Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

1987. május 21. TOLNA \ "rtÉPÜJSÁG 5 Mi az EGP Kiemelt program az elektronizáció hazai alkalmazása Általánosan teret nyer a termelésben, a távközlésben Nyelvtanulás Commodorral LINGUASOFT, a feleselő írógép Automatikus doigozatjavítás fLinguaSoEJh English /'i Az angol nyelv elsajátítását is ajánlja a LINGUASOFT Első hallásra szinte hihetetlen: a világ elektronikai ipara már egy évtizeddel ezelőtt utolérte az autóipar termelési ér­tékét és megközelítette a kőolajkitermelő és -feldolgozó ágazat produktumát. Hol­ott az elektronikai ipar világméretű fejlő­désének robbanása alig húszéves múlt­ra tekint vissza, és azóta a becslések szerint közel egymillióra ugrott a külön­böző elektronikai megoldások alkalma­zása világszerte. A jövőkutatók vélemé­nyére alapozva a fejlődés dinamikája nem változik az ezredfordulóig. Mint is­meretes, az elektronikai termelés döntő hányada az Amerikai Egyesült Államok­ra, Japánra és Nyugat-Európára össz­pontosul még ma is, annak ellenére, hogy a szocialista országokban gyors ütemű fejlesztés kezdődött... Kutatás és gyakorlat Az elektronizálás igen erőteljes térfog­lalásának eredményeként is megfigyel­hető, hogy a nemzetgazdaságok struktú­rája átalakul. Azokban az országokban, ahol az elektronizálás a legnagyobb mértékű, mind nagyobb hányadot képvi­selnek a tercier ágazatok a nemzeti jöve­delemből. Ezen elsősorban az informá­ció-feldolgozáshoz kapcsolódó szolgál­tatási kultúrákat értjük. Mint említettük, a szocialista országokban is gyors ütem­ben növekszik az elektronikai kutatások, elektronikai ipar és az elektronika alkal­mazásának jelentősége. E tekintetben meghatározó a KGST-országok 2000-ig megfogalmazott komplex programja. A magyar elektronizációs központi gazda­ságfejlesztési program szorosan illesz­kedik a KGST hosszú távú terveihez. Mint ismeretes, a Minisztertanács a VII. ötéves népgazdasági terv keretében fo­gadta el és hirdette meg az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elter­jesztésének gazdaságirányítási felada­tait átfogó központi gazdaságfejlesztési programot (EGP). Az irányítási feladatok ellátásával az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökét bízta meg. S, hogy kormányzatunk mekkora jelentőségű­nek tekinti e programot, mi sem bizonyít­ja jobban, miszerint annak végrehajtási tapasztalatai és további teendői a közel­jövőben ismét napirendre kerülnek. Mindezekről, Aladics Sándor, az OMFB osztályvezetője a következőket mondotta lapunk munkatársának:- Hadd kezdjem azzal, hogy az EGP meghirdetése igen kedvező fogadtatásra talált mind a gazdálkodó szervezetek, mind pedig a társadalmi szervek köré­ben. Ugyanakkor a vállalatok önállósá­gának növelése, az ágazati irányítás kor­szerűsítése az eredetileg megfogalma­zott programtól eltérően, a korábbinál szorosabb együttműködést kíván vala­mennyiünktől. Mire gondolok! Bizonyos átrendezés vált szükségessé a program megvalósításában a beruházások csök­kenése miatt, ám elhatározott szándé­kunk, hogy az elektronizációt javuló struktúra jellemezze! A szabályozók és a gazdaságirányítás ösztönzi és orientál­ja a gazdálkodó szféra elektronizálási te­vékenységét. Így 1987-ben a központi támogatás várhatóan egymilliárd forintra tehető, amely a vállalatoknál megközelí­tőleg hétmilliárd forint értékű termelés fejlesztést eredményezhet. Átfogó fejlesztések Az EGP-hez kapcsolódó gazdaságszer­vezési intézkedések a következő felada­tok megoldását irányozzák elő melyek egy része már az idén megvalósul. így, a professzionális személyi számltógépigé- nyek megnyugtató hazai ellátásának megoldása, az elektronikai termékek itt­honi árának csökkentése, a rubel export szabályozás korszerűsítése, a külkeres­kedelmi eljárások javítása, a szabályozó változások követése ügyviteli és számvi­teli csomagokkal, az elektronikai beren­dezések gyártásának koncepcionális fejlesztése és még sorolhatnánk... A köz­vélemény élénk érdeklődéssel kíséri az ágazatközi részprogramok megvalósítá­sát, így többek között a távközlésfejlesz­tés helyzetét. A jelenlegi tervciklus 40 milliárd forint értékű beruházási össze­get irányoz elő, amely végső soron több mint 400 ezer új telefonelöfizető bekap­csolását teszi lehetővé, a főközpontok mintegy 150 ezres bővítése mellett. A táv­író és adatátviteli szolgálat 3000 telexál­lomás és ennél több adatállomás bekap­csolásával számol. A továbbiakban szóljunk az EGP köz­oktatási eredményeiről. A hazai általános és középiskolákban 1986-ban több mint 9900 iskola-számítógépet vehettek használatba a diákok és ezzel a központi forrásokból biztosított komputerek szá­ma az elmúlt év végére országosan meg- haldta a 18 000-et. Ez azt jelenti, hogy hazánkban ma 84 tanulóra jut egy gép, ami közepes európai átlagnak felel meg. Az idei program további 10 000 iskola­gép beszerzését irányozza elő, nem hagyva figyelmen kívül a tantárgyakhoz tematikailag és metodikailag is illeszke­dő programcsomagok fejlesztését és terjesztését. Ami a felsőoktatási intézmé­nyeket illeti: a Budapesti Műszaki Egye­temen részben biztosított az informatika szakos mérnökképzés feltétele, ezt a szakot a 1987-88-as tanévben indítja be a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola továbbá a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola, Budapesten. A tanfolyami oktatás fejlesztésére kiirt idei pályázat eredményeként mezőgaz­dasági regionális továbbképző központ alakul Keszthelyen és Nyíregyházán, to­vábbá kialakítják az elektronikai ipar fél- ső-, és középfokú szakember-tovább­képzési rendszerét. S mint megtudtuk az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium illetve a Belkereskedelmi Minisz­térium is beindítja a továbbképzést. Informatikai távoktatás A televízió TV-BASIC sorozata közked­veltté vált a nézők körében. E tapasztala­tokat kamatoztatva, a közeljövőben új számítástechnikai sorozatot indít az MTV, melyhez a SZÁMALK adott ki jegyzetet, ami lehetővé teszi a résztvevők vizsgáz­tatását is. És az említettekhez kapcsoló­dóan még egy újdonság: megkezdődött az előkészítése a rádió és a televízió be­vonásával az informatikai távoktatás megszervezésére. Jó ütemben halad az elektronizációs program megvalósítása az államigazga­tás területén is. A program általános megvalósítását élénk társadalmi érdeklődés övezi már csak azért is, mert hazánkban legalább 100 000 személyi számítógép működik a családoknál. A szabályozó rendszerben a jövő év ja­nuárjától bevezetésre kerülő változások természetesen az EGP-t is érintik. Az adóreform várhatóan kedvezőbb feltéte­leket teremt az élenjáró technológiák, így többek között az elektronizáció elterjesz­tése érdekében. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a kutatás és fejlesztés illetve a beruházások közötti feszültség egyelőre gátolja a program di­namikusabb megvalósítását, amelynek feloldása kívánatos lenne! A közelmúltban szárnyra kelt a hír egy olcsó számítógépre alapozott „in­telligens” nyelvoktató programról, a LINGUASOFT-módszerről. A módszert Gálái Antal építőmérnök-matematikus irányításával Baján dolgozták ki. Az EL­TE és a JATE oktatóinak bevonásával tovább fejlesztett rendszer a „Mikro ’87” kiállításon fődíjat nyert. Mint ismeretes, hazánkban egyre na­gyobb gondot jelent az idegen nyelv ta­nulása. Kevés a tanár, az elérhető tan­folyam. Jól szervezett egyéni, illetve távoktatásra nincs mód. Ezen az egyre inkább égető gondon segít a LINGUA­SOFT. A kutatómunka több mint négy évvel ezelőtt kezdődött és olyan időben sikerült mikrogépen megvalósítani, mi­kor a Commodore 64-ek befejezték fő küldetésüket és a szakmai feladatokra kezdik átadni a helyüket az IBM PC kompatibilis gépeknek, a felszabaduló C 64 kapacitással teret adva a további nyelvoktatási feladatoknak. A létreho­zott nyelvoktató rendszerről a tesztelés eredményei alapján kimutatták, hogy az említett gépkategóriában a megol­dásegyedülálló. A LINGUASOFT segít­ségével az angol, a francia és német nyelv sajátítható el. E nyelvtanulás módszerének alkalmazásához, a prog­ram indításához szükséges ismeret nem több, mint amennyi a legegy­szerűbb játékprogramokhoz szüksé­ges. A lemez behelyezése után néhány betűt kell begépelni, ettől kezdve a program automatikusan „felhasználó­barát” üzemmódra vált és magyarázza saját működését. A tanulási folyamatot tekintve például kétszáz mondatos gé­pesített fordítási tanfolyam során a képernyőre kerülő magyar mondatokat kell angolra, németre, vagy franciára fordítani. Eközben a Commodore úgy viselkedik mint egy feleselő írógép. Minden hibát azonnal jelez és a fordítás során bármikor segítséget kérhetünk, vagy beletekinthetünk a szinonímaszó- tárba. Jelentős segítséget nyújt továbbá a tanároknak is a beépített dolgozat­ható és - javító üzemmód. Mágneses memóriájában korlátlan ideig megőrzi akár 40 tanuló próbálkozásait. A nyelv­tanárok válláról leveszi a dolgozatjavi- tás terheit, mert azt elvégzi a LINGUA­SOFT. Az eddig elkészült francia, né­met és angol anyag középfokú nyelv­vizsgára készít föl: az első „tanfolyma” elvégzéséhez átlagosan 100 óra szük­séges. A programok fogalmazását e hó­napban kezdték meg a Bajai József Attila művelődési központ közremű­ködésével. A tervek között szerepel a 300 órás három nyelvű sorozat indí­tása. Fejlesztés alatt áll a LINGUA­SOFT Alkotó Stúdióban a külkeres­kedelmi levelezés, az orvostudomány, a mezőgazdaság területén használatos szaknyelvi anyaggal foglalkozó sorozat kidolgozása. Az oldalt összeállította: Salamon Gyula. 1200 tag az agráregyesületben A tudományos szervezetek munkája felértékelődött Az ETE ablak a világ ra Hasznosuló értékes gondolatok... A szobaajtó mel­letti polcon éven­ként rendszerezett dossziék sora. Va­lamennyin egy rö­vidítés olvasható: MAE. A társadalmi szervezet titkárá­nak végső soron az említett sarok az irodája is egyben itt Szekszárd köz­pontjának egyik emeletes épületé­ben. Szakái László, a Magyar Agrártudo na Megyei Szervezetének titkára 1960 óta. A szerveiét 1959-ben alakult, az első időszakban nehézkes volt a tevékenysé­ge a kezdeti lépésekből fakadóan. A szervezeti élet végső soron az 1964-es tisztújító közgyűlésre alakult ki kellőkép­pen, és ezt követően sorra jöttek létre a szakosztályok, majd a megye különböző településein, mezőgazdasági üzemeiben az agrárklubok is megszülettek. A MAE az évek során nem csupán az általa szer­vezett programokkal hívta fel magára a fi­gyelmet a szakemberek körében, hanem azzal is, hogy azok színvonala elismerést váltott ki az érdeklődők között. Többek között ennek is köszönhető, hogy ma már több mint 1200 tagja van Tolna me­gyében a MAE-nek.- Évente átlagosan 100-120 rendez­vényt szervezünk - említi Szakái László. - Korábban főként országos szaktekin­télyeket hívtunk meg egy-egy előadásra, az utóbbi években viszont mind több a helyi előadó. Ez azzal is összefügg, hogy megyénk mezőgazdasági üzemeiben magasan kvalifikált szakemberek dol­goznak. Valamikor, ha valaki elkerült a megyéből egy felsőoktatási intézmény­be, nem jött vissza az egyetemről. Ezért vettük föl a kapcsolatot a különböző in­tézményekkel, hoztuk létre a diákklubo­kat. Ennek eredményeként már tíz évvel ezelőtt öt tolnai születésű fiatal kezdte meg a munkát a megye különböző üze­meiben, sőt több mint tíz társukat is ma­gukkal hozták meggyőzve őket arról, hogy van érvényesülési lehetőség. Közé­jük tartozott Gulyás Tamás, Jankó Vera, Barakonyi Imre, Sűrű János, Szemes Ti­bor, Benedek Pál, Solymosi József, Hah- ner Ferenc, Dér András, aki ma már a MÉM-ben dolgozik. Az említett gazdá- szok igen nagy segítséget nyújtottak szá­momra és biztosítanak ma is a szervezet működéséhez. Az Agrártudományi Egyesület nagy részt vállal a különböző koncepciók megvitatásából, azok előkészítéséből. Szakái László szavaival élve, a tudomá­nyos szervezetek munkája felértékelő­dött az utóbbi időben, mert e körben számos olyan téma megvitatható, amely más formában nehezen elképzelhető. A titkár szerint az viszont hátrányt jelent a MAE megyei szervezetének, hogy Tol­nában nincs olyan felsőoktatási intéz­mény, vagy kutatóintézetek, amelyek bá­zis lehetnének munkájukhoz. Ezért ala­kult ki aztán az a gyakorlat, hogy elsősor­ban a különböző gazdasági egységekre építenek. Találkozásunk első perceiben úgy tűnt, Lenkei István, a Paksi Atomerőmű Vállalat fiatal mérnöke nem tartozik a bő­beszédű emberek közé. Az első benyo­másra épülő általánosítások azonban gyakran pontatlanok. Aki napról napra három műszakban a blokkok energiater­melésének zavartalan üzemére ügyel, ta­lán el is szokott attól, hogy önmagáról beszéljen. Szívesebben társalog a ke­zessé tett, munkára fogott energiák nyel­vén.- Időhiánnyal küszködöm - mondja szinte mentegetőzve, ahogyan lakásuk­ban hellyel kínál. Jelenleg intenzív angol nyelvtanfolyamon veszek részt, a szak­mai információszerzéshez erre feltétle­nül szükség van. A hétvégeken is dolog­zom. A problémánk elsősorban ebből adódik - nehéz egyeztetni a feleségem­mel, Évával, a kisfiámmal, Zsolttal közö­sen eltölthető szabadidőt...- Bácsból származunk. A feleségem­mel császártöltésiek vagyunk, együtt kezdtük az életünket Szekszárdon 1980- ban. Harmincegy éves vagyok, a pécsi Zipernovszky Károly Gépipari Szakkö­zépiskola elvégzése után kerültem a Bu­dapesti Műszaki Egyetem gépész karára. A harmadik év végére alakultak ki többé- kevésbé bennünk is az érdeklődési terü­letek - én az atomenergetikai és techni­kai ágazatot vá­lasztottam. Volt egy tanárom Pécsett, aki szakmaszere­tetével példa volt számomra. Ez is segített a döntés­ben. Akkor már fel­vetődött bennem, hogy Paksra jö­vök...-1979 szeptem­berétől dolgozom itt, majdnem az egész tankör - hét-nyolc diáktársam - itt kezdett. Most már csak öten vagyunk, hármunk ügyeletes mér­nöki beosztásban. Amíg csak egy blokk volt, az ügyeletes annak minden gondjá- val-bajával egyedül foglalkozott. Ma öten látjuk el az üzemvitellel kapcsolatos ve­zetői feladatokat a megsokasodott admi­nisztrációs teendőkkel együtt. A blok­koknál dolgozó valamennyi szakember­nek kötelessége informálni bennünket, még akkor is, ha a korrekciók zömét - az apróbb javításokat önállóan látják el. Az üzem működésével, vizsgálatával és a fo­gyasztói igényekhez alkalmazkodó „ma- nővereztetéssel” foglalkozó kérdések az úgynevezett „C”-csillagos, azaz oktatás­ra fenntartott napokon rendszeresen te­rítékre kerülnek.- Tavaly atomerőműves szakmérnöki vizsgát tettem, de a szakmai önképzésre, a rendszeres információszerzésre már egyetemista koromban lehetőségünk nyílt. Azóta vagyok tagja a MTESZ kere­tében működő Magyar Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesületnek. Ter­mészetes, hogy a cégünkön belüli elő­adások, konzultációk gyakoriak. Egy kol­légám az Egyesült Államokban tett láto­gatásáról számol be a napokban, főosz­tályvezetőnk, Vámos Gábor a Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynökség üléseiről szo­kott tájékoztatni. Programszerűen ismét­lődő a részvételünk az egyesült államok­beli Argonne-ban és az NSZK-beli Karls- ruhe-ben rendezett konferenciákon is. Hazai vállalatok felkérésére mi magunk is tartunk az atomerőművel foglalkozó előadásokat, természetesen az ETE szervezésében.- A szakmai képzés egyik vonzata, az innovációs tevékenység végső soron csapatmunka nálunk. Közös érdek, hogy az értékes gondolatok hasznosuljanak, így azok megvalósítását nem előzi meg bürokratikus procedúra. Az új, 1000 me­gawattos blokkok biztosan fölvetnek né­hány, számunkra még szakmailag új problémát - s azért is mindig megújuló, szép feladat, mert egy atomerőmű műkö­désének - működtetésének finomítása, állandó tökéletesítése szinte sohasem fejeződhet be... B. R. Magunk is tartunk előadásokat az ETE szervezésé­ben - mondja a szakmérnök K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents