Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

1987. május 9. NÉPÚJSÁG 9 Sokan ismerkednek meg a népzenei hagyományokkal az ifjúsági palotában - lehet, hogy pár év múltán már őket látjuk a színpadokon? KÍNA Eget és piacot kér NDK Előre tör a mikroelektronika ★ HORIZOnT^ KAMBODZSA Rattan ki ri előbbre lép Rattankiri tartomány Kambodzsa északkeleti határvidékén terül el. Viet­nam és Laosz segítségével az ötezer la­kosú, soknemzetiségű terület meglehe­tősen gyors fejlődésnek indult. Bankot, áruházat építettek és a vietnami testvér­tartomány, Hoa Binh segítségével kultu­rális központot, valamint a székváros la­kosságát ellátó víztornyot létesítettek. A tartományi kórházat 40 ágyasról 200 ágyasra bővítették, felszerelték kor­szerű műszerekkel. a kínai repülőgépipar Kínában a repülőgépgyártás nagy fel­lendülését várják attól, hogy a polgári repülésügy hazai üzemeket bízott meg 40 utasszállítógép előállításával. Az iparág már a közeljövőben igyek­szik polgári és katonai gépekkel megje­lenni a nemzetközi piacon. Ennek nyitá­nya a tavalyi londoni bemutatkozás volt, amikor a repülőgépipar nemzetközi kiál­lításon képviseltette magát saját gyárt­mányú katonai gépekkel és négy utas- szállítóval. Az ott bemutatott gépek közül az első 14 hazai gyártmányú Jun-7-100-as tavaly júliusban kezdte meg a szolgálatot. A kétmotoros, lég­csavaros gépek kilenc útvonalon heti 14 járatot bonyolítanak le. Bármilyen nehéz terepen, földes vagy makadámos kifutó­pályán is képesek a föl- és leszállásra. Sebességük óránként 478 kilométer, maximális terhelhetőségük 21,8 tonna, legnagyobb repülési távolságuk 1900 kilométer, 52 utast szállíthatnak. Az idén 10 Jun-7-100-ast gyártanak Hszianban, ezeket a gépeket radar- és távközlési berendezésekkel szerelik fel. Az a terv, hogy a kínai repülőgépipar kezdetben csak kisméretű és rövid távú utasszállítógépek szerelésére vállalko­zik. A következő öt évben mintegy 200 gépet szállítanak a polgári repülésnek, elsősorban a körzeti légitársaságoknak. Közben pedig keresik a lehetőséget ko­operációs megállapodások megkötésé­re. Ösztönzik a külföldi anyagok és al­katrészek hazai összeszerelését, illetve azt, hogy kínai üzemekben gyártott al­katrészeket külföldön szereljenek ösz- sze. Sanghajban, Harbinban, Senjang- ban és Hszianban már készülnek külföl­di megrendelésre alkatrészek. Ezeket 10 különféle típusú gépen használják, például a Boeing 737-en, az Airbus A 320-on. A kínai repülőgépipar képviselői több szerződést írtak alá neves amerikai és brit cégekkel import alkatrészek össze­szerelésére, mintegy 80 millió dollár ér­tékben. További tárgyalások folynak ka­nadai és brit cégekkel tartalékalkatré­szek előállítására, sugárhajtású gépek részére. Kína 1984-ben megkötött és egyben legnagyobb repülésügyi egyez­ménye keretében sor kerül a 150 sze­mélyes McDonnel Douglas MD-82-es gépek összeszerelésére és esetleges későbbi önálló gyártására is. A tervek szerint az első MD-82 az idén hagyja el a gyárat, s ezt követően öt éven belül 25-40 gép követi majd. LENGYELORSZÁG Gondolkozz - pénzt ér! „Szükséged van különkeresetre? Rendelkezésedre állunk! Olyan együtt­működést ajánlunk, amelyet össze­egyeztethetsz a munkáddal. Tevékeny­ségünk a technika valamennyi területé­re kiterjed. Jelentkezz nálunk!” - A feltű­nő hirdetést a lengyel állami vállalatok közös vállalkozása, a Selaton Kutatási és Termelési Kft. jelentette meg a sajtó­ban. Az elgondolás meglepően egyszerű volt, s mint ilyen, rendkívül hatásos. A Selaton elhatározta, hogy új, eredeti műszaki megoldásokat kínálva elébe megy az ipar igényeinek. Ehhez olyan munkatársakat keresett, akik alkotó mű­szaki fantáziával rendelkeznek, de te­hetségüket nem tudják kiélni alkalom, lehetőség híján és különféle bürokrati­kus akadályok miatt. A hirdetés azoknak szólt, akik eléggé ambiciózusak ahhoz, hogy szakmai munkájuk mellett jól fizető tervezői tevékenységet is folytathassa­nak. A Selaton Kft. az elektronikai szakma négy kiváló vállalatának társulása. Tag­jai: a Zelmer, a Domagos, a Zelmech és a Selfa. A feladat: új műszaki megol­dások felkutatása, új termékek, alkatré­szek tervezése, az elavult technológiák felfrissítése és újak kidolgozása. A kuta­tói, konstruktőri és találmánybevezetési munkában 34 állandó tervezőjük és 20 munkásuk működik közre. Már a hirdetés megjelenése után né­hány nappal szállingózni kezdtek a jelöl­tek. Minden vállalkozóval kitöltettek egy részletes kérdőívet, amelyen a személyi adatokon kívül arra is kíváncsiak voltak: ki, milyen szakmai eredményekkel, sza­badalmakkal, újításokkal, találmányok­kal rendelkezik, mi iránt érdeklődik, mi­lyen munkaformát részesít előnyben és havonta hány munkaórát óhajt a Sela- tonra áldozni? A jelentkezők között szép számban akadtak technikusok, műszaki egyetemi tanárok, különböző mérnöki szakmák képviselői, de képzőművészek és ipari formatervezők is. Az együttműködés is roppant egysze­rű. A megrendelés kézhezvétele után végigpergetik a kérdőíveket, s kikeresik azt, aki emberi számítás szerint a legjob­ban tudná elvégezni a feladatot. Ezután felveszik vele a kapcsolatot, megbeszé­lik vele a munkát, megállapodnak az anyagiakban és megkötik a szerződést. Példaként megemlíthető, hogy így fej­lesztettek ki egy argonvédőernyőben működő hegesztőberendezést, valamint egy vizforrralót, amelynek előállításához a korábbinál 20 százalékkal kevesebb anyagra van szükség. így készültek el energia- és anyagtakarékos grillsütő elemek, automatamosógépelemek. A grillsütő esetében az eddiginél jóval vé­konyabb fűtőelemeket használnak, amelyek olcsóbb acélból alakíthatók ki. A cég gyors, kifogástalan, hatékony munkára ösztönöz. Ezért sohasem az ötletet, hanem az eredményt díjazza. JUGOSZLÁVIA Korszerű öntözőrendszer épül- Beruházás 450 millió dollárért ­A Schwedti Petrolkémiai Kombinát út­törő jellegű kezdeményezéseiről, rugal­mas gyártási és korszerű gazdaság­szemléletéről NDK-szerte közismert. A nagyüzem az elmúlt években számos ésszerűsítési kampány és munkaver­seny elindítója volt. Példamutató takaré­kossági intézkedésekkel, gyors ütem­ben növekvő munkatermelékenységgel és különösen intenzív termeléssel hívta fel magára a figyelmet és vívta ki az er­kölcsi és anyagi elismerést. Mint Werner Frohn vezérigazgató új­ságíróknak elmondotta: a kombinát dol­gozói vállalták, hogy csúcstechnológiák segítségével 30,6 százalékkal növelik nettó termelésüket 1990-re. Jelmonda­tuk: „Kevesebb emberrel többet termel­ni!” Vállalkozásukat az elmúlt öt évben alapozták meg, amikor 11 850 munka­helyet korszerűsítettek és 2680 éssze­rűsítési javaslatot hajtottak végre. Elkép­zelésük szerint 1990-ig újabb 3129 munkahelyet automatizálnak, s ezzel ugyanennyi dolgozót bízhatnak meg más feladatokkal. A mikroelektronika fokozatosan átve­szi az irányítást a termelési folyamat va­lamennyi szakaszában. Eddig 38 számí­tógépet használtak. Ezek a termelés fő folyamatait ellenőrizték. Most készítik elő 26 CAD/CAM rendszerű berendezés üzemeltetését. Ezek a számítógépek az év végén veszik át a munkafázisok ve­zérlését. Ennek révén egyedül a törzs­üzemben 900 dolgozót irányíthatnak át más munkakörbe. A vezérigazgató hangsúlyozta a to­vábbképzés fontosságát is. Megemlítet­te, hogy 1978 és 1985 között dolgozóik átlagosan négyéves szakiskolai vég­zettséggel rendelkeztek. Tavaly 5,5 ez­ren újra iskolapadokba ültek szakisme­reteik gyarapítása végett. Közülük mint­egy 700 továbbképzös tanulja ki a szá­mítógép-vezérlésű munkafolyamat-el­látást. A vezérigazgató külön kiemelte, hogy senkinek sincs oka félni a továbbfejlesz­téstől. Azok, akiknek munkáját az auto­matarendszerek veszik át, a vegyipar más területein találnak jól fizető munka­helyet. Méltán nevezik a Vajdaságot Jugo­szlávia éléskamrájának. A legjobb fajtá­jú európai termőföldből 2 millió hektár­nyi található ezen a területen. E felmér­hetetlen értékű természeti kincs kar­bantartása érdekében évről évre szá­mos intézkedés történik. Rendszeres ta­lajjavítási munkálatokat folytatnak a föld termőerejének megőrzéséért. Ezt a célt szolgálják azok a munkálatok, amelye­ket ma Jugoszlávia legnagyobb mező- gazdasági beruházásaként tartanak nyilván. A tervek szerint százezer hektárnyi földön létesítenek korszerű öntözőrend­szert, s ezzel párhuzamosan 65 szar- vasmarhatenyésztő-állomást hoznak Beszélő szövetet állítottak elő Alma-Atá- ban, a Szovjetunió Könnyűipari Minisztériu­mának kazahsztáni kísérleti intézetében, ahol automatizált irányítási rendszerek tervezésé­vel foglalkoznak. A szövőgépek új modelljeinek kifejlesztése közben adódott a kérdés: miként lehet a szö­vet minőségét gyártás során ellenőrizni? Úgy Magyar, osztrák, német, amerikai és kanadai néprajzkutatók járják a világot, hogy egybegyűjtsék a különböző orszá­gok folklórkincsét. Gyűjtőmunkájuk ki­emelkedő eredménye az Arne-Thom- son katalógus, amelyben egyebek kö­zött szép számmal akadnak bolgár nép­mesék is. A nemzetközi gyűjtemény mintegy létre az öntözési hálózatba vont területe­ken. A beruházás fővállalkozója: az újvi­déki Duna-Tisza-Duna vállalat, de a vál­lalkozásban több más jugoszláv és kül­földi cég is részt vesz. A várhatóan 1990-ig tartó építkezés céljaira előrelát­hatólag 450 millió dollárt használnak fel. A munka befejeztével 1,8 millió tonná­val több búzát, kukoricát és ipari nö­vényt termelhetnek majd az itteni gazda­ságok. Az élelmiszerexport várható évi növekedését 130 millió dollárra becsü­lik. Miután elkészülnek az új öntözőmű­vek, a Vajdaság öntözőcsatorna-rend­szere 940 kilométer hosszúságúra bő­vül. Ebből minegy 600 kilométer hajóz­ható lesz. döntöttek, hogy megkísérlik „szöra bírni" a készülő textiliát. A technológiai folyamatban előrehaladva a szövet maga közli a típusára, tulajdonságaira vonatkozó adatokat. Mindez a szövet szélébe fűzött mágnesszálnak kö­szönhető. A szövetre vonatkozó adatokat magnetofon olvasófejéhez hasonló érzékelő tapogatja le. kedvet csinált a bolgár kutatóknak is, hogy föltérképezzék hazájuk néprajzát. A népmesegyűjtés - most ez áll elő­térben - a Bolgár Néprajzi Intézet mun­katársainak a nevéhez fűződik. Az új népmeséi katalógust Liliana Daszkalova, Dorotea Dobreva, Jordanka Kozeva állította össze. SZOVJETUNIÓ Megszólal a ruhaszövet Bolgár népmeséi gyűjtenie y MONGÓLIA Gyermekpalota Ulánbátorban A régi Mongólia feudális urai is meg­irigyelnék azt a közelmúltban a főváros­ban felépített palotát, amelyet kizárólag a gyermekek vettek birtokukba. Az Úttö­rő és Ifjúsági Palota létrejötte egyértel­műen bizonyítja, hogy a távoli szocialista országban napjainkban egyetlen kivált­ságos réteg létezik - az ifjúság. Az épületben egy 700 személyes nagy konferenciaterem szolgál központi rendezvények lebonyolítására, míg a szűkebb érdeklődésre számot tartható előadásokat, kiállításokat kisebb helyi­ségekben szervezhetik. Természetesen könyvtár is rendelkezésre áll a jövő ge­nerációja számára. A jól felszerelt nyelvi laboratóriumban orosz, angol, francia és német nyelvekre oktatják a fiatalokat. A felsoroltakon kívül mintegy harminc terem ad otthont a különböző szakköröknek, önkép­ző köröknek, s érde­kesség, hogy a terve­zők még egy lőtermet is építettek a jövő eset­leges bajnokai számá­ra. A napi iskolai foglal­kozások befejezése után a nebulók százai sietnek a gyönyörű épületbe, amelyet jog­gal érezhetnek saját birodalmuknak. Egy csodás világ s egyben az alkotói fantázia és tevékenység betelje­sülésének lehetősége várja ott őket. A gyere­kek 38 szakkör közül válogathatnak - érdek­lődésüktől és ügyes­ségüktől függően. Le­het rajzolni, énekelni, táncolni és népi hang­szereken játszani - ta­pasztalt oktatók felü­gyelete mellett sajátít­hatják a népi és a klasz- szikus tánc és zene elemeit. Működik mo­dellező klub és népi dí­szítő szakkör, s az ér­deklődök sakk, illetve dámajáték szakkörök­ben fejleszthetik tudá­sukat. Erő és ügyesség kell ahhoz, hogy már ebben a kor­ban ilyen mutatványokra legyenek képesek - a kép láttán nem kell aggódniuk az utánpótlásról a mongol cirkuszművészeknek A népi iparművészeti tárgyak készítésével is sokan foglalkoznak az ötvös szakkörben

Next

/
Thumbnails
Contents