Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-21 / 118. szám
4 rtEPÜJSÄG 1987. május 21. Eleink plasztronnak hívták, mi elükére magyarosítottuk a rajzon látható kiegészítőt, amellyel bármelyik tavaszi blúzunkat felfrissíthetjük. A rajzon látható módon, a kívánt blúz nyakkivágásához és vállszélességéhez igazodva először papírból vágjuk ki az élőkét, és a hozzá tartozó gomboláspántot. Ezután duplán (!) szabjuk ki a selyemből a darabokat, mert az élőkének csak akkor van szép tartása, ha bélelt. Úgy varrjuk, mint a párnát, franciavarrással: tehát először a színén, azután kifordítva. Amikor újra a színére fordítjuk, a szélén végig körbetűzzük. Kijelöljük, majd a gomboláspánt felvarrása után ki is vágjuk a lyukréseket, amelyeket sűrű gomblyukvarró öltésekkel elváraink. Mintás blúzhoz egyszínű; egyszí- nűhöz mintás plasztron illik. Ha pöttyös az élőké - a gombok színe a pöttyökével egyezik. Játék is - torna is Füves területet válasszatok magatoknak, amelyen ötven méteres távolságot jelöljetek ki. A játékhoz nem kell más, csak egy (vagy több) gumilabda. Először - próbaképpen - egyenként labdázzátok végig a kimért távolságot. Mégpedig úgy, hogy földhöz ütögetitek a labdát, vagy pedig föl-földobjátok azt. Közben tiz méterenként bukfenceztek egyet. A tízméteres távolságok nincsenek kijelölve. Éppen az a játék érdekessége, hogy a játékosok érzékére bízzuk a távolságok megítélését. Az lesz a győztes, aki hozzávetőlegesen a megfelelő helyen bukfencezik. Természetesen öt alkalommal. A játék következő változata már nehezebb ennél. Verseny lesz a javából, hiszen ketten vagy többen indulnak el egyszerre az egymás melletti ötven méteres pályákon. Az lesz a győztes, aki valóban tíz méterenként bukfencezik, és elsőként ér a célba. Ennek az elbírálásához már pártatlan játékvezetőre is szükség van. Lehet tovább variálni a labdajátékot. Például: nem előre, hanem hátrafelé bukfenceznek a játékosok és a labdát nem a kezükkel ütögetik, hanem a fejükön táncoltatják. És ha már ez is jól megy, akkor a pályát akár száz méterre is ki bővfthetitek. F. J. Süteményreceptek RUMOS SZELET Hozzávalók: 1 db tojás, 6 evőkanál cukor, 10 evőkanál tej, 6 dkg zsír, 1 dkg szalakáli, 30 dkg liszt, 2 dl rum, 20 dkg barackíz. A hozzávalókat összegyúrjuk. Rétestészta keménységű tésztát készítünk. Három részre osztjuk. Lapokat készítünk belőle és kisütjük. Egy lapot összedarabolunk, rummal meglocsoljuk. Kikevert barackizzel összekeverjük. Ezt a masszát a két lap közé töltjük, nehezékkel lenyomatjuk. Másnap szeleteljük, meghintjük porcukorral és tálaljuk. RESZELT SÜTEMÉNY Hozzávalók: 15 dkg margarin, 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 15 dkg cukor, 3 db tojás, 1 dl tejföl, 1 db citrom, 3 evőkanál barackfz, 10 dkg őrölt dió, 3 evőkanálnyi porcukor. A tojás sárgáját, a citrom reszelt héját a többi hozzávalókkal összedolgozzuk. Két részre osztjuk. Az egyik felét kizsírozott tepsibe reszeljük, amjd egyenletesen elterítjük. Habbá vert tojásfehérjéhez hozzáadjuk a barackízt, a darált diót és a porcukrot. Egyenletesen elkeverjük, majd a reszelt tésztára kenjük. A tészta másik felét a hab tetejére reszeljük. Megsütjük. Meleg vizbe mártott késsel kockára vágjuk, vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. Napjaink kór- és kortünete a fokozódó mértékű gyógyszerszedés. Ez már-már odafajul, hogy némely beteg az orvosi „rendelést” tévesen értelmezve azt hiszi, hogy ő az, aki „rendelhet” és sorra kerülve, leteszi az orvos elé a kis „megrendelő céduláját", amire előre összeírta, milyen gyógyszerek felírását kéri, milyen receptre lenne szüksége. A „rendelésnek” ezzel a módjával addig nincs baj, amíg a krónikus betegségben szenvedő - és lényegében mindig ugyanazokra a patikaszerekre rászoruló - a feledékenysé- ge kivédésére írja össze, milyen gyógyszert kell pótolnia. A bajok akkor kezdődhetnek, ha valaki orvosilag nem tisztázott panaszaira - hallva, hogy más hasonló tüneteinek orvoslására mit szed eredményesen - úgy véli, hogy az neki is hasznára lesz. Mármost orvosa válogatja, hogy alapoFestőművész Bélyeggyűjtőknek Induljatok el a vastagított M-betűből és lóugrásban olvassátok össze az ábra betűit. Ha helyes útvonalon haladtok végig, egy hires festőművészünk (1844-1900) nevét kapjátok eredményül. Legismertebb művei közé tartozik a Siralomház és a Honfoglalás című festménye. á|eh!iai AsoeijuniAi :se}[aj6aw A postamester csinálta Az első bélyegek idején a kezdetleges technika hibáit nemegyszer postamesterek ötletessége hidalta át. A bélyegek unalmas vagdosását derelyemetszö tologatásával egyszerűsítették Tokaj és környékének postásai. Külföldön késedelmesen érkező címletek helyett maguk gyártottak vagy készítettek értékcikkeket. Hazánkban a nagyobb névértékűeket ketté vágták, sőt, harmadolták, hogy a kisebb címletek hiányát pótolják. A postamesterek művei ritkaságok, különösképpen az, amelyikből csak egyetlen példány ismert. Az 1950. évi osztrák (Magyarország területén is használt) sorozat 9 krajcáros címletének egy darabjáról a nyomda kihagyta az értékjelzést. A postamester kézzel írta be a hiányzó kilences számot. Az így kijavított bélyeget most árverésen adja el a gazdája, a kikiáltási ár átszámítva több mint egymillió forint. A tanulás ellenőrzése a családban Az iskoláinkban megvalósított reformok után is elég sokat kell gyermekeinknek otthon tanulniuk. Nem jelentéktelen a szülői ház hatása a tanulás terén sem, ezt bizonyítják az adatok. Hazánkban minden 100 alsó tagozatosból 41, a felsősök közül 82 tanul otthon. A félévi értesítők is mutatták, hogy mennyire volt eredményes gyermekeink tanulása. Különösen most, a tanév vége felé fontos a gyengébb eredmények javítása és a jó eredmények megtartása érdekében szükséges a szülők további részvétele a tanulás segítésében. Ennek egyik fontos eszköze a tanulás ellenőrzése. A szülők érdeklődése, gyermekkel való törődése jelentős motiváció a tanulásban. Ugyanis, ha a gyermek tudja, hogy megnézik a leckéjét, és dicséretet kap jó munkájáért, akkor szívesebben tanul. Hiszen a felnőtt is jobb kedvvel dolgozik, ha elismerik munkáját. A másik fontos következmény: a rendszeres ellenőrzés segít kialakítani bizonyos jó szokásokat. Amelyek előbb a tanulásban, majd később a munkában arra készteti őket, hogy gondosan, fegyelmezetten és minél jobb eredményre törekedve dolgozzanak. Nem egy szülő felveti, hogy ma már nem képes ellenőrizni gyermekének a tanulását, mert nem ért hozzá. Például ezt a matematikát ő nem tanulta, de a magyar nyelv és irodalom tanulása közben sem tud segíteni az elemzésekben. Mivel annak idején nem szerepelt halmazelmélet, kombinatorika vagy valószínűség számítás az anyagban már az elemi iskolában, vagy nem szerkezeteket keresett a nyelvtani elemzések során és így tovább. Mások azt kérdezik, hogyan, milyen módszerekkel próbáljuk ellenőrizni gyermekeinket? Ezt sem tanultuk sehol. A jelzett problémák ellenére az a meggyőződésünk, hogy minden szülő képes eredményesen ellenőrizni gyermekének otthoni tanulását nagyobb élettapasztalata, s ha másként nem megy, bizonyos mértékű tanulás, saját ismereteinek kiegészítése révén. Ebben több iskola nemcsak a nyílt napokkal, de bizonyos sorozatokkal is segít, pl. matematikából. A hogyan kérdésre válaszolva, előbb nézzük az általános ellenőrzést. Mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy mennyi feladat vár aznap gyermekünkre, milyen szóbeli, írásbeli és gyakorlati tennivalói vannak (gyűjtőmunka, megfigyelés). Vagy a füzetekből vagy az órarendből, esetleg a leckefüzetből - melybe sok iskolában beírják az otthoni tanulnivalót- tudhatjuk ezt meg. Az ötnapos tanítási hét új problémákat vet fel az otthoni tanulásban. A mostani tanterv anyaga, követelményei mellett az iskola nem mondhat le a két pihenőnapról. Ezt is fel akarja használtatni a gyermekekkel a tanulásban, ad házi feladatot, tanulnivalót jócskán erre a két napra is. A legfontosabb szülői törekvésünk az legyen, hogy ezen a két napon is tanuljon a gyermek, a hétfői napra is. Különösen nagyobb tanulóknál helyes a saját időbeosztás szerinti tanulás. Mérje fel a tennivalókat és az időt, s úgy végezze feladatait, hogy megfelelő idő jusson a pihenésre, szórakozásra is. Viszont ne hagyjuk nála kialakulni az „ej, ráérünk arra még” szemléletet, mert ennek eredményeként, végül vasárnap délután, este rohammunkával készül fel az egyes tantárgyakból. Tanácsunk: inkább tanuljanak még pénteken délután, este valamennyit, majd szombaton is. Persze a pénteki iskolai órákat előbb kövesse bizonyos mértékű pihenés, kikapcsolódás- játék, sport, barkácsolás, kirándulás, mozi stb. Pénteken ugyanis még kevesebbet felejtenek el a hét közben tanultakból, és így gyorsabban, eredményesebben megy a tanulás. Az otthoni ellenőrzésnél kísérjük figyelemmel gyermekünket, hogy idejében hozzákezd-e és kellő érdeklődéssel, figyelemmel tanul-e. Arról a nagyobb tanulóknál is olykor előforduló „kegyes csalásról” ne is szóljunk, hogy a tankönyvbe, füzetbe rejtett krimit vagy más olvasnivalót falják, s közben a lecke marad. Az sem helyes általában, ha tanulás közben másra is figyel, pl. zenét vagy szöveget hallgat magnóról, rádióból vagy gépiesen olvassa ugyan a leckét, ám közben ábrándozik, máson jár az esze. Netán a közelében zajló beszélgetés vonja el a figyelmét a tanulnivalókról. Az valóban igaz, hogy nagyobb tanulók képesek figyelemelterelő ingerek (zaj, zene, beszéd) mellett is tanulni, de így náluk is nehezebben megy a megértés, s nagyobb mértékű a kifáradás, mintha csendben tanultak volna. Arra is ügyeljünk, hogy tartsanak szünetet tanulás közben - 10-15 percet -, s ezt mozgással, pihenéssel töltsék el. Törődnünk kell azzal is, hogy megfelelő megvilágításban tanuljanak, mivel még a nagyobb gyermek is hajlamos a félhomályban való tanulásra, „én még látok" jelszóval. A kellően meleg és szellőztetéssel biztosított jó levegő szintén feltétel az eredményes tanuláshoz. A különböző leckék ellenőrzését a szülők a gyermek tankönyve, munkafüzete alapján képesek elvégezni úgy, hogy a tanuló könyv nélkül „felel”, s mi összevetjük ezt a könyvvel. Ha lehet, ne zavarjuk sokszor közbevetett kérdésekkel, hadd mondja el önállóan. Ha elakad, a könyv segítségével próbáljunk meg kérdést megfogalmazni számára, s ne a könyv szavait törekedjen szó szerint visszaadni. Ne úgy adjuk a gyermek szájába a „végszót”, mint a színésznek a súgó. Sokat segíthet az ellenőrzésben a tankönyv, munkafüzet a részeket feldolgozó, összefoglaló kérdéseivel. Az is jó megoldás, főleg matematikából, de más tárgyból is: ha a gyermek elmondja a feladatmegoldás lépéseit, ha el tudja magyarázni szinte, hogy mit, miért csinált. Ez az igazi tudás, amikor már alkalmazni tudja az iskolában megtanult, egyszer- kétszer felhasznált ismeretét. A tanulás otthoni ellenőrzése során törekednünk kell az önállóságra nevelésre. Hosszú ideig tartó ellenőrzés és segítés révén kialakítani gyermekeinkben a tanulásért