Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
1986. május 30. 4 Képújság Miért nevet a tanácselnök? Grill Ferenc városi tanácselnök, és a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője, Csik Jánosné, lapunk május 16-i számának Múltunkból című Írásán - Írjuk le - hangosan nevetnek.- A cikk szerzője arról tudósította az olvasót, - így az elnök, hogy a tamásiak főjegyzője az új községház építéséhez 350 millió koronát kért kölcsön az alispántól 1926-ban, amit nem tudtak visz- szafizetni. A derűt ez okozta, hogy ma ugyanúgy járnánk, mint fél évszázaddal ezelőtt az elődeink... Naponta szükséges az elnök és az osztályvezető munkamegbeszélése, ha nem is ilyen mosolygós hangulatú. Mindig adódnak feladatok, és ezek mögött a gazdálkodás hátterét is látni kell.- Az elmúlt évi pénzmaradványunkat osztottuk fel éppen - mondja Grill Ferenc és egy gondolatnyi kitérőt tesz a lovassport sikeres rendezvényére. Csik Jánosné a legutóbbi tanácsülésre elkészített költségvetési beszámolót tartja kezében, így a kérdésekre nyomban kész a válasza is:- A központi intézkedésekre vonatkozó pénzügyi fedezetet részben megkaptuk, de értek olyan váratlan meglepetéA város körzeti orvosi ellátása jó, az egy orvosra jutó lakosok száma nem éri el a kettőezer-ötszázat. Az új rendelőintézet létrehozását a megyei tanács és az OTP - kísérletképpen - közel 3 millió forint értékű kommunális kötvény kibocsátásával is támogatta. i izennarc 1. Helyi székhelyű állami ipari vállalat - nincs. 2. Helyi székhelyű Áfész - van. 3. Pénzintézet - OTP, Takarékszövetkezet - van. 4. Kórház - nincs. 5. Mentőállomás - van. i kérdés 6. Öregek napközi otthona - van. 7. Szociális otthon - nincs. 8. Múzeum - nincs. 9. Középiskola - van. 10. Szálloda - van. 11. Auíóbuszpályaudvar - van. 12. Bíróság - van. 13. Rendőrkapitányság - van. Tegnap, ma, holnap Egy térkép foltjai fölött Fiáth Attila, a városi pártbizottság első titkárának asztalán egy Tolna megyét ábrázoló térkép a hátrányos helyzetű térséget mutatja. Tamási környékén két nagyobb folt található. Egyik a nyugati oldalon Iregszemcsétől Nakig, a másik Gyönk környezetében. Tegnap, ma, holnap egyformán kirajzolódik e kartonon. Az első titkár néhány dokumentummal támasztja alá a térkép olvasatát. Három évvel ezelőtt - 1984. január elsejei hatállyal nyilvánította várossá Tamási nagyközséget - Párival egyesítve - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minderre a hosszú távú fejlesztés eredményeként kerülhetett sor, amit indokolt, hogy megyénk észak- nyugati részén egy nagy, összefüggő, városhiányos térség közepén helyezkedik el Tamási. Tegnapok lapjai között kutatva láthatjuk a változást, ami a ma képét formálta. A tatárjárás idején az itt megépült várhoz tartozott Tamási. Az 1400-as években vámszedési joggal felruházott mezőváros volt. A környék életében betöltött szerepe egyre fokozódott. 1750 óta járási székhely, 1872-beir járásbíróságot kapott. Az ipar nem volt meghatározó, bár a gabonafeldolgozás virágzott. A terület földrajzi adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. A földosztást követően 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, a Fornádi Állami Gazdaság 1950-ben. Tamási népességének alakulását a statisztikai adatokkal érdemes és'érdekes megnézni: az 1870. év elején 7520- an éltek itt. 1910-ben a népesség száma 10 ezer 621 volt, ez 1920-ban 10 ezer 741-re nőtt. Az 1983-as adatok szerint 9 ezer 627-re csökkent. A térképfoltok magyarázatához tartozik a megye tudatos iparfejlesztési terve is, ami az 1970-es évektől kezdte éreztetni hatását az Orion, a Vegyép- szer, a Közgép, a Páva Ruhagyár - hogy csak néhányat említsünk keresetlenül azok közül az üzemek közül, amelyek munkalehetőséget kínáltak. Ez jelentette egyben a lakosság visszaáramlását is. A fekete foltok okozója az itt élők elvándorlása volt. Érdekes módon Gyönk körzetében kevésbé éreztette Tamási az elszívó hatást. Ott Szekszárd, esetleg Paks érvényesült inkább. A nyugati részen viszont Siófok, Kaposvár vonzott. > A holnapok teendőit olvasva a térképről, elsődleges a kis és nagy települések között meglevő életkörülmények közötti különbség megszüntetése, vagy legalább mérséklése, az aránytalanságok felszámolása. Olyan fogalmakat említ Fiáth Attila, mint a lakossági szolgáltatás, az egészségügyi, szociális ellátás, közoktatás időszerű kérdései, kereskedelmi helyzet javítása és sorolható tovább a feladatok sora, amit a városi pártbizottság a politika eszközeivel segít megvalósítani. sek is, jelentkeztek olyan nem tervezett feladatok, amelyeket meg kellett oldanunk. Ilyen volt például a bölcsőde felújítása, az I. Számú Általános Iskola villany- hálózatának korszerűsítése. Soroljam a felújítási munkákat, amiket elvégeztünk?- Legyen szíves!- Az állóeszközök karbantartására 24 millió 142 ezer forintot fordítottunk, ebből felújítási munkákra 15 millió 231 ezret. Az óvoda tetőjavítását, az ipari iskola kollégiumát, a pári művelődési ház felújítását, a sóstói úttörőtábor szennyvízének foszfortalanítását, a városi tanács átalakítását, bővítését kellett megoldanunk. Az intézmények műszaki állapota, egy-két kivételtől eltekintve nem jó. Legrosszabbak a kórház épületei, Pincehelyen a bölcsőde, a II. Számú Általános Iskola, és a művelődési központ is. Az 1986. évi tervünkben eredetileg utak- járdák fenntartására, korszerűsítésére 4 millió 233 ezer forintot terveztünk, de év közben az előző évi pénzmaradvány terhére megnöveltük az előirányzatot és a felhasználás 4 millió 722 ezer forint volt. A tanácselnök szótlan büszkeséggel figyeli az osztályvezetőt, aki naprakész információkkal szolgál.- Gondolom elég gyakran elhangzott már - jegyzi meg az elnök - hogy az embereket legközvetlenebbül érintő, az életkörülményeket javító célok nagy része a "tanácsok tevékenységével valósul meg. Mert a tanácsnak kell gondoskodnia arról, hogy a településen élők lakásviszonyai, egészségügyi ellátása, iskoláztatási körülményei, a szolgáltatások színvonala közmegelégedésre alakuljon, fejlődjön, Ez néha fejfájást okoz, de az ahogy a történelem megismétel helyzeteket, az megnevettet... Grill Ferenc és Csik Jánosné előszámlálhatná a fejlesztési kiadásokat, a teho-összeget, a társadalmi munkák értékét, a VII. ötéves lakásellátási feladatterv időarányos teljesítését, ha az elnököt nem szólítaná egyéb elfoglaltsága, nevezetesen az, hogy Gyönkre kell mennie, ahol új tanácselnököt választanak. Az oldalt írta: Decsi Kiss János. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Posta és a telefon A varosban sokan egyetertenek azzal a megállapítással, hogy a szolgáltató intézmények közül a legmostohább körülmények között a posta dolgozik. A jelenlegi épületet, a födém elhasználódása miatt alá kellett ducolni, de ezzel csak időlegesen oldották meg az egyéb problémákat is. Arról már beszámoltunk, hogy készülnek a tervek az új postaépület elhelyezésére, megépítésére. Ezek szerint a Kossuth tér 16-17. szám alatt áll majd az impozáns három- szintes épület. Ennek pincéjében az áramellátó rendszer és a hőközpont lesz. A földszinten található majd a felvételi iroda, a csomag- és hírlapraktár és egyéb kiszolgáló helyiségek. A tetőtérben a távírda és a központi telefon-gépterem kap helyet. A hivatali szárny a Kossuth tér felől közelíthető meg, a szolgálati gépkocsik garázsai az Eötvös utca felé nyílnak. Az itt élők tapasztalták már közel egy esztendeje, hogy mit jelent az új konténeres telefonközpont léte, az a tény, hogy a település is bekapcsolódott az országos távhívó- hálózatba. Megkezdődött már az új telefonállomások számának növelése, ám ennek határt szab a földben levő kábelek teherbíróképessége. Tervezik a gerinchálózat bővítését, hogy ezzel lehetségessé váljék a telefonra váró igények kielégítése. A meglevő gondokat enyhíteni látszik, hogy a nyilvános távbeszélőállomások számát megkétszerezik még ebben az évben. Új készülékek kerülnek a Mező Imre utcába, az Árpád és Hámán Kató utca sarokra, a kastély melletti Hársfa utcába és az erdőgazdaság épülete mellé. Gazdaság a város szélén Fornádon a Tamási Állami Gazdaság igazgatója - Tolnai István - arról, hogy miként értékelik az elmúlt gazdasági évet, készséggel ad számot:- A kedvezőtlen előjelek ellenére gazdaságunk tovább javult. Az 1985. évihez képest a termelési értékünk 2,3 százalékkal, a nyereségünk 1,4 százalékkal emelkedett. Növeltük a hibrid kukorica, a borsó, a cukorrépa és a napraforgó vetésterületét, mert ezek a növények meghatározó szerepet játszottak a növénytermelési főágazat eredményének kialakulásában...- ...és az állattenyésztés?- Ezen a területen jelentősen elmaradnak a tervezettől. A főágazaton belül a sertéságazatok eredménye a tervezetthez képest javult, de a szarvasmarháról ezt nem mondhatjuk el. Csökkent az egy tehénre jutó tejtermelés is. Folytattuk a növendék- és hízómarha-telepek komplettirozására elindított programunkat és az I. kerületi sertéstelep rekonstrukcióit.- Építkezések nyomaival is találkozni.- Új magtár építésével növeltük tárolási lehetőségeinket, az új szemesterményszárító üzembe helyezésével jelentősen nőtt a szárítási kapacitás és biztonsága. Itt meg kell jegyezni, hogy szárításnál több millió forintot takarítottunk meg.- Az 1987. évi üzemterv miként alakult?- A növénytermelés eredményét 1987. évre 10 millió forinttal kevesebbre terveztük. Ennek oka az elmúlt mostoha időjárás. Az állattenyésztésnél a sertéságazat dinamikus szintentartásával, a szarvasmarháknál a tehenészet eredményeinek javulásával számolunk. Beruházási politikánk az előző évek gyakorlatának folytatása. Új termelő kapacitások belépését nem tervezzük, a régiek korszerűsítése a célunk. Ennek megfelelően a világbanki hitelakció keretében kettő nehéz Univerzál traktort, egy Claas dominátort és az erőgépekhez megfelelő munkagépeket vásárolunk. Saját alapból Okrádon építünk egy nagy befogadóképességű magtárt, a tisztítótelepet felújítjuk. Befejezzük a hízómarha-istálló építését. Barnaháton új utat tervezünk állami, megyei támogatással. A fornádi telepre közel egymillió forintért nagy teljesítményű tisztítógépet veszünk. Kecségén folytatjuk a sertéstelep korszerűsítést. Befejezzük a vágóhíd bővítését.- A dolgozók létszámában lesz-e változás?- Az elmúlt évben a dolgozóink létszáma 930 volt. Ebből 111a nem fizikai foglalkozású. Nem tervezünk változtatást. A lehetőségek figyelembevételével szeretnénk a munkadíj színvonalát 5,5 százalékkal növelni, így az átlagbérünket 72 ezer 100 forintra emeljük. Szállás turistáknak Az erdő pihentet és egyre több idegent vonz Emelkedhet-e a termálfürdő forgalma, ha az ideérkező turistáknak szálláshelyet is biztosítanak? Ezt a kérdést a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tette fel. A választ is megadta rá, igennel felelve. Ez a felismerés újabb terveket szült. Egyre sürgetőbb feladatok sorakoztak, hiszen jelentősen nőtt az elmúlt években a város idegenforgalma, amit csak átmenő utakként kapcsoltak be a szervezők. A már említett vállalat megkereste a városi tanács vezetőit, hogy a Hársfa utca elején levő - a volt Totév-telep kezelői jogát megszerezhessék és ott ők kempinget létesítsenek. Ma úgy áll a dolog, hogy az elkészült terveknek megfelelően - amihez a városi tanács anyagi támogatást is nyújtott - elkezdődött a terület rendezése. Az udvar mélyebben fekvő részeit fel- töltötték. Lesz helye a lakókocsival és a sátrakkal érkezőknek is, természetesen kulturált ellátást - út, víz, szennyvíz, villany biztosítva. A volt munkásszálló faépületének átalakításával hét 3 ágyas, négy 4 ágyas vendégszoba, egy társalgó várja majd a Tamásiba turistaként érkezőket. Az illetékesek remélik, hogy már az idei esztendő idegenforgalmi főszezonjára sikerül átadni a kempinget. Esős, borús időben is szép látvány a fejlődő város
