Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. május 13. Mai magyar képzőművészet Kiállítás a Művészetek Házában Negyvenöt művész csaknem száz al­kotása látható a szekszárdi Művészetek Házában az 1975-1987 között Kölesden rendezett kiállítások anyagából, mai ma­gyar képzőművészet címen. Ez azonban bizonyos mértékig megtévesztő, kölesdi kiállításokon ugyanis nem vonult fel min­denki, aki a mai magyar művészetet je­lenti, sőt épp az élenjárók hiányzanak, mint az azóta elhunyt Martyn Ferenc, azután Barcsay Jenő, Lossonczy Tamás, a szobrászok közül Varga Imre, Melocco Miklós vagy éppen a szekszárdi Farkas Pál, s a névsort még sokáig lehetne foly­tatni. Viszont akik kiállítottak, valamilyen fokon a mai művészetet reprezentálják, tehát a több mint egy évtized kiállítá­si anyagából mégis csak kibomlik egy kép, amiből az általánosra lehet követ­keztetni. Milyen is hát képzőművésze­tünk a kölesdi kiállítások tükrében? Semmiképp nem egységes, első pilla­natban feltűnik az eltérő szándék, látás­mód, sőt még a felkészültség is. Poszt­impresszionizmus, szürrealizmus, ex­presszi és absztrakt szándék egyaránt jelen van a szekszárdi seregszemlén, amit művészeti szempontból a variációk is jellemeznek: nagyon sokan újra meg újra megfogalmazzák ugyanazt a témát, keresve a végleges megoldást, ami alig­ha lehet véletlen. Sarkantyú Judit a zseny- nyei fákat variálja, Mayer Berta kalligrá­fia-sorozatot mutat be, Bencze László csoportokat rendez el újra, Delast Elena meghatóan finom rajzain madarak jelen­nek meg, Scherer József geometriai vál­tozatokat mutat be. Nem térhetünk ki rá, csak épp megjegyezzük, hogy tovább kí­sért az absztrakt művészettel kapcsola­tos félreértés, mert itt nem pusztán elvo­natkoztatásról van szó, ez lenne az egy­szerűbb, hanem olyan kompozícióról, ami új jelentést hordoz, anélkül, hogy a szó hagyományos értelmében ábrázolni akarna. A7 ö«<;7kpn amit a kiállítóé nwnit tohát változatos, s valamilyen egységet hiába is keresnénk benne, de talán épp ez a jó benne. Baky Péter „realista szürrealiz­musa” jól megfér Bazsonyi Arany szán­dékával, aki „a rend egyszerűségét” vall­ja, Kő Pál azt mondja, „az egyiptomi és a magyar népművészet vonzásában él”, Mözsi Szabó István számára „a mű­vészet magatartásforma, szolgálatválla­lás”, Újváry Lajos azt mondja, a művész „optikai élményen lobbant indulatot köz­vetít", Vecsési Sándor saját munkássá­Kő Pál: Utón gával kapcsolatban a hitet és alázatot említi, Végh András Pilinszkyt idézi, aki szerint „a művész a mindenség, az uni­verzum küldönce.” Jól is van így, mert mindez azt mutatja, hogy a művészet megszabadult a fölös­leges gyámkodástól, s az egymástól kü­lönböző szánd.ékok tulajdonképpen ki­egészítik egymást, s ezen a kiállításon is a különbözőség hoz létre egységet. Ami természetesen nem jelent azonos minő­séget is. Nem is jelenthet, s egy-egy mű­vész jelenléte csak annyi, hogy felidézi korábbi emlékeinket, vagy most hívja fel magára a figyelmet, estleg azt sem, mert amit bemutat, nem elégséges ahhoz, hogy kirajzolódjék előttünk a szándéka, világképe^ Következésképp a kölesdi kiállításrendezők szándéka is homály­ban marad, mert nem tudni^hogy a leg­jobbakat akarták-e felvonultatni, vagy azokat mutatták be, akik vállalkoztak a rMaimaoia, uai a ai»ll ä flt?Z.UUt?M TV»— alakult abból a szempontból teljes, hogy a mai magyar művészet sokféle szándé­kát, sőt lehetőségét példázza. Mindenesetre a kiállításnak több ki­emelkedő darabja is van, ezekre szíve­sen emlékezünk vissza. Az elrendezés sorrendjében Kokas Ignác, Simsay Ildi­kó, Végh András, Szentgyörgyi Kornél, Szily Géza (elsősorban bravúros Nagy­pénteken Komáromban című képe), Szurcsik János, Újváry Lajos, Vecsési Sándor, V. Delast Elena, Gacs Gábor, Baky Péter, Patay László, Bazsonyi Arany képe, Kő Pál, Lesenyei Márta szobra jele­nik meg az emlékezetben, s az apszis­ban, tehát a főhelyen szereplő Penkala Éva három kárpitja, bár ízlés és hajlam más alkotásokra is adhatja szavazatát. De bármiként is ítéljünk, izgalmas se­regszemle a Művészetek Házának új kiállítása, ami egyben a kölesdi műpárto­lásnak is bizonysága, anélkül, hogy a mai magyar művészet keresztmetszetét je­lentené. A kiállítást Szentes András, fiatal mű­vészettörténész rendezte, finom érzékkel találva meg az egymástól gyakran szán­dékban, sőt kvalitásban elütő művek rit­musát. CSÁNYI LÁSZLÓ Lesenyei Márta: Erato FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Két évvel ezelőtt készült az Ikarus uj autóbuszcsaládjának, a 300-as távolsági és a 400-as városi járművének prototí­pusa. Az új buszcsalád esztétikus megjele­nésű, lekerekített, műanyag karosszéria- elemei, praktikus és szép utastere luxus komfortfokozatot kölcsönöz a járműnek. Ezt ismerték el a család két típusának ítélt ipari formatervezési nívódíjjal. A har­madik „szépségdíjat” az idén a budapes­ti gyár városi autóbusza is kiérdemelte. De vajon az új tipuscsalád műszaki pa­raméterei is ilyen kiválóak? Tuba János főkonstruktőr a 300-as család gépészeti jellemzőit sorolja:- Igen korszerű az alváz, amelyhez a Rába gyár 316 kilowatt teljesítményű és később turbófeltöltéses motorja, s a szin­tén élenjáró technikát képviselő, csepeli, hatfokozatú szinkron sebességváltó tar­tozik. Új konstrukció a mellső és hátsó fu­tómű is, ez utóbbi egyfokozatú áttétellel, vagyis differenciálművel kiküszöböli az Ikarus buszok jellegzetes, morgó hang­ját. A velünk kooperáló, több tucat gyártó vállalat is az új típushoz formálta gyárt­mányfejlesztését: a gumi-, üveg-, a villa­mos szerelvények és számtalan tartozé k hosszú távú szállítása biztosított. Móri leányvállalatunk, a Vogel ülések mellett szép vonalú és biztonságos üléstipust is kifejlesztett hozzá. A gyár konstruktőrei és műszaki szak­emberei egybehangzóan állítják: a 300- as típus 25-30 százalékkal magasabb műoaaUi c3ír»vQnalatJkópv/icol, mint ölöd je. S az idén? Tíz 300-as kocsi már végig­ment a gyár vázas során, s ez a tíz jármű háromféle változatban készült. Fehérvár­ról a Szovjetunióba további 15 távolsági buszt szállítanak, s Budapest is gyárt 300-as autóbuszt svéd és angol megren­delésre - Volvo illetve Betörd alvázra. Egyébként a mátyásföldi törzsgyárban már előrehaladottabb az új típus, a 400- as buszcsalád felszerszámozása, ezért városi közlekedésre idén 69 kocsit, 1988-ban pedig már százat és negyven buszt Kanadának készítenek. Dunántúlt napló Látványos eseményt figyeltek a múlt héten a kora délelőtti órákban a pécsiek: helyére emelték a Széchenyi téren a volt megyeháza újból felépített sarokkupolá­jának a csúcsdíszét, amit a Tamási Váro­si Költségvetési Üzem rézműves-műhe­lyében remekeltek. A kupola a tetővel együtt az 50-es évek derekán égett le, a leegyszerűsítő hely­reállítás semmit sem hozott vissza a régi szépségekből, amik mára mélyen a fele­dés homályába merültek. Ezért is figyelik a pécsiek érdeklődéssel a ház most folyó felújítását, amelynek a legnagyobb att­rakciója kétségkívül a tető újjászületése. A régire alig-atig emlékeznek már, ezért talán az sem tűnik fel, hogy az új - gazda­gabb. Hiszen ami a régin horganyzott bá­dogból volt, azt most vörösrézből csinál­ták meg, s ezek egy évtized múltán a dzsámi kupolájához hasonlóan zöld szí­nűek lesznek. Még ősszel elkészült a tető kiemelt kö­zépső része, valamint a kupola szerkeze­te. A tetőre mázas Zsolnay cserepet rak­tak mintázatosan, a minap helyezték el rajta a két ablakot, s a díszesen munkált vörösréz orompárkányt. A három részből készült alkotás hajszálra megegyezik a régivel, hozzá hasonlót - újonnan - alig­ha láttunk mostanában. A Kató daru reg­gel 8-kor kezdett ténykedni, 9 körül emelkedett a magasba a csúcsdísz alsó része, s 10 óra sem volt, amikor a helyére illesztették a harmadikat is. A helyszínen találkoztunk a beruházó képviselőjével. Horváth Endre megyei tervosztályvezetővel, aki Kukái Tiborral, a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főmérnökével arról tárgyalt, mikor, s mennyire lehet vissza­bontani az állványzatot, hogy a pécsiek As az idelátogatók egészébon is láthas­sák az újdonságot. Nos, az állványzat két legfelső szintjének a bontása a közeljö­vőben várható, addigra elkészül a kupola még hátralévő vörösréz díszítése, és fel­helyezik a tető gerincére is a rácsos oromdíszt. Somogyi Néplap A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium­ban sem titkolják, náluk is - mint a gim­náziumok legtöbbjében - a továbbtanu­lás az elsődleges cél. Ez az intézmény azonban sajátos helyzetben van. Földraj­zi helyzete miatt szűkebb beiskolázási körzetből válogathat. így válik hátránnyá a szomszádos Zala megye közelsége, de a felvételizők választhatják a közeli Nagy­atádot is. Ehhez jön még egy helyi adott­ság: tanulóik csaknem hetven százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az intézmény vezetősége ebben a tan­évben kezdett hozzá a vámvizsgálói, vámkezelöi - a tanulók mindennapos szóhasználatában - a vámtiszti fakultá­ció megszervezéséhez. Horváth Lajosné, az intézmény igazgatóhelyettese beszélt a részletekről:- A fakultáció létrehozásában nagy szerepe volt a közeli határátkelőhelyek­nek. A másik fő szempont az volt, hogy akiknek nem sikerült a felvételijük a fel­sőoktatási intézményekbe, csak érettsé­givel rendelkeznek, tulajdonképpen vég­zettség nélkül. E kettő összekapcsolásá­ból született meg a fakultáció gondolata. PETŐFI NÉPE Mindig izgalmas feladat technikai ér­dekességről hírt adni, különösen akkor, ha az elképzelés már megvalósult. Ez tör­tént Kalocsán egy közép-európai vi­szonylatban is egyedülálló kísérlettel. A Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet olyan 18 lakásos sorházat épí­tett fel, amelyben a háztartási meleg vizet napelemek segítségével szolgáltatják. A megvalósításról és az eddig szerzett ta­pasztalatokról Huszár Mihály igazgatóval beszélgettünk.- 1984-ben szereztünk tudomást az ÉVM, a Szövosz és az Építéstudományi Intézet által közösen meghirdetett pályá­zatról. Nem kerül semmibe, hangzott a biztatás, csak ki kell próbálni. Nem sokat gondolkoztunk, beadtuk a jelentkezést és megnyertük a kiírást. Kalocsa olyan adottságokkal rendelkezik, ahol a leg­jobban megtalálhatók a kísérleti feltéte­lek. Egy államközi megállapodás kereté­ben, amelyben a svéd Építéskutatási Ta­nács és a Magyar Építéstudományi Inté­zet volt az érdekelt fél, ingyen hozzájutot­tunk egy külföldi berendezéshez, 1985 szeptemberében próbaüzemet tartot­tunk, és november 27-én megtörtént az átadás. Azóta kifogástalanul működik az épületben a napelemes melegvíz-szol­gáltatás. Családi házas beépítéseknél meleg­víz-ellátásra általában egyedi berende­zéseket alkalmaznak. Százhúsz literes villanybojlert alapul véve, elektromos energiával napi 200 liter meleg víz állítha­tó elő köbméterenként 30 forintos áron. A kísérleti berendezés családonként és naponta 400 liter 55 fokos meleg vizet szolgáltat s 75 százalékos a megtakarí­tás mértéke. A tetösikban elhelyezett napkollekto­rok egyben a tetőfedés anyagát is helyet­tesítik. Bemutatkozott a 8.15-ös csoport Midas király a főiskolán A Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem 8.15-ös elnevezésű színjátszó csoportja látogatott a na­pokban Szekszárdra, s a tanítókép­ző főiskola aulájában nagy sikerrel adták elő a Midas király című drá­mát. A darab forgatókönyvét a csa­pat alkotóközössége Ovidius Meta- morphosis-a, valamint Ambrus Zol­tán hasonló című műve alapján ké­szítette. Az előadást Samu Attila, a szekszárdi Garay János Gimnázium volt diákja rendezte. A társulat - mely nevét előadásaik kezdési idejéről kapta - már évek óta fellép, nemcsak a szegedi egye­temen, hanem más városok közön­sége előtt is. A szereplők az egyetem hallgatóiból állnak, de az intézmé­nyen kívüli fiatalok is kaptak már be­mutatkozási lehetőséget. Bár a 8.15-ös csoport az úgyne­vezett „amatőrök” közé tartozik, híre már túljutott az országhatáron is. Ez év nyarán az NSZK-ban lépnek fel, nemzetközi színjátszófesztivá­lon. Legyen a részvényesünk! VÁLTSON 500,“ FORINTOS RÉSZJEGYEKET! EGY TAG MAXIMUM 500 EZER FT ÉRTÉKŰ RÉSZJEGYET JEGYEZHET, amely- titkos,- örökölhető,- az első évtől 9 százalék osztalékot fizetünk, részösszeg kivétele esetén a bennmaradó összeg továbbra is 9 százalékkal kamatozik. Részletes felvilágosítást adunk: Szekszárd, Rákóczi u. 2. Telefon: 11-233 Várja Önt a megye legnagyobb szövetkezete és legkorszerűbb áruháza. (351) Vecsési Sándor: Kis falu Tolnában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents