Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
8 tíÉPÜJSÁG 1987. május 30. ★ HORIZOnT^ KUBA ' Félmillió állami ösztöndíj Kubában a forradalom győzelme előtt a lakosság 22 százaléka írástudatlan volt, s egyes vidékeken ez a szám elérte a 40 százalékot is. A hatalomváltás után nagy léptekkel fogtak hozzá a fehér foltok eltüntetéséhez, és munkájukat már 1961 végén siker koronázta: a szigetországban ismeretlen fogalommá vált az analfabetizmus. Ma már természetes, hogy minden iskolás korba lépett gyermek az iskolapadot koptathatja. A különböző szintű oktatásban résztvevők száma napjainkban eléri az egymilliót, akik közül 54 ezren teljes bentlakásos, 280 ezren pedig félkollégiumi rendszerű intézményben tanulnak. A tavalyi tanévben az összes diáknak mintegy 50 százaléka, azaz félmillióan élvezhették a kubai állam által nyújtott ösztöndíj előnyeit. S hogy kik juthatnak hozzá? Az alsó- és középfokú teljes, illetve félkollégiumi iskolákban gyakorlatilag csak a férőhelyek száma szab határt, míg egyes közép- és felsőfokú iskolákban már figyelembe veszik az illető tanulmányi előmenetelét, és azt is, hogy milyen a magatartása, a közösséghez való hozzáállása. Akik megkapják az ösztöndíjat, térítés- mentesen jutnak kollégiumi szálláshelyhez, cipőhöz, ruházathoz, ingyenes számukra az orvosi ellátás, a közlekedés, és az étkezés. Ha a szülőknek fizetnie kellene mindezért, akkor alaposan a zsebükbe kellene nyúlniuk, hiszen az általános iskolákban 25, a középfokúban 50, míg a felsőfokúban 70 peso lenne a havonkénti térítési összeg. (A Gramma című lap tájékoztatása szerint 1 peso = 1 USA dollár.) Az ösztöndíjrendszer keretében például egy középfokú tanulmányait végző diákra 621 pesót fordít a kormányzat - térítésmentesen persze. A havannai vezetés a jövőben is folytatni kívánja az eddigi gyakorlatot, sőt ki szeretné szélesíteni a hozzájutási lehetőségeket, ám mindez függ az ország gazdasági helyzetének alakulásától is. Egyelőre ezért főként azon gyermekeket és fiatalokat veszik számításba, akiknek szülei kevesebb figyelmet tudnak fordítani a mindennapos segítésre, vagy pedig igen távol laknak az iskola- központoktól. - D Jól felszerelt tanműhelyekben, laboratóriumokban sajátíthatják el a gyakorlati ismereteket a diákok Egy korszerű oktatási centrum Pinar del Rio tartományban ROMÁNIA Tervek az ipar korszerűsítésére A népgazdaság irányításának tökéletesítése és a termelési folyamatok korszerűsítése napjainkban Romániában is a továbbfejlődés alapvető követelményévé vált. E feladat megvalósítása érdekében egy sor konkrét intézkedéseket tartalmazó csomagtervet tárgyalt meg és fogadott el a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottsága. A program előirányozza a vállalatok, a termelés és a munka tudományos megszervezését, korszerűsítését, és tökéletesítését az ipar minden ágazatában. A programot két szakaszban kívánják megvalósítani. Az idei év első felében be akarják fejezni az ipari termelés korszerű megszervezését. Ez a folyamat még az elmúlt ötéves terv idejében kezdődött. Ez után kezdődik meg az átalakítás második szakasza, amely az év végére tervezett országos pártkonférenciáig tart majd. Ebben a szakaszban folytatják a termelőegységek felszerelését modern gépekkel és berendezésekkel, fokozatosan bevezetik az új technológiai folyamatokat és meg akarják gyorsítani az automatizálást és a robotizálást. Az elképzelések megvalósitását külön e célra felállított bizottságok figyelik és irányítják. Vállalati szinten pedig munkacsoportok jöttek létre, a konkrét üzemi tervek kidolgozására és megvalósítására. A román vezetés ezzel a programmal az ipari termelőkapacitások, a korszerű gépek, berendezések, nyersanyag és munkaerő jobb kihasználását szeretné elérni, mert ezen a területen a népgazdaság már évek óta problémákkal küszködik. A tervezett intézkedések megvalósítása jelentősen hozzájárulna a termelés, a munka termelékenységének növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez, a termékek minőségének és nemzetközi versenyképességének javításához. Köztudott, hogy a román ötéves terv az ipari termelés rendkívül gyors, évi 7,5-8 százalékos növelését írja elő. Mindezt pedig a lehető legnagyobb mértékben, mintegy 90 százalékban a munka termelékenységének javításával kellene elérni. Az ipari robotok és automatizált rendszerek kifejlesztésével és kísérleti gyártásával három nagy kutató intézet foglalkozik Bukarestben, Kolozsvárott és Temesvárott. Az ott kifejlesztett néhány ipari robotot már sikerrel alkalmazzák a románia személy- és tehergépkocsikat gyártó vállalatok, a gépipar és az építőipar is. A Revista Economica címí szaklap szerint jelenleg a romár gépiparban 12,2 százalék, az energetikai szektorban 9,7 százalék, í vegyiparban 8,5 százalék, az épí tőanyag-iparban 7,5 százalék, a ko hászatban pedig 5,1 százalék a modern automatikus gépek és bérén dezések részaránya. A román közgazdászok azzal szá mólnak, hogy az ipari termelés kor szerűsítése révén jelentősen meg javulnak a dolgozók munkakörül ményei és jobban ki lehet használn szaktudásukat. (g. SZOVJETUNIÓ Az átalakítás és a közvélemény A Szovjetunióban végbemenő átalakítás, a társadalmi élet demokratizálása mind szélesebb támogatásra talál az emberek millióinál. Természetes, hogy a változások különféle véleményeket váltanak ki, amelyek szétrombolják a kialakult beidegződéseket, megváltoztatják az élet megszokott menetét. Világossá vált, hogy az átalakításoknak nemcsak aktív hívei és végrehajtói vannak, hanem olyanok is, akik csak figyelik az eseményeket, kivárásra rendezkedtek be, vagy nyíltan ellenzik a megújulás folyamatát. A kétkedők száma elég nagy. Ez egyebek között azzal magyarázható, hogy a régi gondolkodásmód beidegződései, a korábbi irányítási módszerek még nem szűntek meg. Emellett a „fékezési mechanizmust” mesterségesen fenntartják azok, akik számára a végbemenő változások azzal fenyegetnek, hogy vezetői karosszékükben katapult- tá válik. „Túlságosan nagy az ellenállás a társadalom megújításával szemben. A bürokraták a veszélyt megérézve összevonták soraikat és körkörös védelemre rendezkedtek be” - írja P. Sztromenko Valki városából. „Míg korábban felülről jött az utasítás, nem is leplezve, hogy a mi dolgunk a végrehajtás, most kifinomultabban kényszerítik ránk döntéseiket. Új játék, régi módszerekkel” - így fogalmaz V. Vik, az Altáji Vosztok kolhoz gépésze. Azzal fejezi be, hogyan tartotta meg a járási vezetőség gazdaságuk élén azt az elnököt, aki ellen a többség szót emelt. Ugyanakkor sokan a demokrácia megszilárdításában és a szélesebb körű nyilvánosságban látják az átalakítás megbízható garanciáit. Széles körben támogatják például az adminisztratív apparátus választásának elvét. „A januári plénumon igen helyesen vetették fel a vállalatvezetők választásának szükségességét. Sokan közülük, akiket felülről neveztek ki, ma nem éreznek felelősséget a kollektívával szemben - ez a véleménye Tambovból G. Csernyickijnek. - A választás eredményeként a vállalatok élére energikus, határozott emberek kerülnek, akik a kollektíva választottjának érzik magukat és felelősséggel tartoznak neki." E kérdésben a szavakról áttértek a cselekvésre. Több száz vállalatnál, szervezetnél és intézménynél, oktatási intézményben most folyik az igazgatóválasztás. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy e téren még sok a probléma, nem utolsósorban amiatt, hogy az emberek agyában és hangulatában lassan megy végbe az értékek átértékelése. „Nyíltan megmondom, nem Olyan könnyű lemondani arról a megszokásról, hogy a vezető körök jobban tudják, mit kell tenni és hogy ki mit ér - ismerte be önkritikusan Z. Borovikova, a krasz- nodári határterület egyik járási pártbizottságának titkára. - A beidegződések, amelyektől most szabadulunk meg, meghamisították látószögünket. És ez alól én sem vagyok kivétel, aki 15 éve dolgozom párt- és tanácsi apparátusban." Persze nem mindenki képes ilyen önkritikusan vizsgálni önmagát a végbemenő változások tükrében. Ezt a gondolatot mintegy tovább viszi V. Kartasov Dnyepropetrovszkból; „A vállalatok és az intézmények adminisztratív apparátusa az aktív semmittevéssel próbálja leplezni tiltakozását. Az adminisztráló úgy tesz, mintha szíwel-lélekkel híve lenne az átalakításnak, a demokratizálásnak, ő maga azonban egyetlen konkrét lépést sem tesz. Ezt csak szabotázsnak lehet minősíteni.” Jellemző, hogy az emberek nemcsak megjelölik a problémákat, hanem konkrét megoldásokat is javasolnak. „Csökkenteni kell az irányitó apparátus létszámát, nálunk az még túl nagy” - írja A. Szmirnov Sziktivkárból. Ez a vélemény a még keményebben fogalmazó K. Dov zsenkónak Tambovból. „Egyetlen kiute látok, határozottan és halogatás nélki gyökerestől félreállítani a bürokratáka tekintet nélkül rangjukra, érdemeikre” írja. Sokan úgy vélik, hogy a „sebésze beavatkozás” módszere nem csoda szer. „Le lehet váltani valakit, de kit áll tunk a helyébe? - teszi fel a kérdést / Gorbuncov Kisinyovból. A kérdés na gyón bonyolult, ha számításba vesszül hogy a felelős tisztségre alkotó és elvh emberre van szükség, aki képes a szaf mai vonal érvényesítésére és embc marad az emberek között. Az ilyen err bereket nemcsak felkutatni kell ma, ha nem nevelni is.” Ilyen összefüggésben ír V. Koltise mérnök Dimitrovgrádból arról, hog évente szükség van a vezetők minősíti sére, beszámolójukra a kollektíva elől „Amikor minden vezető - rangjától füc getlenül ilyen vizsga elé néz, ez fokozz felelősségét, arra készteti, hogy gondo kodjék, kezdeményezzen és gondolkc dó, alkotó, tehetséges munkatársak! válasszon”. E téren egyébként példái Grúziában már szereztek tapasztalak kát. Az utóbbi két évben a köztársaság termelő kollektívák a vezetők több mint ezer beszámolóját vitatták meg. Enne eredményeként közülük 326-tól mec vonták a bizalmat és a kollektíva követ* lésére leváltották őket. Figyelemre mé tó, hogy ez a szellem fokozatosan újj; születik. „Hiszek Gorbacsovnak; esz* nek, akaratának, hogy talpra állítja hí zánkat - írja V. Tolok Krivoj Rogból. - C milyen nehéz feladat ez! Hogyan leh segíteni, mit tudok én tenni?® Sokan t< szik fel ma ezt a kérdést magukban azc közül, akiket tegnap még a „majd me< látjuk” vezérelt. A brigádok országos ti nácsának elnöke, V. Szerikov azt mon< ta: „Azt nem tudom, milyenek leszűr holnap, de azt pontosan tudom, hoc már nem leszünk a régiek.” A iasi „Nicolina” vállalat korszerű földmunkagépei