Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

2 TsíÉPÜJSÁG 1987. május 5. Magyarország és a harmadik világ irta: Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes A Magyar Népköztársaság elvi külpolitikájával, po- , litikai és gazdasági érdekeivel összhangban az elmúlt évtize­dekben tudatosan törekedett kapcsolatainak szélesítésére és fejlesztésére a fejlődő világ országaival. Külkapcsolati rendszerünkben a fejlődő országok súlya és szerepe növek­szik, bár együttműködésünk történelmileg rövid távra nyúlik vissza. Számos tényező indokolja, hogy napjainkban kellő figyel­met fordítsunk a fejlődő világra. Politikai elveinkből eredően szolidárisak vagyunk a politikai-gazdasági függetlenségük megszilárdításáért küzdő fiatal fejlődő országokkal, erőnk­höz mérten támogattuk és támogatjuk a társadalmi fejlődés haladó útját választó államokat. Minden fórumon határozot­tan kiállunk az arab országok, a palesztin nép igazságos ügye mellett. Szolidárisak vagyunk az afrikai frontállamok harcával, az apartheidpolitika ellen, valamint a Namíbia füg­getlenségéért küzdő erőkkel, nemzeti felszabadítási mozgal­makkal. . A kapcsolatok fejlesztése mellett szól az is, hogy az ENSZ tagállamainak mintegy háromnegyedét a 121 fejlődő ország alkotja, és ezekben a világ népességének több mint fele él. A fejlődő világ - a fejlődő országok döntő többségét tömörítő el nem kötelezett mozgalom - a nemzetközi élet fontos és befo­lyásos tényezője, amely hatással van a nemzetközi erőviszo­nyok alakulására. Korunk legégetőbb kérdéseinek - így a vi­lágbéke megőrzésének, a nukleáris katasztrófa elhárításá­nak, a leszerelés előmozdításának - megoldásában a szo­cialista országok békepolitikájához nélkülözhetetlen hozzá­járulás a fejlődő országok támogatása. Külgazdasági érdekeink szempontjából is lényeges kér­dés, miképpen tudjuk a fejlődő államok mind szélesebb köré­vel bővíteni együttműködésünket. Hazánk támogatja ezen or­szágok törekvéseit egy új, igazságosabb nemzetközi gazda­sági rend megteremtésére, amely valamennyi állam egyenlő­ségén és egyenjogú együttműködésén alapul. A harmadik világ országaival kialakult politikai kapcsola­taink rendezettek, ezek jól szolgálják külpolitikai céljainkat. A dinamikus fejlődést mutatja, hogy amíg 1960-ban 20,1970- ben 53, úgy jelenleg hazánknak már 89 fejlődő országgal van diplomáciai kapcsolata. Lehetőségeinkkel és adottságaink­kal, konkrét érdekeinkkel összefüggésben a kapcsolatok tartalma és mélysége természetszerűleg országonként és or­szágcsoportonként eltérő. A kapcsolatok fejlesztésében alapelvünk, hogy az a köl­csönös előnyök és érdekeltség elve alapján történjen. Ké­szek vagyunk együttműködésünk erősítésére minden fejlődő országgal, amely erre érdeklődést mutat. Tudatában vagyunk annak, hogy több fejlődő országgal a történelmi hagyomá­nyok, a jelentős távolságok, és nem kismértékben az anyagi lehetőségek mindkét oldalon meglévő korlátozottsága miatt a kölcsönösen előnyös együttműködési területek feltárása csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Tapasztalataink szerint a Magyar Népköztársaság nemzetközi megbecsülése és tekintélye, politikai és gazdasági gyakorlatunk miatt a fej­lődő országok széles köre kívánja a hazánkhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését és bővítését. Jelentősebb partnereinkkel az államközi együttműködés különböző területeit gazdasági-kereskedelmi, pénzügyi, mű­szaki-tudományos, kulturális, konzuli és más jellegű egyez­mények szabályozzák. Politikai, gazdasági és egyéb területe­ken megvalósuló együttműködésünk fejlesztését, a különbö­ző nemzetközi kérdésekben történő véleménycserét jól szol­gálják a különböző találkozók. Tavaly például Nigéria, Zim­babwe és Szíria elnökével került sor államfői szintű találkozó­ra, hazánkban fogadtuk Irán miniszterelnökét. Kapcsolataink szélesítésére irányuló szándékunkat jelzi, hogy 1986-ban 5 afrikai, 4 ázsiai, 5 arab és 4 latin-amerikai ország vezetőivel folytattunk miniszterelnök-helyettesi, illetve miniszteri szintű tárgyalásokat. Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata szellemében megkülönböztetett figyelemmel építjük kapcsolatainkat a ha­ladó, elsősorban az úgynevezett szocialista orientációjú álla­mokkal. Társadalmi-gazdasági fejlődésük megszilárdítását, függetlenségük megőrzését tapasztalataink megosztásával, és mindinkább a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok fejlesztésével segítjük. Angolával, Etiópiával, Mozambikkal és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal kapcsola­taink megkülönböztetett jellegét barátsági és együttműködé­si egyezmények is kifejezik. Nagy fontosságúak azok a kapcsolatok, amelyeket az MSZMP a fejlődő országokban működő pártokkal, nemzeti demokratikus szervezetekkel alakított ki. Ezek serkentőleg hatnak az államközi együttműködés elmélyítésére is. Ugyan­csak örvendetesen fejlődnek társadalmi és tömegszervezeti kapcsolataink is. A fejlődő országok jelentékeny szerepet játszanak hazánk külgazdasági kapcsolataiban. Az elmúlt évek során a velük folytatott külkereskedelemben elért több száz millió dollár ak­tívum nélkülözhetetlen volt az ország külkereskedelmi egyenlegének javítása szempontjából. Algéria, Egyiptom, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Brazília, India, Indonézia, Irán, Pa­kisztán hazánk fontos gazdasági partnere, jelentős felvevő piacai a magyar gépipari és élelmiszeripari termékeknek. Népgazdaságunk számára fontos nyersanyagokat, mező- gazdasági termékeket a fejlődő országokból szerzünk be. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban elért eredmé­nyek mellett fel kell figyelnünk arra is, hogy 1982 óta a fejlődő világgal folytatott kereskedelmi forgalmunk volumene csök­ken. Amíg 1982-ben összkivitelünkből a fejlődő országok még 12,8 százalékkal részesedtek, úgy ez az arány 1986-ban 7,3 százalék volt. A tőlük származó importunk részaránya összbehozatalunkból ebben az időszakban 11,4 százalékról 5,6 százalékra csökkent. Ennek oka elsősorban a fejlődő vi­lág gazdasági nehézségeire, legfontosabb partnereink, az olajtermelő fejlődő országok fizetőképességének romlására vezethető vissza. Nem kismértékben szerepet játszik ebben ugyanakkor az is, hogy egyre fokozódik a verseny a fejlődő országok piacain. Mindez arra figyelmeztet, hogy gazdasági kapcsolataink­ban még hiányoznak azok a kölcsönös, tartós munka- megosztáson alapuló együttműködési formák, amelyek ne­hezebb körülmények között is biztosítani tudják az együttmű­ködésben jelentkező gondok áthidalását. Külgazdasági cél­jaink érdekében mind sürgetőbb exporttermékeink piacai­nak szélesítése, versenyképes áruk kivitelének fokozása, ha­tékony együttműködési formák kialakítása. Ennek érdekében például fokozott figyelmet fordítunk a délkelet-ázsiai térség újonnan iparosodott országaival kibontakozó gazdasági kapcsolataink fejlesztésére. Hazánk szerény erejéhez mérten segítséget nyújt a fejlődő országoknak. A részükre biztosított támogatásban a Magyar Népköztársaság kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbá­ját, bár lehetőségeink - különösen a jelen gazdasági helyzet­ben - koslátozottak. Mi azt a nézetet valljuk, hogy a segítség- nyújtásnak a fejlődő országok hosszú távú társadalmi-gaz­dasági érdekeit kell szolgálnia, melynek leghatékonyabb for­mája a kölcsönösen előnyös együttműködés. Támogatásunk egyik legfontosabb területe a fejlődő országok fiataljainak magyarországi képzése. Eddig összesen 2600 diák végzett különböző magyarországi egye­temeken, és«jelenleg is 2300-an folytatják tanulmányaikat hazánkban. Az egyetemi képzés mellett középfokú szakkép­zésre is lehetőséget biztosítunk, mintegy 700 fiatal vesz ilyen irányú tanulmányokban részt. A végzett diákok hazájukba visszatérve többségében nemcsak országuk égető szakkép­zett munkaerő hiányát enyhítik, de egyúttal öregbítik a Ma­gyar Népköztársaság jó hírnevét, növelik a hazánk iránti bi­zalmat és együttműködési készségét. Megbecsülésnek ör­vend az a közel 800 magyar szakértő, akik a fejlődő orszá­gokban dolgoznak. Munkájukkal eredményesen járulnak hozzá a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez is. Együttműködésünk a fejlődő országokkal kiterjed az ENSZ-re és más nemzetközi szervezetekre is. Álláspontjaink számos fontos világpolitikai és világgazdasági kérdésben ta­lálkoznak és ez alapot nyújt a közös fellépésre. A nemzetközi fórumokon történő sokoldalú együttműködésre az el nem kö­telezett országok állam- és kormányfőinek tavalyi hararei értekezletének határozatai nyújtanak további lehetőséget. Amerikai Magyar Szó 85 éves a haladó amerikai magyarság hetilapja, az Amerikai Magyar Szó. Az év­fordulóról vasárnap sok száz érdeklődő részvételével emlékeztek meg New York­ban. A jubiláló lapot, annak áldozatos munkát végző szerkesztőit, olvasógárdá­ját meleg szeretettel üdvözölte dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, valamint Kerékgyártó László, a Magya­rok Világszövetségének főtitkárhelyette­se, aki az „óhaza” üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepségen megjelent dr. Bánlaki György, hazánk New York-i főkonzulátu­sának vezetője. Az Amerikai Magyar Szó az Egyesült Államokban még a század elején megje­lent haladó magyar lap, az 1902-ben megalakított Népakarat utóda. Megjele­nésének nem egyszer viharos étizedei során többször változtatta meg nevét: megjelent Új Akarat és Magyar Jövő cím­mel is, mindvégig a haladó gondolatot képviselve. A lap kezdeményezései nyo­mán alakult számos magyar egyesület az anyanyelv, a magyar kultúra ápolására, öntevékeny kulturális együttesek jöttek létre. A lap elkötelezte magát a szervezett munkások ügye mellett. Egyik korábbi szerkesztője, a szakszervezeti mozga­lomban ma is tevékeny részt vállaló Weinstock Lajos például élharcosa volt az amerikai munkások társadalombizto-1 sításért vívott küzdelmének. A lap mun­katársaként a világhírű művész, a néhány éve elhunyt Gellért Hugó egyik szervező­je volt a fastisztaellenes mozgalomnak az Egyesült Államokban, rajzait, a fasiszta rendszert leleplező karikutúráit az egész országban megismerték. A második vi­lágháború idején együttműködött az Amerikai Magyar Szó szerkesztőségével az Egyesült Államokban élő Bartók Béla, aki fellépett a lap által szervezett rádió­műsorban is. A háború után kapcsolat­ban állt az újsággal a nemrég elhunyt No- bel-díjas magyar tudós, Szent-Györgyi Albert is, aki több alkalommal részt vett az Amerikai Magyar Szó által szervezett ünnepségeken. A vasárnapi megemlékezésen a lap je­lenlegi főszerkesztője, Deák Zoltán emlé­kezett meg a több mint nyolc évtizedről. Az emlékünnepségen Magyarország­ról érkezett művészek adtak rendkívüli tetszéssel fogadott műsort: Kalmár Mag­da, kiváló művész és Marczis Demeter Liszt-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Operaház tagjai - Gyarmati István zongorokiséretével - az „óhaza" zenés üdvözletét tolmácsolták. Fellépett a műsorban Paul Woodiel he­gedűművész és Farkas Sándor, amerikai magyar zorlgoraművész is. Japán mérleg Mérsékelt lelkesedés a szerény ered­mények láttán - így összegezhető a to­kiói reagálás Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök washingtoni tárgyalásai­ra. A második világháború óta a ja­pán-amerikai viszony gazdasági téren soha nem volt ilyen feszült s ezen érdem­ben az sem tudott változtatni, hogy a ja­pán kormányfő a múlt héten személyes jó barátjával, Ronald Reagan amerikai el­nökkel vitatta meg az ügyet. Az érdekellentétek ugyanis túlságosan nagyok ahhoz, hogy csúcstalálkozókkal el lehetne simítani őket. Miközben Naka­szone hatalomra kerülése óta Japán kivi­teli többlete a négyszeresére nőtt, addig az Egyesült Államok passzívuma ezalatt a háromszorosára duzzadt. Ma már Was­hington minden három dollárnyi adóssá­gából egy Tokióé. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikai ipari tőke még ma is jelentős szerepet játszika japán ex­portágazatokban, így azokban is, ame­lyek ellen Washington a leginkább hada­kozik. Mint ahogy az sem hagyható szá­mításon kívül, hogy Japán az exporttöb- letével kitermelt dollárjainak jelentős há­nyadát a washingtoni kormány által kibo­csátott kötvények felvásárlására fordítja, azaz pénzzel támogatja az amerikai költ­ségvetést. BUDAPEST - Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter a magyar-osztrák áru­csere-forgalmi, gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési vegyesbizottság VI. ülésére hétfőn Ausztriába utazott. » A Hazafias Népfront Országos Taná­csának Titkársága Pozsgay Imre főtitkár vezetésével hétfőn kibővített ülést tartott. Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyet­tes tájékoztatása alapján a résztvevők megismerkedtek a nyugdíjrendszer vál­tozásának és az adórendszer átalakítá­sának irányelveivel. A mélyreható esz­mecserében kialakult véleményeket az Országos Titkárság eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Minisztertanácsnak. Berecz Frigyes, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar-bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság magyar tagozatának el­nöke hétfőn Szófiába utazott, ahol a két ország közötti együttműködés fejleszté­sével összefüggő kérdésekről folytat tár­gyalásokat a bizottság bolgár társelnö­kével, Kiril Zarev miniszterelnök-helyet­tessel. BÉCS - Ma több hetes szünet után folytatódik és meghatározó szakaszába jut az európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseiről rendezett bécsi konfe­rencia. Az elmúlt hónapokban a küldött­ségek összesen 138 javaslatot terjesz­tettek be, a feladat most az, hogy a javas­latokat egyeztetve kidolgozza a találkozó záróokmányát. PEKING - Háromnapos hivatalos lá­togatásra vasárnap Pekingbe érkezett Jean-Bernard Raimond francia külügy­miniszter. A francia diplomácia vezetője tárgyalásokat folytat Vu Hszüe-csien kí­nai külügyminiszterrel és Csao Ce-jang miniszterelnökkel bilaterális és nemzet­közi kérdésekről. MOSZKVA - Nemzetközi kérdések­ről, valamint a szovjet-mexikói kapcsola­tokról cserélt véleményt hétfőn a moszk­vai Kremlben Andrej Gromiko, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter. Sepulveda a két ország közötti rendszeres kozultációk kereté­ben vasárnap érkezett Moszkvába. KUVAIT - A kuvaiti Al-Kabasz című lap hétfőn megerősítette, hogy április vé­gén titkos találkozóra került sor két régi ellenfél, Szaddám Húszéin iraki elnök és Háfez Asszad szíriai államfő között. A hírt először az amerikai Newsweek jelentette Ezer Weizman izraeli tárca nélküli mi­niszterre hivatkozva. Ha igaznak bizo­nyul, akkor ez lehet az utóbbi évek leg­meghatározóbb eseménye a Közel-Ke­leten. PRÁGA - Lubomír Strougal csehszlo­vák miniszterelnök hétfőn Prágában fo­gadta Kovács Bélát, a Magyar Népköz- társaság csehszlovákiai nagykövetét. A találkozón megbeszélést folytattak a két ország politikai és gazdasági kapcsola­tairól, azok elmélyítésének lehetőségei­ről. BEJRÚT - A libanoni állami rádió hét­főn kora este megerősítette Rasid Kara­mi kormányfő lemondásának hírét. Kara­mi lemondása egyben a kormány távozá­sát is jelenti. Karami lemondása megle­petésként érte Libanont. Az országban hatalmi űr keletkezett: nincs kormány, az államfő pedig tehetetlen. Nem világos, hogy Karami előzőleg tanácskozott-e Damaszkusszal: ez a kérdés döntő jelen­tőségű lehet a főváros biztonságára néz­ve. Kiállítás, főzőverseny, néptáncbemutató „Bejártuk Tolnát, Baranyát...” Megyénk néprajzi kincsei bajai gyerekek gyűjteményében A bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola Felsővárosi Gyakorló Iskolájá­nak egyik tanterme egy hétig ideiglene­sen múzeum szerepét tölti be. Itt nyitotta meg ugyanis Kovács-Tököliné Abaházi Rózsa tanárnő tegnap délután Sárköztől Cseléig címmel azt a gyerekek által gyűj­tött tárgyakból berendezett kiállítást, amely akár jelképe is lehet a városban sok éve hagyománnyá vált felsővárosi hét mostani eseménysorozatának. Idén Tolna és Baranya megismerteté­se volt a cél, ezért az iskolai kiránduláso­kat e két területre szervezték, s a gyere­kek márazok során gyűjtőmunkát végez­tek ehhez a rendezvényhez. Megyénk­ben - többek között - Decsen, Szekszár- don, Hőgyészen, Regszemcsén és Pak­son jártak, ismerkedtek az itteni szoká­sokkal, hagyományokkal. Barátságok, jó kapcsolatok is kialakul­tak a látogatások során, amelynek egyik eredménye, hogy a ma délután levetités- re kerülő három, tolnai tájakat bemutató filmet ingyen kölcsönözte a csapatnak a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat. A fil­mek megtekintését a pajtások gemenci élménybeszámolója követi majd. Holnap az úttörők Tolnáról, a kisdobo­sok Baranyáról szerzett tudásukat csil­logtathatják meg egy vetélkedőn, majd 10 számítógép C 16-os programjaival is­merkedhetnek meg az érdeklődők. A csütörtöki főzési és terítési verse­nyen füstölt csülökkel készült csalánle­ves, a tolnai szegényemberek egykori étele rotyog majd az egyik bográcsban, pénteken pedig sportvetélkedővel, az ősi métajátékkal és néptáncbemutatóval, végül a legjobban szereplő gyerekek jutalmazásával zárul a gazdag program. cser - gottvald PANORÁMA Kisdobosok a kiállítás megnyitóján. Középen sárközi viselet és szőttesek. Tolna megyei sarok

Next

/
Thumbnails
Contents