Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

MA Mitől kiváló 1987. május 5. KEDD az üzem? XXXVII. évfolyam, (3. oldal) 104. szám ÁRA: 1,80 Ft * Várakozás és döntés a nem emelkedik az életszínvonal, sőt kisebb mértékű csökke­nése várható, az embereket jobban érdeklik a gazdaság ügyei, mint azelőtt. S ha azt olvassák az újságban, hogy alig nő az ipar, a nemzeti jövedelem termelése - fokozódik a várakozás. Annyit ugyanis már mindenki ért a gazdasághoz, hogy felis­merje: valami nem stimmel, ha így állunk. Ha pedig nem stim­mel, akkor bizonyos dolgokat másképp, talán egészen másképp kell csi- j nálnunk mint azelőtt. A kérdés ilyenkor így hangzik: konkrétan hol, és persze milyen változta­tásokra van szükség? Már a múlt év novembere előtt átéltük ezt az érzést és légkört, mielőtt akkor a párt Központi Bizottsága összeült. Az elmúlt hetekben ismét foko­zódott a várakozó kíváncsiság, már azért is, mert a párt vezető fóruma még a múlt esztendő őszén jelezte: visszatérünk az ügyekre még! Ez történt meg április 28-án. S bár az ülésről kiadott közlemény sorai nem mondhatók szívderítőnek, mégis fellélegeztünk, mert ma már lénye­gesen többet tudunk, s a gondok ellenére is nyugodtabbak vagyunk, mint azelőtt. A nem éppen örömhírekkel kezdve: sajnos, gazdaságunk helyzetében nincs lényeges változás. Igaz, arról olvashattunk, hogy az ipari termelés - ha ágazatonként egyenlőtlenül is - 3,4 százalékkal nőtt az év első három hónapjában, amelyre nagyon rég volt példa már. (Gondoljunk csak az év végi hajrákat követő szokásos lazításokra.) Egy ilyen szigorú tél után a társadalom erőfeszítéséről tanúskodik ez a hír! Csakhogy az ipari termelés csupán egy mutatószám, a 3,4 százalék mögött még kevés olyan termék rejlik, amely - a korszerűségét, minősé­gét tekintve - cserearány-nyereséggel értékesíthető a világpiacon. Saj­nos, a szerény részsikerek ellenére inkább a fordítottjáról van szó, ezért külkereskedelmi és pénzügyi kormányzatunk arra számít, hogy több száz millió dolláros passzívummal, illetve 30-40 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zárjuk az idei gazdasági évet. Erről kertelés nélkül beszéltek an­nak idején az országgyűlésen. Vezető gazdaságpolitikusok húzták alá, hogy egy év alatt nem lehet gyökeres fordulatot elérni a gazdaságban: már az is nagy erőfeszítéseket követel a társadalomtól, hogy a várható ki­sebb - lehetőleg jóval kisebb - mértékére szorítsuk le a hiányokat. Megvan erre minden lehetőség - ez derül ki a KB legutóbbi határozatából is. Hogy többre, merészebb célok elérésére vállalkozhassunk, ahhoz egy kicsit hosszabb időre, s - ahogy a közvélemény fogalmaz - „további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erő­sítésére van szükség”. S bár a legutóbbi határozat még nem ad - nem ad­hat - teljes keresztmetszetet ezen intézkedésekről, főbb vonalakban már kezd kirajzolódni, mi várható. A legfontosabb talán az adó- és árreform, illetve a személyi jövedele­madó bevezetésének ügye. Noha egyikben sincs még döntés (ez a köz­leményből kiviláglik), az a tény, hogy a párt vezető fóruma társadalmi vitá­ra bocsátja ezt a témát, önmagában is jelzi a gazdaságirányítás terveit és szándékát. Legfőképpen talán azt, hogy olyan adó- és árrendszer alakul ki majd, amely lehetőséget nyújt annak a félreérthetetlen kimutatására, hogy mely vállalat gazdálkodik jól vagy rosszul. Olyan vállalati - s tegyük hozzá: lakossági - jövedelemszabályozás került napirendre, amely lehe­tővé teszi a jó, a kiemelkedő teljesítmények fokozottabb anyagi elismeré­sét. S mindezek ellenpontjaként persze annak megakadályozását is, hogy a rosszul gazdálkodó, veszteséges, de a protekciókérésben idáig nagyon ügyes vállalatok valósággal elszívhassák gazdaságunk életere­jét. A gazdaságirányítás, a reálpolitika szándékát tükrözi a nyugdíjrend­szer reformjának ezután következő társadalmi vitája is. Kíváncsian várjuk, elfogadja-e a hangadó közvélemény, hogy amióta a jelenlegi nyugdíjrendszert megalkották, vagy egy évtizeddel nőtt az átla­gos emberi életkor nálunk, következésképp mind több az olyan férfi és nő, aki meglehetősen életerős állapotban vonul vissza 55-60 éves korá­ban. Nem is részletezve az olyan „apróságot”, hogy a legtöbb - s nálunk jó­val gazdagabb - nyugat-európai országban évtizedek óta 65 év a férfiak­nál a nyugdíjkorhatár. ár az adó-, ár- és a nyugdíjrendszer korszerűsítésének látszat­ra nem sok köze van egymáshoz, valami mégiscsak közös bennük. Mind a kettő (vagy inkább mind a három) azt jelzi, hogy a párt nemcsak egyszerűen folytatni akarja, hanem mar­kánsan ki akarja terjeszteni a gazdaságirányítás reformját. Kiaknázva a kedvezőbbé vált nemzetközi lehetőséget is, vagy­is azt, hogy - amint a határozatban olvasható - legnagyobb külkeres­kedelmi partnerünknél, a Szovjetunióban is mind jobban kibontakoznak e folyamatok. Várakozás és döntés - írtuk cikkünk címében, a határozatból az is kivi­láglik, hogy még mindig nincs vége a várakozásnak, hiszen a KB legköze­lebbi, soron következő ülésén ismét megtárgyalják majd az adó- és ár-, il­letve a nyugdíjrendszer reformjának alapvető, elvi kérdéseit. De már most tudjuk, hogy akkor állásfoglalás, döntés várható. MAGYAR LÁSZLÓ Magyar-etióp tárgyalások Lázár György fogadta az etióp külügyminisztert Berhanu Bajih, a Szocialista Etiópia külügyminisztere, aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Ezután Várkonyi Péter és Berhanu Bajih vezetésével hiva­talos magyar-etióp tárgyalásokat tartot­tak a Külügyminisztériumban. A szívélyes és baráti légkörű külügy­miniszteri tárgyaláson Berhanu Bajih tá­jékoztatást adott a monarchia felszámo­lását követő társadalomátalakító munká­ról és az ország előtt álló feladatok meg­oldására tett erőfeszítésekről. Szólt az af­rikai kontinens helyzetéről, különösen Etiópia kapcsolatairól a szomszédos or­szágokkal. Megerősítette országa törek­vését a Szomáliával és Szudánnal fenn­álló vitás kérdések rendezésére. Az etióp külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az afrikai kontinens legfőbb politikai problé­mája a dél-afrikai kormányzat apartheid­politikája, amelynek megszüntetése ér­dekében szükséges az afrikai országok közös fellépésének erősítése. Várkonyi Péter méltatta Etiópia erőfe­szítéseit az afrikai egység erősítéséért, a kontinensen tapasztalható feszültségek felszámolásáért és tevékenységét az el nem kötelezett mozgalomban. Hazánk szolidaritásáról biztosította az apartheid ellen küzdő afrikai országokat és felsza- baditási mozgalmakat. Ismertette hazánk főbb külpolitikai törekvéseit, aktivitását Európában. A két külügyminiszter egybehangzóan ítélte meg a nemzetközi békével és biz­tonsággal összefüggő kérdéseket. Tá­mogatásukról biztosították a Szovjetunió békekezdeményezéseit, konkrét javasla­tait a nukleáris fegyverzet csökkentésé­re. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai rendezettek, kiegyensúlyo­zottak, fejlődőek, és további lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös együtt­működés bővítésére. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke fogadta az etióp külügyminisztert. A találkozón áttekintették a kétoldalú kap­csolatok legfontosabb kérdéseit és kife­jezték készségüket az együttműködés fejlesztésére. A találkozón jelen volt Vár­konyi Péter, Bognár Gyula, hazánk etió­pjai, valamint Wondwossen Hailu, a Szo­cialista Etiópia budapesti nagykövete. Ugyancsak a nap folyamán fogadta az etióp diplomácia vezetőjét Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megbeszélésen mindkét fél megelégedését fejezte ki az MSZMP és az Etióp Dolgozók Pártja közötti együtt­működés fejlődésével kapcsolatban. Szűrös Mátyás Etiópia haladó külpoliti­káját méltatva megállapította, hogy vala­mennyi főbb nemzetközi kérdésben azo­nos a magyar és az etióp álláspont. Ber­hanu Bajih tájékoztatást adott hazája bel­politikai eseményeiről, és köszönetét mondott azért a szolidaritásért és támo­gatásért, amelyet a Magyar Népköztár­saság a közelmúltban nyújtott az éhínség íeküzdéséhez. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott az etióp külügyminiszter tiszteletére. Marjai József Finnországba utazott Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Finn Köztársaság kor­mányának meghívására hétfőn Helsinki­be utazott. Látogatása során megbeszé­léseket folytat a finn kormány vezetőivel, valamint a politikai és üzleti élet képvise­lőivel a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről; mint a rendezvény fővéd­nöke, részt vesz a május 5-én kezdődő magyar gazdasági napok eseményein. A kormány elnökhelyettesének eluta­zásaira Ferihegyi repülőtéren jelen volt Arto Mansala, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete. Az SZVSZ vezetőinek megbeszélése Hétfőn a SZOT székházában Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT elnö­ke találkozott Ibrahim Zakariával, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkárával. A talákozón áttekintették a világszervezet előtt álló időszerű feladatokat. Több mint százezer holdat mentesített a vizek alól a megyében Beszédes József-emlékünnepség Dunaföldváron Végh Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem előadója méltatja Beszédes József munkásságát Fotó: Czakó élő szobrászművész kétalakos vízvédel­mi szakmunkát illusztráló szoborkompo­zíciójának makettjét, magát a bronzból készült alkotást még ebben az évben szeretnék elhelyezni a földvári Duna- parton, a volt hajóállomásnál. Az ülés után a vendégek megkoszo­rúzták Beszédes József Kossuth Lajos utcai lakóházát és közelmúltban elké­szült díszsírhelyét, majd a program Sió­fokon a nevét viselő múzeum megtekin­tésével és előadóüléssel folytatódott. Az ünnepség legnagyobb vízimérnö­keink egyikének - Huszár Mátyás, Ved­res István, Vásárhelyi Pál kortársának - emlékét idézte föl méltó módon. A Tolna megyei tudományos hetek tegnapi, legjelentősebb eseménye Be­szédes Józsefnek, a reformkori Magyar- ország vízimérnökének nevéhez fűződik. Születésének 200. évfordulója alkalmá­val megtartott rendezvénysorozat Duna­földváron, az Alpári Gyula Művelődési Házban emléküléssel kezdődött. A résztvevőket - az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviselőit - Antal Ferenc, a Dunaföldvá- ri Nagyközségi Tanács elnöke köszön­tötte. Megnyitó szavaiban dr. Hajós Béla, a KDT-VIZIG műszaki igazgatóhelyette­se méltatta az emlékülés jelentőségét, majd Végh Ferenc, a Budapesti Műszaki egyetem előadója beszélt az ünnepelt munkásságáról, aki élete utolsó, alkotó másfél évtizedét a Duna-menti nagy­községben töltötte. Beszédes József dolgozta ki a Sár- víz-Sió-Kapos vidék vízrendezésének terveit, neve fémjelzi a Sárrét lecsapolá- sát, a Sió csatornázását és az első nagy­szabású folyamszabályozási munkálato­kat Fadd és Baja között. Vízimalmok telepítését tette lehetővé, s csak megyénkben több mint százezer hold földet mentett ki a vizek rabságából. Lankadatlan fáradozásával úttörő érde­meket szerzett a kereskedelem szem­pontjából olyannyira fontos Duna-gőz- hajózás 1830-as megindításában is. Az ünnepi alkalommal mutatták be a résztvevőknek Kigl Sándor Szegeden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents