Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

1987. május 5. "népújság 3 Hazafias Népfront A tömegkapcsolatokról A HNF Tolna Megyei Bizottsága leg­utóbbi ülésén a mozgalomnak a párt tömegkapcsolatai erősítésében, a szö­vetségi politika megvalósításában vég­zendő feladatairól tárgyalt. Mint elhangzott, az elmúlt években a politikai nyitottság növekedésével fel- szabadultabbakká váltak az emberek, fejlödűképesebb lett a demokrácia, az emberi kapcsolatok közvetlenebbek let­tek, őszintébbé vált a véleménynyilvání­tás. A gazdaság túl hosszú ideje tartó stagnálása azonban kikezdi ezeket az értékeket, ami a társadalmi ellentmondá­sok mélyreható elemzését teszi szüksé­gessé. A mozgalom feladata tehát az, hogy fórumot teremtsen az érdekek üt­köztetésére, jelezze a gondokat, mozgó­sítson a társadalom fejődését előrevivő tennivalók megoldására. A népfrontmunkában az emberek többsége egyéni érdeklődése alapján vesz részt, életkörülményeik, lakóhelyi környezetük, világnézeti hovatartozásuk, a munkamegosztásban elfoglalt helyük alapján nyilvánítanak véleményt. Így az általános politikai irányvonal elfogadása mellett a különérdekek is felszínre kerül­nek. Más-más nézőpontból, de egységre törekedve keresik pártunk politikája megvalósításának útjait a véleményt al­kotó párttagok és pártonkívüliek, a vallá­sos, a nemzetiségi és etnikailag külön csoportba tartozó emberek. A megyei népfrontbizottság megyénk valamennyi településéből választott kép­viselőt. A tagság fele iparban, mezőgaz­daságban, kereskedelemben és szolgál­tatásban dolgozó, illetve magántevé­kenységet folytató ember. Az értelmiség köre is széles, orvos, jogász, pedagógus, és fegyveres testületi dolgozó is van a ta­gok sorában. A bizottság egyharmada nő, 20-30 százaléka 30 év alatti fiatal. Ez az összetétel lehetőséget ad a párt szö­vetségi politikája megvalósítására, a nemzeti egység kialakítására. Minden településen és vonzáskörzet­ben választott a lakosság népfrontbizott­ságot, amelynek tagjai párt, a tanács, a KISZ és a Vöröskereszt képviselői is. Saj­nos a népfrontbizottságok egy része - főként a kisközségekben - nem találja meg a sajátos feladatát, és nem végez fo­lyamatos munkát. Ennek elsősorban a mozgalom helyi vezetésére megválasz­tott emberek alkalmatlansága, illetve a társszervekkel való együttműködés hiá­nya az oka. A nők összességében fogé­konyak a népfront által közvetített politi­kára, de elsősorban gazdasági és csalá­di okok miatt távolmaradnak az aktív társadalmi élettől. A jövőben jobban figyelembe kell ven­ni a fiatalok igényeit és törekvéseit, a közéleti lehetőségek megismertetése fontos feladat körükben. Gond a nyugdijak reálértékének csök­kenése, amely csak központi intézke­déssel rendezhető. Az idősek nehéz helyzetük ellenére erejükhöz mérten részt vállalnak a településfejlesztésből, a honismereti munkából, részt vesznek a kertbarát mozgalomban is. Megyénk népfronttestületi tagjainak 10 százaléka nyugdíjas. A mozgalom befolyása a mun­kások és a szövetkezeti parasztság köré­ben is széles körű. A települések fejlesz­tésében az utóbbiak végeznek legtöbb fi­zikai munkát, s a falugyűléseken is ők vannak jelen legnagyobb létszámban. Nagy arányt képvisel a tagságban az értelmiség, s jó a kapcsolat a vallásos emberekkel is. Bár az egyházi személyek jelentős része - főleg a fiatal papok - tá­vol tartják magukat a népfront rendezvé­nyeitől, társadalmilag igen hasznos az erőfeszítésük a beteg, magukra maradt, idős emberek gondozásának szervezé­sében, a deviáns fiatalokkal való foglal­kozásban, s jelentős a békemunkában betöltött szerepük is. Támogatja a népfront a nemzetiségek­kel kapcsolatos állami intézkedések vég­rehajtását, s feladatot vállal a szülői mun­kaközösségek vezetőinek felkészítésé­ben, újabban az iskolatanácsok megala­kításában is. A hozzászólások feladatként jelölték meg a fizikai dolgozók még nagyobb ará­nyú bevonását a családvédelmi munká­ba, a nők számára minél több 4-6 órás munkahely létrehozását, fellépést az egyre inkább elharapódzó trágárság, kultúrálatlan viselkedés ellen, a kistele­püléseken a művelődési, szórakozási le­hetőségek bővítését, a lakosság számá­ra minél több fórum biztosítását, és a kü­lönböző szervezetek, intézmények még szorosabb együttműködését. - esi ­Ülést tartott a Mészöv elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetsége elnökségének leg­utóbbi ülésén első napirendként a vezető testület jóváhagyta a lejárt határidejű ha­tározatokról és az előző ülés óta tett főbb intézkedésekről készített elnöki je- lentést, majd az áfész-titkárság előter­jesztése alapján megtárgyalta „A szövet­kezeti vendéglátás helyzete, a továbbfej­lesztés új lehetőségei” c. beszámolót. A helyzetfeltáró, elemző előterjesztés az elmúlt 4 év tapasztalatait összegezte. 1982-ben a szövetkezeti vendéglátás hatékonysági, jövedelmezőségi mutatói az országos alatt helyezkedtek el. Okai feltárásánál a szerzödésbeadás lépés- hátrányai, és az üzletek struktúrája ját­szotta a főszerepet, ezért az e területen tett intézkedések hatására értek el némi javulást. Míg 1982-ben 53, 1986 végén 140 volt a szerződésbe adott egységek száma. A II. osztályú üzletek száma 24-ről 27-re, a III. osztályúaké 86-ról 131-re emelkedett, a IV. osztályú zömében ital­boltok részaránya az 55,5%-ról 32%-ra csökkent. A hálózat változásának hatására ré­szesedésük a megye vendéglátó forgal­mából 53%-ról közel 56%-ra emelkedett annak ellenére, hogy mintegy 130 új ma­gán-vendéglátóegység kezdte meg mű­ködését a megye területén. A fejlődés ellenére az volt a megállapí­tás, hogy a szövetkezeti vendéglátásnak még kihasználatlan tartalékai vannak. Ezek feltárására hívta fel az elnökség a szövetkezetek figyelmét és adott utasí­tást az áfész-titkárságnak. Harmadik napirendként a takarékszö­vetkezetek 1986. évi teljesítéseiről és az 1987. évi üzletpolitikai célkitűzésekről szóló tájékoztatót tárgyalta. A takarékszövetkezetek tovább bőví­tették pénzintézeti szolgáltatásaikat, ja­vult a munkájuk minősége, a gazdálko­dás színvonala. Taglétszámuk meghaladja a 73 ezer főt. A befizetett részjegyük összege 83 millió, duplája az előző évinek. Betétállo­mányuk 250 millióval nőtt, és megközelíti az 1,9 milliárd Ft-ot. Tagjaik részére 496 millió Ft kölcsönt folyósítottak, amiből legjelentősebb az építési, személyi és termelési kölcsön. Tovább nőtt a gazdálkodás szempont­jából igen jelentős szolgáltatás. Mindezek együttes hatására 52,5 mil­lió nyereséget értek el, 10 millióval többet az előző évinél. Az elnökség örömmel nyugtázta, hogy elmúlt évi munkája elismeréséül a báta- széki takarékszövetkezet elnyerte a „Ki­váló” cimet. A tájékoztatót - benne az 1987. évi cél­kitűzéseket - a testület jóváhagyta. Utolsó napirendként az elnökség jóvá­hagyta a szövetség 1987. évi közművelő­dési munkatervét, az 1987. évi kulturális és sportalap 1986. évi teljesítéséről ké­szített jelentést és az 1987. évi felhaszná­lás tervezetet. SZOBOSZLAI JENŐ Mitől kiváló az üzem? Meghívó érkezett szerkesztőségünkbe, amely­ből megtudtuk: a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat V. számú körzeti üzeme Tamási­ban megkapja a „Kiváló Körzeti Üzem” kitüntető cí­met. Hét szocialista brigádjuk aktívan tevékenyke­dett, hozzájárult ahhoz, hogy a körzeti üzem 1986- ban kiemelkedő eredményt érjen el. Először lettek kiválók- Mitől kiváló egy üzem?- Bizonyos elvárásoknak kell megfe­lelnie. Nálunk az nyomott a legtöbbet a latba, hogy itt, a volt tamási járásban ne­künk volt a legalacsonyabb az egy tonna árura jutó költségünk, a legmagasabb az egy dolgozórajutó nyereségünk, ezenkí­vül sikerült teljesítenünk a felvásárlási tervünket - mondja Simon Flórián üzem­vezető-helyettes.- Mik voltak a teljesített tervek?- A malomüzem a tervezett 7 ezer ton­na őrléssel szemben 8324 tonnát teljesí­tett, ez 118,9 százalékos eredmény volt. Tavaly február 1 -töl a malom három mű­szakban üzemel, így is a havi programo­kat átlagban 6,3 százalékkal túlteljesítet­tük. A keveréktakarmány gyártása a terv­től 24,8 százalékkal elmaradt, ami igény­hiánnyal magyarázható. Az igényekhez igazodó éves programot 17,65 százalék­kal túlteljesítettük.- Milyenek a partnerkapcsolataik?- Vásárlói panasz sem a minőséggel, sem a szállítással kapcsolatban nem for­dult elő. Átlagos készárukészletünk 150-200 tonna között mozgott ami álta­lában a kiskereskedelmi forgalomba irá­nyuló szükségletet biztonságosan, folya­matosan kielégítette. A kisállattartóknak a tervezett mennyiség 91,6 százalékát értékesítettük. 'Saját boltjaink forgalma 10 százalékkal nőtt. A keszőhidegkúti szárító gond nélkül oldotta meg felada­tait, a szárított mennyiség 38,6 százalék­kal meghaladja a tervezett mennyiséget.- Mik a tervek a jövőre nézve?- Meg kell valósítanunk a tervszerű megelőző folyamatos karbantartást. Nö­velni kívánjuk partnereink számát, a ne­kik kiadott árumennyiséget. Az előző években tőlünk elpártolt vevőkört vissza kívánjuk szerezni. Feladataink adottak. Mindnyájunknak össze kell fogni, mert csak közösen tudjuk az előttünk álló fel­adatokat maradéktalanul teljesíteni. Tóth Jánosné, a körzeti üzem vezető adminisztrátora 37 éve dolgozik a válla­latnál, 23 éve tölti be jelenlegi pozícióját.- Hogyan került ehhez az üzemhez?- Annak idején iskola utáni nyári szün­időben munkát vállaltunk, s akkor meg­kértek, hogy maradjak itt. Hát így történt, így lettem tizenöt évesen vételjegyző, tíz év múlva pedig súlykönyvelő. Jelenlegi feladatom irányítás, ellenőrzés, a tervek értékelése.- Amikor idekerültem, kicsi raktárak voltak és még lovas kocsikkal oldottuk meg a szállításokat. Mostanra megnőttek a raktárak, és szinte minden gépesítve van.- Mennyi exportja volt a vállalatnak az elmúlt évben és mennyit vásároltak?- A búza és a kukorica nálunk a legje­lentősebb tétel. Búzából csaknem 54 ezer, kukoricából pedig több mint 59 ezer tonnát vételeztünk a volt tamási já­rás téeszeitől és a Tamási Állami Gazda­ságtól. Az összfelvásárlásunk 120 406 tonna volt. Búzából közel 29 ezer, kukori­cából pedig 25 401 tonnát vittünk kül­földre.- Hogy érzi magát ezen a munkahe­lyen?- Nagyon jól. Voltak könnyű és nehéz napok is, ennek ellenére én nagyon sze­retem a szakmám. Három év múlva me­gyek nyugdíjba, addig még szeretnék mindent megtenni az üzemért, amit csak tudok. Beosztottaim is valamennyien régóta itt dolgoznak, annak, hogy sikere­sek tudunk lenni, az ő munkájuk az alap­ja. Müller István, a malom művezetője, pontosabban a főmolnár ül velem szem­ben.- Hogyan lett önből főmolnár?- A történet úgy kezdődött, hogy autó­szerelő szerettem volna lenni. Az iskolá­ba fel is vettek, de kollégiumi ellátást nem tudtak volna biztosítani számomra. S mi­vel családunk nem volt a legjobb anyagi helyzetben, szüleim nem tudták volna fedezni az albérlet költségeit. így hát je­lentkeztem a vállalat iregszemcsei mal­mába. Minden lehetséges poszton dol­goztam már. Az „iregi" malom leállítása után kerültem a vállalat tamási malmába,- Szép szakma, csak nagyon nehéz. Én főleg azért szeretem ezt csinálni, mert az ember rögtön látja munkája eredmé­nyét.- És mi a szakma nehezebbik fele?- Az, hogy három műszakban dolgo­zunk. Én már régóta vagyok a szakmá­ban, de még mindig nem tudtam meg­szokni. Egyébként minden műszakban öten dolgozunk, két szakember és három betanított munkás. Ez utóbbiak azok a fiatalok, akik szintén nem tudják meg­szokni a három műszakot, annyi szakma- szeretet pedig még nincs bennük, hogy az itt tartaná őket. r A malom dolgozói mivel járultak hoz­zá az üzem tavalyi sikereihez?- Gazdasági eredményeink jók voltak, a kollektíva is összeszokott, vidáman dol­gozó társaság. Kiőrlési százalékunk is nagyon jó volt, baleset egy sem történt.- Mi változott a malomban az elmúlt né­hány évben?- A fizikai munka sokkal könnyebb lett, hiszen kisebbek a zsákok, és szinte nem is kell őket vállra venni, ezt is gépek szál­lítják. A fizetés is emelkedett az elmúlt há­rom évben, így sikerült felzárkóznunk eb­ben is az egykori járás többi üzeméhez.- Vevőik elégedettek munkájukkal?- A mostani szakembergárdánk na­gyon jól dolgozik, egyetlen reklamálás sem volt az elmúlt évben. Nagyon jó a kapcsolatunk a sütödékkel és a maszek pékekkel is, a megye minden részéről járnak ide lisztért, sőt, még Siófokról is. A sokat dicsért regölyi kenyeret is a mi alapanyagunkból készítik.- Családjában lett még valaki molnár?- Két fiam van, az egyik hivatásos kato­na, a másik ipari tanuló. A szakma még tetszene nekik, csak a három műszak gondolatával nem tudtak ők sem megba­rátkozni. Én viszont a nyugdíjazásomig hátralévő tízegynéhány évet szeretném aktívan itt ledolgozni, ha egészségem en­gedi. Idén leszek 25 éves törzsgárdatag, szeretném még a 35 éveset is itt megérni.- Mi változott 37 év folyamán a vállalat­nál? s itt lettem főmolnár.- Milyennek tartja szakmáját? MÁTÉ RÉKA Fotó: DEÁK ILDIKÓ Tavaly adták át a nyolcezer tonnás tamási fémsilót Tóth Jánosné tizenöt évesen került az üzembe Müller István fömolnár idén éri el a 25 éves törzsgárdatagságát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents