Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987. május 27. Képújság 5 MUNKAIDŐ-KIHASZNÁLÁS A rendelkezésre álló munkaidőalap hasznosításának a foka. A munkaidő-ki­használás legáltalánosabban használt mutatószáma: a ténylegesen teljesített munkaórák viszonyítva a dolgozólétszám által teljesítendő órákhoz. A munka­idő-kihasználás mutatószámai arra adnak feleletet, hogy a munkaidő milyen há­nyadában folyik hasznos tevékenység, illetve milyen mértékű a munkaidő-kiesé­sek aránya. Hétfőtől: vizsgálnak a felügyelők Mennyit dolgozunk munkaidőben? Ez év februárjában azt a feladatot kap­ta az Országos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Felügyelőség valamennyi megyei felügyelősége - így a Tolna megyei is -, hogy ellenőrizze: hogyan hajtják végre a munkaidő jobb kihasználására vonatko­zó jogszabályokat. Hol tartanak ebben a munkában, mi a tapasztalatuk? - kérdeztük Török Tibor­tól, a felügyelőség vezetőjétől.- A programot most, ezen a héten in­dítjuk. Országos célvizsgálat keretében két lényeges területet vizsgálunk. Az egyik kérdéscsoport: a munkarend be­tartásával kapcsolatos vállalati, és dol­gozói magatartás ellenőrzése. A másik: a felmondási idő, és a munkavégzés alóli felmentés vizsgálata. Mindkét program több konkrét feladatot jelent, de mindket­tő lényege, hogy a központi szabályok alapján a vállalatok belső szabályrend­szerében miként kapott helyet a jogsza­bály alkotta követelmény, valamint ezek végrehajtása hogyan érvényesül a gya­korlatban.- Mi a vizsgálat módszere?- Kint a helyszínen vállalatoknál, mun­kahelyeken ellenőrizzük, hogy a vállalati szabályok megfelelnek-e a követelmé­nyeknek, illetőleg a gyakorlat megfelel-e a vállalat szabályrendszerének.- Ha nem találják megfelelőnek a mun­kavégzés idejét, módját, milyen konzek­venciákat von ez maga után?- A felügyelőség a hiányosságok meg­szüntetésére záros határidőn belül köte­lezi a munkáltatót. Ha olyan mulasztást tapasztalunk, amely kimeríti a szabály- sértés tényét, hatósági jogkörrel eljárást folytatunk le. A felügyelő szabálysértési bírságot szab ki, s joga van a munkáltató­nál fegyelmi eljárást kezdeményezni.- Hány vállalatnál végzik ezeket a vizs­gálatokat?- Huszonnyolc üzemnél, vállalatnál, ál­lami gazdaságnál. Igyekeztünk úgy kivá­lasztani ezeket, hogy minden népgazda­sági ágból legyen köztük néhány.- Mikorra fejezik be a vizsgálatot?- A munkarend betartására vonatkozó vizsgálatot még ezen a héten befejezzük -, a felmondási idő illetőleg a munkaidő alóli felmentés vizsgálatával a jövő hó­napban végzünk. A következő hónapban egyébként ezen túl több olyan vizsgálatot tartunk, amely összefügg a munkafegye­lem megszilárdításával, a munkaidőalap jobb kihasználásával. Ezek az év folya­mán kiterjednek a munkaügyi szabályok teljes körére.- Érkeztek-e önökhöz jelzések a há­zon belüli munkaidő-kihasználással kapcsolatban?- Igen, érkeztek. Az átlagosnál na­gyobb lazaságról kaptunk információt a hétfő délelőtti, és a péntek délutáni munkaidő-kihasználással kapcsolatban. Ezt a jövőben a cégek, az intézmény- rendszerek zöménél ellenőrizni fogjuk. „Rumrablók” a BHG-nál Nem krimit takar a „rumrabló” kifeje­zés, még csak nem is a portorikói, jamai­kai, vagy közönséges kommersz szeszes italra utal. Akkor hát mit fed ez az elnevezés? Nem mást, mint a rugalmas munka­időt regisztráló órát. Ezt a szerkezetet Lentiben a KERKA Völgye Áfész gyártja, az első órákat három éve állították üzem­be a fővárosban. A szekszárdi BHG ta­valy hatot kapott ebből a hasznos kis gépből. A vállalatnál rugalmas a munkaidő: a reggel 7.45-től 12 óráig tart a törzsidő, a további négy órát, az úgynevezett pe­remidőt a nap folyamán akkor dolgozza le a munkás, amikor neki a legmegfele­lőbb. A regisztráló szerkezet a következő­képpen működik: a dolgozó munkába menetelekor és onnan távoztakor a saját lyukkártyáját beilleszti az órába, és meg­nyomja a megfelelő gombot. Ugyanezt tészi, ha hivatalosan távozik a munkahe­lyéről. A blokkolóórák információit számító­gép összesíti, melyről eseménylista ké­szül. így bármikor ellenőrizhető a ledol­gozott órák száma személyekre bontva. Az eseményeket mágneslemezen tárol­ják, így visszamenőleg is kikereshetők az adatok. Tehát a „rumrabló” a munkaidőalap védelmét szolgáló szerkezet, amely mind jobban terjed országszerte... Péntek délután, hétfő délelőtt Telefonon fölhívtuk néhány intézmény vezetőjét, az ügyfélfogadás rendje felől érdeklődve a következőket tudtuk meg. Péntek 15 óra: Dr. Horváth Marcell, az Illetékhivatal vezetője: naponta 13 óráig van nálunk a hi­vatalos ügyfélfogadási idő - szombaton délelőtt is fogadjuk a jelentkezőket hét­főn és szerdán pedig este fél 7-ig hosszabbított ügyintézés folyik. Azaz folyna, mert ilyenkor alig téved be valaki hozzánk. Meg kell mondanom, hogy az ügyfélfo­gadási időn kívül érkezőket sem küldtük még el soha, ez vonatkozik természete­sen a péntek délutánra is, de minimális azoknak a száma, akik éppen pénteken délután fordulnak hozzánk. Dr. Slezák László, hivatalvezető-helyettes, Földhivatal, Szekszárd: az egyéb közigazgatási szervekkel összhangban hétfőn és szerdán fogadjuk az ügyfeleket. Ha „összedől a ház”, akkor természetesen más napokon sem utasítjuk el a hoz­zánk fordulókat, különösen vidékiekkel szemben ezt nem tehetjük. Gyakorlatilag tehát a munkaidőben - naponta fél 4-ig - nyitva az ajtónk. Hétfő, 9 óra: Antal Pál, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese: naponta 8- tól 14 óráig, hétfőn este 6 óráig van nálunk ügyfélfogadás, pontosabban problé­mák bejelentését munkaidőben bármikor elfogadjuk, de pénztári órák csak az említett időintervallumokban vannak. A hétfői hosszabbított ügyfélfogadásról any- nyit: nálunk gyakran van szükség tanúk meghallgatására, akiket rendszerint erre a délutánra idézünk be, hogy ne a munkaidejüket raboljuk, na és nekünk se kell­jen fölöslegesen bent lennünk. Tehát mi tudjuk úgy szervezni a munkánkat, hogy a hétfő délutánt is kihasználjuk, de a spontán betérők száma bizony nem nagy. Pedig ha lenne rá igény, a hét más napján is meg tudnánk hosszabbítani az ügyfélfogadási időt. Bocz László, a TÁÉV garanciális építésvezetője: minket a munkaidő teljes hosz- szában lehet hívni, ami hétfőn fél 5-ig, pénteken 13 óráig tart. E két időpont között pedig? A lakásomon is megkeresnek időnként telefonon vagy személyesen, de az elvégzendő munka általában olyan, ami várhat péntektől hétfőig. Amennyiben sürgős javítanivaló - pl. csőtörés - akad, akkor a VGV gyorsjavító részlegét kell hívni, mert ilyen nálunk nincs. Orbán György, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója: vállalatunknál a mun­kaidő teljes hosszában fogadjuk az ügyfeleket, hétfőn 6 órától, pénteken pedig délután 16 óra 20 percig. A Palota Bőrdíszmű munkaidőmérlege A Palota Bőrdíszmű Vállalat szekszárdi gyárában, az első negyedév 67 munka­napjából mindössze 2 óra 40 perc kiesés jutott egy dolgozóra. A törtnapi veszteség így mindössze négyszázad órára tehető. Az említett két adatból is kitűnik, hogy a cégnél igen magasnak ítélhető meg a munka intenzitása. Mindez többek között annak is kö­szönhető, hogy néhány évvel ezelőtt nyu­gati szervezők bevonásával korszerűsí­tették az üzem belső rendjét, amely vég­ső soron a technológiai kieső idők igen jelentős csökkenését eredményezte. Az úgynevezett Reila gyártósoron végrehaj­tott szervezési intézkedések jó hatással voltak a többi szalag munkájára is, a kidolgozott normát azóta általánosan al­kalmazzák mindenütt. A munkaidő-ki­használás a Palotánál már csak azért is kiemelkedő, mert egyéni darabbérben dolgoznak munkásaik. A havi átlagkere­set megközelíti az ötezer forintot. Mint ahogy Mészáros Istvánná főmér­nöktől és dr. Sólyom Sándorné főköny­velőtől megtudtuk, a munka intenzitásá­nak növelését a technikai fejlesztéssel, a korszerűbb gépek beállításával tartják elképzelhetőnek. Az anyagyár ígérete szerint a negyedik negyedévben várható, hogy lízingelt berendezések segítségé­vel megkezdhetik a természetes alap­anyagú bőrből a diplomatatáskák gyár­tását. Ami nagy gondot okoz számunkra, az az anyagellátás, a termékeikhez szük­séges kellékek időszakos hiánya. A fő­mérnök asszony szavaival élve: „A mun­kaszervezési pániktól mi sem vagyunk mentesek.” A termelési programot időről időre módosítaniuk kell, pontosabban azt a rendelkezésre álló anyagok hatá­rozzák meg. Az alig több mint 300 embert foglalkoztató üzem dolgozói közül szinte rendszeresen legalább 250-et érint a fent említett gond. Az idei esztendő egyébként különösen nehéz a bőrdísz­művesek számára. Jelentősen felduz­zadt a készáru mennyisége több külföldi partner nem megfelelő fogadókészsége miatt. Idén két bérraktárral kénytelenek voltak bővíteni az eddigieket, s mint el­mondták legalább 3 millió forint értékű a szocialista exportra szánt bőrönd és tás­ka, amely kiszállításra vár. Az említett gondok említése már csak azért is reális, mert csak így lehet objekti­ven megítélni a cég munkaidőmérlegét. A Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly vágzett vizsgálata, amely négy esztendőt ölelt föl, a következő megálla­pítást tette. A törtnapi veszteségidő az összes munkaórához viszonyítva hosszú évek óta szinte minimálisnak mondható és tavaly sem haladta meg a 0,6 százalé­kot. A dolgozók leginkább egészségügyi okokból kérnek eltávozási engedélyt, ami a kilépések 80 százalékát jelenti. A gyáregységnél működő jogsegélyszol­gálat is a munkaidőalap védelmét segíti elő. Tevékenysége család-, munka-, pol­gárjogi, társadalombiztosítási és állam- igazgatási területekre terjed ki. Az ügyfél- fogadás időpontja a műszakváltásra esik amely mind a gyáregységnek, mind pe­dig a dolgozónak előnyös megoldás. Az említettekből is kitűnik, hogy a törtnapi veszteségek visszaszorítására tett intéz­kedések eredményesek. Változások a Munka törvénykönyvében Tavaly november elsejétől egyszerű­södtek, egyben szigorodtak a folyamatos munkavégzést biztosító, a dolgozók ér­dekeit védő egyes rendelkezések. A gaz­dálkodó szervezetek kollektív szerződé­sükben, munkaügyi szabályzatban több­nyire napi, heti, esetleg havi keretben ír­ták elő a munkaidőt. A biztonságos válla­lati tervezés, a rövidített munkahétre tör­tént átállás miatt, a munkaidőalap jobb kihasználása, hatékonyabb termelés, a lakosság ellátásának biztosítása és a munkafegyelem megszilárdítása érde­kében előírták az évi munkanapok szá­mát. A Minisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok szá­mát 255 napban határozta meg. Az e na­pokon a rendes (átlagos) munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunká­nak. Új rendelkezés, hogy a gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdek­ből - a kollektiv szerződés módosítása nélkül - előre nem látható körülmény miatt elrendelheti a munkanapnak sza­badnappal való felcserélését. Ehhez azonban a helyi szakszervezeti szerv elő­zetes egyetértését meg kell szerezni. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben való eltávozást vagy más tevékenységet csak akkor engedélyez­het, ha az ügy a munkaidőn kívül nem vé­gezhető el. Ha a dolgozó nem a jogszabályban megengedett okból (hatósági, bírósági idézés, katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munkából, arra az időre az érvényes jog­szabály szerint munkabér nem illeti meg. Az új szabály azonban lehetővé teszi, hogy a dolgozó munkáltatóval meg­egyezzen, és elvégezze elmaradt mun­káját. Ez a munkavégzés viszont nem ke­rülhet túlmunkaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé teszi, hogy átme­netileg más munkakörben végzett mun­ka esetén a dolgozót ténylegesen betöl­tött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a munka- szerződésben meghatározott munkakör­ben elért átlagkeresetnél. A Munka törvénykönyve eddig is lehe­tővé tette, hogy fegyelmi vétség elköveté­se esetén a munkáltató kizárja dolgozó­ját egyes kedvezményekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyelmi hatá­rozatban elrendelje. A munkahelyéről igazolatlanul hiányzót november 1 -tői fe­gyelmi büntetés nélkül is sújtják a szank­ciók, mégpedig már egy igazolatlan mu­lasztott nap esetén is. Kimondja a jogsza­bály, hogy a Munka törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott na­ponként egynegyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigo­rúbb anyagi jogkövetkezményt is előír­hat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiterjesztheti. Az előbbiek szerint csökkenteni vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új szabály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonás (a csökkentés) a dolgozó havi átlagkeresetének 10 százalékát, il­letve a fegyelmi eljárás mellőzésével egy naptári évben kiszabott büntetések együttes összege a dolgozó havi átlag- kerestének felét - nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszere­sen elkéső dolgozók tehát a jogszabály­ban előírt mindenféle juttatásból és ked­vezményből teljes egészében kizárha­KÖZJÁTÉK A szek­szárdi Wes­selényi utcai építkezés felvonulási konténerei­be az arra já­rók mindig be-bepillan- tanak. Az óvódába Anyagra várva... tartva az ap­róságok még kíván­csibbak, és a fél nyolcas beérkezés előtt lep­lezetlenül figyelik, amint a TÁÉV-építőmunká- sok megreggeliznek, és indulnak munkaterü­letükre. A Németkérről nap mint nap bejáró, 30 éves Szabó Ferenc üveges szakmunkás ép­pen végez a reggelijével.- Ez az alkalom, most kivétel - mondja, miközben rágyújt az aznap reggeli harmadik Symphoniára mert nemrégiben érkeztünk vissza az átöltözésből.- Hát nem itt váltanak ruhát?- Nem. A baktai városrészben van az öltö­zőnk, onnét jövünk'minden reggel ide dolgoz­ni. Szabó Ferenc kereken tíz éve mindig hide­get reggelizik. Mivel hivatalosan nincs enge­délyezett reggeliszünetjük, így - később a munkában behozandó - lekerekít magának néhány percet, hogy elvegye éhét.- Cigarettaszünet?- Az nincs. Én óránként menet közben gyújtok rá egy-egy cigarettára.- Ennyire szigorú a munkafegyelem?- Általában szigorú - folytatja - mindenki teszi a maga dolgát, lógni, ellapulni nem lehet. És kevesen is merik megtenni. Szabó Ferenc munkanapjának végén, fél öt után enged fel. Rágyújt, otthon pedig megisz- sza a jól megérdemelt esti sörét. Az oldalt írták: D. VARGA MÁRTA, ROSTÁS ILONA, MÁTÉ RÉKA és SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS. Gyártószalagon a Palota Bőrdíszmű szekszárdi gyárában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents