgy tűnik, jogos a mezőgazdasági szakemberek felzúdulása, hogy ismét meg kell tanul­niuk nitrogén nélkül gazdálkodni, vetni... Mindenesetre ennek feszítő gondját va­lószínűleg egyelőre csak az ágazat érzi, de következményeit már lehet, hogy nép- gazdasági szinten mindannyiunknak kell majd viselni. A mezőgazdasági osztály március végén írt helyzetjelentésében mindezt már jelezte a MÉM piacfelügye­leti főosztályának, valamint a Növényvé­delmi és Agrokémiai Főosztálynak, de úgy tűnik, a gondokon ők sem tudtak se­gíteni, mert országos problémáról van szó Tolnában is. A tavaszi háromhetes késés ezúttal e téren feltétlenül jól jött, mivel a műtrágya így tolódott, de meg nem oldódott. Ha a tápanyag-utánpótlás helyzetét nézzük, a szántóföldi növénytermesztés csúcstechnológiájába beleillik a tudo­mányosan előirt elv, de a gyakorlatban a kép mégis mást mutat, mivel nem rendel­keznek az üzemek vagy azzal, amit ki kell jutattni a földekre a növények mellé, vagy azzal nem rendelkeznek, amivel mindez kijuttatható. így az eredményes kivitele­zés nem valósulhat meg maradéktalanul, csupán részben. Több üzem szándéko­san késleltette a nitrogénhiány miatt a kukorica vetését, és ez a kényszerű kés­leltetés ezúttal nem szakmai okokra ve­zethető vissza, mint már arról szó volt. Másutt csökkentett adagok kijuttatásával próbáltak segíteni a gondon, amit remél­nek, hogy csupán átmenetinek tekinthe­tünk. A technikai kivitelezésben kifejezet­ten a kapás kultúráknál van gond, a kalá­szosok esetében a károsodásmentes műtrágya-kijuttatás még lehetséges. Tél, jég, felhőszakadás Átél megyénkben tönkretett több, mint 1000 hektár kalászost és repcét, ezek­nek a területeknek az újra vetése indo­kolt - kukoricával. Az időjárás mint ki­hagyhatatlan tényező is itt van, példa er­re a legutóbbi napokban Szekszárd kör­nyékén lehullott szerencsére kis mennyi­ségű jég, vagy a felhőszakadás, a nagy esőzések nyomán keletkezett kár Apar- hanton, Kisdorogon, Tevelen, Pincehe­lyen és Iregszemcsén. Pincehelyen pél­dául az eső 170 hektár cukorrépát kívánt áldozatául. Ezzel együtt jár a nagymértékű erózió is, hisz mérhetetlenül gyorsan hullott a csapadék, szinte eltűntek a csendes esők. Úton-útfélen előkerülnek olyan szakmai fogások, melyeket eddig ritkán alkalmaztak, sokat, sőt szinte mindent je­lent most a biztos szakmai tudás, a jó szervezés, a gyorsaság, és a rugalmas­ság. Minderre nagyszerű példával szolgál­tak a megye mezőgazdasági szakem­berei az utóbbi hetekben. Mára már nem a kampánytervek dominálnak, a szükség szinte meghatározója lett a munkafolya­matoknak. A megyei összképre jellemző, hogy a kukorica kivételével - behozva a lemara­dást is - befejeződött a vetés, a hús- és gabonaszükséglet biztosítottnak látszik. Úgy tűnik, az állattenyésztés terén nőtt a szarvasmarhalétszám, minimálisan csökkent a tehénlétszám (amit az őcsé- nyi tehenészet felszámolása okozott), vi­szont nőtt a sertésállomány a téeszek- ben és a háztájiban egyaránt. Közelítő mérleg a Rusz családnál Minden család tervez. Az előző évi családi, gazdasági mérleg készítésekor ösz- szegzik a vásárlásokat, a beruházásokat és tudomásul veszik azokat a megvalósulatlan álmokat, melyekre nem volt „anyagi lehetőségük”. A tervezés új szakaszba lép. Eljön a következő családi gazdasági év céljainak a megha­tározása. Ezt követően - akárcsak a gazdasági egységeknél - menetközben féléves mérleg is készül, s ha szükséges, ezeket módosítják vagy átigazítják. Rusz Györgyéknél, Szekszárdon is így van. A férj, Rusz György a Szekszárdi Nyomda fényszedő laprészlegének csoportvezetője, felesége pedig a Tolna Megyei Kórház-Ren­delőintézet nyomdájának offszetgépkezelője. A nyomdász házaspár tizenkilenc éve kelt egybe, Andrea lányuk 17 éves, Gábor fiuk pedig 14. Két és fél szobás szövetkezeti lakásban laknak és egy kis „birtokot" tudhatnak magukénak.- Az elmúlt évben - mondja Rusz György - az összes pén­zünket feléltük. A tavalyi év októberéig még kevesebbet-7-8 ezret - kerestem, a feleségem ma is úgy ötezer forint körül hozza haza a fizetését. Ebből éltünk négyen. Mióta örökös délutános vagyok, és minden vasárnap is dolgozom, több a fizetésem.- Lássuk a tavalyi háztartási végeredményt...- Vásároltunk egy hűtőgépet, mert a régi tönkrement. A lánynak vettünk egy villanyvarrógépet, mert férfiszabónak ta­nul. Aztán elég sok pénzt vitt el a birtok, és a napi megélhetés. Csisszre éltünk. Valami megtakarítás a kiskertből azért bejött, mert nem kellett a piacra futkosni a drága zöldségért. Tegyem ehhez még hozzá a gyerekek taníttatását és az öltözködésü­ket is. Mindketten nagyok már, különösen Andrea szeret öl­tözködni.- Május közepe van, nemsokára összesíthetik az idei fél­éves családi tervet.- A múlt héten vettünk egy színes televíziót. Összeült a csa­ládi tanács, hogy menjünk-e az idén együtt nyaralni vagy té­vét vegyünk. Az utóbbi mellett döntöttünk, mert már nagyon régóta szerettük volna. Későbbre terveztük, hogy majd a sző­lőtermésből meg az én káestémből összejön annyi pénz, hogy akkor megvegyük, de adódott egy kedvezményes akció és most jobban jártunk. így most ugrott a nyaralás.- Mire telik még ebben az évben a Rusz családnak?- Tizenkilenc éve vagyunk együtt, és majdnem úgy állunk, mint a fiatal házasok. Mindenből lassan új kell, mert elromlik, kikopunk belőle. Az őszre bútort szeretnénk cserélni... Fél év után nyerhet Az Országos Takarékpénztár számos szolgáltatással áll ügyfelei - mindenekelőtt a lakosság és a tanácsok - rendelkezésére. A változó igényeknek megfelelően időnként módosítják a szolgáltatások egy-egy jellemzőjét, illetve bővítik a pénzintézet által vég­zett tevékenységek körét. Olyan széles körű változásokra azonban ritkán kerül sor, mint ebben a félévben. 1987. május 15-i hatállyal több betétfajta kamatát emelik differenciált mértékben, át­lagosan 1 százalékkal. A hitelkamatok is emelkednek valamelyest, de csak a fogyasz­tási hitelek esetében. Új lehetőségek is kidolgozásra kerültek, többek között a betétel­helyezésre. Ezek közül egyet ismertetünk olvasóinkkal részletesebben, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának tájékoztatása alapján. Május 4-től lakásnyeremény-takarékbetétet lehet váltani a takarékpénztár fiókjai­nál, 25 illetve 50 ezer forintos fix összegben. A betétkönyveket évente két alkalommal sorosolják majd, a 25 ezer forintosok között kettőezer darabonként, az 50 ezer forinto­sok közül pedig ezerdarabonként kerül egy lakás kisorsolásra, olyan, ami a jelenlegi átlagárak szerint 1,2 millió forintot ér. A nyeremény minden esetben egy lakás, vidéken vagy Budapesten. Mivel nem sorsolnak külön, előfordulhat, hogy vidéki lakos budapesti lakást nyer és fordítva. De az is, hogy például egy szerencsés szekszárdi nyertes Szolnokon vagy Nyíregyházán jut lakáshoz. Amennyiben az adott helységben nem kívánja a nyertes a lakást igénybe venni, a Lakásépítési Igazgatóság lehetőséget biztosít a cserére, de a lakás árának megfelelő összeget pénzben is lehet kérni. A sorsoláson mindazok a betétkönyvek vesznek részt, amelyeket az adott naptári év január 1 -je és június 30-a, illetve július 1 -je és december 31 -e közötti időszakok előtt váltottak, és az említett időszak alatt azokat nem szüntették meg, nem is szüneteltették. Ez azt jelenti, hogy legalább fél évig kell a lakásnyeremény-takarékbetétet lekötni ahhoz, hogy a betétkönyv az említett idő­szakokat követő 45 napon belül a sorso­lásban részt vehessen. Az első sorsolás­ra jövő év január 1 -je és február 15-e kö­zött kerül sor, az 1987. június 30-ig váltott betétkönyvek körében. Az oldalt írták: Rostás Ilona, Szabó Sándor és Szűcs László János, a fotót Gottvald Károly készítette. Mondja kérem, mi a helyi t?! Az úttörőelnök- Éppen a mai napon kerül elnökségi ülés elé az 1987/88. évi úttörőévi moz­galmi munka és ülésterv. így e tekintet­ben bármily furcsa is, de mi máraz évvé­ge felé tartunk és a jövőre gondolunk. Mindez abból a speciális helyzetből adó­dik, ami a szeptemberi évkezdéssel és a júniusi tanévbefejezéssel egyaránt ma­gyarázható. Ebben a szellemben tehát évkezdésről nem is beszélünk. Kiemel­kedő feladatként jelentkezik a 6-14 éves korosztály egészséges életmódra való nevelésének kérdése és az abból adódó feladatsor. A nemzeti programhoz kap­csolódik az úttörőszövetség is, így elsőd­leges az egészséges életmód megalapo­zása a gyerekek körében, a diákok viszo­nyának javítása a sporthoz és természet- járáshoz éppen úgy, mint a táborozáshoz vagy a természet- és környezetvédelem­hez. Küzdeni fogunk a káros szokások ellen, de a középfokú programmal is fog­lalkozunk, ami 1991-ig szól. Feladatunk még a IX. konferencia szellemében törté­nő munka, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának, a SZIMEA 30. évfordulójának ünneplése, amit ba­rátságposta segít majd és a szovjet úttö­rőkkel közösen csináljuk, de itt lesz az 1848/49-es szabadságharc 140. évfor­dulójának méltó megünneplése is fel­adatként. A csapatoknál mindig folyama­tos a munka, a tavasz pedig az úttörőélet igazi szezonja, a természet megújulása mellett a mozgalom is mindig megújítja önmagát, megsokszorozza programjait. Elmondta: Dománszki Zoltán megyei úttörőelnök K A kisiparos- A szakmában mi nem érzünk válto­zást, nem gyorsult fel a ritmus, nem válto­zott a munka sem, talán kissé a kun­csaftok változtak meg. Magánvélemé­nye, hogy az embereknek mintha keve­sebb lenne valamivel a pénzük. Keve­sebbet tisztíttatnak, festetnek. Az év csendesen indult, bár az igazi szezon nem indul magával az évvel. Az ősz a mi időnk, augusztus végétől karácsonyig. Eddig még minden esztendőben ezt az időszakot alig győztük, pedig szeretünk dolgozni. Tavaly új adózási rendszerbe léptem, 450 ezer forint forgalom után adózok, ha ennél nagyobb lenne a forga­lom, be kell jelentenem, mert új kategó­riába sorolnak. Két gyermekünk közül a nagyobbat harmadszorra felvették mate­matika-fizika szakon a főiskolára, ez iga­zi változás az életben. A kisebbik munká­ja mellett is rengeteget segít. Egy évig volt képesítés nélküli pedagógus, egy évig postás, majd katona - most főiskolás. És ez már az év újdonsága is egyben. Opti­mista vagyok, az évutóban ismét bízom, mert fél évig vegetálunk, hogy aztán ke­ményen dolgozzunk. A minőség, az ma nagy fegyver, bár mindig is az volt. Tisz­tán, szépen... hiába tisztítanék én csodá­latosan, ha a feleségem nem vasalna nagyszerűen... Elmondta: Boros László kelmefestő és vegytisztító M Az elnök- Alapvetően bizakodóak vagyunk, szövetkezetünk jelenlegi helyzetéta múlt év során elért 11,5 százalékos kiskeres­kedelmi forgalomnövekedés és 34 szá­zalékos nyereségszint-növekedés jelen­tősen befolyásolja. Úgy érezzük, sikerült ezt a megélénkülést stabilizálnunk, az el­ső négyhavi kiskereskedelmi forgalmunk 16 százalékkal múlja felül az elmúlt esz­tendő hasonló időszakát. Kifelé minden tekintetben piacérzékenyek vagyunk, a vásárlói igényeket figyelve megpróbáljuk azokat egy klasszissal jobban, maga­sabb szinten kielégíteni. A nagykereske­delem nyitását örömmel fogadjuk. Házon belül pedig költségkímélő intézkedése­ket igyekszünk bevezetni mindenütt, ahol csak lehet, így a természetesnek is az tű­nik, ha a nyereségünket igyekszünk a terveknek megfelelően elérni. Elmondta: Versánszki János a Tolna és Vidéke Áfész elnöke » A propagandista- Az MHSZ is felelősséggel végzi mun­káját, a végrehajtásban a cselekvési egy­séget erősíti, a társadalmi munkameg­osztásban pedig a ráháruló sajátos fel­adatok rendszerét egyezteti az érdekel­tekkel, úgy dolgozik. A féléves tervidő­szak feladatai közel vannak a teljesítés­hez, a sorkötelesek a tisztek és tiszthe­lyettesek tájékoztató oktatásában egy­aránt. A munkaidőalap-védelem, a ter- meléscentrikusság persze bizonyos mértékig nehezítő körülményként jelent­kezik a munkában, ám első a népgazda­sági érdek. A munkaidő után végzett gaz­dasági tevékenység, a pluszmunka any- nyit jelent, hogy sokkal több energiával jár a tömegbázis szinten tartása, az MHSZ feladata pedig a lakosság köré­ben végzett hazafias és internacionalista tudatformáló nevelőmunka, a szocialista haza védelmére irányuló felkészítés. Hat általános honvédelmi oktatás sikerrel le­zárult, kilencvenen szereztek a sorköte­lesek közül jogosítványt, magánképzés­ben ez a szám hatszázra tehető. Öt év feladattervét készítettük el, klubközgyű­lések voltak, országos versenyeken helytálltunk, sőt nyertünk is, ejtőernyős- képzés indult több városunkban. Egy­szóval tesszük a dolgunkat évkezdetkor is, félév előtt is. Elmondta: Szabó Gyula, az MHSZ me­gyei vezetősége agitprop, főelőadója Amit a mezőgazdaság nem tud bekalkulálni - az az időjárás. Felhőszakadás utáni pillanatkép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents