Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
1987. május 30. ^tolnaN “rsílÉPÜJSAG 7 Új úton a közművelődésben Panaszkodnak a népművelők, hogy kátyúban van a közművelődés. A kevés pénz jövőre még kevesebb lesz, az emberek munkára fordított ideje nő, szabadidejük egyre fogy. Ezek az objektív tények a falvakban hatványozottabban jelentkeznek, hiszen az adottságok, kultúrára, művelődésre fordítható eszközök ott a konjunktúra idején sem érték el az optimális szintet. A gondok tehát napjainkban felerősödnek a közművelődés, harmadik, negyedik, sokadik vonalában. A kivezető utat jó ideje keresik csak, igaz, életképes, egyes helyeken jó megoldásnak tűnő kísérletekről beszámolhatunk. Ma már 55-en vannak A megyében Alsónyék után Medinán is megalakult a szabadidős társaság. A születés voltaképpen csak a közelmúlthoz képest hozott gyökeres változást, ha a település történetében mélyebbre ásunk, megtaláljuk az előzményt: közel fél évszázadon keresztül működött polgári olvasókör a faluban. Manapság azonban újszerű vállalkozásnak számít a közösség aktivitására, anyagi áldozat- vállalására alapozó egyesületi forma. Harminchét taggal hívták életre 1986 októberében a társaságot, a 800 lelkes kö zségben ma már 55-re gyarapodott létszám. A számokat, arányokat hallva hozzá kell tenni, hogy a településen élő szerb nemzetiségű lakosok külön nemzetiségi klubban tevékenykednek, rájuk a közös rendezvényeken számíthatnak. A kezdeti időben kétkedők tehát a közösség mellé álltak, nem utolsósorban minden rétegnek és korosztálynak szóló célkitűzése feladatmeghatározása miatt. Az alapszabály szerint a község lakosságának, de elsősorban a tagságnak igyekeznek szabadidő-eltöltési lehetőséget nyújtani, az igényes szórakozást, művelődést segíteni. Amikor olyan kevés a szabadidő... Kőszegi István a szedresi tsz élelmezésvezetője, öt évig vezette tiszteletdíjasként a művelődési házat, tevékenyen részt vállalt az egyesület létrehozásában. A társaság titkárát a váltás okáról kérdeztük:- Nem akarom a mindenütt hallható panaszokat sorolni, de egyszerűen csak a vegetálásra volt elegendő a pénzünk, ráadásul még különböző előírások is szorítottak bennünket. így sokkal nagyobb a mozgásterünk, az itt élők igényének, életritmusának, hagyományaiknak megfelelően alakíthatjuk programjainkat.- De sokszor éppen az emberek igénytelenségéről hallani. Nem eleve bukásra ítélt vállalkozás a felőlük érkező „kulturális szükségletre", nyitottságra építeni?- Erről szó sincs. A legfontosabb az, hogy ne akarjuk felülről megmondani az embereknek, hogy mi jó nekik, hanem kérdezzük meg őket. És hogyha sikerül egy olyan szervezeti formát találni, mint mondjuk ez az egyesület, ahol követhetjük az alulról érkező igényeket, nem az adminisztráció kedvéért üres, semmitmondó terveket készítenünk, akkor azt hiszem, egy lépést tettünk a népművelés, az önművelés felé. A meggyőző érvek után is kétkedik a kívülálló. Szabadidős társaságot alakítanak ma, amikor az egyik legtöbbet emlegetett gond az egyre csökkenő szabadidő. Határmenti faluban hallottuk a meghatározhatatlan korú asszony fásult szavait: melléküzemágban dolgozik hajnaltól, otthon a jószág, a nagy föld, háztartás, gyerekek, a sokadik műszak. Örül, ha az esti filmet végig tudja nézni. Mondhatták volna bármelyik megyebeli faluban, így Medinán is. A szokásos beletörődés, hivatkozás helyett azonban tenni próbálnak (ha nem is ellene) ezzel együtt. Ha fizet, jobban becsüli Az eddig bevált rendezvények, a téli borversenyek, a majálisok, az iskolával közösen megtartott anyák napi ünnepek, a hagyományos bálok maradtak. Amiben első lépésként újítani próbáltak, az a gyerekeknek nyújtott lehetőségek bővítése, tartalmas program kínálása volt. Gondoltak arra, hogy csemetéjükkel könnyebben mozdíthatók ki a szülők, nagyszülők, így minden két hétben vasárnaponként délutáni játszó foglalkozásra várják a legkisebbeket, ahol játék- készítéssel, közös játéktól, asztalifocitól kezdve a pingpongig válogathatnak a lehetőségek közül, olykor még a szedresi téesztől kölcsönkapott számítógépet is kipróbálhatják. „Mit jelent a társaság a faluban?” - Mester Istvánné (balra) és Károly Istvánná válaszol „Ne akarjuk felülről megmondani, mi jó az embereknek” Szabadidős társaság alakult Medinán Mindezt a korábbiaktól eltérően tíz forint belépődíj ellenében nyújtják, amiből a költségeket fedezik, ajándékot vásárolnak a különböző játékok, versenyek győzteseinek. És ami meglepő, többen jönnek, nagyobb az érdeklődés, mint amikor ingyenes volt a játszó. Már hasonló tapasztalatról is hallottunk: az idei borversenyen annak ellenére, hogy a mintákért nevezési dijat kellett fizetni, közel ötvenen vettek részt, soha nem látott érdeklődés volt. A gyakorlat bizonyította tehát a megállapítás érvényességét, amiért fizet, megdolgozik az ember, azt jobban becsüli. Márpedig az egyesületben nemcsak a rendezvényekhez járulnak hozzá - igaz névleges összeggel - a tagok, hanem a fenntartáshoz is. Az éves tagdíjat differenciáltan állapították meg, a százszázalékos, 300 forintos összeg mellett a házastársak, nyugdíjasok, tanulók különböző mértékben gyarapítják a közös „vagyont”. A tanács 20 ezer forintot, valamint a művelődési ház rezsiköltségét biztosítja és az indulásnál nagy segítséget jelentett a KISZ Tolna Megyei Bizottsága által nyújtott 10 ezer forint egyszeri támogatás, valamint a KISZ KB pályázatán elnyert 80 ezer forint. Medinai kalendárium - az év végére Hogy mennyiben él a társaság a falu életében, köztudatában?- Két kicsi gyerekkel gyesen vagyok otthon, nem tudok a programokon részt venni - válaszol Károly Istvánné, majd némi gondolkodás után hozzáteszi. - Igaz, a borversenyen azért ott voltunk. Anyagilag egyébként támogatjuk a társaságot. Mester Istvánné nyugdíjas, készségesen mondja el véleményét: - Nem vagyok tag, de el szoktam járni a rendezvényekre, a majálisra, a bálokra, a néptáncműsorokra. Talán azt hiányolom, hogy a környékbeli népi együtteseket többször meg lehetne hívni, szívesen elnéznénk az Egy vasárnap délután a művelődési házban előadásukat estefelé, amikor már nincsen munka. Jövője van a kezdeményezésnek, ezt mutatja a fogadtatás, a felvetődő javaslatok, az érdeklődés a helyiek részéről. Közeli még az indulás, de már az idén nagy feladatra vállalkoznak, a Medinai kalendárium összeállítását tervezik az év végéig. Mint mondja a titkár, ez nagy próbatétel a közvélemény előtt. De úgy érzem legalább ilyen megméretés a megszüntetett mozi helyén a videovetítés megszervezése, a fotólabor működtetése, kölcsönzése, kirándulások szervezése... Mindez a közművelődésben túlmutatva egyfajta közösségi erőt, megtartó erőt jelenthet a faluban. És hogy szükség van rá, ezt jelzi az a tény, hogy éppen a kistelepüléseken keltek életre a szabadidős társaságok, ezek az öntevékenységre, önállóságra alapozó művelődési közösségek. TAKÁCS ZSUZSA A jugoszláviai lizsinszki népi együttes áprilisban tartott nagy sikerű előadást a faluban Rögös diadalút Megújul-e a Nagyvilág mozi? Júniusban kezdődik a sérült épületrész bontása A szekszárdi „Világ” mozgóképszínház 1913. október 29-i megnyitásáról lelkesen számol be másnapi számában a helyi „Tolnavármegye és Közérdek”, dicséri Uglár János leleményét a tervezésben, „Káldi Gyula és társainak bátorságát akik... Egész vagyont, körülbelül 150-160 ezer koronát fektettek be merész vállalkozásukba”, hogy a francia Lumiére testvérek találmánya a főváros után vidéken is megkezdje tapsviharokkal és az érzékenyebb lelküek sik- kantásaival kísért diadalútját. A későbbi, a falakra kúszó lángokat azonban nem ez a tüzes lelkesedés csiholta. Az „ördöngös masina” már azon az első, nevezetes estén igyekezett mutatni valamit a szamarak csökönyösségéből. A derék gépmester jó egy óra hosszat nógatta, böködte mire - mint írva vagyon - „megtalálta a masina bibéjét”. Az akkor még impozáns méretűnek számító épületet később sem fogadta kegyeibe a Fortuna. A jelzett diadalút rögösnek, pontosabban parázzsal rakottnak bizonyult. Mint dr. Töttős Gábor írja „Történelmi séták Szekszárdon” című könyvében, a Nagyvilág hajdani utódja, a Garay mozi is leégett a hatvanas években, majd tavaly május 7-én ismét üszköt szórtak fejére a lángok. A fölbecsült 18 milliós kárhoz nyugodt szívvel hozzászámolhatjuk azt az erkölcsi veszteséget, amit a város közönségének egy filmszínház időleges megszűnése és az épület háborús éveket felidéző látványa jelent. Tervek a hagyományőrzés szellemében Érthető gazdasági megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy a kivül- belül megcsonkult, sebeit az ég felé táró épületet látni se kívánták, újat akartak építeni. Már csak azért is, mert az egykori kétszintes, kis marcipánpalota a szecesz- szió műfaján belül is eléggé vitatható értéket képvisel, másfelől jogosnak kell tekinteni az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség állásfoglalását, amely az elődeink fáradságos munkájával kiépített hagyományos városképhez ragaszkodik. Bizonyára nem valami újmódi konzervativizmus nevében, hanem mert történelmi városmagról van szó, amely a múltat megismételhetetlenül egyéni módon, épületegyütteseinek csorbítatlan összhatásával őrzi. Lajtai Zoltánt, a Tolnaterv építészmérnökét bízták meg a homlokzat formai jegyeit mentő feladattal és a belső terek - az enteriőr - hangulatában hagyományőrző újratervezésével. Elmondta, hogy ez a csorbítatlanság, ez az érinthetetlenség korántsem dogma. Például az Otthon Áruház eklektikus tömbjének a mozi fölé magasodó, nyugatra néző csupasz tűzfala - egyáltalán a két épület kapcsolata arányaikat nézve sem a legszerencsésebb. Elképzelhető, hogy a mozi tetőszerkezete módosulni fog, keleti traktusa esetleg fiatornyos lesz, vagy a homlokzati rész megemelésével kap erőteljesebb hangsúlyt.- A mintegy harminc méter hosszú csőmozi előcsarnokából szűk lépcsőfolyosók vezettek az emeleti páholyokba - mondja Lajtai Zoltán. - Az alacsonyabb, Széchenyi utca felőli oldalon volt az úgynevezett télikert, ahol frissítőket árultak. Később a nézőtér a felére csökkent, irodák, raktárak is helyet kaptak az épületben, és 1972-ben alakították ki az emeleti klubmozif, a Panoráma megnyitásával párhuzamosan. A raktárak a földszintre kerültek, tovább csökkentve a nézőteret. Egyébként a mozi és az irodák az átalakítások során funkcionálisan sem különültek el megfelelően egymástól. Ebben az állapotában égett le. Mindaz, ami sajnos elpusztult, építészeti szempontból nem képviselt pótolhatatlan értéket. Természetesen törekszünk a belső terek, a régi lépcsőház hangulatának megőrzésére, mai újrafogalmazására. Ahhoz, hogy télen a belső átalakítások folyhassanak - tehát minél előbb tető alá kerüljön a ház - már június végén tervet kellene adni a leendő kivitelezőnek. Felújítás - pénzügyi fedezet nélkül?- A statikai vizsgálatok az elmúlt hetekben lezajlottak - mondja Sajgó Ferencné dr. - a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. - A június elsejével kezdődő bontást és romeltakarítást a szekszárdi LAKISZ végzi. Az emeletről az előírások - tüzrendészeti szempontok - miatt mindenképpen le kell kerülnie a mozinak a földszintre. A homlokfal fölötti emeleti szintet teljes egészében bontani kell. Júliusban-au- gusztusban újabb versenytárgyalásra kerül sor, ha erre a helyreállítási tervek is lehetőséget adnak.- Miből fedezik a felújítási költségeket?- A Hungária Biztosító eddig 10 millió forint kártérítést fizetett, ezt mi a költségből megtakarítható összegekkel tudjuk csak kiegészíteni, mivel felújításról van szó. Egyelőre, (kérdés), honnan teremtjük elő a felújítási munkák teljes fedezetét, ami lehet 30 millió forint is! De arról, hogy a városban legalább két mozi legyen semmiféleképpen sem akarunk lemondani. A Nagyvilág a tervek szerint az igényesebb nézők számára épülő 50 férőhelyes művészmozi lesz.- Közvetlenül a káresemény után fizettük ki az említett milliókat - mondja Rochi László, a Hungária Biztosító Tolna Megyei Igazgatóságának vezetője. - A szerződések értelmében 17,5 millió forint a téríthető összeg. Ennél magasabb akkor sem lehet, ha az épület porig ég. Annak idején a mozira és az irodai részre kötött biztosítási szerződést jogelődünk, az Állami Biztosító. A két, épületen belül különválasztott rész különböző térítési kulcs alá esik, ezért igazságügyi szakértő segítségét is kértük a két traktusra fizetendő kártalanítási összegek megállapítására. Lassan két hónapja, hogy megállapodtunk abban, hogy a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat elkészíti a tényleges helyreállítási árszintet és tájékoztat bennünket, aminek alapján a további térítéseket vállaljuk. Most erre várunk. Bóka Róbert Fotó: Czakó S. A Nagyvilág mozi derűsebb születésnapokra vár
