Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
4 Képújság 1987. május 27. „Értékes irodalmi pillanat...” Emlékezés Darvas Józsefre Pakson Pakson, a volt zsinagóga épületét könyvtárnak átalakítva 1968. július 5-én adták át. Darvas József, az írószövetség akkori elnöke nyitotta ki jelképesen az olvasók ezrei előtt a szép járási könyvtár kapuját, s ugyanakkor, ugyanitt indította útjára az Olvasó népért mozgalmat, melyről a vendégkönyv is tanúskodik, s az akkor bejegyzett szavakat tegnap délután Herczeg Agnes, a könyvtár igazgatója idézte is: „A paksi könyvtár megnyitója volt az Olvasó népért mozgalom meghirdetésének alkalma...” Majd az író születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett A léleknek kenyere című emlékműsor - mely az ünnepi könyvhetek - könyvtári napok Tolna megyei gazdag rendezvénysorozatának egyike - dr. Czine Mihály irodalomtörténész előadásával folytatódott. S az előadás szó kapcsán álljunk meg egy pillanatra... A múlt idézése volt, álmok, programok, tiszta célok emlékezete, de végül is: káprázatos előadás - nagyon sokak örömére, s minden bizonnyal emlékezetére. De fogalmazhatunk úgy is, hogy sok paksi középiskolásnak rendhagyó irodalomórát jelentett ez a javából, s az érettségire készülődő fiatalok egy tétele e napon kidolgozásra került. Mert Darvas Józsefről, az íróról, az emberről, a közéleti személyiségről is hallhattak - úgy, ahogyan az egyetlen irodalomtankönyvben sem lelhető, s ugyancsak meghitten hallhattunk a nagy népi írók nemzedékéről is. Majd a professzor a nemzetiségi irodalomról szólt, s szavait mintegy folytatva, Dobos László emlékezett. Az a Dobos László, aki első regényeiért - a Mesz- sze voltak a csillagokért és a Földönfutókért - nemzetiségi díjat kapott, s akit nálunk is jól ismernek. A szlovákiai író prózájában a tágabb történelmi, társadalmi valóság megragadásától jut el az egyéni létkérdések, a magánéleti drámák lélektani kifejtéséhez, a közösségi gondok ábrázolásához. Ő is emlékezett Darvas Józsefre, idézve a többszöri találkozást, s úgy mondta, hogy más jellegű, de ez a nap is értékes irodalmi pillanat, hiszen az egymás még jobb megismerését szolgálja. A gimnazisták köszönetükjeiéül a Részeg eső egy jelenetét elevenítették meg - korábbi előadóik elismerésére. Ezután Lovas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója köszöntötte az Olvasó népért mozgalom hűséges és kiemelkedő munkát végző munkásait, majd Varjas János, megyei népfronttitkár Herczeg Ágnesnek, dr. Bellus Sándorné dombóvári pedagógusnak és Kiss Ferencné faddi könyvtárosnak átnyújtotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elismerését, a Darvas József születésnapjára készült plakettet. - hm Különdíj Celldömölkről (Tudósítónktól) A dombóvári Kapos kórus a „ke- menesaljai napok” keretében megrendezett Vándor Sándor munkásénekkari szemlén és a szövetkezeti dalostalálkozón vett részt Celldö- mölkön és Sárváron. Gyuriczáné Bazsika Enikő karnagy irányításával az együttes a Celldömölki Műszeripari Kisszövetkezet által fefajánlott különdíjat nyerte el a szépen kidolgozott, kiegyenlített kórushangzásért. A kórus az év hátralévő részében részt vesz a megyei brigádtalálkozó megnyitóján és az ősz folyamán rendezője lesz a „Tinódi útján” kórustalálkozónak, s készül a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire, valamint a Vándor Sándor-kórusfesztiválra is. Az együttes ebben az évben ünnepli fennállásának 15. évfordulóját is. dr. Kutas Péter kórustitkár Fáncsik Mária kerámiái Bátaszéken (Tudósítónktól) Fáncsik Mária nem először jár Bátaszéken, 1984 októberében az áfész által szervezett kulturális hónap keretében már bemutatta kerámiáit Ha önök közül valaki látta azt a kiállítást, most bizonyára meglepetten nézi ezeket a szobrokat. Az eltérés elsősorban azért szembeötlő, mert ezeknek a munkáknak más az alapanyaga: agyag helyett kaolin. Ehhez az anyaghoz - mint mondotta - véletlenül jutott hozzá. Férjére bízta a vásárlást, aki azért vásárolta ezt, mert ez volt becsomagolva szállításra, a fehér agyag, amire a megbízatása szólt, hegyekben állott és azt előbb még fel kellett volna szedni. Fáncsik Mária félve attól, hogy ha ezt kidobja, máskor nem számíthat segítségre, meg aztán elég drága anyagról van szó, inkább nekiállt és próbálkozott. Az elején természetesen az agyagfigurákhoz hasonló stílusban. Később úgy gondolta, hogy ez az anyag sokkal finomabb megmunkálást, karcsúbb figurákat igényel. A vékonysága miatt jól bírja a diszitéseket. így lettek a főleg gyerekeket ábrázoló szobrok hajszálai külön kidolgozva. Az agyagszobroknál a haj megrajzolására szolgáló villa visszakerült a fiókba, és működésbe lépett a konyhai reszelőnek az a része, amivel rendesebb helyeken a sajtot reszelik. Új szerszámként jelentkezett még a derelyevá- gó. Művei elsősorban gyerekeket ábrázolnak és lányokat. A naivitásukban bájos, vagy éppen szemtelen figurákban érzelmek, jellemek, karakterek fogalmazódnak meg, apró fintorok, amik mellett a mai rohanó világban csak elmegyünk, de valóságos emberi tartalmat hordoznak, egyúttal alkotójuk egyéniségéről és hangulatáról is árulkodnak. A kiállítás május 30-ig tekinthető meg. BÍRÓ MARGIT Karikatúrák Bonyhádon A humor nyelvén „Nincsen rózsa tövis nélkül”, ezt a közmondást a bolgárok is ismerik, és el is hangzott a karikatúra-kiállítás megnyitóján Bonyhádon, a III. Számú Általános Iskola aulájában. Külön bája a kiállításnak, hogy a felállított paravánok mögött gyerekrajzok díszítik a falakat, és ezek a rajzok a békéről szólnak. A kiállítás érdekessége, hogy a humor nemzetközi nyelvén - magyar és bolgár alkotóktól - beszél a két nép barátságáról, hiszen a képek kommentár és műfordítás nélkül is érthetőek. A képek Gabrovóból származnak, ahol önálló háza van a humornak és szatírának, hatalmas nemzetközi gyűjtemény tanúskodik arról a gondolatról, ami egyúttal a ház jelszava is. „A világ fennmaradt, mert nevetni tudott.” Gabrovó egy közép-bulgáriai, hegyek között fekvő kis város, gyorsan fejlődő megyeszékhely. Lakói a bolgár „skótok” takarékos, leleményes emberek, akik régóta híresek humorukról. Tizenöt évvel ezelőtt, 1972. április 1- jén gondoltak egyet és létrehozták a Humor és szatíra házát. Ilyen közművelődési intézmény nincs több a világon. A gab- rovóiaknak ez az áprilisi tréfája olyan jól sikerült, hogy 153 ország tizenötezernyi alkotója érzi sajátjának, s gyarapítja a gyűjteményt. Az épületben 10 kiállítóterem várja a látogatókat. A szakosított könyvtárban 2500 kötet, a folyóirattárban 700 újság olvasható. A háznak saját folyóirata is van, a 162 oldalon megjelenő Apropo című lap bolgár, angol, francia és orosz nyelven szolgálja a humor barátait. SZOMSZÉDOLÁS v ______________________________________________________________________7 P ETŐFI NÉPE Az anyanyelv- és a hagyományápolás újabb lehetőségeit kínálja a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A szervezet az idén tábort szervez a népzene, a néptánc, a színjátszás művelőinek. Június 14. és 20. között Baján, a Petőfi-szigeten táboroznak a horvát, szerb és a szlovén nemzetiségű tanulók zenekarai, köztük a vaskúti, a bácsalmási, a felsőszentiváni, a garai általános iskolák együttesei. Több mint 80 fiatal - kezdő és gyakorlott zenész - tanulja meg tolmácsolni a délszlávok zenei hagyományait a jellegzetes hangszereken. A fiatalok zenei képzésében a hazai és jugoszláviai szakemberek működnek közre. A néptáncegyüttesek vezetőit és táncosait a délszláv néptánc neves hazai koreográfusai is oktatják itt. A kétéves képzés első évfolyamán megtanítják azokat a régi néptáncokat, amelyeket a Baranya megyei táncegyüttesek nemrég gyűjtöttek a zalai kájhorvátok és a gra- distyei horvátok körében. Az amatőr színjátszókörök vezetőinek szemináriumát is ekkor tartja a bajai Du- na-szigeten. Hivatásos művészek - a Pécsi Nemzeti Színház tagjai, horvátországi és szerbiai szakemberek - avatják be a színjátszás titkaiba a műkedvelőket. A táborozók közös rendezvényeken is részt vesznek: játszóházba, kiállításra, színházi előadásra látogatnak. Fellépnek Csávoly községben, s a táborzáró közös műsorban. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Másodszor rendezték meg a múlt pénteken Székesfehérváron, az Álba Regia- napok alkalmából a gépipari formatervezési triennálét. Délelőtt a Technika Házában a gépipari vállalatok vezetői és formatervező iparművészei az ágazat termékszerkezet-váltásának, korszerűsítésének és a formatervezés problémáit, eredményeit vitatták meg, majd a Csók István Képtárban délután Kelényi Gábor, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyettese nyitotta meg a formatervezett gépipari termékek kiállítását. Kelényi Gábor elmondta, hogy a trien- nálé hasznos fórum a vállalatok és iparművészek együttműködésének bemutatására. Az idén már csaknem száz gépipari terméket neveztek be a kiállításra, s a pályamunkákból 23 vállalat 41 forma- tervező művész 72 munkáját állították ki. A rendezvény hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a megállapítás, hogy a formatervezés olyan szellemi tőke, amely nagyobb beruházás nélkül növeli a termékek színvonalát, hogy az Ikarus háromszor ipari formatervezési ni- vódíjban részesült tervező kollektíváját vállalatuk „elfelejtette” benevezni a kiállításra. A Csók Képtárban megnyílt formatervezési kiállítás (amelyet rendkívül nagyvonalúan Pataky Dóra grafikus tervezett) augusztus 23-ig tekinthetik meg az érdeklődök. Somogyi Néplap- A jól dolgozó, fegyelmezett emberek igénylik a szigort - mondta Kereszthegyi László, a Kaposgép művezetője. - Négy éve dolgozom ebben a beosztásban, és a szóbeli figyelmeztetéstől az elbocsátásig a fegyelmezésnek sokféle módját alkalmazhatom. Megkövetelem a rendet, ennek ellenére beosztottaim közül sokkal jóbaráti kapcsolatban vagyok. Több feltétele van azonban, hogy a szigort az emberek elfogadják. A szigorú vezetőnek elsősorban önmagával szemben kell szigorúnak lennie. Világosaknak kell lenniük a követelményeknek is. Ha nem így van, az ugyanúgy vitára ad okot, mint ha a szigor alkalmazásában kivételek vannak. Fontos az is, hogy a vezető ismerje az embereit. Van, akinél egy „ejnye, tőled nem ezt vártam” többet használ, mint az erélyes szó. Van a gyárunkban olyan művezető, akit nem szeretnek beosztottjai, pedig egy cseppet sem szigorú. „így is jó lesz, úgy is jó lesz”. Csakhogy a munkások többsége igényli a mércét.- Szerintem az emberek csak ott igénylik a szigort, ahol nem fix fizetésért dolgoznak, ahol a mindennapi munkának tétje van - így Vidra László, az FMV. 3. számú gyárának esztergályosa. - A szigort azonban sokszor öncélúnak érzem. Máskor azt tapasztalom, hogy a kis dolgokban például néhány perces késés esetén demonstrálják a szigort, ám a fontos, országos gazdasági döntéseknek nem sikerül érvényt szerezni. Látszatszigornak tartom, ha a blokkolóóra a főszereplő ott, ahol szigorú normában dolgoznak az emberek, ahol minden százaléknyi teljesítmény a bérüket érinti. Ilyenkor az ember jól felfogott érdeke, hogy 100 százalék fölött teljesítsen, fölösleges a perceket számolni. Dunántúlt napló Kenyérgyár épül Szigetváron, a város nyugati peremén. A 85 millió forintos beruházást tavaly novemberben kezdte építeni a Barcsi Építő Szövetkezeti Vállalkozás. A próbaüzemet 1988. március 31-től tervezik. A jelenlegi sütőüzemben korszerűtlen körülmények között 27 féle terméket gyártanak. Kicsi a kapacitás: 24 óra alatt 160 mázsa kenyeret tudnak sütni. Különösöen a kettős ünnepekkor jelent ez gondot, amikor a városnak 220-240 mázsa kenyérre van szüksége. Mindezt tetézi az állandó szakmunkáshiány. Baranya legkorszerűbb sütőüzemét ígérjük - mondja Rajczi György, a szigetvári sütőüzem vezetője. - A kétkezi munka csakném teljesen kiszorul az üzemből. Alagútkemencéi és a szalagsor nagy teljesítményt, jó minőséget garantál. Mivel az új üzemben 16 óra alatt 220 mázsa kenyeret tudunk sütni, s ez a mennyiség meghaladja Szigetvár és környékének igényét, ezért Drávátok térségének is tudunk szállítani. E. Goeva kiállításáról A Fekete-tenger üzenete A múlt hét végén Bonyhádon ünnepélyesen is befejeződött a bolgár-magyar kulturális napok rendezvénysorozata. A sokszínű program, amely lehetővé tette, hogy bepillantsunk a bolgár nép életébe, hivatalosan lezárult ugyan, de néhány kiállítás ezekben a napokban is emlékeztet vendégeinkre. így a szekszárdi tanítóképző főiskola előcsarnokában kiállított mintegy húsz olajkép, amely ezúttal E. Goeva festöművésznő munkásságát is reprezentálja. A pasztellhatású, lírai képek döntő többségének a tenger - minden valószínűség szerint a Fekete-tenger - az ihletője. A háborgó, a nyugalmas, a hajnallal ébredő, az alkony mélabúját visszhangzó viz napszakonként változó arca. Művészetét visszafogott színek, rejtőzködő fények - a homokpadok okker derengésében fuldokló csónakok, a fényt éjszakára magukba szívó parti kőépítmények jellemzik. Egyéni látásmód, nagyvonalú ecsetkezelés, atmoszférateremtő erő különbözteti meg az e műfajban szokványos realista tájábrázolásoktól; a Fekete-tenger egyik lehetséges üzenetét adva. B. R. Az egyik kaolinfigura A gyerekeknek is tetszenek a rajzok