való felelősséget és a helyes tanulási szokásokat. S a végén már nem is szükséges az állandó ellenőrzés. Sőt olykor maga a gyermek kéri a szülőt arra, hogy hallgassa meg, beszámolhasson neki. Hiszen a jól végzett munka öröme is fontos neki, valamint az ismételt otthoni kontroll a másnapi iskolai felelések előtt. A tanulás otthoni ellenőrzését szolgálhatják a technikai eszközök is, így pl. a gyermek magnó segítségével ellenőrzi saját magát. Ugye hogy mennyi minden segítheti a gyermek otthoni tanulásának ellenőrzését, a jobb eredmények elérését? DR. SZELÉNDI GÁBOR sabb vizsgálat nélkül felírja-e a kívánt gyógyszert, vagy „helyre teszi” a beteget. Az általános gyakorlat mégis csak az, - különösen a hirtelen fellépő és kórházi ápolást nem igénylő megbetegedéseknél -, hogy az orvos dönti el, milyen gyógyszert, milyen adagolásban és meddig szedjen a beteg, illetve ha állapota jobbra fordul, mikor hagyja abba a gyógyszerszedést. Ilyenformán népesebb családban az idők folyamán nem lebecsülhető mennyiségű gyógyszerkészlet keletkezik, mert különösen a jó hatású, a heveny betegséget megszüntetett gyógyszer maradékát - hasonló eset előfordulására gondolva - tovább őrizgetik. Ez nem értelmetlen eljárás. Sőt ésszerűnek is nevezhető. A gyógyszerek többségében nem is tesz kárt a néhány hetes vagy néhány hónapos állás. Érdekes és különleges dísze lehet a címben felsoroltaknak egy színpompás virágos, vagy futónövénytől dúsan zöldellő kis hordó. A hordó oldalában 5 cm átmérőjű lyukakat fúrunk, egyet pedig az aljára. Majd 10 centiméteres rétegben kavicsot és kevéske cseréptörmeléket rakunk alulra. A szellőzés és locsolás megkönnyítése céljából középre egy rőzsenyalábot állítunk be, majd jó tőzeges földdel megtöltjük a hordót. A palántákat a lyukakon átdugjuk a hordó földjébe. Itt jegyezzük meg, hogy a hordóban például eperpalántát is nevelhetünk, nem kevés sikerrel. Néhány közismert nevű szertől eltekintve azonban - és mind több az új és új elnevezésű készítmény -, szinte lehetetlen észben tartani, hogy a barna vagy fehér üvegcsébe töltött, ilyen-olyan nevű kapszula, pasztilla mikor, milyen betegségre volt jó, mire írták a fóliába adagolt pirulákat. Előrelátón tehát csakis úgy kell és lehet házipatikát tartani, hogy a gyógyszer dobozára olvashatóan ráírják: 1. beszerzésének időpontját; 2. pontosan milyen panaszokra (gyomorfájás vagy lázas állapot, netán influenza esetére) irta fel a doktor, és a betegség elmúltán azt is a dobozra kell jegyezni, hogy mi volt a „testre szabott” és hatásos adagolása. A házipatikákban általában állandóan van valamilyen fejfájás elleni szer, hashajtó, nyugtató. De akinek magas a vérnyomása annak a fejfájására más csillapító kell, mint annak, akinek alacsony, és esetleg éppen az agy vérellátásának pangása okoz kínt. A vény nélkül beszerezhető fájdalom- csillapítók elnevezéséből a hozzá nem értő nem tudja megállapítani, hogy az milyen típusú, s milyen esetben hatásos. A patikus ugyan többnyire előrelátó, és megkérdi, milyen korú az, aki beszedi, alacsony vagy magas-e a vérnyomása. De a szerre otthon ajánlatos cédulát tűzni, ráírva, hogy kinek szabad vagy nem szabad bevennie. Népesebb családban az előrelátás azt kívánja, hogy kinek kinek - a fenti jelzésekkel ellátva - külön-külön sorakozzanak a gyógyszerei, nehogy a doboz, az üvegcse vagy az elnevezés hasonlósága folytán valaki is összetéveszthesse a maga gyógyszerét valaki máséval, számára károssal. Az előbbiekben javasolt valamennyi elővigyázat sem teszi feleslegessé az időnkénti „leltározást", és a szavatossági időn túl tárolt gyógyszerek kihajítását. Ny. Á. Ház ip attika. — előrelátón
