Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
4 NÉPÚJSÁG 1987. május 13. Mai magyar képzőművészet Kiállítás a Művészetek Házában Negyvenöt művész csaknem száz alkotása látható a szekszárdi Művészetek Házában az 1975-1987 között Kölesden rendezett kiállítások anyagából, mai magyar képzőművészet címen. Ez azonban bizonyos mértékig megtévesztő, kölesdi kiállításokon ugyanis nem vonult fel mindenki, aki a mai magyar művészetet jelenti, sőt épp az élenjárók hiányzanak, mint az azóta elhunyt Martyn Ferenc, azután Barcsay Jenő, Lossonczy Tamás, a szobrászok közül Varga Imre, Melocco Miklós vagy éppen a szekszárdi Farkas Pál, s a névsort még sokáig lehetne folytatni. Viszont akik kiállítottak, valamilyen fokon a mai művészetet reprezentálják, tehát a több mint egy évtized kiállítási anyagából mégis csak kibomlik egy kép, amiből az általánosra lehet következtetni. Milyen is hát képzőművészetünk a kölesdi kiállítások tükrében? Semmiképp nem egységes, első pillanatban feltűnik az eltérő szándék, látásmód, sőt még a felkészültség is. Posztimpresszionizmus, szürrealizmus, expresszi és absztrakt szándék egyaránt jelen van a szekszárdi seregszemlén, amit művészeti szempontból a variációk is jellemeznek: nagyon sokan újra meg újra megfogalmazzák ugyanazt a témát, keresve a végleges megoldást, ami aligha lehet véletlen. Sarkantyú Judit a zseny- nyei fákat variálja, Mayer Berta kalligráfia-sorozatot mutat be, Bencze László csoportokat rendez el újra, Delast Elena meghatóan finom rajzain madarak jelennek meg, Scherer József geometriai változatokat mutat be. Nem térhetünk ki rá, csak épp megjegyezzük, hogy tovább kísért az absztrakt művészettel kapcsolatos félreértés, mert itt nem pusztán elvonatkoztatásról van szó, ez lenne az egyszerűbb, hanem olyan kompozícióról, ami új jelentést hordoz, anélkül, hogy a szó hagyományos értelmében ábrázolni akarna. A7 ö«<;7kpn amit a kiállítóé nwnit tohát változatos, s valamilyen egységet hiába is keresnénk benne, de talán épp ez a jó benne. Baky Péter „realista szürrealizmusa” jól megfér Bazsonyi Arany szándékával, aki „a rend egyszerűségét” vallja, Kő Pál azt mondja, „az egyiptomi és a magyar népművészet vonzásában él”, Mözsi Szabó István számára „a művészet magatartásforma, szolgálatvállalás”, Újváry Lajos azt mondja, a művész „optikai élményen lobbant indulatot közvetít", Vecsési Sándor saját munkássáKő Pál: Utón gával kapcsolatban a hitet és alázatot említi, Végh András Pilinszkyt idézi, aki szerint „a művész a mindenség, az univerzum küldönce.” Jól is van így, mert mindez azt mutatja, hogy a művészet megszabadult a fölösleges gyámkodástól, s az egymástól különböző szánd.ékok tulajdonképpen kiegészítik egymást, s ezen a kiállításon is a különbözőség hoz létre egységet. Ami természetesen nem jelent azonos minőséget is. Nem is jelenthet, s egy-egy művész jelenléte csak annyi, hogy felidézi korábbi emlékeinket, vagy most hívja fel magára a figyelmet, estleg azt sem, mert amit bemutat, nem elégséges ahhoz, hogy kirajzolódjék előttünk a szándéka, világképe^ Következésképp a kölesdi kiállításrendezők szándéka is homályban marad, mert nem tudni^hogy a legjobbakat akarták-e felvonultatni, vagy azokat mutatták be, akik vállalkoztak a rMaimaoia, uai a ai»ll ä flt?Z.UUt?M TV»— alakult abból a szempontból teljes, hogy a mai magyar művészet sokféle szándékát, sőt lehetőségét példázza. Mindenesetre a kiállításnak több kiemelkedő darabja is van, ezekre szívesen emlékezünk vissza. Az elrendezés sorrendjében Kokas Ignác, Simsay Ildikó, Végh András, Szentgyörgyi Kornél, Szily Géza (elsősorban bravúros Nagypénteken Komáromban című képe), Szurcsik János, Újváry Lajos, Vecsési Sándor, V. Delast Elena, Gacs Gábor, Baky Péter, Patay László, Bazsonyi Arany képe, Kő Pál, Lesenyei Márta szobra jelenik meg az emlékezetben, s az apszisban, tehát a főhelyen szereplő Penkala Éva három kárpitja, bár ízlés és hajlam más alkotásokra is adhatja szavazatát. De bármiként is ítéljünk, izgalmas seregszemle a Művészetek Házának új kiállítása, ami egyben a kölesdi műpártolásnak is bizonysága, anélkül, hogy a mai magyar művészet keresztmetszetét jelentené. A kiállítást Szentes András, fiatal művészettörténész rendezte, finom érzékkel találva meg az egymástól gyakran szándékban, sőt kvalitásban elütő művek ritmusát. CSÁNYI LÁSZLÓ Lesenyei Márta: Erato FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Két évvel ezelőtt készült az Ikarus uj autóbuszcsaládjának, a 300-as távolsági és a 400-as városi járművének prototípusa. Az új buszcsalád esztétikus megjelenésű, lekerekített, műanyag karosszéria- elemei, praktikus és szép utastere luxus komfortfokozatot kölcsönöz a járműnek. Ezt ismerték el a család két típusának ítélt ipari formatervezési nívódíjjal. A harmadik „szépségdíjat” az idén a budapesti gyár városi autóbusza is kiérdemelte. De vajon az új tipuscsalád műszaki paraméterei is ilyen kiválóak? Tuba János főkonstruktőr a 300-as család gépészeti jellemzőit sorolja:- Igen korszerű az alváz, amelyhez a Rába gyár 316 kilowatt teljesítményű és később turbófeltöltéses motorja, s a szintén élenjáró technikát képviselő, csepeli, hatfokozatú szinkron sebességváltó tartozik. Új konstrukció a mellső és hátsó futómű is, ez utóbbi egyfokozatú áttétellel, vagyis differenciálművel kiküszöböli az Ikarus buszok jellegzetes, morgó hangját. A velünk kooperáló, több tucat gyártó vállalat is az új típushoz formálta gyártmányfejlesztését: a gumi-, üveg-, a villamos szerelvények és számtalan tartozé k hosszú távú szállítása biztosított. Móri leányvállalatunk, a Vogel ülések mellett szép vonalú és biztonságos üléstipust is kifejlesztett hozzá. A gyár konstruktőrei és műszaki szakemberei egybehangzóan állítják: a 300- as típus 25-30 százalékkal magasabb műoaaUi c3ír»vQnalatJkópv/icol, mint ölöd je. S az idén? Tíz 300-as kocsi már végigment a gyár vázas során, s ez a tíz jármű háromféle változatban készült. Fehérvárról a Szovjetunióba további 15 távolsági buszt szállítanak, s Budapest is gyárt 300-as autóbuszt svéd és angol megrendelésre - Volvo illetve Betörd alvázra. Egyébként a mátyásföldi törzsgyárban már előrehaladottabb az új típus, a 400- as buszcsalád felszerszámozása, ezért városi közlekedésre idén 69 kocsit, 1988-ban pedig már százat és negyven buszt Kanadának készítenek. Dunántúlt napló Látványos eseményt figyeltek a múlt héten a kora délelőtti órákban a pécsiek: helyére emelték a Széchenyi téren a volt megyeháza újból felépített sarokkupolájának a csúcsdíszét, amit a Tamási Városi Költségvetési Üzem rézműves-műhelyében remekeltek. A kupola a tetővel együtt az 50-es évek derekán égett le, a leegyszerűsítő helyreállítás semmit sem hozott vissza a régi szépségekből, amik mára mélyen a feledés homályába merültek. Ezért is figyelik a pécsiek érdeklődéssel a ház most folyó felújítását, amelynek a legnagyobb attrakciója kétségkívül a tető újjászületése. A régire alig-atig emlékeznek már, ezért talán az sem tűnik fel, hogy az új - gazdagabb. Hiszen ami a régin horganyzott bádogból volt, azt most vörösrézből csinálták meg, s ezek egy évtized múltán a dzsámi kupolájához hasonlóan zöld színűek lesznek. Még ősszel elkészült a tető kiemelt középső része, valamint a kupola szerkezete. A tetőre mázas Zsolnay cserepet raktak mintázatosan, a minap helyezték el rajta a két ablakot, s a díszesen munkált vörösréz orompárkányt. A három részből készült alkotás hajszálra megegyezik a régivel, hozzá hasonlót - újonnan - aligha láttunk mostanában. A Kató daru reggel 8-kor kezdett ténykedni, 9 körül emelkedett a magasba a csúcsdísz alsó része, s 10 óra sem volt, amikor a helyére illesztették a harmadikat is. A helyszínen találkoztunk a beruházó képviselőjével. Horváth Endre megyei tervosztályvezetővel, aki Kukái Tiborral, a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főmérnökével arról tárgyalt, mikor, s mennyire lehet visszabontani az állványzatot, hogy a pécsiek As az idelátogatók egészébon is láthassák az újdonságot. Nos, az állványzat két legfelső szintjének a bontása a közeljövőben várható, addigra elkészül a kupola még hátralévő vörösréz díszítése, és felhelyezik a tető gerincére is a rácsos oromdíszt. Somogyi Néplap A Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban sem titkolják, náluk is - mint a gimnáziumok legtöbbjében - a továbbtanulás az elsődleges cél. Ez az intézmény azonban sajátos helyzetben van. Földrajzi helyzete miatt szűkebb beiskolázási körzetből válogathat. így válik hátránnyá a szomszádos Zala megye közelsége, de a felvételizők választhatják a közeli Nagyatádot is. Ehhez jön még egy helyi adottság: tanulóik csaknem hetven százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az intézmény vezetősége ebben a tanévben kezdett hozzá a vámvizsgálói, vámkezelöi - a tanulók mindennapos szóhasználatában - a vámtiszti fakultáció megszervezéséhez. Horváth Lajosné, az intézmény igazgatóhelyettese beszélt a részletekről:- A fakultáció létrehozásában nagy szerepe volt a közeli határátkelőhelyeknek. A másik fő szempont az volt, hogy akiknek nem sikerült a felvételijük a felsőoktatási intézményekbe, csak érettségivel rendelkeznek, tulajdonképpen végzettség nélkül. E kettő összekapcsolásából született meg a fakultáció gondolata. PETŐFI NÉPE Mindig izgalmas feladat technikai érdekességről hírt adni, különösen akkor, ha az elképzelés már megvalósult. Ez történt Kalocsán egy közép-európai viszonylatban is egyedülálló kísérlettel. A Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet olyan 18 lakásos sorházat épített fel, amelyben a háztartási meleg vizet napelemek segítségével szolgáltatják. A megvalósításról és az eddig szerzett tapasztalatokról Huszár Mihály igazgatóval beszélgettünk.- 1984-ben szereztünk tudomást az ÉVM, a Szövosz és az Építéstudományi Intézet által közösen meghirdetett pályázatról. Nem kerül semmibe, hangzott a biztatás, csak ki kell próbálni. Nem sokat gondolkoztunk, beadtuk a jelentkezést és megnyertük a kiírást. Kalocsa olyan adottságokkal rendelkezik, ahol a legjobban megtalálhatók a kísérleti feltételek. Egy államközi megállapodás keretében, amelyben a svéd Építéskutatási Tanács és a Magyar Építéstudományi Intézet volt az érdekelt fél, ingyen hozzájutottunk egy külföldi berendezéshez, 1985 szeptemberében próbaüzemet tartottunk, és november 27-én megtörtént az átadás. Azóta kifogástalanul működik az épületben a napelemes melegvíz-szolgáltatás. Családi házas beépítéseknél melegvíz-ellátásra általában egyedi berendezéseket alkalmaznak. Százhúsz literes villanybojlert alapul véve, elektromos energiával napi 200 liter meleg víz állítható elő köbméterenként 30 forintos áron. A kísérleti berendezés családonként és naponta 400 liter 55 fokos meleg vizet szolgáltat s 75 százalékos a megtakarítás mértéke. A tetösikban elhelyezett napkollektorok egyben a tetőfedés anyagát is helyettesítik. Bemutatkozott a 8.15-ös csoport Midas király a főiskolán A Szegedi József Attila Tudományegyetem 8.15-ös elnevezésű színjátszó csoportja látogatott a napokban Szekszárdra, s a tanítóképző főiskola aulájában nagy sikerrel adták elő a Midas király című drámát. A darab forgatókönyvét a csapat alkotóközössége Ovidius Meta- morphosis-a, valamint Ambrus Zoltán hasonló című műve alapján készítette. Az előadást Samu Attila, a szekszárdi Garay János Gimnázium volt diákja rendezte. A társulat - mely nevét előadásaik kezdési idejéről kapta - már évek óta fellép, nemcsak a szegedi egyetemen, hanem más városok közönsége előtt is. A szereplők az egyetem hallgatóiból állnak, de az intézményen kívüli fiatalok is kaptak már bemutatkozási lehetőséget. Bár a 8.15-ös csoport az úgynevezett „amatőrök” közé tartozik, híre már túljutott az országhatáron is. Ez év nyarán az NSZK-ban lépnek fel, nemzetközi színjátszófesztiválon. Legyen a részvényesünk! VÁLTSON 500,“ FORINTOS RÉSZJEGYEKET! EGY TAG MAXIMUM 500 EZER FT ÉRTÉKŰ RÉSZJEGYET JEGYEZHET, amely- titkos,- örökölhető,- az első évtől 9 százalék osztalékot fizetünk, részösszeg kivétele esetén a bennmaradó összeg továbbra is 9 százalékkal kamatozik. Részletes felvilágosítást adunk: Szekszárd, Rákóczi u. 2. Telefon: 11-233 Várja Önt a megye legnagyobb szövetkezete és legkorszerűbb áruháza. (351) Vecsési Sándor: Kis falu Tolnában