Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

8 Képújság 1987. május 1. .WUIH NDK Kulcsszó a kulcstechnológia JUGOSZLÁVIA Mi a teendő? A Mihajlo Pupin kutatóintézet és a trsteniki „Első ötéves terv” gyár együttműködésével a kohászok munkájának megkönnyítésére elkészült Jugoszlávia legnagyobb ro­botja. A 4,5 méter hosszú robot 100 kg-os terhet képes felemelni, s elbírja az 1200 fokos hőmérsékletet is. Ki kivel számol le? - kérdi leg­utóbbi számainak egyikében a belg­rádi Nin című, te­kintélyes politikai hetilap. S hogy még érthetőbb le­gyen, a cikk így kezdődik: „A párt bírálja a kor­mányt, azért, mert adminisztratív eszközökkel csökkenti a fize­téseket, éppen akkor, amikor ál­talános áremelő- seket engedé­lyez. Ezt aláhúzza a kitörő sztrájk­hullám. Az illeté­kes miniszter erre I Sajtóértekezletet tart, amelyen be­jelenti: a kormány nem mond le és nem is vonja visz- sza saját rendele­tét, mivel az meg­felel az alkotmány előírásainak. Mindez bármely többpártrend­szerrel rendelkező országban leját­szódhatna, holott éppenséggel Ju­goszláviában történt, ott, ahol nincs többpártrendszer.” Válságban lenne hát az önigazga­tás? A válaszért messzebbre kell visszanyúlni. Jugoszláviában már lassan másfél évtizede küzdenek az ’infláció ellen, és ezzel párhuzamo­san a gazdaság teljesítményének javításáért. A már említett Nin-beli írás is figyelmeztet: már húsz éve, hogy először felvetődött a változás szükségessége. Akkor komoly elégedetlenség volt tapasztalható, de a vezetés elállt ha­tározott és az egész társadalmat át­fogó reformterveitől. Ehelyett jött a hitelpolitika, amely messze nem vál­totta be a hozzáfűzött reményeket: sok elhibázott beruházás, fölösle­ges, azóta sokat bírált kiadás jelzi ezt. „A pénz elszállt, - írja a Nin - az adósság maradt”. Később pedig nőtt, merthogy egyre nehezebbé vált a visszafizetés. És eközben senki sem vállalta, hogy közbelépjen. A vállalatok a látszatönállóság le­hetőségei és félig-meddig piaci kö­rülmények között tették, ami lehe­tett. Igyekeztek javítani hatékonysá­gukat, de végül is mindig a köny- nyebb megoldások győztek; az ár­emelések, a kétes pénzügyi mani­pulációk, a tényleges teljesítmény nélküli, politikai hátterű béremelé­sek. Mindezek után a most már ha­talmasra duzzadt közel huszonegy milliárd dollárnyi adóssággal, no meg az egyre vadabb inflációval a hátukban, a jugoszláv kormányzat tagjainak nem nőtt meg a bátorsága átfogó gazdasági és társadalmi re­formokba kezdeni. parlamenttől, és idén februárban jött a bérbefagyasztás, amely egyesek­nek sajnálatosan egyszerre ötven százalékos jövedelemzuhanást je­lentett. Most sokan a miniszterelnököt te­szik felelőssé a jelenlegi helyzetért. Sokan kifejezetten a demokrácia megnyirbálását, adminisztratív erő­szakot emlegetnek. Csakhogy a tavaly elmaradt, közel hárommilliárd dolláros hiteltörlesz­tést, és ehhez az idén esedékes majdnem ugyanennyi kifizetését mi­ként tudná másként megoldani a ju­goszláv gazdaság? Erre a kérdésre nem tudnak válaszolni a kormányfő bírálói. Mindenesetre, Mikulics miniszter- elnök most fegyelmet és türelmet kér. Jelenleg nincs idő vitákra, ha­nem a megbillent egyensúlyt kell mielőbb visszaállítani, hangsúlyoz­za. Azután lehet majd vitát folytatni azon, ki a felelős a jelenlegi helyze­tért, és vajon melyek legyenek a további lépések. S hogy komoly vita várható, azt tükrözi az a tény, hogy szinte senki sem tudja pontosan megfogalmazni a teendőket, többnyire csak a véle­mények különbsége dominál. A közgazdászok jó része azonban fel­hívja a figyelmet Jugoszláviában, hogy a kiút már távolról sem gazda­sági kérdés, átfogó társadalmi re­formra van szükség. Az érdekek és a lehetőségek je­lenlegi helyzetében azonban Belg- rádban is azt kérdezik: ki lesz az, aki vállalja a változással járó és nem­csak gazdasági megrázkódtatáso­kat, tudva, hogy az elmúlt hét évben folyamatosan csökkent az életszín­vonal, és eddig a lemondás nem hozta közelebb a megoldást. Vajon konkrét eredmény igazolja- e majd a mostani óriási áldozatot? - teszi fel a kérdést cikke végén az idézett Nin című hetilap. Válasz - később várható. „Schlüsseltechnologie" - vagyis kulcstechnológia - az a szó, amely ma­napság az NDK-ban a legtöbbet olvas­ható a sajtóban, a leggyakrabban hall­ható a rádióban és a televízióban. Termelési riportok, üzemi tudósítások sora számol be folyamatosan arról, hogy miként halad a modern technoló­giák bevezetése, a számítógépek és a robotok alkalmazása révén milyen ered­mények születnek. Mint hangsúlyozzák: a kulcstechnológiák bevezetése az NDK további dinamikus növekedésének elengedhetetlen feltétele. A szocialista német állam évek óta nagy figyelmet fordít a tudományos-mű­szaki fejlesztés meggyorsítására. Nem­zetközi összehasonlításban is kiemel­kedő arányban, évente nemzeti jövedel­mének öt százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre. Az ország kormánya még 1977-ben fogadta el a mikroelektronikai fejlesztési programot, majd ezt 1980-ban kiegészí­tették a robotosításra vonatkozó tervek­kel. A mikroelektronikai program alap- gondolata, hogy döntően a hazai kuta­tásra és fejlesztésre kell építeni, a tőkés import - legyen szó akár gyártási eljárá­sokról, vagy részegységekről - csak csekély, kiegészítő szerepet játszhat. A személyi számítógépek gyártása ta­valy vált tömegméretűvé az NDK-ban: összesen 28 ezer ilyen masina készült 1986-ban. A személyi számítógépeket csak az üzemek kaphatják meg, hogy számítógéppel támogatott mérnöki ter­vező és termelés irányító, úgynevezett CAD/CAM munkahelyeket létesítsenek. Bivalyreneszánsz Úgy tudják, hogy a világ 64 országá­ban mintegy 130 millió bivalyt tartanak. Számuk egyre gyarapszik, ami több ok­ra vezethető vissza. A bivalytej zsírtartal­ma 2-2,5-szerese a tehéntejének. Ez a tej fehérebb, sűrűbb, mint a tehéntej. Emellett kevesebb vizet és több száraz­anyagot hordoz, s jóval magasabb a vi­tamin- és fehérjetartalma. A bivaly húsa több foszfort és vasat tartalmaz, mint a marhahús, s alacsonyabb zsír-és víztar­talma miatt jól konzerválható, tápanyag- tartalmát hosszabb ideig megőrzi. Mindezen előnyök mellett a bivaly rendkívül igénytelen állat, jól alkalmaz­kodik különféle éghajlati és természeti viszonyokhoz, számos betegségnek el­lenáll. A bolgár tudósok azon fáradoz­nak, hogy magas tej- és húshozamú faj­tákat tenyésszenek ki a korábban igavo­nóként használt bivalyállomány legjobb egyedeiből. A bivalytenyésztés ismert bolgár szaktekintélye, Dobri Polihronov javas­latára a jól tejelő hazai bivalyfajtát, az in­diai Murra fajtával keresztezték. Az első indiai tenyészbivaly 1962-ben került Bulgáriába, s az azóta eltelt évtizedek gondos tenyésztő munkája nyomán si­került kiváló új fajtát kinemesiteni. A bolgár Murra egyedülálló fajta. Átla­gos évi tejhozama 2000 liter 7,5 százalé­kos zsírtartalmú tej. Ez azonban csak az országos átlagteljesítmény. Számos rekorder ennél nagyobb tej­hozamot mutat fel. Például a javoreci bivalytenyészet In­dia nevű fajtája 5348 liter tejet ad. A bolgár tenyésztőknek sikerült meg- dönteni azt a hiedelmet is, hogy a bivaly nem alkalmas iparszerű tartásra. Ma a bolgár bivalytenyészetben modern technológiát alkalmaznak; bevezették a gépi fejést, a bivalyborjak korábbi el­választását az anyaállattól. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező bolgár Murrát több országban - például a Szovjetunióban, Romániában, a Ko­reai NDK-ban, Venezuelában - a gene­tikai feljavítás kiindulási anyagául hasz­nosítják. Amerikai szakemberek is ér­deklődnek a Murra iránt. Elismerően irt a bolgár tenyésztési eredményekről a FAO szaklapja is. Kísérleteznek a bolgár szakemberek a bivalyembrió átültetésével is. Eddig egyetlen ilyen módon ellett bivalyborjú- ról tudnak számot adni, de éppen ennek eredményeként alakult ki együttműkö­dés a floridai egyetem és a sumeni te­nyésztőállomás között az embrió-átülte­tés legjobb módszereinek kialakítására. Eredményt már ebben az évben várnak. Az alig tíz hónapja miniszterelnö- kösködő Branko Mikulics viszont már a kezdet kezdetén határozott volt: vagy nekivág a fájdalmas mű­tétnek, vagy nincs értelme a munká­jának. Nos, ez a határozott fellépés döntött: végül is, sok eílenkezés után, de megkapta az engedélyt a Jelenleg 25 ezer ilyen munkahely van és 1990-ig több mint 80 ezerre kívánják növelni a számukat. A modern technológiák bevezetésé­vel természetesen nehézségek is felme­rülnek. A számítógépes munkahelyek létesítése dolgozók tízezreinek átcso­portosítását, átképzését teszi szüksé­gessé. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, a közelmúltban hangsúlyozta, hogy az ideológiai munka egyik fontos feladata a fejlett technológiák szüksé­gességének megmagyarázása. Az elkövetkező években nagy ütem­ben kívánják bővíteni az ipari robotok számát. A gépiparban már most is 12 komplex, automata gyártósor dolgozik, amelyek a legfejlettebb műszaki színvo­nalat képviselik. A fejlesztés egész menetét részletes tervutasítások, szigorúan meghatározott központi programok, előírások szabják meg a termelő egységek számára. Az ország vezetése - amint azt, az utóbbi időben is több ízben leszögezte - úgy véli, hogy az NDK gazdaságának jelen­legi szerkezete, irányítási formája bizto­sítja a tudományos-műszaki fejlődés to­vábbi sikeres előrehaladását. Az NDK-ban jelenleg a 129, közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozó, vala­mint 95, megyei tanácsi irányítás alá tar­tozó kombinát állítja elő - két százalék híján - az ország teljes ipari termelését és teljes iparcikk exportját. A kombiná­tok, amelyek a nyersanyagtól a végter­mékig zárt körforgásként szervezik meg termelésüket, önálló kutató-fejlesztő bázissal rendelkeznek. A központi terv, az egyéb mutatók mellett azt is meg­szabja az egy-egy termékcsoport kizá­rólagosan termelő kombinátok számá­ra, hogy a tudományos-műszaki fejlesz­tésben milyen mértékű központi segít­séget kapnak és mekkora hányadot kell saját erőből biztosítaniuk. Másfél év­vel ezelőtt felszólították a tudományos intézeteket, hogy erősítsék együttműkö­désüket a termelőkkel és szerződések­ben rögzítsék a kombinátokkal, hogy miként tudnak fokozottabban hozzájá­rulni a műszaki fejlesztés gyorsításához. Az ilyen együttműködés ellenére is - amint azt például a Robotron kombinát vezetői egy sajtóbeszélgetésen elmond­ták - a kombinátoknak elsősorban saját kutató-laboratóriumaikban kell megol­dást találniuk a felvetődő műszaki prob­lémákra, ott kell döntően a technológiai fejlesztést kidolgozniuk. A Robotron kombinát, amely a számí­tástechnikai berendezések fejlesztésé­nek fő felelőse és egyetlen gyártója, húsz üzemet tömörít és több mint 68 ezer dolgozót foglalkoztat. Az NDK 1990-ig szóló ötéves terve kiemelt feladatként szabja meg, hogy a tudományos-műszaki eredmények át­fogó alkalmazásával biztosítani kell a termelő erők gyors fejlődését, egyes fontos területeken nemzetközi vezető pozíció elérését. A terv értelmében a központi állami tervezést tovább kell erősíteni és a szocialista tervgazdálko­dás kombinátokra épülő rendszerét úgy kell tökéletesíteni, hogy a kulcstechno­lógiák alkalmazásának eredményeként tovább növekedjen a hatékonyság. Családi farmok északon Ha nem is állt meg a falusi lakosság elvándorlása és ha nem is szűnt meg tel­jesen, de jelentősen csökkent az orosz Északon. Újra van élet az aprófalvak el­hagyott házaiban, ahova sokan mosta­nában végleg hazaköltöztek. A Fehér-tenger partjain élő lakosság megtartását a családi farmok szervezé­se segíti elő. A falvakban minden csa­ládnak joga van tartási szerződést kötni a közös gazdasággal, a kolhozzal vagy a szovhozzal. E szerződés értelmében a családnak kijelölnek egy darab legelőt. Minden család kaphat eltartásra maxi­mum száz borjút. Ehhez a gazdaság megfelelő helyiségeket ad, de ha nin­csenek ilyenek, a gazdaság segít új far­mok építésében. A szerződés értelmében a gazdaság kötelezettséget vállal, hogy minden szükséges géppel, felszereléssel ellátja a farmokat- Az elszámolás a végered­mény alapján történik. A család pénz helyett természetbeni juttatást is kaphat, azaz megtarthat ma­gának néhány borjút. Jelenleg az orosz Északon több mint harminc családi farm üzemel. min 'ii111! I' I iw I I iiinw iiiiMHni ■imuii I iwwiiii i Minden család kaphat eltartásra maximum száz borjút

Next

/
Thumbnails
Contents